KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6231)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.321/5/2002.
Tárgy: a Kongsberg Defence Communications As jogorvoslati kérelme a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Kongsberg Defence Communications As (Olav Brunborgsvei 6. N-1375 Billingstad, Norvégia, képviseli: dr. Nagy Brigitta ügyvéd (1137 Budapest, Szt. István krt. 18., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (Budapest X. kerület, Salgótarjáni út 18., levélcím: 1475 Budapest, Pf. 163, a továbbiakban: ajánlatkérő) "tábori híradórendszer fejlesztési programjának részeként harcászati URH rádió-berendezések beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdését.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 6-án megjelent 23. számában tett közzé részvételi felhívást a 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet alapján szűkített tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbi módon határozta meg a 3. a) pontban: A Magyar Honvédség tábori híradó rendszer fejlesztési programjának részeként - a harcászati rádió híradás fejlesztésének keretében - harcászati URH- rádió (kézi, hordozható, járműfedélzeti) berendezések típusának kiválasztása, beszerzése és a magyarországi logisztikai háttér megteremtése az alábbi tervezett ütemezéssel.
Rádiókategóriák beszerzendő mennyiség (db)
URH kézi rádiók:
- 2001. 42
- 2002. 62
- 2003 2006. 442
- 2007 2013. 4446
- összesen: 4992
URH hordozható rádiók:
- 2001. 13
- 2002. 19
- 2003 2006. 162
- 2007 2013. 1479
- összesen: 1673
URH járműfedélzeti rádiók:
- 2001. 32
- 2002. 94
- 2003 2006. 279
- 2007 2013. 1366
- összesen: 1771
URH RFP csatlakozó rádiók (járműfedélzeti):
- 2001. 14
- 2002. 53
- 2003 2006. 193
- 2007 2013. 568
- összesen: 828
URH RFP bázis rádiók (járműfedélzeti):
- 2001. 2
- 2002. 0
- 2003 2006. 12
- 2007 2013. 34
- összesen: 48
Összesen:
- 2001. 103
- 2002. 228
- 2003 2006. 1088
- 2007 2013. 7893
- összesen: 9312
A teljesítési határidő: a szerződéskötéstől 2013 év végéig történő szállítás, évente meghatározásra kerülő mennyiségekben. Az éves tételes szállítási határidő minden év október 30-a.
A rész és többváltozatú ajánlattétel is megengedett volt.
A felhívás 9 10. pontjai a szokásos módon tartalmazták az alkalmasság vizsgálatának módját, a 10. c) pont utalt arra, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lesz az elbírálás szempontja.
A 2001. július 4-i határidőre az alábbiak nyújtották be jelentkezésüket: a kérelmező, a Fercom Kft., Haris Corporation RF (USA), Tadiran Communications Ltd. (Izrael), Radmor Rt. (Lengyelország), Thales Communications (Franciaország) és a Siemens Telefongyár Kft.
Ajánlatkérő az értékelést követően 2001. július 24-én döntött az első eljárási szakaszban, döntését 2001. július 26-án kihirdette. A Radmor Rt. kivételével az összes jelentkezőt felhívta ajánlattételre még ugyanezen a napon (2001. július 26-án).
Az ajánlati felhívás 11. pontja az alábbi módon tartalmazta az ajánlatok elbírálásának részleteit:
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- műszaki, minőségügyi, katonai logisztikai és kiképzési előírásoknak való megfelelés mértéke az ajánlatban 42
- a pénzügyi előírásoknak való megfelelés mértéke az ajánlatban 25
- ellentételezési előírásoknak - beleértve a magyarországi gyártás és/vagy ipari logisztikai háttér megteremtését és biztosítását is való megfelelés mértéke az ajánlatban 33
A részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1 100 pontig.
Az ajánlattételi határidő 2001. október 26-a volt.
Az ajánlati felhívás 13. b) pontjában határozta meg ajánlatkérő a szerződéskötés időpontját az eredményhirdetést követő naptól számított 30. napban.
Az ajánlattételi határidőre 5 ajánlat érkezet, a felhívottak közül a Haris Corporation Ltd. nem tett ajánlatot.
A tárgyalási alapajánlatok benyújtását követően valamennyi ajánlattevővel két tárgyalási forduló lebonyolítására került sor.
Az első tárgyalási forduló 2001. november 14 20. között került megrendezésre, melyen egységesen egy munkanap állt rendelkezésére valamennyi ajánlattevőnek. Az első tárgyalási forduló fő célja mindazon kérdések tisztázása volt, amelyekre az alapajánlatban megadott válaszok nem voltak egyértelműek, illetve kiegészítésre szorultak. A második tárgyalási forduló valamennyi ajánlattevővel ugyanazon a napon - december 12-én - ajánlattevőként 1,5 óra időtartamban, de eltérő időpontban zajlott le: Ezen a tárgyaláson ismételten áttekintésre került a kiegészítő információkkal módosított ajánlat olyan szempontból, hogy azok megfelelnek-e az azonos szempontok szerinti egyértelmű értékelhetőségnek.
A mindösszesen öt ajánlattevő indokolttá tette, hogy az ajánlatkérő éljen a 152/1999. (X. 2.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint az ajánlatkérő az elbírálás első fordulója alapján (szűkítéssel egy időben) kiválaszthatja a nyertes ajánlattevőt, és kihirdetheti az eljárás eredményét. Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatkérő az elbírálás első fordulója alapján is végleges eredményt hirdethet.
Mindezen tényezők figyelembevételével a végleges ajánlatok beadási határideje 2002. január 3. volt.
A megadott határidőre mind az öt ajánlattevő benyújtotta végleges ajánlatát. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy valamennyi benyújtott ajánlat érvényes.
A kijelölt szakértői bizottsági tagok a három részszempont szerint (műszaki, pénzügyi, ellentételezési) elvégezték az ajánlatok értékelését, melyről részletes jegyzőkönyvek készültek (2002. január 9-én), ezek tartalmazzák a pontozásos értékeléseket is.
Ajánlatkérő 2002. január 14-én összesítette az értékeléseket, és elkészítette döntési javaslatát.
Ajánlatkérő 2002. április 2-án kihirdette eljárást lezáró döntését, mely szerint az eljárás nyertese a Kongsberg Védelmi Kommunikációs Kft. lett. Az összegzést 2002. április 4-én küldte meg az ajánlattevőknek. A döntés indoka a következő volt: Ajánlatkérő a beérkezett többváltozatú és részajánlatokat értékelte. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy számára mindkét részajánlatban az FH (frekvenciahoppingos) ajánlat az előnyösebb, amit az FH magasabb műszaki színvonala indokol. Ezért ajánlatkérő mindkét részajánlatban az FH változatban kíván eredményt hirdetni. Mivel mindkét részajánlatban FH kategóriában a legmagasabb összesített pontszámot a Kongsberg érte el, ezért került nyertesként kiválasztásra.
A Thales Communications 2002. április 9-én, a Siemens Kft. 2002. április 15-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérték, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő 2002. április 2-án kihirdetett döntését, alkalmazzon ideiglenes intézkedést, tartson tárgyalást.
A Döntőbizottság a két ügyet D.202/2002. szám alatt egyesítette.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést 2002. április 30-án megtiltotta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben elkésettek, részben nem megalapozottak.
A Döntőbizottság ennek alapján a D.202/19/2002. sz. határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését és felhívta ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerint az írásbeli összegzést készítse el, és azt az összes ajánlattevőnek küldje meg. Egyebekben a jogorvoslati kérelmeket elutasította.
A D.202/19/2002. sz. határozat kézbesítésére 2002. május 15-én került sor. Ajánlatkérő a határozatot az összegzés ismételt elkészítésével és megküldésével végrehajtotta, majd a kérelmezővel 2002. május 27 28. között tárgyalást folytatott a szerződés végleges megszövegezése céljából.
A szerződés aláírása ajánlatkérő részéről a honvédelmi miniszter jóváhagyásától függ. Ennek beszerzése 2002. június 10-ig (az ajánlatkérő nyilatkozattételéig) nem történt meg, ezért a szerződés nem került aláírásra.
Kérelmező 2002. június 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést a tekintetben, hogy a szerződés megkötésére ajánlatkérő részéről a Kbt. szerint meghatározott határidőben nem került sor. Indoklásként előadta, hogy a Döntőbizottság D.202/19/2002. sz. határozatát a kérelmező 2002. május 16-án kézhez vette.
A határozat kézhezvétele után - miután az eljárást lezáró döntés nem minősült jogsértőnek - a szerződés megkötésének a lehetősége megnyílt.
Ajánlatkérő 2002. május 23-án hívta meg kérelmezőt a szerződéskötéssel kapcsolatos május 27-i tárgyalásra. A szerződés előkészítése 2002. május 28-ra befejeződött, azonban az ajánlatkérő vezérigazgatója által nem került aláírásra. A szerződés aláírásának időpontjáról kérelmező nem kapott tájékoztatást.
A Kbt. 62. § meghatározza, hogy a szerződést milyen határidőn belül kell megkötni a nyertes ajánlattevővel. Kérelmező álláspontja szerint a törvényi határidő már letelt, a késedelem sérti az érdekeit.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását: Indoklásként előadta, hogy a jogorvoslati kérelem idő előtti, a szerződés aláírására rendelkezésre álló határidők nem teltek el.
Ajánlatkérő észrevételében kétféle módon is számítást végzett a szerződéskötés időpontja meghatározása céljából, melynek eredményeként álláspontja szerint a szerződéskötés határideje 2002. június 17. Ajánlatkérő hivatkozik továbbá az időközben bekövetkezett kormányváltásra, az új miniszter hivatalbalépésére, melyek a szerződéskötéshez szükséges döntés késedelmét okozzák.
Ajánlatkérő hivatkozik a Kbt. 62. § (3) bekezdésére is, melynek értelmében nem kell megkötni a szerződést, ha az ott megjelölt indok fennáll. A nyilatkozattétele időpontjáig, 2002. június 10-ig a honvédelmi miniszter a szerződéskötéshez szükséges engedélyt nem adta meg számára.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az - a 71/B. (3) (4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.
Az előbbiekhez hasonlóan az ajánlatkérő által alkalmazott 152/1999. (X.22.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell meghatároznia azzal, hogy az nem jelölhető meg az eredményhirdetést követő naptól számított 60. napnál későbbi időpontban.
Ajánlatkérőnek a fenti szakaszok figyelembevételével kellett az ajánlati felhívásában meghatároznia a szerződéskötés időpontját, mely jelen esetben az eredményhirdetést követő naptól számított 30. napban került meghatározásra az ajánlati felhívás 13. b) pontjában.
Ennek alapján a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetés 2002. április 2. napjától számítva a 30. napja, azaz 2002. május 2. volt.
A Döntőbizottság a D.202/2002. sz. alatt folyó jogorvoslati eljárásban 2002. április 30-án ideiglenes intézkedést alkalmazott, és megtiltotta a szerződéskötést a Kbt. 82. § (2) bekezdés b) pontja alapján.
A Kbt. 82. § (3) bekezdése alapján csak a 82. § (2) bekezdés a) pont szerinti ideiglenes intézkedés, a közbeszerzési eljárás felfüggesztése alkalmazása esetén hosszabbodnak meg a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidők a felfüggesztés időtartamával, míg a b) és c) pont szerinti ideiglenes intézkedés a határidőket nem módosítja.
A Kbt. 82. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes intézkedés az érdemi határozat meghozatalával, illetve annak kézhezvételévei hatályát veszti, mely azt jelenti, hogy a szerződés a határozat kézhezvételét követően azonnal megköthető, amennyiben a felhívásban meghatározott határidő már korábban lejárt.
A jelen ügyben a felhívásban meghatározott és 2002. május 2-ára eső szerződéskötési határidő a D.202/19/2002. sz. határozat kézhezvételének időpontjában 2002. május 15-én azonnal megnyílt, az ajánlatkérő érdemi észrevételében foglaltakkal ellentétben a határozat kézhezvételétől számítottan további határidőket a szerződéskötés időpontjára vonatkozóan nem lehet megállapítani.
Ajánlatkérő számára tehát a határozat kézhezvételét követően a szerződéskötés határideje azonnal beállt.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Az (5) bekezdés kimondja, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A (6) bekezdés szerint pedig a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A tárgyalásos eljárásban az (5) bekezdés szerint a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés feltételeiről, e vonatkozásban a nyílt és meghívásos eljárásban meghatározott ajánlati kötöttség elve nem érvényesül, de ez a szabadság nem terjed ki a szerződéskötés időpontjának ajánlatkérő által - az eredményhirdetést követően - történő módosítás lehetőségére, így e vonatkozásban a (6) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
A fenti jogszabályhelyek, valamint a Kbt. korábban idézett 62. § (2) bekezdésének összevetéséből következően ajánlatkérő kötve van az ajánlati felhívásban meghatározott szerződéskötés időpontjához, attól nem térhet el.
Ajánlatkérő tehát a D.202/19/2002. sz. határozat kézhezvételét követően 2002. május 15.-e után a szerződést nem kötötte meg, így megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdését.
A Kbt. 62. § (3) Az ajánlatkérő az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében azonban arra nem hivatkozott, hogy a szerződéskötéstől eláll, tehát a Döntőbizottság a Kbt. 62. § (3) bekezdésben hivatkozott körülmények fennállását jelen jogorvoslati eljárás során nem vizsgálta.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pont alapján határozott a költségek viseléséről.
A Döntőbizottság a jogsértés megállapítása ellenére jelen esetben a bírság kiszabásától eltekintett, mert álláspontja szerint figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő a szerződéskötéstől nem állt el, a határidő betartásának elmulasztását nem tekintette olyan súlyos jogsértésnek, mely bírság kiszabását indokolná.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. május 18.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
