KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6478)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.325/16/2002.
Tárgy: a BAU-KIV 2000 Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az BAU-KIV 2000 Építésszervező, Kivitelező és Szolgáltató Kft. (8200 Veszprém, Tiszafa u. 68/A., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata (9021 Győr, Árpád u. 32., továbbiakban: ajánlatkérő) "Egyesített Szociális Intézmény Nagylózs, csáfordjánosfai telephelye 60 férőhelyes idősotthon "B" épületének felújítása, részleges rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek a kérelmező érvénytelensége körében hozott döntését, valamint az ezt követően a közbeszerzési eljárásban hozott döntéseit megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, míg a jogsértésért felelős személlyel, vagyis Ivanics Ferenccel (a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökével) szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, valamint Ivanics Ferencet (a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökét), hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egy százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. április 3. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 14. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjának 7. francia bekezdésében előírta, hogy "Az ajánlathoz csatolni kell 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és aláírási címpéldányt." A felhívás 16. pontja tartalmazza azt is, hogy ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget nem biztosít.
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére dokumentációt is rendelkezésre bocsátott, a dokumentáció nem tartalmaz további előírást a felhívásban csatolni kért cégkivonat és aláírási címpéldány vonatkozásában.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. május 14. napjára a MITRING Kft., a MISCHEIL Kft., a KÉSZÉPSZER Kft., az EURO BOLTOZAT Kft., és a kérelmező nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2002. május 23-án kelt levélben értesítette kérelmezőt, hogy a közbeszerzési eljárásra benyújtott pályázata kizárásra került érvénytelenségi ok miatt, az ajánlathoz csatolt cégkivonat és aláírási címpéldány nem felelt meg az előírásoknak.
A felhívásban megadottak szerint az eredményhirdetés időpontja 2002. június 3. napja lett volna, azonban ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját 25 nappal elhalasztotta, így az eredményhirdetés napja 2002. június 28.
Kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz 2002. június 4. napján. Kérelmező jogsértőnek tartja ajánlatkérőnek - 2002. május 27-én megküldött - döntését, amellyel ajánlatukat érvénytelennek minősítették azzal az indokkal, hogy "az ajánlathoz csatolt cégkivonat és aláírási címpéldány 30 napnál régebbi". Előadta, hogy az ajánlati felhívás megjelenését követő dátumú cégkivonatot és aláírási címpéldányt nyújtott be. Álláspontja szerint a Kbt. nem tartalmaz előírást a cégkivonat és címpéldány érvényessége vonatkozásában, azt ajánlatkérőnek kell meghatároznia, ha előírja. Hivatkozott arra, hogy az ajánlati dokumentációban nem szerepel olyan kitétel az érvénytelenségi szempontok között, hogy a cégkivonat és aláírási címpéldány mely esetben érvénytelen, valamint ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem közölte, hogy mely időpontnál nem lehet 30 napnál régebbi a cégkivonat. Vitatja továbbá azt, hogy az aláírási címpéldánynál előírás lett volna a 30 napnál nem régebbi keltezés.
A fentiek alapján kérelmező megítélése szerint az ajánlathoz csatolt a felhívás megjelenését követő dátumú cégkivonat és aláírási címpéldány megfelel a kiírásnak. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, így jogtalanul alkalmazta a Kbt. 53. § (2) bekezdését.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy ideiglenes intézkedés alkalmazásával hívja fel ajánlatkérőt, hogy az eljárás további szakaszába vonja be, valamint állapítsa meg a jogsértés megtörténtét.
Ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem megalapozatlan. Előadta, hogy a felhívásban előírta (16. pont 7. francia bekezdésében), hogy "Az ajánlathoz csatolni kell 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és aláírási címpéldányt." A mondat ajánlatkérő megítélése szerint egyértelművé teszi, hogy az esemény bekövetkezéséhez, vagyis az ajánlat benyújtásához köti a harmincnapos határidőt. Ezzel ajánlatkérő pontosan meghatározta, hogy mely határidőhöz viszonyítva kell számítani a 30 napot.
Mivel az ajánlattevőnek a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészíteni, és kérelmező ajánlata a cégkivonat és az aláírási címpéldány vonatkozásában nem elégítette ki a tartalmi követelményeket, helyesen nyilvánították érvénytelennek.
Vitatja ajánlatkérő, hogy az érvénytelenségi szempontok között nem szerepel a kizárást megalapozó kitétel, ugyanis a dokumentációban szerepel, hogy ha az ajánlattevő hiányosan, vagy az előírásokhoz képest eltérően, továbbá a határidőket figyelmen kívül hagyva tesz ajánlatot akkor az ajánlat érvénytelen.
Előadta továbbá, ha a kérelmező nem tudta eldönteni, hogy milyen időponthoz viszonyítva kell megfelelni a 30 napos határidőnek, úgy felvilágosítást kellett volna kérnie.
A Döntőbizottság 2002. június 5-én ideiglenes intézkedéssel élt és a D.325/5/2002 sz. alatt meghozott határozatával a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint:
A Döntőbizottságnak a kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező által csatolt cégkivonat és aláírási címpéldány dátuma eltért-e az ajánlatkérő által a felhívásban megadottaktól és erre tekintettel jogszerűen kimondható-e a kérelmező ajánlatának érvénytelensége.
Jelen ügyben vizsgált iratok megfelelő formaiságának eldöntésére kizárólag a felhívásban foglaltak adhatnak a Döntőbizottság részére is - mint ahogy az ajánlattevők részére is az ajánlat elkészítéséhez - kiinduló pontot, ugyanis a törvény erre vonatkozóan rendelkezéseket nem tartalmaz.
Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Kbt 33. § (1) Az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A törvény fent hivatkozott rendelkezéseiből azt lehet megállapítani, hogy ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás elkészítése körében kellő körültekintéssel kell eljárnia, a felhívás tartalmának (így az ajánlattal szemben támasztott formai és tartalmi követelmények tekintetében is) egyértelműnek, mindenki számára konkrétan értelmezhetőnek kell lennie. Az eljárás további szakaszában ugyanis nincs arra jogszerű lehetősége ajánlatkérőnek, hogy az általa megadott feltételeknek más tartalmat adjon: Ezen magatartása egyértelműen a törvény által megfogalmazott esélyegyenlőség elvébe ütközne.
Jelen esetben ajánlatkérő a felhívásában előírta, hogy csatolni kell az ajánlathoz 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és aláírási címpéldányt, azonban ajánlatkérő megfogalmazása önmagában nem ad kellő támpontot arra vonatkozóan, hogy melyik időpont az irányadó a 30 nap számításánál. Ajánlatkérő megfogalmazása alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint is több releváns időpont megjelölhető, elfogadható, ezek közül csak egy lehetőség ajánlatkérő által figyelembe vett ajánlat benyújtásának időpontja.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés első fordulata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Miután a jelen ügyben ajánlatkérő által elkészített felhívásban a cégkivonat és aláírási címpéldány vonatkozásában elvárt formai követelmény nem volt egyértelműen meghatározva, így a közbeszerzési eljárás bármely időpontjától, legkorábban a hirdetmény közzétételétől kell figyelembe vennie a 30 napot, és ezzel összefüggésben vizsgálni az ajánlatnak a felhívásban foglaltaknak való megfelelését. Ajánlatkérő eltérő előírása hiányában, a hirdetményben megjelölt határidőt (ennek kell tekinteni jelen esetben a cégkivonat és aláírási címpéldány vonatkozásában előírt 30 napot) a hirdetmény közzétételétől kell számítani, és az ennek meg nem felelő ajánlatokat lehet érvénytelennek minősíteni a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában megfogalmazott azon ok alapján, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Kérelmező által az ajánlathoz csatolt cégkivonat és aláírási címpéldány a hirdetmény közzétételét követő dátumozással került benyújtásra (cégkivonat 2002. április 11., címpéldány 2002. február 4.), amelyet a fent kifejtett indokok alapján ajánlatkérőnek érvényesnek kellett volna elfogadnia.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése. alapján az eljárás további szakaszából az érvénytelen ajánlat és a kizárt ajánlattevő ajánlata zárható ki, miután a kérelmező ajánlatát nem lehet érvénytelennek tekinteni a cégkivonat és a címpéldány nem megfelelősége miatt, így az eljárás további szakaszából sem zártható ki.
Nem értett egyet a Döntőbizottság a kérelmező azon kifogásával, hogy a címpéldány vonatkozásában 30 napos előírás nem is volt megadva, ajánlatkérő kiírása e körben egyértelmű, mind a két okirat vonatkozásában 30 napnál nem régebbinek kell lenni, aminek azonban kérelmező megfelelt a fenti indokok alapján.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft, természetes személyek tekintetében 100 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg. A bírság összegének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe véve alapvetően arra volt tekintettel a Döntőbizottság, hogy az alkalmazott jogkövetkezménnyel a megállapított jogsértés kiküszöbölésére ajánlatkérő részéről sor kerülhet, hiszen a döntés megsemmisítésével az elkövetett jogsértés reparálhatóvá válik, mivel az eljárást lezáró döntését a határozathozatalig nem hirdette még ki.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában megfogalmazottak szerint a Döntőbizottság köteles bírságot alkalmazni a jogsértésért felelős személlyel szemben is, jelen esetben a becsatolt iratok között fellelhető ajánlatkérő által meghozott 12/1997.(X. 3.) KR. számú rendelet - becsatolt nyilatkozat - alapján ajánlatkérő nevében a döntés meghozatalára, így a jogsértőnek minősülő döntés meghozatalára is egy személyben a közgyűlés mindenkori elnöke jogosult. A jelen jogorvoslattal érintett jogsértőnek minősített döntést a Közgyűlés elnöke Ivanics Ferenc hozta meg, így vele szemben is törvényi minimumnak megfelelő mértékű bírságot szabott ki, figyelemmel volt e körben is a Döntőbizottság arra, hogy a jogsértés reparálható.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. június 27.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
