KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6488)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.287/15/2002.
Tárgy: a SEMPERMED Magyarország Kft. I. r., a Müller Kft. II. r., a C.P.P. Budapest Kft. III. r. kérelmező jogorvoslati kérelme a Fejér Megyei Szent György Kórház ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a SEMPERMED Magyarország Kft. (1025 Budapest, Józsefhegyi út 28 30., képviseli: dr. Varga Andrea ügyvéd, 1117 Budapest, Fehérvári út 23., továbbiakban: I. r. kérelmező), a Müller Kft. (1098 Budapest, Villám u. 2., képviseli: dr. Varga Andrea ügyvéd, 1117 Budapest, Fehérvári út 23., a továbbiakban: II. r. kérelmező) és a C.P.P. Budapest Kft. (1145 Budapest, Pancsova u. 1., a továbbiakban: III. r. kérelmező) kérelmezőknek a Fejér Megyei Szent György Kórház (8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 3., a továbbiakban ajánlatkérő) "a megyei kórház teljes körű gyógyszerellátási rendszer stratégiai tervének elkészítése, megszervezése, megvalósításának támogatása egyéni gyógyszerellátási rendszerben, valamint a dokumentációban részletezett mennyiségű és féleségű gyógyszer, vegyszer, egyéb egyszer használatos anyagok beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmeit elutasítja.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. május 15-i 20. számában (3205) szám alatt tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A felhívása 2. b) pontjában vállalkozási szerződésnek jelölte meg a szerződés típusát, amire ajánlatot kért, a 3. c) pontban kizárta a részajánlat tételét.
Ajánlatkérő a felhívása 14. pontjában rendelkezett az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokról és tényekről, továbbá az alkalmatlanná minősítés szempontjairól.
A 13. a) pontban meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont alapján értékeli és a 13. b) pontban megállapította a részszempontokat, súlyszámokat és az értékelési ponthatárokat. A 16. c) pontban előírta, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatához kell csatolnia a forgalmazás jogosultságát igazoló 60/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szerinti gyógyszer-nagykereskedelmi engedély másolatát. Ezen engedély hiányában az ajánlat érvénytelen.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított. A dokumentáció megkérésének határideje a felhívás 5. b) pontja szerint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel napját követő első naptól számított 25. napig terjedő időtartam. Míg a dokumentáció ellenértékét az 5. c) pont szerint 400 000 Ft + áfa.
Az ajánlattételi határidőt ajánlatkérő a felhívása 6. a) pontjában akként rögzítette, hogy a közzététel napját követő első naptól számított 40. napot követő első munkanap.
Az I. r. kérelmező 2002. május 21-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amely D.287/2002. szám alatt került iktatásra.
A II. r. kérelmező 2002. május 30-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amely D.315/2002. szám alatt került iktatásra.
A III. r. kérelmező 2002. május 31-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amely D.318/2002. szám alatt került iktatásra.
A Döntőbizottság a jogorvoslati ügyeket D.287/2002. szám alatt egyesítette. Mindhárom kérelmező jogorvoslati kérelmében ajánlatkérő ajánlati felhívása több pontjának a megsemmisítését kérte, és ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. június 19-i 25. számában tette közzé ajánlati felhívásának a módosítását, amely az alábbi pontokra vonatkozott:
- a 2. b) pontban egységes szerkezetbe foglalt szállítási és vállalkozási szerződés megkötésére kér ajánlatot,
- az 5. c) pontban a dokumentáció ellenértékét 100 000 Ft + áfa összegre csökkentette,
- az ajánlati felhívása 16. pontját f) ponttal egészítette ki, amelyben kimondta, hogy az eredeti felhívása 11. a)5. pontjában és 11. b) pont második francia bekezdésében, valamint a 16. c) pontban foglalt előírásoknak az ajánlattevők abban az esetben is megfelelnek, ha akár maguknak, akár alvállalkozóiknak megvan az előírt referenciája, illetve engedélye, tehát az ajánlattevőnek és az alvállalkozóinak együttesen kell megfelelnie az ezen pontokban támasztott követelményeknek.
Ajánlatkérő ajánlati felhívása többi pontját - így a dokumentáció megvásárlásának határidejére vonatkozó 5. b) pontot - nem módosította.
A módosító felhívása 6. b) pontja szerint az új ajánlattételi határidő: "a közzététel napját követő első naptól számított 40. napot követő első munkanap 10.00 óráig."
A kérelmezők az ajánlati felhívás módosítását követően jogorvoslati kérelmeiket módosították, és mindhárman az alábbiak szerint tartották fenn:
Kérték a felhívás 3. c) pontjának a megsemmisítését, mert az álláspontjuk szerint ajánlatkérő jogsértően zárta ki a részajánlattétel lehetőségét. Ezen rendelkezésével megsértette a Kbt. 24. §-ában foglalt alapelveket, a Kbt. 33. § (1) bekezdését és a 40. § (5) bekezdését.
Kérelmük indokolásaként arra hivatkoztak, hogy a beszerzés tárgya több, egymástól elválasztható részből tevődik össze. Mindhárom kérelmező kisebb szakcégnek minősül, így ajánlatkérő azzal, hogy csak egységes ajánlattételt tesz lehetővé az egész beszerzési tárgyra, elzárja a kisebb cégeket az ajánlattétel lehetőségétől. Ugyan elvileg alvállalkozóként részt vehetnének egy közös ajánlattételben, azonban ez gyakorlatilag megvalósíthatatlan, részben az idő rövidsége, részben amiatt, hogy más ajánlattevők döntésének a függvénye a részvételi lehetőségük, illetve az annak feltételeiben való megállapodás.
Rámutattak arra is, hogy ajánlatkérő számára sem előnyös ez, mivel nem tudja elérni a számára legkedvezőbb ajánlat benyújtását, különösen az árban nem. Kiemelték, hogy a beszerzés tárgyának egységes meghatározása a részajánlattételi lehetőség kizárásával együtt szűkíti a piaci versenyt, számos szakcég ugyanis emiatt nem tud ajánlatot tenni. Ez sérti a Kbt. alapelveit is, mert a kisebb cégek nem tudnak egyenlő eséllyel indulni. Ez okozza a Kbt. 40. § (5) bekezdésének a megsértését is, az ő hátrányos megkülönböztetésüket eredményezi.
Fenntartották az ideiglenes intézkedés, az eljárás felfüggesztése iránti kérelmüket. Ezt azzal indokolták, hogy az ajánlattétel új időpontja nem állapítható meg egyértelműen a módosító felhívásból.
Sérelmezték azt is, hogy ajánlatkérő a módosításában nem rendelkezett ismételten a dokumentáció megvásárlásának idejéről, így az ajánlattételi határidő ismételt megnyílása ellenére a dokumentáció már nem szerezhető be, pedig annak megvásárlása az ajánlattétel feltétele.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Álláspontja szerint jogszerűen zárta ki a részajánlattétel lehetőségét, mivel a Kbt. szabályozásában az ajánlatkérőt illeti meg e kérdésben a döntési jogkör. Kiemelte, hogy az egyéni gyógyszerellátási rendszer egészében biztosítja számára a beszerzési igényének a kielégítését. Azzal is indokolta a döntését, hogy ezzel megszűnne az intézményben a számos közbeszerzési eljárás lefolytatásának a szükségessége, és az ezzel együtt járó feladatok elvégzése, amely önmagában is költségcsökkentő hatású lenne. A közbeszerzési eljárása eredményeként a nyertes ajánlattevő feladata lesz a komplett gyógyszerellátási, -beszerzési rendszer kialakítása, működtetése.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelme nem megalapozott.
A Kbt. 33. § (3) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban, illetve a dokumentációban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni."
A Döntőbizottság ezen szakasz alapján megállapította, hogy a Kbt. részajánlattétel specifikus szabályozásánál nem határozott meg szigorító feltételt, csak azt zárta ki, hogy kizárólag mennyiségi különbség legyen a részek között. E rendelkezésre tekintettel ajánlatkérőt még több egymástól elválasztható rész esetén sem terheli részajánlat tételének a biztosítási kötelezettsége.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban ettől még nem korlátok nélküli jog illeti meg ebben a kérdésben az ajánlatkérőt, és ezért vizsgálta a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő döntése - a részajánlattétel lehetőségének kizárásáról - sérti-e a Kbt. alapelveit (Kbt. 24. §), illetve a Kbt. más, a kérelmezők által hivatkozott rendelkezéseit [Kbt. 33. § (1) bekezdését és a Kbt. 40. § (5) bekezdését].
Ezen szakaszok az alábbiakat mondják ki:
"24. § (1) A közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
(2) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára."
"33. § (1) Az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek."
"40. § (5) Az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan, és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt."
A fenti rendelkezések összevetése alapján megállapítható, hogy Kbt. 33. § (1) bekezdése és a 40. § (5) bekezdése részben a Kbt. alapelveinek a konkretizálása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az ajánlati felhívás tartalmára és a beszerzés tárgyának meghatározására.
A Döntőbizottság áttekintette ajánlatkérő beszerzési tárgyának a meghatározását. Ebből megállapította, hogy valóban ajánlatkérő igénye több részre is osztható lenne, különösen a gyógyszerek, vegyszerek és egyéb egyszer használatos anyagok beszerzése vonatkozásában.
Azonban a Döntőbizottság a beszerzés tárgyának vizsgálata során nem észlelte a fenti alapelvi és tételes rendelkezések megsértését. Ajánlatkérő szándéka az, hogy a megjelölt - részben egymástól el is különíthető - igényeit a jövőben helyette a majdani nyertes ajánlattevő elégítse ki, és ennek érdekében csak egy ajánlattevővel álljon kapcsolatba. Önmagában nem versenykorlátozó, illetve esélyegyenlőség-csökkentő az, hogy a kórház a gyógyszerellátási rendszerének és számos anyagigényének a teljesítését egy beszerzésben, egy ajánlattevőtől (természetesen más ajánlattevőkkel, alvállalkozókkal közösen) kéri. Ez ajánlatkérő igénye, nem pedig az, hogy külön-külön biztosítsa szükségletei kielégítését. Ajánlatkérő - jogi felhatalmazás hiányában - nem kötelezhető arra, hogy külön-külön biztosítsa igényei kielégítését, hiszen ezzel épp az alapvető szándéka nem teljesülne. Így a beszerzési tárgy egységéből következik a részajánlattétel kizárása. Az kérhető számon, hogy mindezt esélyegyenlőség csökkenését, illetve a verseny korlátozását jelentő módon tette-e ajánlatkérő. Az általánosságban megállapítható, hogy nem minden ajánlattevő alkalmas az egyes beszerzési igények kielégítésére. Jelen esetben is ez áll fenn. Az ajánlatkérő összetett igénye teljesítését csak az ajánlattevők egy potenciális köre tudja biztosítani. Ez pedig nem minősíthető az esélyegyenlőség sértőnek, illetőleg a versenyt korlátozónak. Így a Döntőbizottság megítélése szerint a kérelmezők alap nélkül hivatkoztak arra, hogy ajánlatkérő a fenti alapelvi és tételes jogi rendelkezések megsértésével zárta ki őket az ajánlattétel lehetőségéből.
Tájékoztatja a Döntőbizottság a kérelmezőket, hogy ajánlatkérőt az eredeti ajánlati felhívása 5. b) pontjában foglaltak alapján terheli a dokumentáció megvásárlása lehetőségének biztosítása az új ajánlattételi határidőben. Amennyiben ajánlatkérő e kötelezettségét nem teljesíti, úgy emiatt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető:
A Döntőbizottság áttekintette a kérelmezők által kifogásolt módosító felhívásnak az új ajánlattételi határidőt megállapító 6. b) pontját, és megállapította, hogy ajánlatkérő egyértelműen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően rendelkezett arról.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a kérelmezők jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant elutasította. A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89 90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. június 28.
Dr. Nagy Gizella s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
