KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6539)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.320/8/2002.
Tárgy: az Autó Valent Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az AUTO-VALENT Kft. (1097 Budapest, Határ u. 50/A., képviseli: dr. Asbóth Ede ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla út 61., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága (1015 Budapest, Donáti u. 35-45., képviseli: dr. Kovács Kázmér ügyvéd, 1065 Budapest, Nagymező u. 28., a továbbiakban: ajánlatkérő) "10 db személygépkocsi beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. április 10-én megjelent 15. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint:
"Az ajánlatkérő jelenleg meglévő Volvo gépkocsikból álló gépkocsiparkjának részbeni és több részletben történő folyamatos cseréjével (illetve átmeneti bővítésével) - a meglevőknél (2922 cm3) nem kisebb hengerűrtartalmú, minimum 6 hengeres, soros elrendezésű motorral rendelkező, elsőkerék-meghajtású - 10 db személygépkocsi beszerzése, amely a meglévő gépkocsiparkba szervizazonosan illeszkedik. A beszerzés tárgya magában foglalja a leszállítandó gépkocsik szervizelésének legalább közvetlen szervizpartneri kapcsolat útján történő biztosítását is. A beszerzés tárgyának megnevezése csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történik [Kbt. 40. § (5) bekezdése]."
Az ajánlati felhívás szerint a részajánlattétel nem volt megengedett, többváltozatú ajánlat benyújtására ajánlatkérő lehetőséget biztosított oly módon, hogy annak szempontja csak a szériafelszereltségű modellek Ft/LE aránya lehet.
Ajánlati felhívás 11. a) pontja tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pont tartalmazta az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. Ez utóbbi körben ajánlatkérő előírta, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlan az az ajánlattevő, aki nem rendelkezik két évre visszamenően a megajánlott termékre pozitív tartalmú folyamatos szolgáltatást igazoló legalább három fővárosi és legalább három országos szervizpartneri referenciával.
Az ajánlati felhívás 13. pontja alapján az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.
Az ajánlati felhívás az ajánlattételi határidőt a 6. a) pontban határozta meg az alábbiak szerint:
"Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával:
Jelen ajánlati felhívás Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenését követő első naptól számított 41. nap 11.00 óra. Amennyiben ez nem munkanap, az ezt követő munkanap ugyanezen óra."
Az ajánlati felhívás 16. pontjában az egyéb információk között ajánlatkérő többek között előírta, hogy az ajánlattevő csatoljon nyilatkozatot, hogy a beszerzés tárgya a Közlekedési Főfelügyelet által kiállított típusbizonyítvánnyal rendelkezik.
Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattevők részére, a dokumentációt az ajánlati felhívás megjelenésének napjától, az azt követő első naptól számított 15 naptári napon belül lehetett megvásárolni, azaz 2002. április 25-ig.
A dokumentációban ajánlatkérő az I. fejezetben "az ajánlatok elkészítésének és benyújtásának előírásai" között előírta a 9. pontban, hogy az ajánlatokat az ajánlattételi határidőn belül munkanapokon 10.00 és 12.00 óra között lehet benyújtani, kivéve a határidő lejártának utolsó napját, mely napra vonatkozóan az ajánlati felhívás 6. a) pontja tartalmaz rendelkezést.
A 11. pontban ajánlatkérő rögzítette azt is, hogy az ajánlat akkor minősül az ajánlattételi határidőben beérkezettnek, ha legkésőbb az ajánlattételi felhívás 6. a) pontjában év, hónap és óra szerint pontosan megjelölt ajánlattételi lejárati határidőig mind a 4 példányban a 6. és 7. pontokban előírtaknak megfelelően csomagolva az ajánlati felhívás 6. b) pontja szerinti helyen az ajánlatkérő birtokában van.
Az ajánlattételi határidőig 2002. május 21-én 11.00 óráig egy darab ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz, a Volvo Autó Hungária Kereskedelmi Kft. ajánlata.
Ajánlatkérő a beérkezett ajánlat bontásáról jegyzőkönyvet vett fel, mely jegyzőkönyv tartalmazta az ajánlattevő nevét, székhelyét, az ajánlati árat és a vállalt teljesítési határidőt.
Kérelmező ajánlatát 2002. május 22-én 10 óra 20 perckor nyújtotta be. Ajánlatkérő az ajánlatot átvette, már akkor felmerült az elkésettség kérdése, így az ajánlat felbontására nem került sor. Kérelmező azt a tájékoztatást kapta, hogy az ajánlat sorsáról az ajánlatkérő teljes ülése dönt majd.
A kérelmező még ezen a napon írásban fordult ajánlatkérőhöz, melyben kifejtette, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártát tévesen számítja, helyes számítás eredményeként az ajánlattételi határidő 2002. május 22., így az ajánlata határidőben került benyújtásra.
Kérelmező írásbeli beadványára ajánlatkérő 2002. május 29-én írásban is megerősítette, hogy ajánlatát a Kbt. 29. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel elkésettnek kell tekinteni és ennek alapján ajánlatkérő a beérkezett ajánlatot felbontatlanul 4 példányban ajánlattevőnek visszaküldte.
Kérelmező ezt követően 2002. június 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlata határidőben került benyújtásra, ideiglenes intézkedés alkalmazásával a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről határozzon. Továbbiakban kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy az ajánlati felhívás jogszabálysértő.
Kérelme indoklásaként kérelmező előadta, hogy a határidők számítását a Kbt. 29. §-a egyértelműen szabályozza, ez pedig nyilvánvalóan módosul akkor, ha a határidő kezdő időpontját ajánlatkérő másként határozza meg.
Ajánlatkérő az ajánlati határidőt akként határozta meg, hogy annak lejárta a megjelentését követő első naptól számított 41. nap 11.00 óra. Álláspontjuk szerint ez az értesítő megjelenésétől számított 42. nap, vagyis 2002. május 22.
Kérelmező sérelmezte továbbá az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyának és mennyiségének megjelölését. Kérelmező jogsérelmét abban jelölte meg, hogy ajánlatkérő a beszerzés tárgyát úgy határozta meg, hogy az abban foglaltaknak csak és kizárólag a Volvo gépkocsi feleljen meg és az ajánlattevő gépkocsiimportőr legyen. Az ajánlatkérő gépkocsiparkja Volvo gépkocsikból áll, amelyek Volvo szervizben kerülnek szervizelésre: A Volvo szervizbe szervizazonosan kizárólag Volvo illeszkedik, hiszen ott nem tudnak szervizelni egyéb típusú gépjárműveket. Ezzel minden más autómárka pályázaton történő részvételét ajánlatkérő kizárta, hiszen egyik márka sem illeszkedik a Volvo szervizbe. Tehát a kiírásban foglaltakat kizárólag a Volvo-forgalmazó pályázó tudja teljesíteni.
Beszerzés tárgyaként megjelölt soros motor kikötése is a Volvóra szűkítést jelenti, mert Magyarországon forgalmazott autómárkák közül csak a Volvo alkalmaz elsőkerék-meghajtással kombinált hathengeres soros motort.
Kérelmező sérelmezte továbbá az ajánlati felhívás azon előírását, mely szerint ajánlattevőt kötelezték nyilatkozat csatolására arra vonatkozóan, hogy a beszerzés tárgya a Közlekedési Főfelügyelet által kiállított típusbizonyítvánnyal rendelkezzen. Ilyen nyilatkozatot Volvo esetében csak egy pályázó tud adni.
Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy a Kbt. szellemét tekintve megtévesztő a kiírásban az ár, illetve ár/LE arány összehasonlításánál az azonos felszereltségű gépkocsik megkövetelésének a hiánya. A jelenlegi pályázati elbírálás szempontjai szerint így egy alapfelszereltségében puritán autó árát hasonlítják össze egy alapfelszereltségében sokkal többet nyújtó autóéval. Nyilvánvaló, hogy a csekély felszereltségű autó lesz az olcsóbb. Ha ezt vásárolják meg, kénytelenek hozzá megvenni az egyébként indokolt extra felszereléseket, így lényegében véve már korántsem azt az autót vették meg, amely a pályázatot elnyerte. Az így megvásárolt autó valójában már lényegesen drágább, mint a többi pályázó által ezen felszereltséggel kínált egyéb gépkocsi ára. Ennek alapján ténylegesen a legdrágább autó nyerte meg a pályázatot.
Kérelmező kérelme beadásának időpontjában még az eljárás eredményéről információval nem rendelkezett, ezért már előzetesen bejelentette, hogy álláspontja szerint az ajánlatot benyújtó Volvo Autó Hungária és Dél-kelet Európai Kereskedelmi Kft. az ajánlati felhívás 11. b) pontja alapján alkalmatlan, ugyanis ezen ajánlattevő igazolhatóan nem rendelkezik két évre visszamenőleg három fővárosi szervizpartneri referenciával.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, megalapozatlanság okán.
Indoklásként előadta, hogy a Kbt. 29. § (6) bekezdése alapján állapította meg ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt. A Közbeszerzési Értesítő 2002. április 10-én megjelent 15. számában került közzétételre az ajánlati felhívás azzal, hogy a megjelenését követő első naptól számított 41. nap 11.00 órakor jár le az ajánlattételi határidő. Ez pedig 2002. május 21-ét jelenti. Ennek alapján a 2002. május 22-én benyújtott ajánlat elkésett.
Álláspontja szerint az ajánlati felhívás tartalma megfelelt a Kbt. előírásainak.
A közbeszerzés tárgyának megjelölésénél egyértelműen utaltak a Kbt. 40. § (5) bekezdésében foglaltakra. A tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt a meghatározott típusra utalás.
Ajánlatkérő azt nem vitatta, hogy a soros motor és az elsőkerék-meghajtás előírás Volvo típusú gépkocsira utal.
Hangsúlyozta, hogy ajánlatkérő esetében azonos jogállású, magas társadalmi presztízsű, állami funkciót betöltő személyekről van szó, így az egységes arculat megjelenítése alapkövetelmény, ami indokolttá teszi a Volvo típusú gépkocsik beszerzését.
A korábbi közbeszerzési eljárások eredményeként a jelenleg már meglévő 15 gépkocsiból álló típúsazonos flottából folyamatosan cserére kerülő 10 gépkocsi szervizelése során az a kedvezőbb, ha csereszabatos szervizkapcsolat áll rendelkezésre.
A típusbizonyítvány csatolását nem kérték, csak nyilatkozatot, hogy a beszerzés tárgya ilyennel rendelkezik.
Az ajánlati felhívás az elbírálási szempontok között tartalmazta az ár, illetve ár/LE arányt és a felszereltséghez nyújtott kedvezményt is.
A benyújtott ajánlat megfelelt az ajánlati felhívás előírásainak, így a 11. b) pontban foglalt előírásnak is, a szervizpartneri referenciát az ajánlat tartalmazta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan részben alaptalanság, részben elkésettség okán.
A Kbt. 29. § (6) bekezdése szerint a hirdetményben megjelölt határidők a Közbeszerzési Értesítő megjelenését követő napon kezdődnek, és legkorábban az e törvényben megjelölt legrövidebb időtartamot követő első munkanapon járnak le.
Ajánlatkérő fenti előírásnak megfelelően rögzítette az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívás 6. a) pontjában az alábbiak szerint:
"Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával:
Jelen ajánlati felhívás Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenését követő első naptól számított 41. nap 11.00 óra. Amennyiben ez nem munkanap, az ezt követő munkanap ugyanezen óra."
Ajánlatkérő a határidő számításának egyértelművé tétele érdekében külön kiemelte, hogy a határidő-számítás a "megjelenést követő első naptól" kezdődik.
Ennek alapján a felhívás Közbeszerzési Értesítő 2002. április 10-én (szerda) megjelent számában került közzétételre, így a 41 napos határidő-számítás április 11-én kezdődött és 2002. május 21-én (kedd) végződött.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be.
Ennek alapján ajánlatkérőnek az ajánlat benyújtásának elkésettsége tárgyában hozott döntése jogszerű volt.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatos jogorvoslati kérelemben megfogalmazott kifogások határidőben kerültek-e beterjesztésre, figyelemmel arra, hogy az elkésetten előterjesztett jogorvoslati kérelem érdemben nem vizsgálható.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdése szerint pedig a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;
b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;
c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.
A 15 napos - úgynevezett szubjektív - határidő számítása attól az időponttól indul, amikor a felhívás előírásai valójában ismertté válnak az érdekeltek előtt, vagyis amikor annak tartalma számukra tudatosul. Ezen időpontot illetően a jogorvoslati eljárásban a kérelmező részéről kifejezett nyilatkozatot kell beszerezni (már a jogorvoslati kérelemben köteles ezt a nyilatkozatot kérelmező megtenni), és a kérelem határidőben való érkeztét az így megadott nyilatkozatra figyelemmel kell vizsgálnia a Döntőbizottságnak.
A rendelkezésre álló iratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlati felhívás 2002. április 10-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, az ajánlati dokumentációt 2002. április 25-ig lehetett megvásárolni. Kérelmező által sem vitatottan részéről a dokumentáció megvásárlására az ajánlati felhívásban közölt időtartam alatt sor került. Tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a dokumentáció megvásárlásakor az ajánlati felhívás tartalma már ismert volt a számára.
Pontosan a dokumentáció megvásárlásának napját kérelmező nem tudta megjelölni, de nem vitatta, hogy az a felhívás szerinti határidőig megtörtént.
Kérelmező tehát az ajánlati felhívás tartalmának ismeretében döntött a dokumentáció megvásárlásáról, így legkésőbb a dokumentáció megvásárlásának határidején, azaz 2002. április 25-én ismernie kellett az ajánlati felhívás tartalmi előírásait.
A megvásárolt dokumentáció egyébként a kérelmező által vitatott ajánlati felhívás tartalmi elemeit nem érintette, így a kérelmező a dokumentációból e vonatkozásban újabb információkat nem nyert.
Ennek alapján kétségkívül megállapítható, hogy kérelmező számára az ajánlati felhívás tartalma legkésőbb a dokumentáció megvételére nyitva álló utolsó napon, azaz 2002. április 25-én ismertté vált, így a 2002. június 3-án előterjesztett jogorvoslati kérelem a tudomásszerzést követő 15 napon túli volt.
Jelen esetben a Kbt. 79. § (8) bekezdésben foglaltakat irányadónak a Döntőbizottság nem tekintette, hiszen ennek alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a tudomásszerzés pontos időpontjának megállapítása egyébként nem lehetséges.
Ugyanis a jogorvoslati eljárás indítására nyitva álló rövid határidők megállapításánál a törvényalkotó célja éppen az volt, hogy a közbeszerzési eljárások indokolatlanul ne húzódjanak el, illetőleg a résztvevők jogaikat esetlegesen sértő ajánlatkérői eljárási mozzanatokkal kapcsolatosan - ami számukra tényként ismertté vált - a lehető legrövidebb időn belül kezdeményezzenek jogorvoslatokat, hiszen e tevékenységnek az a célja, hogy gyors és hatékony jogorvoslat történjen elsődlegesen a reparáció útján, illetve a jóhiszemű joggyakorlat érvényesüljön.
Ennek alapján az ajánlati felhívás tartalmi elemeinek vizsgálata eljárásjogi akadályba ütközik, így a Döntőbizottság ezen kérelmi elemeket érdemben nem vizsgálta.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében vitatta a közbeszerzési eljárásban, határidőben benyújtott ajánlatot tevő alkalmasságát, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint kérelmező három fővárosi szervizpartneri referenciát álláspontja szerint igazolni nem tudott.
A Döntőbizottság ezt a kérdést érdemben vizsgálta.
A Volvo Autó Hungária Rt. és Délkelet-Európa Kereskedelmi Kft. ajánlatában Országos szervizjegyzék cím alatt 12 szervizcímet közölt, mely közül 3 budapesti cím volt, ezen belül egy cím esetén teljes körű szervizszolgáltatás, a további két cím esetén teljes körű személygépkocsi-javítás került feltüntetésre.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevő az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelően igazolta alkalmasságát.
Ajánlatkérő a felhívásában szervizpartner-megjelölést alkalmazott, amelynek tartalmát sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg.
Az ajánlatkérő elvárása az volt, hogy megfelelő szervizkapcsolat legyen, amely csupán a gépkocsik szervizelésre történő átadását feltételezi. Arra vonatkozóan, hogy a szervizelést vállaló partner hogyan, milyen műhelyek bevonásával végzi a szolgáltatást, ajánlatkérőnek feltételei nem voltak.
Előírás hiányában tehát nem minősül jogsértőnek, hogy a Volvo Autó Hungária Rt. mindhárom megjelölt cím alatt teljes körű szervizszolgáltatást biztosítani nem tud. Ajánlatkérő számára az viszont biztosítva van, hogy Budapesten három cím alatt is a gépkocsi szervizelésre átadható.
A fentiek alapján a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozatlan.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, figyelemmel arra, hogy annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 80. § (4) bekezdésére is figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet, mint megalapozatlant elutasította, és a h) pont alapján határozott a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 2.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
