KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6706)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.293/14/2002.
Tárgy: az ÉPKER Kft. jogorvoslati kérelme Tiszaszalka Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az ÉPKER Kft. (4400 Nyíregyháza, Szegfű u. 75., képviseli: dr. Fehér Tibor ügyvéd, 1027 Budapest, Fő u. 62-64. III. 4., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Tiszaszalka Község Önkormányzata (4831 Tiszaszalka, Bajcsy-Zsilinszky út 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Tiszaszalka községben iskolaépítés 7 tanteremmel, 2 szaktanteremmel, 4 szertárral, 1 igazgatói és tanári szobával, kazánház, raktár és közlekedő-, kiszolgálóegységekkel. Földszint, I. emelet, 1151 m2 nettó alapterülettel, meglévő épületrész felújításával" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozati alapján a következő tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő 2002. február 27-én a Közbeszerzési Értesítő 9. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására. A beszerzés tárgya: Tiszaszalka községben iskolaépítés 7 tanteremmel, 2 szaktanteremmel, 4 szertárral, 1 igazgatói és tanári szobával, kazánház, raktár és kiszolgálóegységekkel. Földszint, I. emelet 1151 m2 nettó alapterülettel, meglévő épületrész felújításával a tervdokumentáció szerint volt.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket.
A 11. a) pont második bekezdésében előírta, hogy az ajánlattevő előző, 3 évre vonatkozó mérlegét (1998, 1999, 2000) könyvvizsgálói záradékkal ellátva csatolja be.
A harmadik bekezdésben az előző 2 évről szóló építés teljes forgalmát kérte bemutatni, a negyedik bekezdésben a Kbt. 44. § (2) a), b), c) pontjai szerint kérte a műszaki alkalmasság igazolását.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait határozta meg az ajánlatkérő, a második és harmadik bekezdés a következőket tartalmazta:
- az ajánlati felhívás a 3. a) pontjában foglaltaknak megfelelő nagyságrendű és műszaki tartalmú referenciamunkát bemutatni nem tud, az utóbbi 3 évben legalább két, 100 M Ft-ot meghaladó, leinformálható magasépítési munkát nem végzett. Írásos nyilatkozat referencialevél csatolásával (cím, ellenszolgáltatás összege, teljesítés időpontja, átfutási ideje),
- 2000. évi mérlegadatok alapján gazdálkodásának eredménye negatív.
A felhívás 13. pontjában az ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fogja az ajánlatokat elbírálni, melyhez meghatározta az értékelési részszempontokat, azok súlyszámát.
Az ajánlati felhívás 16. pontja nyolcadik bekezdésében rögzítette az ajánlatkérő, hogy a Kbt. 44. és 46. § alapján kért igazolások és nyilatkozatok, valamint formai hiányosságok pótlására a pályázat beadási határidejét követő 6. munkanap 10.00 óráig van lehetőség.
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, melyben meghatározta a részletes ajánlati feltételeket és az ajánlat pontos műszaki tartalmát.
Helyszíni konzultációra 2002. március 18-án került sor, melyen műszaki jellegű kérdések merültek fel.
Az ajánlatkérő 2002. április 17-én, a Közbeszerzési Értesítő 16. számában módosította a felhívását, új ajánlattételi határidőt megjelölve.
A módosított ajánlattételi határidőre, 2002. április 29-ig két ajánlat érkezett, ajánlatot nyújtott be a kérelmező és a ME-SI-KER Kft. Az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét az ajánlati felhívásban biztosított hiánypótlási lehetőségre.
Az ajánlatkérő a ME-SI-KER Kft.-hez kérdést intézett az ajánlata teljeskörűségét illetően, amely megválaszolásra került. Hiánypótlás nem történt. Az ajánlatokat bizottság értékelte, mindkét ajánlatot érvényesnek, mindkét ajánlattevőt alkalmasnak minősítette, elkészítette az ajánlatok részszempontonkénti értékelését, és a ME-SIKER Kft. ajánlatát javasolta nyertesnek hirdetni. Az eljárást lezáró döntést - a bizottsági előterjesztésnek megfelelő tartalommal - az ajánlatkérő képviselő-testület hozta meg.
Az eredményhirdetésre 2002. május 14-én került sor.
Az ajánlatkérő 2002. május 28-án megkötötte a szerződést a nyertes ajánlattevővel, amely szerint a ME-SI-KER Kft. által vállalt nettó átalányár 130 613 415 Ft.
Kérelmező 2002. május 24-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított. Kérelmében az eljárást lezáró döntést sérelmezte. Kérte a döntés megsemmisítését, jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. Kérelme indokául előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérőnek a ME-SI-KER Kft. ajánlatát érvénytelennek vagy a ME-SI-KER Kft.-t alkalmatlannak kellett volna nyilvánítani. Álláspontját a ME-SI-KER Kft. cégbíróságtól beszerzett mérlegbeszámolóira alapította. Előadta, hogy a ME-SIKER Kft. által benyújtott kiegészítő mellékletekből nem derül ki az építőipari tevékenységből származó árbevétel nagysága, így nem állapítható meg az ajánlati felhívásban előírt két, 100 M forintot meghaladó, leinformálható magasépítési munka elvégzése egzakt módon. A ME-SI-KER Kft. által a cégbírósághoz benyújtott, könyvvizsgálói záradékkal ellátott mérleg adatai szerint a 2000. évi gazdálkodása veszteséges volt, a módosított, pozitív eredményt tartalmazó beszámoló viszont nincs ellátva könyvvizsgálói záradékkal, így a ME-SI-KER Kft.-nek nincs könyvvizsgálói záradékkal ellátott mérlege a 2000. évről. Mellékelte a kérelméhez a ME-SI-KER Kft.-nek a cégbírósághoz benyújtott 1998., 1999. és 2000. évi beszámolóját.
A Döntőbizottság 2002. május 30-án indította meg a jogorvoslati eljárást, miután a kérelmező a Döntőbizottság hiánypótlási felhívásában foglaltaknak eleget tett.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint a kérelem megalapozatlan, mert a nyertesnek hirdetett ajánlatban a megkívánt referenciák csatolásra kerültek. Meghatározta a figyelembe vehető referenciákat az Ajak Nagyközség Önkormányzatától és a Szatmár Hotel Mátészalkától származó referencialevelek alapján. A gazdálkodási adatokat tartalmazó táblázatból megállapítható, hogy a cég árbevétele teljes mértékben magasépítési munkából származik. A negatív mérleggel kapcsolatban előadta, hogy a nyertes ajánlatban a könyvvizsgálói záradék figyelembevételével a taggyűlésen elfogadott módosított eredményt, a 996 E Ft,-t vették figyelembe, melyért ajánlattevő tartozik felelőséggel. A kiírás nem írta elő a mérlegnek a cégbírósághoz, illetve az APEH-hoz benyújtottal való egyezőséget.
Egyéb érdekeltként a ME-SI-KER Kft. tett nyilatkozatot, amely szerint a 2000. évi eredménykimutatás feldolgozásánál könyvelési hibák adódtak, amelyek a leadott negatív eredménynél nem kerültek figyelembevételre. Ezek egy részére a könyvvizsgálói záradék is kitért. A számszaki adatokhoz kapcsolódó önellenőrzés pozitív értéket eredményezett. Ezen adatok alapján azonban a módosított mérleg és záradék nem került leadásra.
A kérelmező kérelme szerint a ME-SI-KER Kft. ajánlata érvénytelen, illetve a ME-SIKER Kft. alkalmatlan a szerződés teljesítésére. A Döntőbizottságnak a kérelem alapján elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a ME-SI-KER Kft. ajánlata érvényes-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alapos.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése alapján határozza meg azt, hogy az ajánlattevőktől az alkalmasság igazolására vonatkozóan milyen adatok, tények közlését, milyen dokumentumok csatolását kéri. Ennek az a célja, hogy ezen iratok, adatok alapján vizsgálja meg az ajánlatkérő az ajánlattevők alkalmasságát. Amennyiben valamely kért igazolást, adatot, iratot az ajánlat nem tartalmazza, azaz az ajánlat nem felel meg a felhívásban foglaltaknak, az ajánlatkérő nem tudja az alkalmasság vizsgálatát elvégezni. Az ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondata alapján az ajánlati felhívásában foglaltakhoz kötve van, az ajánlatok vizsgálata során nem tekinthet el a felhívásban általa előírtaktól.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontja második bekezdésében előírta, hogy az ajánlattevő előző 3 évre vonatkozó mérlegét (1998, 1999, 2000) könyvvizsgálói záradékkal ellátva csatolja be.
A ME-SI-KER Kft. ajánlatában csatolta az 1998. évre vonatkozóan a 2000. május 31-én kelt 1998. évi mérleg módosítása egyszerűsített éves beszámoló című anyagot. Ehhez kapcsolódóan az 1998. évre vonatkozó beszámolóhoz nem került csatolásra könyvvizsgálói jelentés, záradék, mivel ahhoz záradék nem készült a ME-SI-KER Kft. nyilatkozata szerint. A záradékot erre az évre vonatkozóan ajánlatkérő nem hiányolta, ezt a kérelmező sem kifogásolta. Az 1999. évre vonatkozóan az 1999. évi egyszerűsített éves beszámoló került csatolásra, a könyvvizsgáló a beszámoló felülvizsgálatáról "könyvvizsgálói záradék"-ot készített, ez is szerepelt az ajánlatban. A 2000. évre vonatkozóan -3 259 E Ft eredményt (veszteség) tartalmazó, 2001. május 15-én készített beszámoló került becsatolásra. Az ehhez kapcsolódó, 2001. május 26-i "független könyvvizsgálói jelentés" tartalmaz könyvvizsgálói megállapításokat és módosítandó tételeket határoz meg. Szerepel még az ajánlatban egy jegyzőkönyv a MESI-KER Kft. 2001. június 30-i taggyűléséről, amely szerint a 2000. évi beszámolóhoz az ügyvezető könyvelési alapokon nyugvó kiegészítéseket tett, ezek a beszámoló egyes tételeit módosították. A tagok a módosításokkal, kiegészítésekkel együtt a beszámolót elfogadták, ennek alapján a társaság 2000. évi eredménye 996 E Ft.
Ezen taggyűlési döntés alapján, a módosított adatokkal nincs tudómásunk újabb beszámoló, mérleg, arra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés, záradék elkészítéséről, ilyen dokumentum nem került becsatolásra, nem található az ajánlatban sem.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4. § (1) bekezdése szerint a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni.
E törvény 19. § (1) bekezdése szerint az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutásból és kiegészítő mellékletből áll.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 150. § (1) bekezdése értelmében a taggyűlés a korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve, e szakasz (2) bekezdés a) pontja szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. § (1) bekezdése szerint a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.
E törvény 156. § (1) bekezdése szerint a vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, e törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a beszámoló záradékkal való ellátása (záradékolása).
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 156. § (4) bekezdése szerint a könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 158. § (6) bekezdése szerint, amennyiben a közgyűlés, a taggyűlés az előterjesztett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló adatait megváltoztatja, vagy olyan információ jutott a könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a közgyűlést, a taggyűlést megelőzően adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, a könyvvizsgálónak a letétbe helyezésre, a közzétételre kerülő éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz a valóságnak megfelelő könyvvizsgálói záradékot kell - még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően - készítenie.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a mérleg csatolásával kapcsolatban azt a követelményt is előírta, hogy annak könyvvizsgálói záradékkal ellátottnak kell lennie. Ezzel nyilvánvalóan azt kívánta biztosítani, hogy az általa vizsgált gazdálkodási adatok hitelesek, illetve valósak legyenek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a ME-SI-KER Kft. által benyújtott, a társaság 2000. évi gazdálkodásával kapcsolatos dokumentumok nem tekinthetők könyvvizsgálói záradékkal ellátott mérlegnek, annak ellenére, hogy a becsatolt, negatív eredményt tartalmazó beszámolóhoz készült könyvvizsgálói jelentés.
A ME-SI-KER Kft. taggyűlése ugyanis a könyvvizsgálói záradékkal ellátott beszámolót - részben a könyvvizsgálói jelentésben foglaltak szerint módosította, azaz nem a záradékkal ellátott becsatolt, hanem a taggyűlés által a módosított adatokkal elfogadott beszámoló, mérleg tekintendő a ME-SI-KER Kft. tényleges 2000. évi gazdálkodási adatainak. Ezen beszámoló, mérleg adataival új mérleg, illetve annak felülvizsgálatáról új könyvvizsgálói jelentés, záradék nem került csatolásra, tehát a módosított gazdálkodási mutatókat nem lehet könyvvizsgáló által hitelesítettnek tekinteni.
Nem fogadható el az ajánlatkérő álláspontja, miszerint a ME-SI-KER Kft. által becsatolt dokumentumokat elfogadta, ezek alapján vizsgálta az alkalmasságát. Az ajánlatkérő ugyanis az alkalmasság igazolására írta elő a könyvvizsgálói záradékkal ellátott mérlegek csatolását, a mérlegadatok közlésére, ismertetésére más dokumentumot nem kért. Az ajánlatkérő csak a mérleg alapján volt jogosult az alkalmasságot vizsgálni, ezzel kapcsolatban pedig azt az előírást tette, hogy a mérlegnek könyvvizsgálói záradékkal ellátottnak kell lennie. Ilyen mérleg azonban a 2000. évre vonatkozóan - a fentiekben kifejtettek szerint - a ME-SIKER Kft. ajánlatában nem szerepelt. Más dokumentum - például taggyűlési jegyzőkönyv - alapján az ajánlatkérő nem volt jogosult az alkalmasság vizsgálatára.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a ME-SI-KER Kft. ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, ezért az a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak. Ezen rendelkezésre tekintettel a ME-SI-KER Kft. érvénytelen ajánlata az ajánlatok érdemi elbírálásában már nem vehetett volna részt.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A fenti rendelkezések alapján az érvénytelen ajánlatot - miután az értékelésbe nem vonható be - nem lehet nyertesként megjelölni. Az ajánlatkérő azonban a ME-SI-KER Kft. érvénytelen ajánlatát értékelte, sőt ezt az ajánlattevőt hirdette ki nyertesként és vele kötötte meg a szerződést. Ezzel megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a kérelemnek a fentiek szerint helyt adott. E jogsértéssel kapcsolatban a kérelmében megjelölt egyéb - a nyertes alkalmatlanságára vonatkozó - indokokat nem vizsgálta, hiszen az ajánlatkérő értékelését már az érvénytelen ajánlat nyertesként történő kihirdetése jogsértővé tette, függetlenül attól, hogy a nyertes egyébként alkalmatlan-e a szerződés teljesítésére vagy sem.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti, jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig egymillió Ft, természetes személyek tekintetében százezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja a Döntőbizottság számára bírság kiszabására vonatkozó kötelezettséget állapít meg a jogsértés megállapítására tekintettel mind az ajánlatkérővel, mind a jogsértésért felelős természetes személlyel szemben.
Az ajánlatkérő nyilatkozata és a becsatolt dokumentumok alapján a jogsértő döntést az ajánlatkérő képviselő-testülete hozta meg, így jelent esetben a döntésért felelős természetes személy bírságolására nem kerülhetett sor.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte.
A Döntőbizottság a közbeszerzés értékének a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződésben meghatározott nettó vállalási árat, 130 613 415 Ft-ot tekintette. Ezen érték alapján a kiszabható maximális pénzbírság több, mint 40 000 000 Ft, ezen öszszeg és az egymillió forintos legalacsonyabb összeg között kellett a pénzbírság mértékét megállapítania a Döntőbizottságnak.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt arra, hogy az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el, amely a közbeszerzési eljárást lezáró érdemi döntésre kihatással volt, a közbeszerzés értéke viszonylag magas és arra is, hogy a szerződésnek a jogorvoslati eljárást megelőzően történt megkötésére, mint objektív körülményre, tekintettel a Döntőbizottság már nem tudta a jogsértést orvosolni a jogsértő döntés megsemmisítésével. Ezen körülményekre figyelemmel a legalacsonyabb kiszabható bírság mértékét meghaladó bírság kiszabását tartotta indokoltnak.
A maximális kiszabható bírság mértékénél alacsonyabb bírság kiszabását indokolta az, hogy - a Kbt. 2002. január 1-jén hatályba lépett módosítása óta figyelembe vehetően - az ajánlatkérő részéről az e törvénybe ütköző magatartás megállapítására először került sor.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A kérelmező lerótta a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat, más költségigénye a jogorvoslati eljárással kapcsolatban nem merült fel. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el, az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 5.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
