KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6708)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.340/14/2002.
Tárgy: az ALTERRA-BAU Kft. jogorvoslati kérelme Monor Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ALTERRA-BAU Mérnöki Iroda Kft. (1105 Budapest, Ihász u. 21/A. sz., képviseli: dr. Árva Katalin ügyvéd, 1062 Budapest, Andrássy u. 113., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Monor Uszoda Építő, Kivitelező és Szolgáltató Kht. (2200 Monor, Kossuth L. u. 7880., továbbiakban: ajánlatkérő) "Monor, városi uszoda megépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, továbbá a jogsértésért felelős személlyel, vagyis dr. Kovács Attilával (a K & Z Horizontál Kft. ügyvezetőjével) szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt és dr. Kovács Attilát (a K & Z Horizontál Kft. ügyvezetőjét), hogy a velük szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. február 13-i számában részvételi felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározótt tárgyú nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő a részvételi félhívás 10. c) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, míg a 10. d) pont szerint a 34. § (3) bekezdésben foglaltak az ajánlati felhívásban kerülnek meghatározásra.
A részvételi jelentkezési határidőre 10 db jelentkezés érkezett, melyből ajánlatkérő 8-at (a kérelmezőt, a KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ Rt.-t, a KÉSZ Kft.-t, a SÁMA Kft.-t, az ALTERRA-BAU Kft.-t, a KALOTHERM Rt.-t, a DEBMUT Rt.-t és az ADEPTUS Rt.-t.) alkalmasnak minősített és ajánlattételre felkért, részükre az ajánlati felhívást 2002. március 28-án megküldte.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 8. pontjában meghatározta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, melyhez a részszempontokat, és azok súlyszámát az alábbiak szerint állapította meg:
"- ajánlati ár (bruttó) súlyszám: 6
- fizetési feltételek súlyszám: 4
alszempontok és azok súlyszáma:
- megrendelő fizetési kötelezettségének ké-
sedelmes teljesítése esetén felszámításra súlyszám: 2
- kerülő késedelmi kamat mértéke
(%-ban megadva) súlyszám: 2
- igényelt fizetési határidő (napban megadva) súlyszám: 2
- teljesítési határidő (év, hónap, nap) súlyszám: 2
- jótállás időtartama (hónap) súlyszám: 1
A részszempontok értékelése során a tartalmi elemenként adható pontszám: 1-100 pont.
Az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemek elbírálásának módszere: a legjobb ajánlati tartalmi elem maximális pontot kap, a többi pedig a legjobbhoz arányosan viszonyítva kap pontszámot."
Az ajánlati felhívás mellé részletes pályázati feltételéket csatolt ajánlatkérő, mely az értékelésről további információt nem tartalmazott.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített.
Ajánlatkérő 2002. április 19-én helyszíni konzultációt tartott, és az azon, valamint az írásban feltett kérdéseket megválaszolta, mellyel a költségvetést és a terveket pontosította.
2002. május 3-án ajánlatkérő tájékoztatta ajánlattevőket, hogy a feltett kérdések megválaszolásának elhúzódása miatt az ajánlattételi határidőt 2002. május 9-ről 2002. május 21-re elhalasztja, mely határidőre mind a 8 felkért ajánlattevő benyújtotta ajánlatát.
Ajánlatkérő megbízottja érvényességi szempontból értékelte az ajánlatokat, mely során az ALTERRA-BAU Kft.-től és a DEBMUT Rt.-től hiánypótlást kért, az ALTERRABAU Kft.-től és a SÁMA Kft.-től a kirívóan alacsony árra kért magyarázatot, a SÁMA Kft.-től ALTERRA-BAU Kft.-től a KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ Rt.-től és a KALOTHERM Rt.-től a nem egyértelmű kijelentések tisztázására tett fel kérdéseket.
A hiánypótlások és pontosítások után ajánlatkérő megbízottja értékelte az ajánlatokat, javaslatában valamennyit érvényesnek minősítette, elvégezte a tartalmi elemek pontozását, és javasolta a SÁMA Kft. nyertesként történő kihirdetését.
Ajánlatkérő képviselő-testülete - elfogadva a megbízottja javaslatát - döntött a SÁMA Kft. nyertességét illetően.
Ajánlatkérő 2002. június 5-én tartotta meg az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy valamennyi ajánlatot érvényesnek minősített, és a SÁMA Kft. ajánlata a közbeszerzési eljárás nyertese.
Kérelmező 2002. június 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az eljárást lezáró döntés jogszerűségét sérelmezte. Álláspontja szerint az értékelés részben nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott arányossági követelményeknek, részben az egyes részszempontok értékelésénél ajánlatkérő más számítási módra tért át, továbbá ajánlatkérő nem 1 és 100 pont között pontozta az ajánlatokat, mert az 1 pont nem került kiosztásra. Hivatkozott a 2. bírálati részszempont 1. alszempontjára, melynél nem arányosítással állapította meg ajánlatkérő a pontszámokat. Kérelmező a tárgyaláson kérelmét úgy pontosította, hogy minden részszempont esetén sérelmezi azt, hogy a kiosztott pontok alsó határának is azonosnak kellett volna lennie, valamint azt is, hogy a részszempontok esetén nem azonos módszert alkalmazott a pontok megállapításánál ajánlatkérő. Álláspontja szerint nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot nyilvánította ajánlatkérő nyertesnek.
Ennek alapján kérte a Döntőbizottságtól az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében előadta, hogy az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint pontozott, mert valamennyi részszempont esetén a legkedvezőbb ajánlat 100 pontot kapott, a többi arányosan kevesebbet. Álláspontja szerint a felhívás alapján nem kellett 1-től 100-ig valamennyi pontot kiosztania, mert a felhívásban nem ezt határozta meg. A 2. részszempont 1. alszempontjának pontozását részletesen ismertette, mely szerint a legkedvezőbb (0%) 100 pontot, "az adott késedelmi kamat mértéke ezen aránnyal (különbséggel) kevesebb pontot kapott", vagyis az egyes ajánlatoknál 100 pontból annyi pontot vont le, ahány %-os késedelmi kamat szerepelt az adott ajánlatban. Ennek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek jelen jogorvoslati eljárás szempontjából érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert ajánlatkérő bejelentette, hogy a jogorvoslati eljárás befejezéséig nem köti meg a nyertessel a szerződést.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság először az ajánlatok értékelési módszerével kapcsolatos kérelmi elemeket vizsgálta meg.
Ajánlatkérő az általa végzett értékelés során a legjobb ajánlatnak minden értékelési részszempontban a maximális 100 pontot adta, de a minimális 1 pontot egyetlen esetben sem adta ki a legkedvezőtlenebb ajánlatra.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az ajánlatok pontozásos értékelésével kapcsolatban két szabályt fogalmazott meg, melyeket együttesen kell alkalmazni az értékelés során. E két szabály szerint az egyes részszempontokra 1-100 közötti pont adható, és a legkedvezőbb ajánlat 100, a többi pedig arányosan kevesebb pontot kap.
Ajánlatkérő e két együttesen alkalmazott szabályban nem határozta meg azt, hogy a teljes (1-től 100-ig terjedő) ponttartományt ki kell osztani az értékelés során, csupán azt rögzítette, hogy az ajánlatok tartalmának összehasonlítása alapján a legjobb ajánlat kapja a 100 pontot és a többi, kevésbé kedvező ajánlat a 100 ponthoz képest - az ajánlatok tartalmi elemei szerint arányosan kevesebbet. Ennek alapján ajánlatkérő az ajánlatokra adható pontok felső határárhoz viszonyított arányosan csökkenő pontszámok megállapítására köteles, de az egyes konkrét pontszámokat a legkedvezőbb és a vizsgált ajánlat tartalma alapján kell kiszámítania. Ebből következik, hogy az 1 pont kiadására ajánlatkérő csak akkor köteles, ha olyan számítási módszert választ, ami alapján a legkedvezőtlenebb ajánlat - az arányosság megtartása mellett - ezt eredményezi, továbbá az egyes részszempontoknál a kiosztott minimális pontszám a számítás eredményeképp változó lehet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által meghatározott feltételeknek minden olyan számítási módszerrel elvégzett értékelés megfelel, ami a 100 pontos legkedvezőbb ajánlathoz képes arányosan állapítja meg a többi ajánlat pontszámát. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem azon része, ami a kiosztott minimális pontszámok meghatározására vonatkozott megalapozatlan.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlattevő nem veheti át ajánlatkérőnek azt a jogkörét, hogy meghatározza az értékelés módszerét, illetve az ennek során az esetleges arányosításhoz használt ponttartományt vagy számtani képletet.
Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy a legkedvezőbb és a vizsgált ajánlat tartalmi elemeinek hányadosát felhasználó számítási képlettel végezte el a pontok megállapítását - tekintettel arra, hogy aránypárt alkalmazott - a Döntőbizottság elfogadta - és álláspontja szerint az alkalmazott számítási módszer megfelel az ajánlati felhívásban meghatározottnak és alkalmas az ajánlatok közötti különbségek feltárására. A fizetési feltételek részszemponton belül azonban ajánlatkérő eltért a fenti számítási módtól.
A fizetési feltételek bírálati részszempontot ajánlatkérő két alszempontra bontva értékelte. A bírálati részszempont egészének értékelése során csak úgy biztosítható az ajánlati felhívásban meghatározott arányos pontozás, ha a bírálati részszempontot alkotó alszempontok értékelése is arányosan történik.
A fizetési feltételek bírálati részszempont "késedelmi kamat megrendelői fizetési késedelem esetén" alszempontjának értékelése az összegzés alapján a következő:
jegybanki alapkamat az ajánlattételi és értékelési időszakban = 8,5%
késedelmi kamat
KÉSZ Kft. 8,5%
ADEPTUS Rt. 0%
BAU-SYSTEM Kft. 0%
SÁMA Kft. 7
ALTERRA-BAU Kft. 2,125%
KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ Rt. 8,5%
KALOTHERM Rt. első 10 nap 0%, majd 8,5%
DEBMUT RT. 6%
pont súlyozott
pontszám
KÉSZ Kft. 91,5 183
ADEPTUS Rt. 100 200
BAU-SYSTEM Kft. 100 200
SÁMA Kft. 93 186
ALTERRA-BAU Kft. 97,9 195,8
KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ Rt. 91,5 183
KALOTHERM Rt. 91,7 183,4
DEBMUT RT. 94 188
Ajánlatkérő ezen alszempont értékelése során a 0%-os ajánlati elemeket 100 pontra értékelte, míg a többi ajánlat értékelését úgy végezte el, hogy a 100 pontból kivonta a megajánlott késedelmi kamat százalékos értékét, és az így nyert különbség lett a pontszám. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által ebben az alszempontban alkalmazott pontozás nem a legkedvezőbb és a vizsgált ajánlat tartalmi elemeinek hányadosát felhasználó számítási képlettel történt. Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy ez a kivonás is arányosnak tekinthető a Döntőbizottság nem fogadta el, ugyanis az így kapott pontszámok aránya nem felel meg a tartalmi elemek arányának.
Ajánlatkérőnek a pontozási módszere a fizetési feltételek bírálati részszempont esetében - tekintettel a késedelmi kamat megrendelői fizetési késedelem esetén alszempont értékelésére - nem tette lehetővé, hogy érvényesüljön az az ajánlati felhívásban pontozási módszerként meghatározott elv, azaz hogy a legkedvezőbb érték 100, a többi pedig arányosan kevesebb pontot kap. Tehát megállapítható, hogy ajánlatkérő az értékelés során a pontszámok megállapítására olyan módszert használt, amely nem elégítette ki az ajánlati felhívásban az értékelés módjára meghatározott feltételeket, nevezetesen azt, hogy a pontszámokat a legjobb ajánlat 100 pontjához viszonyítva arányosan állapítja meg, és a módszer minden részszempontnál azonos legyen.
Az előbbiekben kifejtettek alapján ajánlatkérő az értékelés során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Mivel a fizetési feltételek bíráláti részszempont "késedelmi kamat megrendelői fizetési késedelem esetén" alszempontja esetében az értékelésben használt matematikai képlet nem felelt meg a felhívásban meghatározott módszernek, így az értékelés végeredményeként adott pontszámok nem lehetnek minden esetben helytállóak, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Döntőbizottság a továbbiakban nem vizsgálta a jogorvoslati kérelem azon elemeit, hogy melyik bírálati részszempont tekintetében melyik ajánlat jobb, illetve melyik az összességében legelőnyösebb ajánlat, ugyanis már az ajánlatkérő által végzett értékelési eljárás jogszabálysértő volt.
Tekintettel arra, hogy a szerződés megkötésére nem került sor, ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (8) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatokat ismét értékelje.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
Kérelmező a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeiként a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat és
70 000 Ft. ügyvédi munkadíjat jelölte meg, melynek megfizetésére kérte ajánlatkérő kötelezését.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el, az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A Döntőbizottság a továbbiakban nem kötelezte az ajánlatkérőt az ügyvédi munkadíj megtérítésére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja egyértelmű rendelkezést tartalmaz az igazgatási szolgáltatási díjjal, mint eljárási díjjal kapcsolatban, azonban nem határozza meg azt, hogy mit és milyen mértékben lehet az eljárás során felmerült költségnek tekinteni. Továbbá a Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján mögöttes jogszabályként alkalmazandó, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény sem ismeri el a költségek között az ügyvédi munkadíjat. A 8/2002. (III. 30.) IM rendelet csak a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről rendelkezik, így a Döntőbizottságnak - bár méltányolja a kérelmező költség iránti igényét -, jogszabályi felhatalmazás hiányában, annak megállapítására nem volt lehetősége. Az is akadályát képezi a Döntőbizottság döntésének, hogy tételes jogszabályi rendelkezés nem szabályozza közigazgatási eljárásokban a jogi képviselet díját, a bírósági eljárási költségekről szóló jogszabályi rendelkezések pedig nem alkalmazhatók. Ezen indokokra tekintettel a Döntőbizottság elutasította a kérelmező ügyvédi munkadíjra vonatkozó költségigényét.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Kbt. 31. § (6) bekezdése szerinti felelősségi rendet meghatározó okirat alapján az ajánlatok értékelése a K & Z Horizontál Kft. ügyvezetőjének feladata és az eljárás eredményére tett javaslat jogszerűségéért az e tevékenységben közvetlenül közreműködő dr. Kovács Attila ügyvezető a felelős.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy az eljárást lezáró - az ajánlatkérő képviselő-testülete által hozott - döntés megsemmisítése által a jogsérelem reparálható, valamint hogy a jogsértés csak egy bírálati részszempontot érintette, így elegendő súlyú az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságok ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben egymillió forint, míg a jogsértésért felelős magánszeméllyel szemben százezer forint - kiszabása.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. § (8) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint, ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 5.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
