A K�zbeszerz�sek Tan�csa 1/2002. (K. �. 27.) m�dos�tott

Aj�nl�sa

a k�zbeszerz�sekr�l sz�l�

1995. �vi XL. t�rv�nynek a t�mogat�sban
r�szes�tett szervezetekre vonatkoz� szab�lyainak alkalmaz�s�r�l


A p�nz�gyeket szab�lyoz� egyes jogszab�lyok m�dos�t�s�r�l sz�l� 2001. �vi LXXIV. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Pszt.) t�bb helyen m�dos�totta a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�nynek (a tov�bbiakban: Kbt.) a t�mogat�sban r�szes�tett szervezetekre vonatkoz� szab�lyait, tov�bb� a Magyar K�zt�rsas�g 2001. �s 2002. �vi k�lts�gvet�s�r�l sz�l� 2000. �vi CXXXIII. t�rv�ny m�dos�t�s�r�l sz�l� 2002. �vi XXIII. t�rv�ny tov�bb m�dos�totta a Kbt.-ben a t�mogat�s fogalm�t. A m�dos�t�s nyom�n el��llt �j jogszab�lyi rendelkez�sek �rtelmez�s�nek el�seg�t�se �rdek�ben - a megkeres�sek nagy sz�m�ra val� tekintettel - a Kbt. 15. � (1) bekezd�s c) pontj�ban foglalt hat�sk�r�vel �lve a K�zbeszerz�sek Tan�csa a k�vetkez� Aj�nl�st adja ki:
1. A t�mogat�sban r�szes�tett szervezet a Kbt. szerint akkor tartozik a t�rv�ny hat�lya al�, ha a k�vetkez� felt�telek egy�ttesen �llnak fenn:
A) a t�mogat�k k�z�tt egy vagy t�bb, a Kbt. 1. � a), h) �s i) pontj�ban meghat�rozott szervezet vagy nemzetk�zi szervezet van,
B) a p�nzforr�s juttat�sa �tj�n biztos�tott anyagi el�nyt a Kbt. 2. � (1) bekezd�s�ben meghat�rozott beszerz�sre kell ford�tani,
C) a t�mogat�s �sszege meghaladja a beszerz�s �rt�k�nek �tven sz�zal�k�t �s
D) a Kbt. 2. � (3) bekezd�se szerinti �rt�khat�rt.
A Kbt. 1. � d) pontja �s a 10. d) pontja kiz�r�lag azokra a szervezetekre ir�nyad�, amelyek egy�bk�nt a Kbt. 1. � a) c), valamint e) i) pontjai alapj�n nem tartoznak a t�rv�ny hat�lya al�.
A) Az els� felt�tellel kapcsolatban kiemelend�, hogy abban az esetben, ha a t�mogat�sban r�szes�tett az adott projekthez egyszerre t�bb szervezett�l (t�bb forr�sb�l) is szerez t�mogat�st, az azonos beszerz�st�pusokra jut� t�mogat�sok �rt�k�t �ssze kell adni. Ebben az esetben a t�mogat�sban r�szes�tettnek figyelemmel kell lennie arra a k�r�lm�nyre, hogy az egyes t�mogat�sok oda�t�l�se id�ben - ak�r jelent�sen is - elt�rhet egym�st�l. Ez nem befoly�solja azonban a t�mogat�s�rt folyamod� szervezet azon k�telezetts�g�t, miszerint valamennyi, a Kbt. 10. � d) pontja szerinti t�mogat�s figyelembev�tel�vel kell meg�llap�tania, hogy a t�mogat�sok v�rhat� �rt�ke �s a beszerz�sen bel�li ar�nya alapj�n k�telez�-e k�zbeszerz�si elj�r�s lefolytat�sa avagy sem. Amennyiben k�telez�, az Aj�nl�s 2. pontj�ban r�szletezett felt�telekkel - ak�r a t�mogat�sr�l sz�l� d�nt�s meghozatala el�tt is - megind�that� a k�zbeszerz�si elj�r�s.
A nemzetk�zi szervezetek �ltal ny�jtott t�mogat�sok vonatkoz�s�ban el�fordulhat, hogy a beszerz�sre a Kbt. 6. � b) vagy c) pontja alapj�n nem terjed ki a t�rv�ny hat�lya, mivel arra az els� esetben a nemzetk�zi szerz�d�sben r�gz�tett, m�g a m�sodikban a nemzetk�zi szervezet �ltal meghat�rozott k�l�n elj�r�s lesz az ir�nyad�. A nemzetk�zi szervezetek �ltal ny�jtott t�mogat�sok eset�ben el�sz�r teh�t azt kell vizsg�lni, hogy l�tezik-e olyan k�l�n elj�r�srend, amit nemzetk�zi szerz�d�s vagy a t�mogat�st ny�jt� nemzetk�zi szervezet hat�roz meg. Amennyiben igen, �s ennek alkalmaz�s�t a t�mogat�si szerz�d�sben vagy egy�b m�don el��rj�k, a fentiek �rtelm�ben nem kell alkalmazni a Kbt.-t. Egy�b esetekben a nemzetk�zi szervezet �ltal ny�jtott t�mogat�st a Kbt.-vel �sszhangban kell felhaszn�lni.
B) A m�sodik felt�tel r�gz�ti, hogy csak az a p�nzforr�s juttat�sa �tj�n biztos�tott anyagi el�ny min�s�l t�mogat�snak, amelyet a Kbt. 2. � (1) bekezd�s�ben meghat�rozott beszerz�sre kell ford�tani. Ennek megfelel�en - a 2002. janu�r 1-je el�tti szab�lyoz�ssal ellent�tben - a Kbt. szempontj�b�l a kamatt�mogat�s �s az ad�kedvezm�ny nem min�s�l t�mogat�snak. A Kbt. 1. � �s 2. � (1) bekezd�s�nek �sszevet�se alapj�n a t�rv�ny hat�lya al� a t�mogat�sban r�szes�tett szervezetek �rubeszerz�seik, �p�t�si beruh�z�saik, valamint szolg�ltat�smegrendel�seik vonatkoz�s�ban tartozhatnak.
A Kbt. 2. � (1) bekezd�s�ben megfogalmazottakat - �gy a 4. � (1) bekezd�s�re (a becs�lt �rt�k kisz�m�t�s�nak a m�dj�ra), illetve a k�zbeszerz�si �rt�khat�rokra t�rt�n� hivatkoz�st - a t�mogat�sban r�szes�tett szervezetek eset�ben is ir�nyad�nak kell tekinteni.
Az �ltal�nos szab�lyok alapj�n term�szetesen nem kell alkalmazniuk a Kbt.-t a t�mogat�sban r�szes�tett szervezeteknek sem azon beszerz�seik vonatkoz�s�ban, amelyekre a 6. � vagy a 9. � (2) bekezd�se �rtelm�ben nem terjed ki a t�rv�ny hat�lya.
C) A harmadik felt�tel vizsg�lata kapcs�n a t�mogat�sban r�szes�tett, illetve a t�mogat�s�rt folyamod� szervezetnek el�sz�r azt kell meg�llap�tania, hogy a Kbt. 10. � d) pontja szempontj�b�l mi min�s�l beszerz�snek. �gy a beszerz�s - a t�mogat�si szerz�d�sben foglaltakt�l f�gg�en - jelentheti a beruh�z�s eg�sz�t vagy annak csak egy meghat�rozott r�sz�t. (Egyes t�mogat�si form�kn�l el�fordulhat, hogy pl. csak g�pbeszerz�sre lehet p�ly�zni. Ilyenkor beszerz�s alatt csak azt a g�pbeszerz�st kell �rteni, amelyet a p�ly�zat alapj�n a t�mogat�st ny�jt� szervezet t�mogat�sban r�szes�tett, f�ggetlen�l att�l, hogy a gazd�lkod�szervezet a g�pbeszerz�st milyen �sszetett beruh�z�s r�szek�nt val�s�tja meg.)
Azaz amennyiben a beny�jtott p�ly�zat alapj�n megk�t�tt t�mogat�si szerz�d�sb�l egy�rtelm�en meg�llap�that�, hogy a t�mogat�s a beruh�z�snak csak egy meghat�rozott r�sz�re haszn�lhat� fel, a Kbt. 10. � d) pontj�nak felt�teleit csak e meghat�rozott r�sz vonatkoz�s�ban kell vizsg�lni, a teljes beruh�z�s �rt�ke figyelmen k�v�l marad.
A fenti felt�telek hi�ny�ban a t�mogat�sban r�szes�tett szervezet a C) pont vonatkoz�s�ban csak akkor tartozik a Kbt. hat�lya al�, ha a t�mogat�s �sszege meghaladja a teljes beruh�z�s �rt�k�nek 50%-�t.
A Kbt. 5. � (2) bekezd�s�nek a beszerz�sek egybesz�m�t�s�ra vonatkoz� szab�lyai a t�mogat�sban r�szes�tett szervezetek vonatkoz�s�ban is ir�nyad�ak. Teh�t e szervezeteknek is csak akkor kell az azonos t�pus� beszerz�sekhez ny�jtott t�mogat�s(ok) �sszeg�t egybesz�m�taniuk, ha a Kbt. 5. � (2) bekezd�s�ben foglalt felt�telek egy�ttesen fenn�llnak. [El�fordulhat, hogy a t�mogat�sban r�szes�tett a Kbt. alapj�n pl. �rubeszerz�snek min�s�l� t�bb olyan beszerz�shez szerez t�mogat�st, amelyek �rt�k�t a fentiek �rtelm�ben nem kell egybesz�m�tani. Ilyenkor a Kbt. 10. � d) pontj�nak felt�teleit a nem egybesz�m�tand� beszerz�sek vonatkoz�s�ban k�l�n-k�l�n kell vizsg�lni.]
Gyakran el�fordul, hogy a t�mogat�st olyan komplex beszerz�shez adj�k, amely t�bb beszerz�si t�pust (teh�t �rubeszerz�st �s/vagy szolg�ltat�st �s/vagy �p�t�si beruh�z�st) foglal mag�ban. Ilyen esetben a Kbt. 10. � d) pontja szerinti felt�telek fenn�ll�s�t beszerz�si t�pusonk�nt kell vizsg�lni. A komplex beszerz�sekn�l k�l�n hangs�lyozand�, hogy a t�mogat�s felhaszn�l�sa az �llamh�ztart�s m�k�d�si rendj�r�l sz�l� 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 91. � (2) bekezd�se �rtelm�ben teljes�t�s- �s forr�sar�nyosan t�rt�nhet, azaz valamennyi beszerz�sn�l, illetve beszerz�st�pusn�l ugyanannak a sz�zal�kos ar�nynak kell �rv�nyes�lnie, mint amennyi a t�mogat�sr�l rendelkez� szerz�d�sben szerepel. (Ezen elv seg�ts�g�vel meghat�rozhat�, hogy a beruh�z�s r�sz�t k�pez� beszerz�sek egyenk�nt mekkora t�mogat�sban r�szes�lnek, �s meg�llap�that�, hogy a Kbt. alkalmaz�s�nak felt�telei mely beszerz�sn�l, illetve beszerz�st�pusn�l �llnak fenn.)
D) A k�zbeszerz�si �rt�khat�rok a mindenkori k�lts�gvet�si t�rv�nyben ker�lnek meghat�roz�sra. Az adott �vre ir�nyad� �rt�khat�rokr�l a K�zbeszerz�sek Tan�cs�nak eln�ke t�j�koztat�t tesz k�zz� a K�zbeszerz�si �rtes�t�ben.
2. Fentiekkel �sszhangban megeml�tend�, hogy a Kbt. 2. � (4) bekezd�s�nek c) pontja szerint - 2002. janu�r 1-j�t�l - az a szervezet, amely t�mogat�sra ir�nyul� ig�nyt (p�ly�zatot) ny�jtott be, a t�rv�nyt �nk�ntesen alkalmazhatja, azaz az ilyen szervezet m�g a t�mogat�sra ir�nyul� k�relem elb�r�l�sa el�tt megkezdheti a k�zbeszerz�si elj�r�s lefolytat�s�t. A r� vonatkoz� speci�lis szab�lyokat a Kbt. 2. � (4) bekezd�s c) pontja, illetve 2. � (5) bekezd�se tartalmazza. Ennek megfelel�en a t�mogat�s(ok)ra ir�nyul� ig�ny el nem fogad�sa eset�n - felt�ve hogy ennek k�vetkezt�ben az adott szervezet m�r nem tartozik a t�rv�ny hat�lya al� - az elj�r�s st�dium�t�l f�gg�en mentes�l az aj�nlatok elb�r�l�s�nak k�telezetts�ge, illetve a szerz�d�s megk�t�se al�l, tov�bb� a Kbt. 73. � (1) bekezd�s�ben �rt felt�telek figyelmen k�v�l hagy�s�val a polg�ri jog �ltal�nos szab�lyai szerint m�dos�thatja a m�r megk�t�tt szerz�d�st.
3. V�gezet�l a K�zbeszerz�sek Tan�csa felh�vja a t�mogat�s�rt folyamod�, illetve t�mogat�sban r�szes�tett szervezetek figyelm�t arra, hogy a t�mogat�sok �ltal�nos szab�lyait a v�llalkoz�soknak ny�jtott �llami t�mogat�sok tilalma al�li mentess�gek egys�ges rendj�r�l sz�l� 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet tartalmazza, amely 2002. janu�r 1-j�n l�pett hat�lyba.


A K�zbeszerz�sek Tan�csa az al�bbiakban ad t�j�koztat�st a 2002. I-VII. h�napj�ban lefolytatott k�zbeszerz�si elj�r�sok statisztik�j�r�l:


2002. j�lius 31-ig az aj�nlatk�r�k 2392 k�zbeszerz�si elj�r�st folytattak le. A megel�z� �v azonos id�szak�ban az elj�r�sok sz�ma 2064 volt. Ebben az �sszevet�sben teh�t 15,9%-os n�veked�s mutathat� ki. Az elj�r�sok fajt�ja szerinti r�szletez�s:

2001. I-VII.
2002. I-VII.
Elj�r�st�pus
elj�r�sok sz�ma
%
elj�r�sok sz�ma
%
Ny�lt elj�r�s
1603
77,7
1903
79,6
Megh�v�sos elj�r�s
43
2,1
30
1,2
T�rgyal�sos elj�r�s
418
20,2
459
19,2
�sszesen
2064
100,0
2392
100,0



A k�zbeszerz�sek �ssz�rt�ke 2002. I-VII. h�napj�ban 400 milli�rd forintot tett ki, szemben az elm�lt �v azonos id�szak�ban regisztr�lt 342,8 milli�rd forinttal. Az �rt�kek �sszevet�s�ben a n�veked�s m�rt�ke 16,7%-ot tesz ki.
A k�zbeszerz�sek �rt�ke tekintet�ben az elj�r�sok srukt�r�ja a k�vetkez�k szerint alakult:

2001. I-VII.
2002. I-VII.
Elj�r�st�pus
elj�r�sok �rt�ke (Mrd Ft)
%
elj�r�sok �rt�ke (Mrd Ft)
%
Ny�lt elj�r�s
244,7
71,4
286,0
71,5
Megh�v�sos elj�r�s
13,8
4,0
3,0
0,8
T�rgyal�sos elj�r�s
84,3
24,6
111,0
27,7
�sszesen
342,8
100,0
400,0
100,0


A k�zbeszerz�sek �ssz�rt�k�b�l 2002. I-VII. h�napj�ban az �nkorm�nyzatok 33,4%-kal, a k�zponti k�lts�gvet�si szervek 33,6%-kal, a k�zszolg�ltat�k 16,1%-kal, a t�mogat�sban r�szes�tett szervezetek 16,9%-kal r�szesedtek.
A k�zbeszerz�sek �rt�k�b�l 51,1%-ot tett ki az �p�t�si beruh�z�s, 29,9%-ot az �rubeszerz�s, 19,0%-ot pedig a szolg�ltat�sok beszerz�se.
A mikro-, kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok 2002 els� h�t h�napj�ban 1555 elj�r�st nyertek meg (az �sszes elj�r�s 65,0%-�t), 222,3 milli�rd forint �rt�kben, ami a k�zbeszerz�sek �ssz�rt�k�nek 55,6%-a.
K�lf�ldi sz�khely� aj�nlattev�k �sszesen 81 k�zbeszerz�si elj�r�st nyertek meg az �v els� h�t h�napj�ban (az �sszes elj�r�s 3,4%-�t), 11,04 milli�rd forint �rt�kben, ami a k�zbeszerz�sek �ssz�rt�k�nek 2,8%-a.

 

 

index.html Fel