A Közbeszerzések Tanácsa 1/2002. (K. É. 27.) módosított

Ajánlása

a közbeszerzésekről szóló

1995. évi XL. törvénynek a támogatásban
részesített szervezetekre vonatkozó szabályainak alkalmazásáról

A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Pszt.) több helyen módosította a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.) a támogatásban részesített szervezetekre vonatkozó szabályait, továbbá a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIII. törvény tovább módosította a Kbt.-ben a támogatás fogalmát. A módosítás nyomán előállt új jogszabályi rendelkezések értelmezésének elősegítése érdekében - a megkeresések nagy számára való tekintettel - a Kbt. 15. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt hatáskörével élve a Közbeszerzések Tanácsa a következő Ajánlást adja ki:
1. A támogatásban részesített szervezet a Kbt. szerint akkor tartozik a törvény hatálya alá, ha a következő feltételek együttesen állnak fenn:
A) a támogatók között egy vagy több, a Kbt. 1. § a), h) és i) pontjában meghatározott szervezet vagy nemzetközi szervezet van,
B) a pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előnyt a Kbt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott beszerzésre kell fordítani,
C) a támogatás összege meghaladja a beszerzés értékének ötven százalékát és
D) a Kbt. 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt.
A Kbt. 1. § d) pontja és a 10. d) pontja kizárólag azokra a szervezetekre irányadó, amelyek egyébként a Kbt. 1. § a) c), valamint e) i) pontjai alapján nem tartoznak a törvény hatálya alá.
A) Az első feltétellel kapcsolatban kiemelendő, hogy abban az esetben, ha a támogatásban részesített az adott projekthez egyszerre több szervezettől (több forrásból) is szerez támogatást, az azonos beszerzéstípusokra jutó támogatások értékét össze kell adni. Ebben az esetben a támogatásban részesítettnek figyelemmel kell lennie arra a körülményre, hogy az egyes támogatások odaítélése időben - akár jelentősen is - eltérhet egymástól. Ez nem befolyásolja azonban a támogatásért folyamodó szervezet azon kötelezettségét, miszerint valamennyi, a Kbt. 10. § d) pontja szerinti támogatás figyelembevételével kell megállapítania, hogy a támogatások várható értéke és a beszerzésen belüli aránya alapján kötelező-e közbeszerzési eljárás lefolytatása avagy sem. Amennyiben kötelező, az Ajánlás 2. pontjában részletezett feltételekkel - akár a támogatásról szóló döntés meghozatala előtt is - megindítható a közbeszerzési eljárás.
A nemzetközi szervezetek által nyújtott támogatások vonatkozásában előfordulhat, hogy a beszerzésre a Kbt. 6. § b) vagy c) pontja alapján nem terjed ki a törvény hatálya, mivel arra az első esetben a nemzetközi szerződésben rögzített, míg a másodikban a nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás lesz az irányadó. A nemzetközi szervezetek által nyújtott támogatások esetében először tehát azt kell vizsgálni, hogy létezik-e olyan külön eljárásrend, amit nemzetközi szerződés vagy a támogatást nyújtó nemzetközi szervezet határoz meg. Amennyiben igen, és ennek alkalmazását a támogatási szerződésben vagy egyéb módon előírják, a fentiek értelmében nem kell alkalmazni a Kbt.-t. Egyéb esetekben a nemzetközi szervezet által nyújtott támogatást a Kbt.-vel összhangban kell felhasználni.
B) A második feltétel rögzíti, hogy csak az a pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előny minősül támogatásnak, amelyet a Kbt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott beszerzésre kell fordítani. Ennek megfelelően - a 2002. január 1-je előtti szabályozással ellentétben - a Kbt. szempontjából a kamattámogatás és az adókedvezmény nem minősül támogatásnak. A Kbt. 1. § és 2. § (1) bekezdésének összevetése alapján a törvény hatálya alá a támogatásban részesített szervezetek árubeszerzéseik, építési beruházásaik, valamint szolgáltatásmegrendeléseik vonatkozásában tartozhatnak.
A Kbt. 2. § (1) bekezdésében megfogalmazottakat - így a 4. § (1) bekezdésére (a becsült érték kiszámításának a módjára), illetve a közbeszerzési értékhatárokra történő hivatkozást - a támogatásban részesített szervezetek esetében is irányadónak kell tekinteni.
Az általános szabályok alapján természetesen nem kell alkalmazniuk a Kbt.-t a támogatásban részesített szervezeteknek sem azon beszerzéseik vonatkozásában, amelyekre a 6. § vagy a 9. § (2) bekezdése értelmében nem terjed ki a törvény hatálya.
C) A harmadik feltétel vizsgálata kapcsán a támogatásban részesített, illetve a támogatásért folyamodó szervezetnek először azt kell megállapítania, hogy a Kbt. 10. § d) pontja szempontjából mi minősül beszerzésnek. Így a beszerzés - a támogatási szerződésben foglaltaktól függően - jelentheti a beruházás egészét vagy annak csak egy meghatározott részét. (Egyes támogatási formáknál előfordulhat, hogy pl. csak gépbeszerzésre lehet pályázni. Ilyenkor beszerzés alatt csak azt a gépbeszerzést kell érteni, amelyet a pályázat alapján a támogatást nyújtó szervezet támogatásban részesített, függetlenül attól, hogy a gazdálkodószervezet a gépbeszerzést milyen összetett beruházás részeként valósítja meg.)
Azaz amennyiben a benyújtott pályázat alapján megkötött támogatási szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy a támogatás a beruházásnak csak egy meghatározott részére használható fel, a Kbt. 10. § d) pontjának feltételeit csak e meghatározott rész vonatkozásában kell vizsgálni, a teljes beruházás értéke figyelmen kívül marad.
A fenti feltételek hiányában a támogatásban részesített szervezet a C) pont vonatkozásában csak akkor tartozik a Kbt. hatálya alá, ha a támogatás összege meghaladja a teljes beruházás értékének 50%-át.
A Kbt. 5. § (2) bekezdésének a beszerzések egybeszámítására vonatkozó szabályai a támogatásban részesített szervezetek vonatkozásában is irányadóak. Tehát e szervezeteknek is csak akkor kell az azonos típusú beszerzésekhez nyújtott támogatás(ok) összegét egybeszámítaniuk, ha a Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglalt feltételek együttesen fennállnak. [Előfordulhat, hogy a támogatásban részesített a Kbt. alapján pl. árubeszerzésnek minősülő több olyan beszerzéshez szerez támogatást, amelyek értékét a fentiek értelmében nem kell egybeszámítani. Ilyenkor a Kbt. 10. § d) pontjának feltételeit a nem egybeszámítandó beszerzések vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni.]
Gyakran előfordul, hogy a támogatást olyan komplex beszerzéshez adják, amely több beszerzési típust (tehát árubeszerzést és/vagy szolgáltatást és/vagy építési beruházást) foglal magában. Ilyen esetben a Kbt. 10. § d) pontja szerinti feltételek fennállását beszerzési típusonként kell vizsgálni. A komplex beszerzéseknél külön hangsúlyozandó, hogy a támogatás felhasználása az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 91. § (2) bekezdése értelmében teljesítés- és forrásarányosan történhet, azaz valamennyi beszerzésnél, illetve beszerzéstípusnál ugyanannak a százalékos aránynak kell érvényesülnie, mint amennyi a támogatásról rendelkező szerződésben szerepel. (Ezen elv segítségével meghatározható, hogy a beruházás részét képező beszerzések egyenként mekkora támogatásban részesülnek, és megállapítható, hogy a Kbt. alkalmazásának feltételei mely beszerzésnél, illetve beszerzéstípusnál állnak fenn.)
D) A közbeszerzési értékhatárok a mindenkori költségvetési törvényben kerülnek meghatározásra. Az adott évre irányadó értékhatárokról a Közbeszerzések Tanácsának elnöke tájékoztatót tesz közzé a Közbeszerzési Értesítőben.
2. Fentiekkel összhangban megemlítendő, hogy a Kbt. 2. § (4) bekezdésének c) pontja szerint - 2002. január 1-jétől - az a szervezet, amely támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, a törvényt önkéntesen alkalmazhatja, azaz az ilyen szervezet még a támogatásra irányuló kérelem elbírálása előtt megkezdheti a közbeszerzési eljárás lefolytatását. A rá vonatkozó speciális szabályokat a Kbt. 2. § (4) bekezdés c) pontja, illetve 2. § (5) bekezdése tartalmazza. Ennek megfelelően a támogatás(ok)ra irányuló igény el nem fogadása esetén - feltéve hogy ennek következtében az adott szervezet már nem tartozik a törvény hatálya alá - az eljárás stádiumától függően mentesül az ajánlatok elbírálásának kötelezettsége, illetve a szerződés megkötése alól, továbbá a Kbt. 73. § (1) bekezdésében írt feltételek figyelmen kívül hagyásával a polgári jog általános szabályai szerint módosíthatja a már megkötött szerződést.
3. Végezetül a Közbeszerzések Tanácsa felhívja a támogatásért folyamodó, illetve támogatásban részesített szervezetek figyelmét arra, hogy a támogatások általános szabályait a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet tartalmazza, amely 2002. január 1-jén lépett hatályba.

A Közbeszerzések Tanácsa az alábbiakban ad tájékoztatást a 2002. I-VII. hónapjában lefolytatott közbeszerzési eljárások statisztikájáról:

2002. július 31-ig az ajánlatkérők 2392 közbeszerzési eljárást folytattak le. A megelőző év azonos időszakában az eljárások száma 2064 volt. Ebben az összevetésben tehát 15,9%-os növekedés mutatható ki. Az eljárások fajtája szerinti részletezés:

A közbeszerzések összértéke 2002. I-VII. hónapjában 400 milliárd forintot tett ki, szemben az elmúlt év azonos időszakában regisztrált 342,8 milliárd forinttal. Az értékek összevetésében a növekedés mértéke 16,7%-ot tesz ki.
A közbeszerzések értéke tekintetében az eljárások sruktúrája a következők szerint alakult:

A közbeszerzések összértékéből 2002. I-VII. hónapjában az önkormányzatok 33,4%-kal, a központi költségvetési szervek 33,6%-kal, a közszolgáltatók 16,1%-kal, a támogatásban részesített szervezetek 16,9%-kal részesedtek.
A közbeszerzések értékéből 51,1%-ot tett ki az építési beruházás, 29,9%-ot az árubeszerzés, 19,0%-ot pedig a szolgáltatások beszerzése.
A mikro-, kis- és középvállalkozások 2002 első hét hónapjában 1555 eljárást nyertek meg (az összes eljárás 65,0%-át), 222,3 milliárd forint értékben, ami a közbeszerzések összértékének 55,6%-a.
Külföldi székhelyű ajánlattevők összesen 81 közbeszerzési eljárást nyertek meg az év első hét hónapjában (az összes eljárás 3,4%-át), 11,04 milliárd forint értékben, ami a közbeszerzések összértékének 2,8%-a.