FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (6781)
13.K.30.170/2002/3.
A Fővárosi Bíróság a dr. Vajk Kálmán ügyvéd (1114 Budapest, Bukarest u. 9. fszt. 1.) által képviselt ORAKO Kft. (1223 Budapest, Kápolna u. 10 26.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.411/7/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az álamnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 3000 (háromezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 13-án megjelent 24. számában 4025/2003 számon ajánlati felhívást tett közzé a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárás megindításáról.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát négy részre bontva határozta meg a következők szerint: I. lokális számítástechnikai hálózat kialakítása és beüzemelése, II. számítás- és irodatechnikai eszközök szállítása és üzembe helyezése, III. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei illetékhivatal új irodaépülete irodabútorzatának megtervezése, szállítása és üzembe helyezése, IV. iratanyag-tárolás megtervezése, az arra szolgáló eszközök szállítása és üzembe helyezése.
Az ajánlattételi felhívás 6. a) pontjában előírt ajánlattételi határidő lejárta 2001. július 24. napja volt.
Az ajánlatkérő a beszerzés tárgyával kapcsolatos elvárásait az ajánlati dokumentációban részletezte.
Az ajánlati dokumentáció 16. pontjában az ajánlatkérő közölte a helyszíni bejárás és tájékoztató tartásának időpontját.
A felperes (kérelmező) 2001. június 28-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez. Sérelmezte, hogy a III. részajánlat tárgyára vonatkozóan kiadott dokumentáció semmilyen támpontot nem ad a feladat ellátásához, így csak az ajánlati felhívásban megjelölt tájékoztató időpontját követően tudnak érdemi munkát elkezdeni, ami az ajánlattételi határidő lerövidítését jelenti. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 40. § (1) bekezdését, a Kbt. 38. § (4) bekezdését, valamint a Kbt. 47. § (1) és (3) bekezdéseit az ajánlattételi határidő nem megfelelő előírása miatt. Kérte a jogsértés tényének megállapítását, az ajánlatkérő felhívását a megfelelő eljárásra, bírság alkalmazását, valamint az ajánlatkérő kötelezését az eljárással felmerült költségek viselésére.
Az ajánlatkérő a 2001. július 3-án kelt beadványában a kérelmező kifogásait indokolatlannak tartotta, mert álláspontja szerint a hivatkozott jogsértéseket nem követte el. Közölte továbbá, hogy 2001. július 3. napjával a sérelmezett ajánlati felhívását visszavonta, az erről szóló hirdetmény közzétételéről gondoskodott, így a kérelmezői kérelem "okafogyottá" vált.
A 4025/2001 számú ajánlati felhívás visszavonásáról szóló - 2001. július 3-án kelt - ajánlatkérői hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő 2001. július 11. napján megjelent 28. számában 5271/2001 számon került közzétételre.
Az alperes tájékoztatta a kérelmezőt az ajánlati felhívás visszavonásának bejelentéséről és az ajánlati felhívást visszavonó hirdetmény közzétételéről. A kérelmező ennek ismeretében is fenntartotta az ajánlati felhívás jogsértő voltára vonatkozó jogorvoslati kérelmét, és kérte az eljárás lefolytatását.
Az alperes a 2001. július 13-án kelt D.411/7/2001. számú határozatával hatáskörének hiányát megállapította és a jogorvoslati kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - elutasította.
Az alperes a határozatának indokolásában hivatkozott a Kbt. 79. § (1) bekezdésére, amely szerint a Döntőbizottság eljárására - ha a törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni. E törvény 7. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási szerv hatáskörét és illetékességét az eljárás bármely szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
Az alperes rámutatott arra, hogy a Kbt. 48. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek lehetősége volt beszerzési szándékát megváltoztatni az ajánlattételi határidő lejártáig és úgy dönteni, hogy a közbeszerzési eljárást nem kívánja lefolytatni. Ha így dönt, az ajánlati felhívás visszavonásáról hirdetményt kell közzétennie. A közzététel eredménye, hogy a megindított közbeszerzési eljárás megszűnt. Az ajánlatkérő a törvény rendelkezése alapján jogszerűen hozhat döntést az ajánlati felhívás visszavonásáról és így a közbeszerzési eljárás megszüntetéséről, e körben kötelezettsége csak a dokumentáció ellenértékének és az esetlegesen kikötött ajánlati biztosítéknak a visszafizetése tekintetében áll fenn a Kbt. 37. § (4) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. 19. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság hatáskörébe a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslatok intézése tartozik.
Az alperes az ajánlati felhívás visszavonásának 2001. július 11-i hirdetmény útján történt közzétételére tekintettel megállapította, hogy a Kbt. fent idézett rendelkezései alapján a közbeszerzési eljárás megszűnt, a jogorvoslati eljárás már nem folytatható le, mivel a jogorvoslati eljárás alatt a közbeszerzési eljárás hiánya miatt megszűnt a Döntőbizottság hatásköre.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, kérve az alperes kötelezését a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálására. Hivatkozott arra, hogy a jogorvoslati eljárás lefolytatása független a közbeszerzési eljárás időközbeni megszűnésétől, a jogorvoslati kérelem tárgya az is lehet, hogy az általa észlelt jogsértés megtörtént-e vagy sem. Álláspontja szerint az alperes tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy nincs hatásköre a jogorvoslati eljárás lefolytatására.
Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában kifejtett indokai alapján. Előadta, hogy a felperes a jogorvoslati kérelmében az ajánlatkérő ajánlati felhívásának jogszerűségét vitatta. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt megelőzően azonban az ajánlati felhívását visszavonta, így a jogvita elbírálásakor a vitatott ajánlati felhívás nem létezett, közbeszerzési eljárás nem volt folyamatban. Ezért jogszerűen járt el akkor, amikor hatáskörének hiányát megállapítva a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasította.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdésének c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlati felhívás visszavonásával az alperesnek megszűnt-e a hatásköre a felperes jogorvoslati kérelmének elbírálása tárgyában, és erre figyelemmel az alperes jogszerűen döntött-e a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról.
A Kbt. 32. § (1) bekezdése értelmében a nyílt eljárás ajánlati felhívással vagy előminősítési eljárással indul, melyet az ajánlatkérő köteles hirdetmény útján közzétenni.
A Kbt. 48. § (2) bekezdése érelmében az ajánlatkérő felhívását az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amit hirdetményben kell közzétennie.
A bíróság megállapította, hogy az ajánlati felhívással megindított közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő visszavonta ajánlati felhívását, és erről a 2001. július 24-ig tartó ajánlattételi határidő lejárta előtt a Közbeszerzési Értesítőben hirdetményt jelentetett meg. Az ajánlati felhívás visszavonása folytán a közbeszerzési eljárás megszűnt. A felperes az ajánlati felhívás visszavonásának szabályszerűségét nem vitatta.
A Kbt. 19. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a Közbeszerzések Tanácsa mellett Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik, melynek feladata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperes jogorvoslati kérelme alapján az alperesnek a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak körében kellett volna eljárnia, amely eljárásra a jogorvoslati kérelem benyújtásakor hatáskörrel rendelkezett. Ez az alperesi hatáskör azonban csak a folyamatban lévő, illetőleg már lefolytatott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódik. A Kbt. 48. § (2) bekezdésének megfelelően visszavont ajánlati felhívás következtében már nincs olyan közbeszerzési eljárás, amely tekintetében a Kbt. szabályainak megtartása vizsgálható lenne. Az alperes tehát jogszerűen állapította meg azt, hogy a jogorvoslati kérelem tárgyában a hatásköre - a közbeszerzési eljárás megszűnésével - megszűnt.
A Kbt. 88. § (1) bekezdése értelmében az alperes a határozatában
a) az alaptalan kérelmet elutasítja;
b) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértés okozóját az e törvény szabályainak megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;
c) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, kivéve, ha e döntés alapján a szerződés már létrejött;
d) e törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett megállapíthatja a jogsértés megtörténtét;
e) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől;
f) bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben;
g) elrendelheti az 5. § (4) bekezdésének alkalmazását;
h) a jogsértőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alapján az alperesnek egyedül arra volt jogi lehetősége, hogy a hatáskör hiányában érdemben nem vizsgálható jogorvoslati kérelmet elutasítsa.
A kifejtettek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében köteles az alperes költségeinek megfizetésére.
A kereseti illeték viselése a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2002. május 22.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
