KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6823)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.334/22/2002.
Tárgy: a Thales Communications és a Siemens Telefongyár Kft. jogorvoslati kérelme a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Thales Communications (66, rue du Fossé Blanc BP.156-92231 Gennevilliers Cedex Franciaország), képviseli: Gaál, Molnár és Ferenczy Ügyvédi Iroda, dr. Molnár Bíró György ügyvéd (1072 Budapest, Rákóczi út 42. IX. em., a továbbiakban: I. rendű kérelmező) és a Siemens Telefongyár Kft. (1143 Budapest, Gizella út 51 57., képviseli: Sarkadi & Társai Ügyvédi Iroda, dr. Rácz Zsolt ügyvéd, 1023 Budapest, Rómer Flóris u. 55., a továbbiakban. II. rendű kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (Budapest X. kerület, Salgótarjáni út 18., levélcím: 1475 Budapest, Pf. 163, képviseli: dr. Mondschein Anita jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "tábori híradórendszer fejlesztési programjának részeként harcászati URH rádió-berendezések beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 6-án megjelent 23. számában tett közzé részvételi felhívást a 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet alapján szűkített tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbi módon határozta meg a 3. a) pontban: a Magyar Honvédség tábori híradó rendszer fejlesztési programjának részeként - a harcászati rádió híradás fejlesztésének keretében - harcászati URH rádió (kézi, hordozható, járműfedélzeti) berendezések típusának kiválasztása, beszerzése és a magyarországi logisztikai háttér megteremtése az alábbi tervezett ütemezéssel:
beszerzendő mennyiség (db)
Rádiókategóriák
- URH kézi rádiók
2001. 42
2002. 62
2003 2006. 442
2007 2013. 4446
összesen: 4992
- URH hordozható rádiók
2001. 13
2002. 19
2003 2006. 162
2007 2013. 1479
összesen: 1673
- URH járműfedélzeti rádiók
2001. 32
2002. 94
2003 2006. 279
2007 2013. 1366
összesen: 1771
- URH RFP csatlakozó rádiók (járműfedélzeti)
2001. 14
2002. 53
2003 2006. 193
2007 2013. 568
összesen: 828
- URH RFP bázis rádiók (járműfedélzeti)
2001. 2
2002. 0
2003 2006. 12
2007 2013. 34
összesen: 48
Összesen:
2001. 103
2002. 228
2003 2006. 1088
2007 2013. 7893
összesen: 9312
A részajánlattétel megengedett volt.
A részajánlat tételének szempontja: részajánlatot a következő csoportosítást figyelembe véve - rádiókategóriánként a teljes mennyiségre kidolgozva - lehetett tenni:
a) FF (fixfrekvenciás) és/vagy FH (frekvenciás hopping) kézi URH rádiókra, kiegészítő egységekkel, magyarországi logisztikai háttérrel,
b) FF (fixfrekvenciás) és/vagy FH (frekvencia hopping) hordozható és járműfedélzeti (beleértve a csatlakozórádiókat és a bázisrádiókat is) URH rádiókra, kiegészítő egységekkel, magyarországi logisztikai háttérrel.
Az ajánlattevő ajánlatot tehet külön vagy együtt az előzőekben leírt a) és b) pontokra.
A teljesítési határidő: a szerződéskötéstől 2013 év végéig történő szállítás, évente meghatározásra kerülő mennyiségekben. Az éves tételes szállítási határidő minden év október 30.
Többváltozatú ajánlattétel is megengedett volt mindkét rádiótípusra (FF és FH).
A felhívás 9 10. pontjai a szokásos módon tartalmazták az alkalmasság vizsgálatának módját, a 10. c) pont utalt arra, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lesz az elbírálás szempontja.
A 2001. július 4-i határidőre az alábbiak nyújtották be jelentkezésüket: a két kérelmező és a Fercom Kft., Haris Corporation RF (USA), Kongsberg Defence Communications A.S. (Norvégia), Tadiran Communications Ltd. (Izrael), Radmor Rt. (Lengyelország).
Ajánlatkérő az értékelést követően 2001. július 24-én döntött az első eljárási szakaszban, döntését 2001. július 26-án kihirdette. A Radmor Rt. kivételével az összes jelentkezőt felhívta ajánlattételre még ugyanezen a napon.
Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő "tárgyalási alapajánlatokat" kért, amelynek elbírálását követően további két írásos ajánlatot kér (a második után "szűkít").
Az ajánlati felhívás 11. pontja az alábbi módon tartalmazta az ajánlatok elbírálásának részleteit:
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- műszaki, minőségügyi, katonai logisztikai és kiképzési előírásoknak való megfelelés mértéke az ajánlatban 42
- a pénzügyi előírásoknak való megfelelés mértéke az ajánlatban 25
- ellentételezési előírásoknak - beleértve a magyarországi gyártás és/vagy ipari logisztikai háttér megteremtését és biztosítását is - való megfelelés mértéke az ajánlatban 33
A részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1 100 pontig.
Az ajánlattételi határidő 2001. október 26. volt.
Az ajánlati felhívás 13. b) pontjában határozta meg ajánlatkérő a szerződéskötés időpontját az eredményhirdetést követő naptól számított 30. napban.
Az ajánlattételi határidőre 5 ajánlat érkezett, a felhívottak közül a Haris Corporation Ltd. nem tett ajánlatot.
Az ajánlatok felbontása során a Kbt. 51. § (3) bekezdésben megjelölt adatok nyilvános ismertetésére nem került sor, így ajánlattevők számára nem vált ismertté például a megajánlott ajánlati árak sem.
A tárgyalási alapajánlatok benyújtását követően valamennyi ajánlattevővel két tárgyalási forduló lebonyolítására került sor.
Az első tárgyalási forduló 2001. november 14 20. között került megrendezésre, melyen egységesen egy munkanap állt rendelkezésére valamennyi ajánlattevőnek. Az első tárgyalási forduló fő célja mindazon kérdések tisztázása volt, amelyekre az alapajánlatban megadott válaszok nem voltak egyértelműek, illetve kiegészítésre szorultak. A második tárgyalási forduló valamennyi ajánlattevővel ugyanazon a napon - december 12-én - ajánlattevőként 1,5 óra időtartamban, de eltérő időpontban zajlott le. Ezen a tárgyaláson ismételten áttekintésre került a kiegészítő információkkal módosított ajánlat olyan szempontból, hogy azok megfelelnek-e az azonos szempontok szerinti egyértelmű értékelhetőségnek.
A mindösszesen öt ajánlattevő indokolttá tette, hogy az ajánlatkérő éljen a 152/1999. (X. 2.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint az ajánlatkérő az elbírálás első fordulója alapján (szűkítéssel egy időben) kiválaszthatja a nyertes ajánlattevőt és kihirdetheti az eljárás eredményét. Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatkérő az elbírálás első fordulója alapján is végleges eredményt hirdethet.
Mindezen tényezők figyelembevételével a végleges ajánlatok beadási határideje 2002. január 3. volt.
A megadott határidőre mind az öt ajánlattevő benyújtotta végleges ajánlatát. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy valamennyi benyújtott ajánlat érvényes.
A kijelölt szakértői bizottsági tagok a három részszempont szerint (műszaki, pénzügyi, ellentételezési) elvégezték az ajánlatok értékelését, melyről részletes jegyzőkönyvek készültek (2002. január 9-én), ezek tartalmazzák a pontozásos értékeléseket is.
Ajánlatkérő 2002. január 14-én összesítette az értékeléseket, és elkészítette döntési javaslatát.
Ajánlatkérő 2002. április 2-án kihirdette eljárást lezáró döntését, mely szerint az eljárás nyertese a Kongsberg Védelmi Kommunikációs Kft. lett. Az összegzést 2002. április 4-én küldte meg az ajánlattevőknek. A döntés indoka a következő volt: ajánlatkérő a beérkezett többváltozatú és részajánlatokat értékelte. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy számára mindkét részajánlatban az FH (frekvencia hoppingos) ajánlat az előnyösebb, amit az FH magasabb műszaki színvonala indokol. Ezért ajánlatkérő mindkét részajánlatban az FH változatban kíván eredményt hirdetni. Mivel mindkét részajánlatban FH kategóriában a legmagasabb összesített pontszámot a Kongsberg érte el, ezért került nyertesként kiválasztásra.
A Thales Communications 2002. április 9-én, a Siemens Kft. 2002. április 15-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérték, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő 2002. április 2-án kihirdetett döntését, alkalmazzon ideiglenes intézkedést, tartson tárgyalást.
A Döntőbizottság a két ügyet D.202/2002. szám alatt egyesítette.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben elkésettek, részben nem megalapozottak, kismértékben megalapozottak.
A Döntőbizottság ennek alapján a D.202/19/2002. számú határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését és felhívta ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint az írásbeli összegzést készítse el, és azt az összes ajánlattevőnek küldje meg. Egyebekben a jogorvoslati kérelmeket elutasította.
A D.202/19/2002. számú határozat kézbesítésére 2002. május 15-én került sor. Ajánlatkérő a határozatot az összegzés ismételt elkészítésével és megküldésével végrehajtotta.
Az újonnan elkészített összegzés tartalmazta az összesített táblázatokat a kézi FF, a kézi FH, a hordozható járműfedélzeti FF és hordozható járműfedélzeti FH rádiók vonatkozásában.
Indoklásként ajánlatkérő ismertette, hogy az 1. részszempont körében 37 és 5 arányban a műszaki megfelelőség, minőségbiztosítás jellemzőit értékelte. Az ajánlati felhívás egyes pontjainak sorrendjében száznál is több tényező konkrét összehasonlítására került sor. Ezen belül a műszaki megfelelőség esetén 7 alszempont került összesítetten nevesítve és táblázatban rögzítve (családelv, műszaki paraméterek, szolgáltatás, készletezés, információvédelem, frekvencia menedzsment, logisztikai biztosítás, oktatás).
A második részszempont értékelésénél is több tényező együttes mérlegelése történt meg, így az ajánlati ár, első szállítási időszak ára bruttó jelenértéken, jóteljesítési garancia feltételei, jövőbeni árképzés módja, üzemeltetési költség, késedelmes fizetés szankciója, valamint a hibás, késedelmes és nem teljesítés kötbérei.
A harmadik részszempont értékelése összesen 7 algoritmuson alapult, értékét az ellentételezési ajánlatok paraméterei határozták meg.
Ennél az elbírálási szempontnál a dokumentációban előírt kizáró feltételt is érvényesített az ajánlatkérő.
Az összesítés továbbra sem tartalmazta az egyes ajánlatok tartalmi elemeit.
I. r. kérelmező 2002. június 7-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg ajánlatkérő jogsértését, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést tiltsa meg és az ügyben tartson tárgyalást.
Kérelme indoklásául előadta, hogy ajánlatkérő a Döntőbizottsági határozat alapján 2002. május 17-én elkészítette a "kiegészített összegzést", azt megküldte a résztvevőknek, melyet 2002. május 23-án vett át. Ennek tartalmából következtetett arra, hogy a nyertes ajánlattevő kiválasztása jogsértő volt, és az összegzés továbbra sem felel meg a Kbt. 5. számú mellékletének.
Ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, mert az ellentételezési előírásoknak való megfelelés szempontjából az egyes ajánlatokat értékelte ajánlatkérő pontszámmal és az így kapott pontokat összegezte, nem pedig az "összességében tett ajánlatot" pontozta. Ha ez utóbbi szerint jár el, akkor kérelmező kapta volna a magasabb pontszámot.
Álláspontja szerint ugyanis más eredmény jön ki akkor, ha az ajánlatkérő a részajánlatokat külön-külön értékelve azt összegzi, mint akkor, amikor összességében végzi az értékelést, hiszen ennek alapjául szolgáló ajánlatok is nyilvánvalóan kedvezőbb kondíciókat tartalmaznak.
Az összegzésből kiderült az is, hogy ajánlatkérő az ellentételezésnél az értékelést így is végezte, azonban ezt nem tette meg a műszaki és pénzügyi értékelési szempontoknál. Hangsúlyozta, hogy egyedül az "összességében megtett ajánlatok értékelése vezethetett volna az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztásához", ugyanis műszakilag az felel meg a családelvnek, pénzügyileg pedig ez biztosítja a legnagyobb gazdaságosságot (tartozékok, alkatrészek stb. költségtényezők itt a legalacsonyabbak).
Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy a családelv értékelésénél 15%-nál nagyobb súlyszámmal kellett volna azt figyelembe venni. A műszaki értékelés végeredményével kapcsolatosan ajánlatkérő indokolása nem érti, figyelemmel arra, hogy az ő terméküket világszerte használják, így az ajánlatuk értékelésére adott pontszám számukra nem elfogadható. Az ajánlatkérő pontozását amiatt sem érti, mivel ennek értékelése reális csak akkor lett volna, ha a készülékek bevizsgálása megtörténik.
A pénzügyi ellentételezésnél álláspontja szerint az ár tekintetében kétszeres értékelés történt. A műszaki értékelés vonatkozásában a megadott adatok az ajánlatok rádiótípusonként elvégzett értékeléséről tanúskodnak, míg a minőségbiztosítás tekintetében ajánlatkérő összességében értékelt.
Kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozatában nem vitatta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bontása sem nyilvánosan történt, az ajánlattevők az egymás ajánlatának tartalmi elemeiről semminemű ismerettel nem rendelkeztek. Kérdésre nyilatkozott, hogy ajánlata egyes részeit bizalmasnak minősítette, a bizalmasnak minősített ajánlati részek nyilvánosságra hozatalához nem járul hozzá.
II. r. kérelmező 2002. június 7-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg ajánlatkérő jogsértését, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést tiltsa meg, és az ügyben tartson tárgyalást.
Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő az "összegzést" ismételten hiányosan készítette el, döntése nem felel meg a felhívásban foglalt értékelési szempontoknak. Az összegzésben nem megfelelő mélységben ismertette ajánlatkérő a pontozás indokait, változatlanul visszatartja - nem államtitkot képező - indokait. Az ellentételezési előírásoknak való megfelelés tekintetében az összegzés tartalma nem bővült, semmiféle új információt nem tartalmaz, ez a leghiányosabb része az összegzésnek. Feltehetően azért nem indokol ajánlatkérő kellő mélységgel, mert döntése jogsértő. Továbbra sem ismert számukra a pontszámok adásának indoka, illetőleg, hogy milyen tartalmi elemeket pontozott ajánlatkérő. Előadta, hogy az ajánlatok tartalmi elemeinek ismerete nélkül is ajánlatkérőnek a megadott elbírálási szempontok és alszempontokra adott pontszámokat közölnie kellett volna. A kérelmező álláspontja szerint az eljárást lezáró döntése is jogsértő, mert a "családelvnek való megfelelés" 15%-ban a műszaki megfelelőség körében került értékelésre, holott ez a feltétel az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció szerkezetében nem az ezen részszemponthoz tartozó követelményként volt feltüntetve. Sérelmes számukra, hogy e körben sem kaptak maximális pontszámot.
Az ajánlati árat ajánlatkérő kétféleképpen is értékelte, egyszer önmagában, másodszor pedig az "árképlet jövőben árképzés módja" szempontjából. A pénzügyi értékelésre alkalmazott pontozási rendszer meghatározása okszerűtlen. Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy a bruttó ajánlati ár jelen értéken történő értékelés esetén kirívóan alacsony pontszámot kaptak, amely nem elfogadható számukra. A nyertes ajánlat előnye a többi ajánlathoz képest a jövőben árképzésben rejlik. Kérelmező a Döntőbizottság kérdésére nyilatkozott, hogy ajánlatában a megajánlott termék műszaki paramétereinek egy része üzleti titkot képezett, az ellentételezés körében tett ajánlatok azonban nem.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket D.334/2002. szám alatt egyesítette.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását megalapozatlanság okán.
Álláspontja szerint a Döntőbizottság D.202/19/2002. számú határozatának megfelelően készítette el az újabb összegzést.
I. r. kérelmező álláspontja szerint helytelenül értelmezi "az összességében legelőnyösebb ajánlat" fogalmát. Ezt az elbírálási szempontot nem sérti a részajánlatok értékelése, amelyet a Döntőbizottság is korábbi határozatában kimondott, így ez a kérelemrész elkésett. A közbeszerzési eljárás 2001-ben kezdődött, így a Kbt. 2002. január 1-jétől hatályba lépő módosítása jelen ügyre nem irányadó, ennek alapján nem volt kötelezettsége ajánlatkérőnek előzetesen közölni az alszempontokat és azon belüli súlyszámokat.
Az ajánlatok tartalmi elemeinek ismertetése akadályba ütközött, hiszen az ajánlattevők ajánlataikban megjelölt adatok üzleti titokként történő kezelését kérték.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatosan szintén előadta, hogy részben az is elkésett kérelmi elemeket tartalmaz, így a pénzügyi értékelés okszerűtlenségével kapcsolatos felvetés vonatkozásában, továbbá a kérelem megalapozatlan is ugyanazon okokra visszavezethetően, mint amit az I. r. kérelmező kérelmével kapcsolatban előadtak.
Ajánlatkérő képviselője tárgyaláson nyilatkozott, hogy a nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötésére a megadott határidőben nem került sor, a szerződéskötés időpontjáról jelen pillanatban információval nem rendelkezik.
A KONGSBERG Kft. érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelmek egyes elemei már a korábbi döntőbizottsági határozatban elbírálást nyertek, másrészt elkéstek, figyelemmel a Kbt.-ben megfogalmazott 15 napos szubjektív és a 90 napos objektív határidőkre tekintettel.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek nem megalapozottak.
A Döntőbizottság az indokok részletes kifejtése előtt tényként rögzíti, hogy ajánlatkérő bár közbeszerzési eljárást folytatott, azonban az eljárás menetében a Kbt.-ben megfogalmazott "nyilvánosság" alapelvi rendelkezés maradéktalanul nem érvényesült.
A közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlattevők azonban ezt az ajánlatkérői magatartást az eljárás egész menetében nem kifogásolták, határidőben jogorvoslati kérelem előterjesztésére e tekintetben nem került sor.
A közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlattevők ajánlataikat - bár különböző mértékben - de üzleti titokként kérték kezelni, az abban foglalt adatok nyilvános közzétételéhez nem járultak hozzá.
Az I. r. és II. r. kérelmezők maguk is a döntőbizottsági tárgyalás során akként nyilatkoztak, hogy az üzleti titoknak minősített adatok nyilvánosságra hozatalához nem járulnak hozzá.
Ennek alapján az ajánlatkérői döntés alapjául szolgáló versenytársak ajánlatának tartalmi elemei ismertetésének elmaradását ugyan kifogásolták, de ugyanakkor a saját ajánlatuk üzleti titokként kezelendő részeinek ismertetését önmaguk sem szorgalmazták.
Ennek a körülménynek a tükrében figyelemmel arra, hogy bár az összegzés az ajánlatok tartalmi elemeit ugyan nem tartalmazza, de ezek teljes körű nyilvánosságra hozása úgy az ajánlatkérői, mint az ajánlattevői érdekeket sérti, így a Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a döntés alapjául szolgáló valamennyi tartalmi elem teljes körű ismertetésének hiányát nem minősíti jelen ügyben jogsértőnek.
A Döntőbizottság a kérelmezők által konkrétan megjelölt ajánlatkérő jogsértő magatartásokat tette vizsgálat tárgyává, mely körben az alábbi megállapításokat rögzíti.
Ajánlatkérő a D.202/19/2002. határozat végrehajtása körében 2002. május 17-én elkészítette a Kbt. 5. számú melléklete szerinti összegzést, és azt megküldte az ügyben érdekelt ajánlattevőknek.
Az új összegzés a rész-, illetve többváltozatú ajánlattételi lehetőségnek megfelelően tartalmazza a pontozás értékelési táblázatokat az alábbiak szerint:
1. sz. részajánlat: kézi rádiók
- két változat külön-külön értékelve, ezek
- a kézi FF rádiók
- a kézi FH rádiók
2. sz. részajánlat: hordozható és járműfedélzeti rádió
- két változat külön-külön értékelve:
- a hordozható és járműfedélzeti FF rádiók
- a hordozható és járműfedélzeti FH rádiók
Az I. r. kérelmező annak ellenére, hogy az Döntőbizottság a 202/19/2002. számú határozatában a részajánlatok értékelésének helyes módszere tekintetében az álláspontját a határozat 16. oldalán kifejtette, ismételten sérelmezte e tekintetben az ajánlatkérői értékelést.
A Döntőbizottság a korábbi álláspontját fenntartva az alábbiakat fejti ki.
Lényegében nincs annak akadálya, hogy az ugyanazon részajánlathoz tartozó két változat egyetlen értékelési táblázatban kerüljön figyelembevételre, ugyanis még a részajánlatot köteles önállóan értékelni ajánlatkérő, addig az ugyanazon részajánlaton belüli ajánlati változatokat teljeskörűen kell egymással összehasonlítani. A pontozásos értékelés eredményeként mindkét részajánlatban a Kongsberg kapta a maximális pontszámot, tehát ha a részajánlatokban ő a nyertes, akkor természetesen a teljes beszerzés tekintetében jogszerűen hirdették ki őt nyertesnek.
Az I. r. kérelmező tévesen értelmezi az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának elvét. Tévedésben van, amikor kifejti, hogy nem részajánlatonként, hanem összességében tett ajánlatokat kellett volna elbírálni, értve az alatt a teljes körű ajánlatot. A részajánlat kérése azzal jár, hogy az elbírálás is részenként történik - a megadott elbírálási szempont szerint, ami jelen esetben az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása -, tehát köteles nyerteseket megállapítani az ajánlatkérő az egyes részekre. E tekintetben helyes volt tehát az értékelés menete.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló - a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó - részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos.
E szakasz szerint ajánlatkérő előzetesen nem volt köteles az egyes részszempontokon belül alszempontokat előzetesen közölni és azt sem, hogy a megadandó ponthatárok között milyen úton-módon kell eljutni a konkrét pontszámok meghatározásához.
A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy az értékelés során ajánlatkérő a kiírásnak megfelelően járt-e el.
A felhívásban megadott részszempont alszempontokra történő bontása nem kifogásolható, előzetes közzététele nem volt törvényi előírás, sőt még az sem a hatályos törvényi előírások szerint jogsértő, ha esetleg egy tartalmi elemet más összefüggésben több alszempontnál is figyelembe vettek. Az alszempontok mindegyike megjelent valamilyen formában a felhívásban, illetve dokumentációban és a részszemponttal összefüggő elem volt. Az összegzésben a pontszámokat is megindokolta ajánlatkérő.
Az összegzés egyetlen hiányossága, hogy az ajánlatoknak a részszempontok szerinti tartalmi elemeit nem tartalmazza. Mint erre korábban utaltunk, a Döntőbizottság érdeksérelem hiánya miatt ennek vizsgálatától eltekintett.
Az I. r. kérelmező kifogása az ellentételezési előírásokkal kapcsolatos értékelést illetően annyiban helytálló, hogy - nyilván az ajánlatadás módjára tekintettel - itt együttes (két részben) tett ajánlatot is pontozta az ajánlatkérő Ez azonban a végeredményt nem befolyásolta, mert a részajánlatok táblázataiban a megfelelő részajánlatra adott pontszám került.
Az egyes részszempontok tartalma:
- az alszempontok alkalmasak voltak az ajánlatok részszemponton belüli összehasonlítására,
- az alszempontok a felhívás és dokumentáció előírásain alapultak, az ott jelzett elvárásoknak megfelelő tartalmi elemek értékeléseit tették lehetővé,
- a "családelv" értékelése megfelelő helyen, a "műszaki megfelelőség..." -en belül történt, más részszempontba tartalmilag nem volt sorolható, hiszen az ajánlott berendezések műszaki tulajdonságát jellemzi, a családelvnek való megfelelést az alszempontok rendszerében 15%-kal vette figyelembe az ajánlatkérő, ami nem kifogásolható. (Az lett volna valójában kifogásolható, hogy előzetesen nem ismertették az ajánlattevőkkel az alszempontrendszert, az alszempontok súlyát az értékelésben, ezt viszont nem kifogásolták a felek megfelelő időben),
- a pénzügyi értékelésen belül az ajánlati ár mellett az "árképlet, jövőbeni árképzés módja" külön értékelés tárgya volt.
A Döntőbizottság számára ismertté tett pontszámítási módszerből megállapítható, hogy a pénzügyi ajánlat értékelésében a 9. alszempont pontszámait egyenként oly módon határozta meg ajánlatkérő, hogy a legjobb ajánlati elem 100 pontot, a továbbiak pedig az ajánlati tartalmi elemek sorrendjén alapuló alacsonyabb pontszámot kaptak. Az így adott pontot szorozták az alszempont súlyszámával. (Ezek a súlyozott alszempontra vonatkozó pontszámok kerültek megküldésre a feleknek a jogorvoslati eljárásban). Az alszempontok összesített pontszámait pedig a részszemponthoz tartozó mértékkel (25%) átszámítva illesztette ajánlatkérő a végleges összesített ponttáblázatba.
A II. r. kérelmező által kifogásolt "bruttó ár jelen értéken" alszempontnál a pontszámok:
kézi: nyertes: 21,43, illetve hordozható: nyertes: 21,43
- - - Siemens: 25 Siemens: 3,57
Összesítve mindkét kategóriában tett árajánlatoknál a pontozás nem kifogásolható, míg a kézi rádióknál a Siemens árajánlata volt a legkedvezőbb és ezt a nyertesé követte, addig a hordozható rádióknál a nyertes a második legkedvezőbb, a Siemens a legmagasabb árajánlatot tette. A pontszámok a sorrendiséget fejezik ki, annak megfelelnek, nincs különösebb relevanciája annak, hogy a 8-szoros pontszám aránya az árakban is megvalósuljon. A jobb ajánlat - magasabb pontszám elve teljesült. A pontszámban észlelhető "kirívó különbség" magyarázata a fent ismertetett pontozásos módszer.
A II. r. kérelmező szerint a pénzügyi értékelés "okszerűtlen" összeállítása oda vezetett, hogy a nyertes ajánlat 3 alszempontot tekintve kedvezőtlen pénzügyileg. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása éppen azon alapul, hogy számos - az ajánlatkérő igényeit lefedő - szempont együttesen kerül mérlegelésre. Ebből következik, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat egyes szempontokból lehet kedvezőtlen is, ha más szempontok ellensúlyozzák a hátrányokat.
Ellentételezési előírásoknak való megfelelés részszempont értékelése az alábbiak szerint történt:
- a dokumentáció szerinti kizáró feltételek alá eső ajánlat nem került értékelésre
- ha az ellentételezés alap értéke < 100%
- ha az ellentételezés szorzott értéke < 130%
- ha a befektetés kisebb, mint az ellentételezési alap érték 20%-a
- ha a jóteljesítési garancia értéke < 6%
- nulla pontot kapott (de nem került kizárásra) az ajánlattevő, ha a magyar beszállítói hányad kisebb volt, mint 20%.
A pontszámok meghatározása során több képlet került alkalmazásra. Az összpontszám (Pe) kiszámítását megelőzte az adott ajánlat "technikai pontszámának" (Pet) meghatározása. Ez utóbbi értékét ajánlatkérő 5 részpontszámból számította: ellentételezési terület értékelése (Pt) - ezen belül további technikai pontszám is megjelent (Ptt) -, ellentételezés alapértéke (Pa), ellentételezés szorzott értéke (Psz), ellentételezés teljesítésének határideje (Phi), ellentételezés garanciája (Pg). Ez magyarázza azt, hogy a Ptt technikai pontszám adott esetben 100 fölötti érték is lehetett, a részszempont pontszáma (Pe) ugyanakkor a felhívásban megadott határok között került megállapításra, tehát e tekintetben nem valósult meg jogsértés. Tény, hogy a kiküldött összegzés elégtelen tartalmú, legalább a fentiekben összefoglalt magyarázat szükséges lett volna az ajánlattevők tájékoztatására és a döntés indoklására.
A II. r. kérelmező kifogásolta, hogy a családelv szempontra, mely követelménynek maximálisan eleget tett, nem kapott maximális pontszámot, továbbá az FF és FH kategóriában teljesen azonos berendezéssel pályáztak, azonban a "családelv" "fizikai paraméterek" és "készletezés" szempontja szerint kategóriánként eltérő pontszámot kapott.
Az FF és FH rádiók esetében eltérő műszaki követelményeket támasztott ajánlatkérő, ez indokolta az eltérő pontszámokat. A "készletezésnél" megjelenő pontkülönbség abból adódott, hogy az FF rádiók esetén a maximális pontszám 27, míg az FH rádiók esetén 28 volt.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatok értékelése a megadott részszempontok alapján történt, az alszempontok körén belül is olyan ajánlat tartalmi elemek értékelése történt, amelyre vonatkozóan az ajánlati felhívás és dokumentáció előírása alapján ajánlattevőknek ajánlatukban nyilatkozniuk kellett. Törvényi előírás hiányában nem volt kifogásolható az sem, hogy ajánlatkérő a megadott részszemponton belül egyes alszempontokat eltérő súllyal értékelt.
Az ajánlatkérői értékelés egyértelműbbé tétele érdekében rendelkezett úgy a Kbt. 2002. január 1-jétől hatályos módosítása, hogy ajánlatkérő már előzetesen köteles megadni a részszemponton belüli alszempontokat és alszempontonként azok súlyszámát.
Jelen ügyben azonban ez a törvényi rendelkezés már nem volt irányadó, így ajánlatkérő magatartása sem kifogásolható.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által korlátozottan rendelkezésre bocsátott iratok és az értékelés áttekintése során jogsértést nem tudott megállapítani, így a kérelmezők által felvetett esetleges jogsértések vizsgálata sem eredményezte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése jogsértő voltának megállapítását.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, figyelemmel arra, hogy annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmeket elutasította. A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pont alapján határozott a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 15.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
