F�V�ROSI B�R�S�G (6825)
13.K.32.653/2001/5.
A F�v�rosi B�r�s�g a dr. Kov�cs K�zm�r �gyv�d (1095 Budapest, Mester u. 29 31.) �ltal k�pviselt Junior Vend�gl�t� Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29 31.) felperesnek a dr. Csitkei M�ria jogtan�csos �ltal k�pviselt K�zbeszerz�sek Tan�csa K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz�m: D.496/8/2001.) alperes ellen k�zbeszerz�si �gyben hozott k�zigazgat�si hat�rozat b�r�s�gi fel�lvizsg�lata ir�nt ind�tott per�ben - amely perben az alperes pernyertess�ge �rdek�ben a S�ndor Zsolt (1082 Budapest, Horv�th M. t�r 8.) �ltal k�pviselt Fazekas Mih�ly F�v�rosi Gyakorl� �ltal�nos Iskola �s Gimn�zium (1082 Budapest, Horv�th M. t�r 8.) beavatkozott - meghozta a k�vetkez�
�T�LET-et:
A b�r�s�g a felperes kereset�t elutas�tja.
K�telezi a felperest, hogy 15 napon bel�l fizessen meg az alperesnek 4000 (n�gyezer) Ft perk�lts�get.
Az �t�let ellen a k�zbes�t�st�l sz�m�tott 8 napon bel�l fellebbez�snek van helye, amelyet enn�l a b�r�s�gn�l kell �r�sban, 4 p�ld�nyban, a Magyar K�zt�rsas�g Legfels�bb B�r�s�g�hoz c�mezve beny�jtani.
INDOKOL�S
A Fazekas Mih�ly F�v�rosi Gyakorl� �ltal�nos Iskola �s Gimn�zium mint aj�nlatk�r� a 2001. j�nius 6-�n megjelent K�zbeszerz�si �rtes�t�ben 3645/2001 sz�mon k�zz�tett aj�nlati felh�v�s�val ny�lt k�zbeszerz�si elj�r�st ind�tott tanul�i �s feln�tt�tkeztet�s t�rgy�ban.
Az aj�nlati felh�v�s 13. pontja szerint az aj�nlatk�r� az aj�nlatokat az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat szempontja alapj�n b�r�lja el 0 100-ig terjed� pontsz�moz�ssal, az al�bbi r�szszempontok �s s�lysz�mok figyelembev�tel�vel:
r�szszempontok s�lysz�mok
- legalacsonyabb �raj�nlat azonos nyersanyagnorma-�rt�k mellett 90
- a t�lal�konyha m�k�dtet�s�hez val� hozz�j�rul�s m�rt�ke 5
- �tlap-�ssze�ll�t�s az iskola ig�nyeinek figyelembev�tel�vel 5
A 2001. j�lius 17-ig tart� aj�nlatt�teli hat�rid�ben a felperes, a P.Dussmann Kft., a Sodexho Mo. Kft., a Di�k �s Munkahelyi Vend�gl�t� Kft., a Pensi� 17 Kft. �s a Herdlicska K�z�tkeztet�si �s Szolg�ltat� Egy�ni C�g ny�jtott be aj�nlatot.
Az aj�nlattev�k k�z�l a legalacsonyabb brutt� �rt�kes�t�si d�jra a felperes tett aj�nlatot, az �ltal�nos iskolai eb�dn�l 182 Ft/adag, gimn�ziumi eb�d; feln�ttek ell�t�sa 207 Ft/adag �sszeget jel�lt meg. A Pensi� 17 Kft. az �ltal�nos iskolai eb�dn�l 189 Ft/adag, a gimn�ziumi eb�dn�l 214 Ft/adag brutt� �rt�kes�t�si d�jat k�z�lt.
A felperes az aj�nlat�nak IV/7. pontj�ban v�llalta, hogy a vev�szolg�lati oszt�lyvezet� �s az �zemvezet�k az int�zm�nyi megrendel�kkel a hossz� t�v� zavartalan kapcsolat �rdek�ben rendszeresen k�tetlen form�j� �tlap-megbesz�l�st tartanak, err�l feljegyz�st k�sz�tenek, amit a k�s�bbi �tlap-�ssze�ll�t�sokn�l, vagy ell�t�sik�rzet-kijel�l�sekn�l figyelembe vesznek. Az aj�nlat�nak 41. oldal�n nyilatkozott arr�l, hogy az �tlapok �ssze�ll�t�s�t az aj�nlatk�r�vel t�rt�n� egyeztet�s alapj�n k�sz�tik el.
A Pensi� 17 Kft. az aj�nlata B/1. pontj�ban k�z�lte, hogy fiatal menedzsercsapatot alak�tottak ki tev�kenys�g�k rendszeres �jra�rt�kel�se c�lj�b�l, negyed�venk�nt k�rd��vvel �s szem�lyes megkeres�ssel �sszevont �rt�kel�st v�geznek. Int�zm�nyeikkel fenntartott rendszeres napi kapcsolatra alapozva az esetenk�nt felmer�l� ig�nyeknek is a lehet� legr�videbb id�n bel�l meg tudnak felelni. Az aj�nlat�nak D/2. pontj�ban az "�tlap-�ssze�ll�t�s az iskola ig�nyeinek megfelel�en" c�msz� alatt r�szletesen kifejtette az int�zm�nyekkel val� kapcsolattart�s m�dj�t, r�gz�tve a kapcsolattart�s kett� heti rendszeress�g�t. Ezenk�v�l v�llalta, hogy havonta el�re kiadj�k az �tlapot, azt v�lem�nyeztetik az adott int�zm�nnyel, �s err�l rendszeres szem�lyes besz�lget�seket is kezdem�nyeznek. A t�lal�st rendszeresen �s sz�r�pr�baszer�en ellen�rzik, az iskol�kban, �vod�kban �tlapversenyt szerveznek, az int�zm�nyvezet�kkel minden egy�nileg kezdem�nyezett kapcsolattart�st elfogadnak.
A Kft. az aj�nlat�nak 143. oldal�n adott nyilatkozat�ban v�llalta, hogy nyertess�g�k eset�n minden esetben az �tlapok �ssze�ll�t�sa az aj�nlatk�r�vel t�rt�n� egyeztet�s alapj�n k�sz�l el. Az aj�nlat szerz�d�stervezet�nek 7. pontj�ban k�l�n is foglalkozott az �tlap-�ssze�ll�t�s m�dj�val, v�llalva, hogy az �tlapot egy h�napra el�re kik�ldi a megrendel� r�sz�re, �s az �tlap-�ssze�ll�t�sn�l az int�zm�ny ig�nyeit minden esetben figyelembe veszik, �tlap-�ssze�ll�t�st egyeztetnek.
Az aj�nlatk�r� a j�lius 27-�n tartott eredm�nyhirdet�sen nyertesnek 7480 ponttal a Pensi� 17 Kft.-t, a m�sodik legkedvez�bb aj�nlatot tev�nek 7340 ponttal a felperest hirdette ki.
Az aj�nlatok �rt�kel�se sor�n az els� r�szszempontra a felperes 76 (s�lysz�mmal megszorozva 6840) pontot, a Pensi� 17 Kft. 72 (s�lysz�mmal megszorozva 6480) pontot kapott. A m�sodik r�szszempontot az aj�nlatk�r� a felperesn�l 60 (s�lysz�mmal megszorozva 300) ponttal, a Pensi� 17 Kft.-n�l 100 (s�lysz�mmal megszorozva 500) ponttal �rt�kelte. A harmadik r�szszempontn�l a felperes 40 (s�lysz�mmal megszorozva 200) pontban, a Pensi� 17 Kft. 100 (s�lysz�mmal megszorozva 500) pontban r�szes�lt.
Az elj�r�s eredm�ny�r�l k�sz�lt �sszegz�s tartalmazta az aj�nlatk�r� �ltal kapott pontsz�mok indokol�s�t. A 3. b�r�lati r�szszempontra adott pontsz�mokat az aj�nlatk�r� azzal indokolta, hogy az aj�nlatokat a b�r�l�bizotts�g �t oszt�lyba sorolta, ennek sor�n �rv�nyes�tette a szubjekt�v elemeket. Az �rt�kel�sn�l figyelembe vett�k a referencialevelekben szerepl� k�rd�shez kapcsol�d� meg�llap�t�sokat �s a bizotts�gi tagok tapasztalatait.
A felperes (k�relmez�) 2001. j�lius 31-�n jogorvoslati k�relmet terjesztett el� az alpereshez, pontos�tott k�relm�ben az els� �s a harmadik b�r�lati r�szszempont tekintet�ben vitatta az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t. Hivatkozott arra, hogy � adta a legalacsonyabb �rat, ennek ellen�re az els� r�szszempontra nem kapta meg a maxim�lis pontsz�mot. A harmadik r�szszempontb�l viszont �ll�spontja szerint aj�nlata azonos �rt�k� volt a nyertes�vel, mert v�llalta, hogy az aj�nlattev�vel rendszeres megbesz�l�st fog tartani az �tlap-�ssze�ll�t�sa t�rgy�ban, azaz e t�ren figyelembe fogja venni az aj�nlatk�r� ig�nyeit. K�rte a jogs�rt�s meg�llap�t�s�t �s aj�nlatk�r� elj�r�st lez�r� d�nt�s�nek megsemmis�t�s�t.
Az aj�nlatk�r� �szrev�tel�ben a jogorvoslati k�relem elutas�t�s�t k�rte. El�adta, hogy �ll�spontja szerint a Kbt. alapj�n nem k�telez�. Az adott r�szszempont alapj�n legel�ny�sebb aj�nlatra a legmagasabb pontsz�mot adni. Ez�rt jogszer�nek tartja az �ltala alkalmazott �rt�kel�si m�dot, miszerint egy matematikai f�ggv�ny seg�ts�g�vel a rezsikulcs sz�zal�kos �rt�k�hez rendelte a 100-ra kieg�sz�t� �rt�ket, �s ez�ltal a legkisebb rezsikulcsot tartalmaz� aj�nlat kapta a legmagasabb pontsz�mot. A legalacsonyabb �rra az�rt nem adott maxim�lis pontsz�mot, mert lehets�gesnek tartotta ann�l kedvez�bb �raj�nlat t�tel�t is. A harmadik r�szszemponttal kapcsolatos kifog�sra k�z�lte, hogy a k�relmez� nem ismertette aj�nlat�ban, hogy hogyan k�v�nja az �tlap �ssze�ll�t�s�n�l figyelembe venni az aj�nlatk�r�i ig�nyeket, az erre vonatkoz� nyilatkozatmint�t nem is t�lt�tte ki, ezzel szemben a nyertes r�szletesen le�rta az e t�ren val� egy�ttm�k�d�sre vonatkoz� v�llal�sait.
A t�rgyal�son aj�nlatk�r� k�z�lte, hogy a nyertessel a szerz�d�st megk�t�tte.
Az alperes a 2001. augusztus 31-�n kelt D.496/8/2001. sz�m� hat�rozat�val a felperes jogorvoslati k�relm�nek r�szben helyet adott, �s meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 55. � (6) bekezd�s�t. Ezt meghalad�an a jogorvoslati k�relmet elutas�totta.
D�nt�s�nek indokol�s�ban az alperes meg�llap�totta, hogy az aj�nlatk�r� az els� r�szszempontn�l a legel�ny�sebb aj�nlatra nem adta meg a maximum pontsz�mot, a m�sodik �s harmadik r�szszempontn�l viszont a legel�ny�sebb aj�nlat a maximum pontsz�mot kapta, amely �rt�kel�ssel az aj�nlatk�r� megs�rtette a Kbt. 55. � (6) bekezd�s�t.
Az alperes megvizsg�lta, hogy a Kbt. 55. � (6) bekezd�s�nek megs�rt�se egy�ttj�rt-e a Kbt. 59. � (1) bekezd�s�nek megs�rt�s�vel.
A legel�ny�sebb aj�nlat meg�llap�t�sa �rdek�ben az egyes r�szszempontok pontoz�s�t illet�en az alperes korrekci�t alkalmazott oly m�don, hogy a k�t legkedvez�bb aj�nlatra n�zve a m�sodik �s harmadik r�szszempontb�l val� �rt�kel�si m�ddal azonosan v�gezte el az els� r�szszempontb�l is az �rt�kel�st. A k�relmez� 182 Ft-os, a nyertes 189 Ft-os �raj�nlatot tett, ar�nyos�t�s alapj�n a k�relmez� r�sz�re a maxim�lis 100 pontot, s�lyozva 9000 pontot, a nyertesnek 96 pontot (182:198 = 0,96), s�lyozva 8640 pontot tartott meg�llap�that�nak.
A harmadik r�szszempontn�l az alperes elfogadta aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t. E tekintetben meg�llap�totta, hogy a nyertes aj�nlata 148. oldal�n a szerz�d�saj�nlata 7. pontj�ban egy�rtelm�en r�gz�tette, hogy milyen m�don oldja meg az �tlapok �ssze�ll�t�s�t illet�en az aj�nlatk�r� ig�nyeinek figyelembev�tel�t. A nyertes r�gz�tette, hogy a "szolg�ltat� v�llalja, hogy az �tlapokat egy h�napra el�re kik�ldi a megrendel� r�sz�re, �s az �tlap �ssze�ll�t�s�n�l az int�zm�ny ig�nyeit minden esetben figyelembe veszi, �tlap-�ssze�ll�t�st egyeztetnek a norma keretein bel�l, a felhaszn�lhat� nyersanyagnorma �sszeg hat�r�ig. Aj�nlata 143. oldal�n a nyertes nyilatkozott arr�l, hogy nyertess�g�k eset�n minden esetben v�llalj�k, hogy az �tlapok �ssze�ll�t�sa az aj�nlatk�r�vel t�rt�n� egyeztet�s alapj�n k�sz�l el. A k�relmez� aj�nlata viszont mind�ssze azt tartalmazta, hogy rendszeresen k�tetlen form�j� �tlap-megbesz�l�st tartanak.
Az alperes meg�llap�totta, hogy aj�nlatk�r�nek az elj�r�s nyertes�re vonatkoz� d�nt�se helyt�ll� volt, ez�rt eltekintett a b�rs�g kiszab�s�t�l.
A felperes keresetet terjesztett el� az alperes hat�rozat�nak b�r�s�gi fel�lvizsg�lata ir�nt. El�adta, hogy az aj�nlati felh�v�sban k�zz�tett harmadik, az "�tlap-�ssze�ll�t�s az iskola ig�nyeinek figyelembev�tel�vel" r�szszempont k�r�ben az alperes t�vesen fogadta el az aj�nlatk�r� �rt�kel�s�t, t�ves jog�rtelmez�s sor�n utas�totta el jogorvoslati k�relm�k ezen r�sz�t. Hivatkozott arra, hogy az elj�r�sr�l k�sz�tett �sszegz�s szerint az aj�nlatokat elb�r�l� bizotts�g a 3. elb�r�l�si r�szszempont k�r�ben szubjekt�v elemeket �rv�nyes�tett, �s a referencialevelekben szerepl� k�rd�sekhez kapcsol�d� meg�llap�t�sokat, valamint a bizotts�gi tagok tapasztalatait is figyelembe v�ve �llap�tott meg r�sz�nkre 200, m�g a nyertes Pensi� 17 Kft. r�sz�re 500 pontot. Az aj�nlatk�r� ezen �rt�kel�si m�dja s�rti a Kbt. 35. � (1) bekezd�s�t �s az 55. � (6) bekezd�s�t. Az �rt�kel�s k�r�ben szubjekt�v elemek csak akkor juttathat�k �rv�nyre (el�nyben r�szes�t�s elve, amennyiben az el�nyben r�szes�tett aj�nlat a felh�v�sban meghat�rozott m�don el�seg�ti az elmaradott t�rs�g fejleszt�s�t, a k�rnyezet v�delm�t stb. E � alkalmaz�sa eset�n is a szubjekt�v elemeknek azonban csak a r�szszempontok �s a s�lysz�mok meghat�roz�sa, illet�leg egyen�rt�k� aj�nlatok k�z�li v�laszt�s eset�n van m�d. Jelen k�zbeszerz�si elj�r�sban a fenti felt�telek egyike sem val�sult meg, �s meg�llap�that�, hogy az aj�nlatk�r� az aj�nlatokat nem a felh�v�sban meghat�rozott �rt�kel�si szempont alapj�n b�r�lta el. Az aj�nlatk�r� elb�r�l�si r�szszempontja �gy sz�lt, hogy �tlap-�ssze�ll�t�s az iskola ig�nyeinek figyelembev�tel�vel. A r�szszempontnak megfelel�en azt nyilatkozt�k aj�nlatuk 40. (helyesen 41.) oldal�n, hogy az �tlapok �ssze�ll�t�s�t az aj�nlatk�r�vel t�rt�n� egyeztet�s alapj�n k�sz�tik el. Ezek alapj�n az is meg�llap�that�, hogy iratellenes az alperesi hat�rozat azon �ll�t�sa; hogy aj�nlatuk csak azt tartalmazta, hogy rendszeresen k�tetlen form�j� �tlap-megbesz�l�st tartanak.
A felperes hivatkozott arra, hogy a Pensi� 17 Kft. az �tlapokat egy h�napra el�re v�llalta kik�ldeni a megrendel� r�sz�re, �s v�llalta az �tlap �ssze�ll�t�s�n�l az aj�nlatk�r� minden esetben t�rt�n� figyelembev�tel�t, az �tlap-�ssze�ll�t�s egyeztet�s�t. Ez a v�llal�s nem jelentett tartalmilag t�bbet a felperesi nyilatkozatn�l, amely rendszeres k�tetlen form�j� �tlap-megbesz�l�s tart�s�ra �s arra vonatkozott, hogy az �tlapok �ssze�ll�t�s�t az aj�nlatk�r�vel t�rt�n� egyeztet�s alapj�n k�sz�tik el. A nyilatkozatuk �s k�telezetts�gv�llal�suk teh�t teljes m�rt�kben megfelelt a 3. elb�r�l�si r�szszempontnak, �gy aj�nlatukat az aj�nlatk�r�nek, majd az alperesnek a maxim�lis pontsz�mmal kellett volna elb�r�lnia. Ebben az esetben az aj�nlatuk korrig�lt �sszpontsz�ma 9800 pont lett volna, amellyel jogszer�en, az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat elb�r�l�si m�don figyelembe v�ve az elj�r�s nyertese lett volna.
Az alperes �s a pernyertess�ge �rdek�ben beavatkoz� Fazekas Mih�ly F�v�rosi Gyakorl� �ltal�nos Iskola �s Gimn�zium a kereset elutas�t�s�t k�rt�k.
Az alperes fenntartotta a hat�rozat�ban foglaltakat. Hivatkozott arra, hogy a jogorvoslati elj�r�sban objekt�v alapokb�l kiindulva v�gezte el az aj�nlatok �sszehasonl�t�s�t, �s azt vizsg�lta, hogy az �tlap szerinti k�n�lat ny�jt�sa ter�n az adott aj�nlattev� milyen m�don k�v�nja biztos�tani az aj�nlatk�r� ig�nyeinek figyelembev�tel�t.
A beavatkoz� el�adta, hogy a 3. r�szszempontra vonatkoz� v�llal�s az aj�nlat h�rom ter�let�b�l - a szolg�ltat�si aj�nlatb�l, a szerz�d�stervezetb�l �s a referenci�kb�l - volt meg�llap�that�, a nyertes aj�nlata r�szletes volt, szemben a felperes �ltal k�z�lt f�lmondattal, a nyertes �ltal beny�jtott referencialevelek tartalma a felperes�t�l sokkal meggy�z�bb �s hitelesebb volt, a felperes sablonszer� referenci�kat adott be. Az aj�nlatok szubjekt�v �rt�kel�se nem elfogults�got, hanem olyan �rt�kel�st jelentett, hogy a b�r�l�bizotts�g egyes tagjai k�l�n-k�l�n adtak pontokat.
A felperes keresete alaptalan.
A b�r�s�g az alperes hat�rozat�t a m�dos�tott 1957. �vi IV. t�rv�ny (�e.) 72. �-a �s a Pp. 324. � (2) bekezd�s c) pontja alapj�n vizsg�lta fel�l, a t�ny�ll�st a felek nyilatkozatai �s a k�zigazgat�si iratok alapj�n �llap�totta meg.
A b�r�s�gnak a perben azt a k�rd�st kellett eld�ntenie, hogy a felperes jogorvoslati k�relm�t r�szben elutas�t� alperesi hat�rozat a harmadik elb�r�l�si r�szszempont �rt�kel�se folyt�n jogszab�lys�rt�nek min�s�l-e.
A Kbt. 55. � (6) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r� az aj�nlatokat a felh�v�sban meghat�rozott �rt�kel�si szempont alapj�n b�r�lja el. Ha az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlatot k�v�nja v�lasztani, akkor az aj�nlatoknak az elb�r�l�s r�szszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felh�v�sban meghat�rozott ponthat�rok k�z�tt �rt�keli, majd az �gy az egyes tartalmi elemekre adott �rt�kel�si pontsz�mot megszorozza a s�lysz�mmal, a szorzatokat pedig aj�nlatonk�nt �sszeadja. Az �rt�kel�si folyamatban az 59. � (2) (3) bekezd�seiben foglaltakat is �rv�nyes�teni kell. Az az aj�nlat az �sszess�g�ben legel�ny�sebb, amelynek az �sszpontsz�ma a legnagyobb.
A b�r�s�g r�mutatott arra, hogy az aj�nlatk�r� a 3. b�r�lati r�szszempontn�l azt k�v�nta vizsg�lni, hogy az �tlap �ssze�ll�t�sakor milyen m�don ker�l sor az iskola ig�nyeinek figyelembev�tel�re. Az iskola ig�nyeinek megfelel� �tlap-�ssze�ll�t�s v�llal�sa �nmag�ban az aj�nlat �rv�nyess�g�hez sz�ks�ges v�llal�st jelent, de b�r�lati r�szszempontk�nt val� meghat�roz�sa �rtelemszer�en a t�ma kidolgoz�s�t, e k�rben az aj�nlattev�i magatart�s kifejt�s�t ig�nyelte.
A b�r�s�g meg�llap�totta, hogy a felperes a 3. b�r�lati r�szszempontra vonatkoz�an rendszeres k�tetlen form�j� �tlap-megbesz�l�s tart�s�t v�llalta �s aj�nlat�nak 41. oldal�n nyilatkozott arr�l, hogy az �tlapok �ssze�ll�t�s�t az aj�nlatk�r�vel t�rt�n� egyeztet�s alapj�n k�sz�tik el. Arra vonatkoz�an azonban, hogy az int�zm�nyek ig�nyeinek figyelembev�tele milyen m�don t�rt�nik, nem tett nyilatkozatot. Ezzel szemben a nyertes aj�nlattev� az aj�nlatk�r�vel val� egyeztet�sen alapul� �tlap-�ssze�ll�t�st, az int�zm�nyekkel val� napi rendszeres kapcsolattart�st �s az esetenk�nt felmer�lt ig�nyek miel�bbi teljes�t�s�t v�llalta, de aj�nlat�nak k�l�n pontj�ban r�szletesen is kifejtette a kapcsolattart�s m�dj�t, ezzel a szerz�d�stervezetben is foglalkozott, mindebb�l kit�n�en az int�zm�nyek ig�nyeit messzemen�en k�v�nta figyelembe venni.
Fentiekre figyelemmel a b�r�s�g osztotta az alperes azon �ll�spontj�t, hogy a nyertes aj�nlattev� a 3. b�r�lati r�szszempont k�r�ben a felperest�l r�szletesebb, egy�rtelm�bb, az int�zm�nyek ig�nyeinek megfelel�bb v�llal�st tett, ez�rt az arra adott aj�nlatk�r�i �rt�kel�s helyt�ll� volt.
A kifejtettek alapj�n a b�r�s�g nem l�tott okot az alperes hat�rozat�nak megv�ltoztat�s�ra, ill. hat�lyon k�v�l helyez�s�re, ez�rt a felperes kereset�t elutas�totta.
A felperest a Pp. 78. � (1) bekezd�se alapj�n k�teles az alperes k�lts�geinek megfizet�s�re.
A felperes a kereseti illet�ket a keresetlevel�n ler�tta, ez�rt a b�r�s�gnak a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. � (2) bekezd�s�n alapul� illet�kfizet�sr�l rendelkeznie nem kellett.
Budapest, 2002. febru�r 21.
Nagyn� dr. F�rjes Erzs�bet s. k.,
b�r�