FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (6826)
13.K.33.500/2001/4.
A Fővárosi Bíróság a dr. Gaál Zsolt ügyvéd (4024 Debrecen, Piac u. 22.) által képviselt ROLLEXCO Részvénytársaság (4024 Debrecen, Piac u. 56.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.648-679/2001. ) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívásra fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 5000 (ötezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A MÁV Rt. mint ajánlatkérő a 2001. július 25-én megjelent Közbeszerzési Értesítőben 5192/2001 szám alatt közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárást indított 35 kV feszültség környezetében alkalmazható, 9000 db 6 kg-os töltetsúlyú és 200 db 12 kg-os töltetsúlyú kézi (porral oltó) tűzoltó készülékek szállítása tárgyában.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket. E körben a műszaki alkalmasság igazolására az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattételi időpontban az ajánlattevőnek a megajánlott készülékekből, töltetsúlyonként 2 db műszakilag komplett, de töltet nélküli és nyomásmentes mintakészüléket kell az ajánlatkérő részére átadni.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik, 0-tól 10-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok és azokhoz rendelt súlyszámok alapján:
részszempontok súlyszámok
- az ajánlott áru ára 70
- az ajánlott áru minősége 30
- fizetési feltétel (a fizetés módja és a fizetés határideje naptári napokban) 20
- késedelmikamat-mentes napok száma 10
- késedelmi kamat mértéke (%-ban) 5
Az ajánlati felhívás 14. pontja értelmében többváltozatú ajánlatot tétele megengedett volt a dokumentációban rögzítettek szerint.
Az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció 1. pontja a közbeszerzés tárgyát képező termék leírását, 2. pontja a termék mennyiségének meghatározását, 3. pontja a teljesítés helyét, 4. pontja a teljesítés kezdetét, ütemezését, véghatáridejét tartalmazta.
A dokumentáció 5. pontjában az ajánlatkérő a megajánlott termékre vonatkozó hatósági engedélyeket és követelményeket sorolta fel. Egyik követelményként előírta, hogy a kézi (porral oltó) tűzoltó készülék palástján szitázott, beégetett porfestékkel "MÁV Rt. tulajdona" megkülönböztető feliratot kell alkalmazni a készülék adattáblája alatt vagy felett, a jó láthatóság érdekében legalább 2 cm-es betűnagysággal. Előírta továbbá, hogy csak olyan ajánlatot lehet tenni, amely a kereskedelmi forgalomban kapható kézi tűzoltó készülékektől a MÁV Rt. készülékeit maradandó módon és markánsan megkülönbözteti, a maradandó megkülönböztetés lehet pl.: MÁV Rt. felirat dombornyomással, vagy a megadott maximált méretek és az érvényes hatósági előírások betartása mellett különleges alakzatú készülék, vagy egyedi kialakítású eltérő színű működtető szerkezet stb. Ugyanitt az ajánlatkérő közölte, hogy amennyiben az ajánlattevő az ajánlati felhívás 14. pontja szerint többváltozatú ajánlatot tesz, úgy a mintakészülékek (2 db) benyújtása minden változatra kötelező. Közölte továbbá, hogy érvénytelen az az ajánlat, illetve a műszakilag többváltozatú ajánlatok közül az a változat, amelyre nem, vagy nem elegendő számú mintakészüléket nyújtottak be, és ha bármely szükséges hatósági engedély hiányzik.
A dokumentáció 6. pontjában az ajánlatkérő ismertette az ajánlatok elbírálása során alkalmazandó értékelési módszerét. A második részszempontra (minőség) nézve az alábbiakat határozta meg:
A minőségre adható pontszám %-os megoszlása:
- oltási teljesítmény 50% = 5 pont
- megkülönböztetést szolgáló jel, jelzés stb. megoldás módja 50% = 5 pont.
A negyedik részszempontnál (késedelmikamat-mentes napok száma) az ajánlatkérő előírta, hogy naptári napokban kell megadni azt az időszakot, amikor az ajánlattevő az ajánlatkérő esetleges késedelmes fizetése esetén sem érvényesít késedelmi kamatot, és a késedelmikamat-mentes időszak kezdete a fizetési határidő leteltét követő nap.
A többi részszempontra vonatkozóan a dokumentáció azt az információt adta, hogy a maximális pontszámot az ajánlatkérő számára legkedvezőbb ajánlati feltételek kapják. Az ajánlatkérő szempontjából romló ajánlati feltételek százalékos változásának arányában csökken a pontszám.
A 2001. szeptember 6-ig tartó ajánlattételi határidőben egy változatban tett ajánlatot a felperes, valamint a Pastor Zagreb Rt. és a Meldetechnik Kft., míg a Hesztia Kft. három - az oltási teljesítményt és a műanyag talppal való ellátottságot érintő - változatú ajánlatot nyújtott be.
A 2001. október 4-én tartott eredményhirdetésen az ajánlatkérő az eljárás nyertesének a Hesztia Kft. I. számú ajánlatát hirdette ki 1318,69 összpontszámmal, a Pastor Zagreb Rt. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. A felperes az ajánlatára 1247,50 összpontszámot kapott.
A Pastor Zagreb Rt. ajánlatának érvénytelenségét az ajánlatkérő azzal indokolta, hogy az ajánlat szerinti késedelmi kamat magasabb a dokumentációban kikötött mértéknél, a MÁV Rt. feliratot nem az előírt technológiával oldotta meg, és a készüléken maradandó markáns megkülönböztetési módot nem alkalmazott.
Az ajánlatok értékelésének eredményeként az első részszempontnál (ajánlati ár) a felperes a nettó 52 599 000 Ft árajánlatára 10 (súlyozottan 700) pontot, a nyertes a nettó 52 640 000 Ft árajánlatára 9,992 (súlyozottan 699,44) pontot kapott.
A második részszempontnál (minőség) a 6 kg-os készülék tekintetében a felperes az oltási teljesítmény alszempontnál 43A 233B típust, a nyertes 34A 233B típust, a 12 kg-os készüléknél a felperes és a nyertes azonos típust ajánlott, a megkülönböztetést szolgáló jel a felperesnél dombornyomású MÁV Rt. felirat, a nyertesnél domború MÁV felirat volt. E részszempontnál a felperes 10 (súlyozottan 300), a nyertes 8,975 (súlyozottan 269,25) pontban részesült.
A harmadik részszempontnál (fizetési feltétel) a felperes 81 napos, a nyertes 120 napos átutalásra tett ajánlatot, amelyre a felperes 9 (súlyozottan 180) pontot, a nyertes 10 (súlyozottan 200) pontot kapott.
A negyedik részszempontnál (késedelmikamat-mentes napok száma) az ajánlatkérő a felperes 51 napos ajánlatát 4,25 (súlyozottan 42,50) ponttal, a nyertes 120 napos ajánlatát 10 - súlyozottan 100) ponttal értékelte.
Az ötödik részszempontnál (késedelmi kamat mértéke) a felperes a jegybanki alapkamattól 5%-kal, a nyertes 10%-kal kevesebb kamatmértéket jelölt meg, amelyre a felperes 5 (súlyozottan 25), a nyertes 10 (súlyozottan 50) pontot kapott.
A felperes 2001. október 16-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alpereshez, kérve a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Előadta, hogy a dokumentáció kizárólag a feliratozás, a MÁV Rt. tűzoltó készülékeit a kereskedelmi forgalomban kapható egyéb készülékektől markánsan megkülönböztető műszaki megoldás tekintetében (különleges alak, dombornyomás, egyedi működtető szerkezet) enged alternatív ajánlatot. Az ajánlatkérő a Hesztia Kft. többváltozatú ajánlatának elfogadásával megsértette a Kbt. 43. § (1) bekezdését, mivel a Hesztia Kft. a kiírástól eltérően a készülék oltási teljesítményére, felépítésére vonatkozóan is alternatív ajánlatot tett, és a három alternatív 6 kg-os töltetsúlyú készülék közül csak kettő vonatkozásában adott be 2-2 mintakészüléket. Vitatta az ajánlatkérői értékelést az ajánlott áru minősége, az áru ára, az ajánlat műszaki tartalma részszempontból - az oltási teljesítmény, a 60 kV-os feszültségre való alkalmasság, a megkülönböztető jel és az ellenőrző szelep biztonságos megoldása alszempontokból -, a késedelmi kamat mértéke, a fizetési határidő részszempontból, a késedelmikamat-mentes napok számát mint értékelési részszempontot pedig érthetetlennek és a verseny tisztaságát, átláthatóságát sértő feltételnek találta. Utalt arra, hogy a kapott pontszámok nem megfelelően fejezik ki az ajánlatok közötti különbségeket, az ajánlatkérőnek az elbírálás során a 0 10-es pontskálát teljes egészében ki kellett volna használnia. Kifogásolta, hogy a 10 ponttal értékelt ajánlata a Hesztia Kft. I. ajánlatánál műszaki szempontból sokkal magasabb színvonalú volt, ennek ellenére a Hesztia Kft. a műszaki tartalomra (leggyengébb oltási teljesítmény készülék, minimum követelményt kielégítő megkülönböztető jegy) 8,975 pontot kapott, de a többi részszempontnál alkalmazott pontozás is sérti az esélyegyenlőséget. Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlati ár részszempontból egyrészről az ő javára mint hazai gyártó javára alkalmaznia kellett volna a Kbt. 59. §
(2) bekezdése szerinti 10%-os egyenértékűségi szabályt, másrészről ezen részszemponton belül a fizetési határidőt és a kamatmentes napok számát is számításba kellett volna vennie.
Az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy nemcsak a felperes által állított, a markáns megkülönböztetésre vonatkozó megoldási módok szerint lehetett többváltozatú ajánlatot tenni, hanem minden olyan műszaki jellemző tekintetében, ahol a dokumentációban csak a minimális elvárást határozták meg. Ezért fogadta el a Hesztia Kft.-nek a 12 kg-os készülékre a műanyag talpas és anélküli változatra, valamint a 6 kg-os készülékre kétféle oltási teljesítményre tett ajánlatait. Előadta, hogy szállítólevelekkel igazoltan a Hesztia Kft. 3 × 2 db és 1 × 2 db mintakészüléket bocsátott rendelkezésére.
A Pastor Zagreb Rt. 2001. október 29-én terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, sérelmezve ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását.
Az alperes a 2001. november 22-én kelt D.648-679/11/2001. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét megalapozatlanság, a Pastor Zagreb Rt. jogorvoslati kérelmét elkésettség miatt elutasította.
A felperes jogorvoslati kérelmének elutasítását az alperes azzal indokolta, hogy a nyertes ajánlata mind a többváltozatú ajánlattételre figyelemmel, mind a mintakészülékek számát illetően megfelelt a kiírásban foglaltaknak. Rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a többváltozatú ajánlattétel lehetséges módjait nem határozta meg, ebben a kérdésben a dokumentációra utalt, de a dokumentáció sem tartalmazott kifejezett előírást az alternatív ajánlattételre. Az ajánlattevők (így a felperes sem) a konkrét meghatározást a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn belül nem kifogásolták, ajánlatukat az adott feltételrendszer alapján nyújtották be. Az ajánlatkérő álláspontja szerint lehetett több változatra ajánlatot tenni minden olyan műszaki jellemző tekintetében, ahol a dokumentációban csak a minimális elvárás lett meghatározva. Ezt az elvet követte a nyertes is, miután az oltási teljesítményt és a műanyag talppal való ellátottságot illetően tett alternatív ajánlatot. Az oltási teljesítmény tekintetében a dokumentáció 5. pontjának hetedik bekezdése a 6 kg-os készülékre 34A 233B/C, a 12 kg-os készülékre 43A 233B/C oltási teljesítmény írt elő. A nyertes I. sz. ajánlata a dokumentáció szerinti oltási teljesítményre vonatkozott, a II. és III. sz. ajánlat ennél magasabb 43A 233B oltási teljesítményre, ez utóbbiak közül az egyik műanyag talppal ellátott, a másik enélküli volt. A dokumentáció az oltási teljesítmény minimumát írta elő, az ettől felfelé való eltérést nem korlátozták. A dokumentáció nem tartalmazott olyan előírást sem, amely tiltaná a készülék műanyag talppal ellátott kivitelét. Minderre figyelemmel az alperes azt állapította meg, hogy a nyertes többváltozatú ajánlata a kiírásnak megfelelő volt.
Az alperes a mintakészülékek számával kapcsolatos felperesi kifogást is alaptalannak találta, mivel az ajánlatkérő szállítólevéllel igazolta, hogy a Hesztia Kft. 3 × 2 db 6 kg-os és 1 × 2 db 12 kg-os készüléket adott át részére.
A minőség részszempont értékelésévei kapcsolatban az alperes megállapította, hogy a dokumentáció szerint az ajánlatkérő e részszempont alatt az oltási teljesítményt és a megkülönböztető jelet - mint alszempontokat - értékelte. Az ajánlatkérő az első alszempontra vonatkozó értékelése szerint a felperes a maximális 5 pontot kapta, mert mind a 6 kg-os, mind a 12 kg-os készülék oltási teljesítménye a legmagasabb volt. A Hesztia Kft. I. sz. változatú 6 kg-os készülékének oltási teljesítménye 21%-kal kisebb, mint a felperesé, ez tehát 3,95 pontot ért. A Kft. 12 kg-os készülék oltási teljesítménye megegyezik a felperes készülékével, tehát arra 5 pontot kapott. A két készülék átlagpontszáma 4,475.
A második alszempont értékelése tekintetében az alperes rögzítette, hogy az ajánlatkérő a felperes dombornyomású MÁV Rt. markáns megkülönböztető feliratára a maximális 5 pontot adta, a Hesztia Kft. a domború MÁV feliratra 4,5 pontot kapott. A 0,5 pont eltérést az indokolta, hogy a két felirat maradandósága eltérő, vizsgálata bizonyította, hogy a ponthegesztéssel rögzített domború MÁV felirat eltávolítása során a fedéllemez deformálódik, roncsolódik.
A minőség részszempontra a két alszempont összegét adta az ajánlatkérő; a felperes 10, a Hesztia Kft. 8,975 pontot kapott.
Az alperes megállapította, hogy a felperes és a Hesztia Kft. a 12 kg-os készüléket azonos oltási teljesítménnyel ajánlotta, ezért ezen alszempont szerinti értékelés helytálló volt; 21%-os oltási teljesítmény-eltéréssel arányosan tért el a két pontszám a 6 kg-os készülékeknél. Az ajánlatkérő előre nem határozta meg, hogy a kétféle töltőtömegű és oltási teljesítményű készüléket az alszemponton belül milyen részarányban - súlyozott eltéréssel, vagy azonossággal - fogja értékelni, ezért az alperes álláspontja szerint helyesen alkalmazta a kétféle készülékre adott pontszámok számtani középátlaga számítási módszert.
Az alperes nem fogadta el a felperes azon kifogását, hogy a minőség részszemponton belül figyelembe kellett volna venni a 35 kV-os előíráshoz képest a 60 kV-os feszültségre való alkalmasságot és az ellenőrző szelep biztonságos megoldási módját is. Erre vonatkozóan az alperes rámutatott arra, hogy az ajánlati dokumentáció 6. pontjában az ajánlatkérő egyértelműen közölte, hogy ezen részszemponton belül az oltási teljesítményt és a megkülönböztetést szolgáló jel, jelzés stb. megoldási módját fogja értékelni. Az ajánlatkérő tehát akkor követett volna el jogsértést, ha ezen részszempontból való értékelésnél más tényezőt is figyelembe vesz, mert akkor eltért volna a saját kiírásában foglaltaktól.
Az ajánlati ár részszempontjával kapcsolatos felperesi előadással ellentétben az alperes nem látta alkalmazhatónak a Kbt. 59. § (2) bekezdésében foglaltakat. Kifejtette, hogy a törvény ezen rendelkezése arra az esetre vonatkozik, amikor a hazai előállítású terméket ajánló ajánlattevő ára - 10%-ot meg nem haladóan - magasabb, mint a külföldi előállítású terméket ajánló ajánlattevő ára. A jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárásban a hazai előállítású terméket ajánló felperes ajánlati ára volt a legalacsonyabb, nettó 52 599 000 Ft, a nyertes ajánlati ára pedig nettó 52 640 000 Ft volt, a felperes a maximális 10 pontot, a nyertes az árkülönbséggel arányban álló 9,992 pontot kapta meg. Az ajánlatkérőnek nem volt jogalapja az 59. § (2) bekezdés alapján a pontszámkülönbséget tovább növelni, mert az egyenértékűségi szabály fordított esetre vonatkozik.
Az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő önálló bírálati részszempontként határozta meg a késedelmes napok számát és a késedelmi kamat mértékét, ezért ezen részszempontokra adott ajánlati elemeket külön-külön kellett értékelnie. Az ajánlatkérő akkor járt volna el jogsértően, ha a külön részszempontokra vonatkozó ajánlati elemekkel korrigálta volna az ajánlati árakat és az így képzett árakat hasonlította volna össze, mivel a késedelmes napok száma és a késedelmi kamat mértéke részszempontokra vonatkozó ajánlati elemek kétszeresen kerültek volna értékelésre.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, kérve a jogsértés megállapítását és bírság jogkövetkezményének alkalmazását. A jogorvoslati eljárásban tett nyilatkozatait fenntartva előadta, hogy az ajánlatkérő által lefolytatott közbeszerzési eljárás ellentétes volt a Kbt. 43. § (1) bekezdésével, sértette az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó Kbt. 24. § (2) bekezdését, továbbá figyelmen kívül hagyta a Kbt. 59. § (2) bekezdésében írtakat. Hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben meg nem engedett többváltozatú ajánlatot fogadott el, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az ajánlatkérő által elfogadott ajánlat valójában érvénytelen volt. Álláspontja szerint a kiírás kizárólag a dokumentációban meghatározottak vonatkozásában engedte meg a többváltozatú ajánlat tételét, a dokumentáció a többváltozatúságra csak a készülékek megkülönböztető jegyeivel kapcsolatban tartalmazott utalást.
A felperes a Kbt. 24. §-ának megsértését abban látta, hogy az egyes részszempontok értékelése során az ajánlatkérő nem azonos eljárást alkalmazott, az értékelési szempontok között megadott egyes tényezők értékelése során bizonyos szempontok tekintetében a kiírásnak megfelelő ajánlat az adható 0 10 pont közötti határon belül a 0-hoz közelítő pontot kapott, míg más vonatkozásban - pl. műszaki paraméterek - a kiírásnak éppen megfelelő ajánlat megkapta az adható pontok 80 90%-át.
A felperes továbbra is azt állította, hogy az értékelés során a kiíró figyelmen kívül hagyta a Kbt. 59. § (2) bekezdésének rendelkezéseit. Utalt arra, hogy a termék ellenértékének vizsgálata során nem kizárólag a nominális ellenértéket kell vizsgálnia a kiírónak, hanem az ellenérték esedékességére és a késedelmi kamat mértékére vonatkozó értékelési szempontokat is. Téves ezért az alperesi határozat azon megállapítása, hogy a Kbt. 59. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása az önálló bírálati részszempontként meghatározott késedelmikamat-mentes napok számának és késedelmi kamat mértékének értékelése során figyelmen kívül hagyandó.
Hivatkozott arra, hogy a megrendelő által ténylegesen teljesítendő ellenérték az ár, a fizetési határidő, a késedelmikamat-mentes napok és a késedelmi kamat mértékének egybevetésével állapítható meg, a 10% mértéknél kisebb eltérés miatt a Hesztia Kft. ajánlatát a késedelmikamat-mentes napok száma, illetőleg a késedelmi kamat mértéke vonatkozásában egyenértékűnek kellett volna tekinteni a felperesi ajánlattal.
Az alperes - fenntartotta a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a Kbt. 59. § (2) bekezdése szerinti szabály alkalmazásának csak a belföldi előállítású termékre nézve maximum 10%-kal magasabb árat ajánló javára van helye a külföldi előállítású terméket ajánlóval szemben, a felperes viszont alacsonyabb árat ajánlott a nyertesnél. Az egyenértékűségi szabály nem arra szolgál, hogy az alacsonyabb árat még "lejjebb lehessen vinni".
Utalt arra, hogy nem alkalmas az alacsonyabb ár csökkentésére egy különálló, adott esetben a "késedelmes napok száma" és a "késedelmi kamat mértéke" bírálati részszempontnak az ajánlati ár korrekciójára való használata sem, mivel ez esetben a késedelmikamat-mentes napok száma és a késedelmi kamat mértéke részszempontok kétszer kerülnének értékelésre.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A felperes kereseti kérelme kapcsán a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes jogorvoslati kérelmét elutasító alperesi határozat a felperes által megjelölt okokból jogszabálysértő-e.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése rögzíti, hagy a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát. A (2) bekezdés előírja, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A bíróság megállapította, hogy az ajánlati felhívásban közzétett elbírálási részszempontokat és a dokumentációban foglalt kikötéseket az ajánlattevők nem sérelmezték, így azok érvényessége sem vitatható. Az ajánlati felhívás 14. pontja alapján többváltozatú ajánlat tételére a dokumentációban rögzítettek szerint volt lehetőség, de arra vonatkozóan, hogy a készülék mely műszaki jellemzője tekintetében tehető többváltozatú ajánlat, a dokumentáció semmilyen korlátozó előírást nem tartalmazott. Erre figyelemmel a bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a Hesztia Kft. többváltozatú ajánlata nem sértette az ajánlati felhívás és a dokumentáció egyetlen kikötését sem, így a Hesztia Kft. esetében a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi ok nem állott fenn.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése előírja, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 59. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja.
A bíróság a bírálati részszempontok ajánlatkérői értékelésével kapcsolatban rámutat arra, hogy a Kbt. az értékelés módszerét nem határozza meg. Az ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseire figyelemmel arra köteles, hogy az ajánlati felhívásban közölt ponthatárok között értékelje az ajánlatok tartalmát, ennek során az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírtaknak megfelelően - az esélyegyenlőség elvét érvényesítve - részszempontonként azonos módszerrel bírálja el az egyes ajánlatokat. Az irányadó rendelkezések szerint az ajánlatkérőnek nem kötelező a legjobb ajánlatot a maximális, a legrosszabb ajánlatot pedig a minimális pontszámmal értékelnie, de arra figyelemmel kell lennie, hogy az értékelési módszer az adott részszempont szerinti értékelés jellegének megfeleljen, alkalmas legyen az ajánlatok valós tartalmának összehasonlítására, és ne vezessen az eredmények torzulására.
Az első és a második részszempontnál a bíróság megállapította, hogy az ajánlatkérő számára legkedvezőbb árú és minőségű készülékre vonatkozó ajánlatot nem vitásan a felperes tette, ezért részesült a maximális pontszámban. A nyertes pályázó ajánlata és a felperes ajánlata közötti különbség - a dokumentációban közölt értékelési módszerre figyelemmel - a bíróság meglátása szerint a pontozásban kellőképpen érvényre jutott.
A harmadik, negyedik és ötödik részszempontnál a nyertes ajánlattevő kétségkívül a felperesnél kedvezőbb ajánlatot tett, az ajánlatkérői értékelés a felperes által megjelölt okból e körben sem kifogásolható.
A bíróság rámutat arra, hogy a mintakészülékek számával kapcsolatban az ajánlatkérő bizonyította a nyertes által rendelkezésre bocsátott, előírásoknak megfelelő darabszámot, így a felperesi kifogás e tekintetben is megalapozatlan volt.
A bíróság az alperes álláspontját az ajánlati ár ajánlatkérői értékelésének helytállóságával kapcsolatban is osztotta. Rámutatott arra, hogy a Kbt. 59. § (2) bekezdése akkor alkalmazható, ha a hazai előállítású terméket ajánló ajánlattevő ára - 10%-ot meg nem haladóan - magasabb, mint a külföldi előállítású terméket ajánló ajánlattevő ára. Jelen eljárásban azonban e szabály alkalmazásának nem volt helye, mivel a hazai előállítású terméket ajánló felperes ajánlati ára volt az alacsonyabb. E rendelkezés alkalmazásának csak abban az esetben lett volna helye, ha a felperes árajánlata 10%-ot meg nem haladóan magasabb a nyertes árajánlatánál, mivel ez esetben az ajánlatkérőnek a két ajánlatot azonos pontszámmal kellett volna értékelnie.
A bíróság az alperesi előadást elfogadva megállapította, hogy a késedelmes napok számát és a késedelmi kamat mértékét az ajánlatkérő önálló bírálati részszempontként határozta meg, így az arra tett vállalásokat is önállóan kellett értékelnie. A felperes által helyesnek tartott értékelés esetén a késedelmes napok száma és a késedelmi kamat mértéke részszempontokra vonatkozó ajánlati elemek nem vitásan kétszeresen kerültek volna értékelésre, amely nyilvánvalóan sértené a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat.
A kifejtettek alapján a bíróság nem látott okot az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére, ill. megváltoztatására, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdés alapján köteles az alperes költségeit megfizetni.
A kereseti illeték viselése a Pp. 78. § (1) bekezdésén és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2002. április 26.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
