KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6827)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.337/18/2002.
Tárgy: a "Németh" Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Budapest Főváros Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a "NÉMETH" Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft. (5502 Gyomaendrőd, Fő u. 81/1., képv.: dr. Asztalos Erzsébet jogtanácsos, 1143 Budapest, Stefánia u. 55. III/3.) kérelmező kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9 11., képv.: dr. Pap L. Tamás ügyvéd, 1133 Budapest, Pannónia u. 66. VI/2.), mint ajánlatkérő által "Széchenyi István Gimnázium nyílászárók korszerűsítésének kivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, míg a jogsértésért felelős személlyel, vagyis dr. Demszky Gábor, Budapest Főváros főpolgármesterével szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság a kérelmező kérelmét egyebekben elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, valamint dr. Demszky Gábort (Budapest Főváros főpolgármesterét), hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. március 27. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 13. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárását indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. Az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján kívánta elbírálni. Az ajánlati felhívás 16.10. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy "Az ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő által megnevezett, kivitelezésért felelős, irányító szakembere vonatkozásában a beszerzés tárgyának megfelelő 51/2000. (VII. 9) FVM GM
KöViM együttes rendeletben előírt, érvényes felelős műszaki vezetői jogosultság igazolását".
A felhívás 16.15. pontja tartalmazza, hogy ajánlatkérő lehetőséget biztosít a Kbt. 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosság pótlására. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely többek között tételesen tartalmazza a csatolandó dokumentumok jegyzékét, valamint a dokumentáció segédlete a csatolandó dokumentumok formai és tartalmi követelményeinek megfelelő formanyomtatványokat tartalmaz.
Ajánlattételi határidőre, 2002. május 7. napjára a FIMÜV Rt., a NYÍR-KOMPLETT Kft., a PLANORG 95 Kft., a POLARIS Rt., az EXCLUZÍV-BAU Kft. és a kérelmező tett ajánlatot.
Ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel többek között kérelmezőt is, kérelmezőnél hiányként jelölte meg az ajánlat nem megfelelő átfűzését, valamint a becsatolton kívül még két, a beszerzés tárgyával azonos referenciáról a referencialevél csatolását. Kérelmező a megjelölt hiányosságokat határidőben pótolta.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2002. június 6-án hirdette ki nyilvánosan, az eljárás nyertese a POLARIS Rt. lett. Érvénytelen ajánlatot tettek, kérelmezőn kívül a FIMÜV Rt.
A kérelmező vonatkozásában az érvénytelenség indoka, ajánlattevő az ajánlatához nem csatolta a felhívás 16.10. pontja szerinti az ajánlattevő által megnevezett, kivitelezésért felelős, irányító szakembere vonatkozásában a beszerzés tárgyának megfelelő 51/2000. (VII. 9) FVM GM KöViM együttes rendeletben előírt, érvényes felelős műszaki vezetői jogosultság igazolását. A szerződés teljesítésére alkalmatlan a NYÍR-Komplett Kft. és a Planorg '95 Kft.
Kérelmező 2002. június 7-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezte ajánlatkérő azon döntését, hogy ajánlata érvénytelen azzal az indokkal, hogy nem csatolta a felhívás 16.10. pontja szerinti felelős vezető jogosultság igazolását. Kérelmében kifejtette, hogy eleget tettek a felhívás követelményének, hiszen a felelős műszaki vezető vezetői jogosultságot a névjegyzéki szám megjelölésével igazolták. Másodsorban előadta kérelmező, ha ajánlatkérő hiányolta az ajánlatukban a felbontás során a névjegyzékbe történő felvételről hozott határozatot, úgy azt - miután hiánypótlásra lehetőséget adott - hiánypótlás keretében kellett volna kérnie. Kérelmező megítélése szerint ajánlatkérő döntése elsősorban azért jogsértő, mivel az ajánlat nem szenvedett a megjelölt hiányban, a felelős műszaki vezetői jogosultság igazolásra került, másodsorban, mivel a hiányként értékelt határozat pótlására nem adott lehetőséget, ezzel megsértette a felhívás 9.1. pontját. Előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlatának elfogadása jogsértő, mivel a nyertes nem rendelkezik ÉMI-minősítéssel.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint ideiglenes intézkedés alkalmazásával a szerződés megkötésének megtiltását.
A Döntőbizottság 2002. június 11. napján D.337/6/2002. szám alatt meghozott határozatával ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötést megtiltotta.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Ajánlatkérő előadta, hogy a felhívás 16.10. pontjában írta elő az 51/2000. (VII. 9.) FVM GM KöViM együttes rendeletben az érvényes felelős műszaki vezetői jogosultság igazolását. A névjegyzékbe vételt és annak időtartamát az építésfelügyeleti szerv határozattal rendeli el és állapítja meg. A jogosultság tehát e határozattal igazolható. Kérelmező nem csatolta ajánlatához a határozatot, így nem felelt meg az ajánlati felhívás 16.10. pontjában előírtaknak. Ajánlatkérő csak a Kbt. 44. és 46. § szerinti igazolások és nyilatkozatok utólagos csatolására adhat lehetőséget, a felhívás 16. Egyéb információk pontja alatt előírt igazolások pótlására jogszabályi lehetőség nincs, ezért kérelmező ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) alapján érvénytelennek kellett nyilvánítani.
Ajánlatkérő építőipari műszaki engedélyt, ÉMI-minősítést ajánlattevőktől nem kért.
A nyertes POLARIS Rt. a legkedvezőbb összegű ajánlatot tette az alkalmas és érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők között.
Egyéb érdekelt: a POLARIS Rt. észrevételében előadta, hogy ajánlatkérő az érvényes ajánlatok közül a legalacsonyabb összegű ajánlatot fogadta el. Álláspontjuk szerint a felelős műszaki vezetői jogosultság igazolása a névjegyzékbevételről szóló határozattal történhet. A felhívás szerint nem volt kritérium, hogy ajánlattevőknek építőipari műszaki engedéllyel, ÉMI-minősítéssel kell rendelkezni. A POLARIS Kft. által megajánlott és gyártandó szerkezetek minden egyes darabja ÉMI által minősített termék.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint:
A jelen ügyben a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező a felelős műszaki vezető vezetői jogosultságát megfelelően igazolta-e a felhívás 16.10. pontja alapján vagy sem, és ezzel összefüggésben megállapítható-e jogszerűen ajánlatának érvénytelensége.
A közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító ajánlati felhívásban van lehetősége ajánlatkérőnek az ajánlattal kapcsolatos (akár formai, akár tartalmi) elvárásait közölni ajánlattevőkkel. A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Ezen kívül a Kbt. 33. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők számára az ajánlati felhívás ad kellő eligazítást a tekintetben, hogy az ajánlatukat milyen szempontok figyelembevételével és betartásával készítsék el annak érdekében, hogy eséllyel vehessenek részt a közbeszerzési eljárásban, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16.10. pontjában nem fogalmazta meg egyértelműen követelményét arra vonatkozóan, hogy ajánlattevőknek milyen formában, illetve tartalommal kell igazolni a megjelölt felelős műszaki vezető érvényes vezetői jogosultságát. Nem osztotta a Döntőbizottság ajánlatkérő e körben előadott álláspontját, miszerint abból, hogy megjelölte a vonatkozó rendeletet [az 51/2000. (VII. 9.) FVM GM KöViM együttes rendelet] konkrétan következik, hogy a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe történő felvételről szóló határozat csatolásával lehet megfelelően eleget tenni a felhívás 16.10. pontjának.
Az ajánlatkérő által hivatkozott "az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szabályairól és az építési naplóról" szóló 51/2000. (VII. 9.) FVM GM KöViM együttes rendelet a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes feltételeit tartalmazza, szabályozza a felelős műszaki vezető névjegyzékbe történő felvétel szabályait, annak menetét stb. A hivatkozott rendelet 6. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy csak az lehet felelős műszaki vezető, akit felvettek a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe. A rendelet 10 12. §-ai foglalkoznak a névjegyzékkel, a névjegyzéket vezető szervvel, törlés szabályaival rögzítve a felvétel feltételeit. A névjegyzékbe történő felvételre a rendelet az államigazgatási eljárás szabályait rendeli alkalmazni, amely alapján a felvételről határozatban dönt az illetékes hatóság.
A rendelet azonban nem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy mi tekinthető az érvényes felelős műszaki vezetői jogosultság igazolására alkalmas okiratnak, illetőleg a jogosultság milyen formában igazolható például egy közbeszerzési eljárásban. A rendelet rögzíti viszont, hogy vezetői jogosultságának megnevezését és a névjegyzéki számot kell feltüntetni az építési naplóban [rendelet 6. § (2) bekezdés]. A felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére vonatkozó jogosultságot a névjegyzéki szám jelenti a rendelet alapján is.
A felelős műszaki vezetői jogosultság igazolásának több módja is lehetséges, történhet ez - a teljesség igénye nélkül - természetesen a határozat csatolásával, de megfelelő igazolási mód lehet például a nyilvános névjegyzék kivonata, a névjegyzéket vezető szerv által kiadott nyilatkozat, de a vezetői jogosultság meglétére vonatkozóan a felelős műszaki vezető nyilatkozata is.
Ajánlatkérőnek a felhívásban kellett volna megadni egyértelműen, hogy mit tekint az adott közbeszerzési eljárásban a felelős vezetői jogosultság igazolására (formailag és tartalmilag) megfelelő iratnak, ugyanis a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján akkor érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, az érvénytelenségi okokat pedig a Kbt. 52. § (2) bekezdése határozza meg, ami azt is jelenti, hogy csak az ott felsorolt esetek fennállása mellett állapítható meg érvénytelenség a közbeszerzési eljárásban.
Az érvénytelenség megállapításán túl jelentősége van a fent kifejtetteknek azon okból is, hogy ajánlatkérő a felhívásban lehetővé tette a hiánypótlást - amely lehetőséggel élt is - az eljárásban, azonban e körben tett előírásának (formai és tartalmi) megadása hiányában a hiánypótlás körének megállapítása is aggályos lehet.
Jelen ügyben kérelmező ajánlata tartalmazta a felelős műszaki vezetőnek megjelölt személy nyilatkozatát arról, hogy ellátja a beszerzés tárgya tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatokat, továbbá megjelölte a névjegyzéki számát, amely a Döntőbizottság álláspontja szerint megfelelő igazolási forma a felhívás 16.10. pontjának történő megfelelés szempontjából. Ajánlatkérő által a felhívásban nem egyértelműen megfogalmazott feltételek nem eredményezhetik az ajánlat érvénytelenségét a felhívás és a dokumentációban meghatározott feltételeknek való nem megfelelésre hivatkozással. A nem egyértelműen megfogalmazott feltétel esetében az eljárásban a döntés meghozatalakor az ajánlattevők számára előnyösebb értelmezését kell figyelembe venni.
A fent kifejtett indokok alapján jogsértő módon járt el ajánlatkérő, amikor nem fogadta el a felhívás 16.10. pontjában kért jogosultság igazolásaként a kérelmező ajánlatában szereplő felelős műszaki vezetői nyilatkozatot, hanem az ajánlatot a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősítette és az eljárás további szakaszában való részvételből kizárta, mivel a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak. Miután ajánlatkérő nem vonta be kérelmező érvényes ajánlatát az eljárás további szakaszába, ajánlatkérőnek az eljárás további szakaszában hozott döntései (így az eljárást lezáró döntés) sem tekinthetőek jogszerűnek.
A Döntőbizottság nem találta megalapozottnak a kérelmező kérelmét nyertes alkalmatlanságára vonatkozóan az EMI-minősítés hiányára és az ISO-tanúsítvány nem megfelelő voltára hivatkozva a az alábbiak szerint:
Ajánlatkérő a felhívásában nem írta elő, hogy ajánlattevők csatolják a műszaki alkalmasságuk igazolására a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontjában előírt műszaki leírások tekintetében a minőségtanúsítási intézménytől származó tanúsítványt, tehát nem volt előírás a beépítésre kerülő nyílászárók tekintetében az ÉMI-minősítés meglétének igazolása, annak hiánya nem került az ajánlati felhívásban alkalmatlansági feltételként meghatározásra.
Az ÉMI-tanúsítvány hiánya az ajánlatból nem eredményezheti a nyertes ajánlatának sem érvénytelenségét, sem a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapítását, így ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor a nyertes ajánlatát nem minősítette a szerződés teljesítésére alkalmatlannak.
A nyertes ajánlatában szereplő ISO minőségbiztosítási rendszer tanúsítványa, építőipari fő- és generálvállalkozás, generálkivitelezésre, megfelel ajánlatkérő elvárásának, figyelemmel arra a tényre is, hogy a beszerzés tárgya nyílászárók korszerűsítésének kivitelezési munkái.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, egyebekben a kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft, természetes személyek tekintetében 100 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimum összeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg. A bírság összegének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe véve alapvetően arra volt tekintettel a Döntőbizottság, hogy az alkalmazott jogkövetkezménnyel a megállapított jogsértés kiküszöbölésére ajánlatkérő részéről sor kerülhet. A döntés megsemmisítésével az elkövetett jogsértés kiküszöbölhetővé válik azáltal, hogy a jogsértően érvénytelennek minősített ajánlatnak az eljárás további szakaszába történő bevonásával hozhatja meg az ajánlatkérő további döntéseit.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában megfogalmazottak szerint a Döntőbizottság köteles bírságot alkalmazni a jogsértésért felelős személlyel szemben is, jelen esetben a becsatolt iratok között fellelhető ajánlatkérő által meghozott 6/2001. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet alapján ajánlatkérő nevében átruházott hatáskörben a döntés meghozatalára, így a jogsértőnek minősülő döntés meghozatalára is egy személyben a főpolgármester jogosult. A jelen jogorvoslattal érintett jogsértőnek minősített döntést a főpolgármester hozta meg, így vele szemben is a törvényi minimumnak megfelelő mértékű bírságot szabott ki a Döntőbizottság, figyelemmel volt e körben is, hogy a jogsértés reparálható.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 16.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
