KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6829)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.332/10/2002.
Tárgy: a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. és az I.P.S. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint az ÁPISZ Rt. és az Europapier Hungária Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ÁPISZ Rt. (1135 Budapest, Béke út 2 4.) és az Europapier Hungária Kft. (2045 Törökbálint, Raktárvárosi út) - a továbbiakban II. rendű kérelmezők - (képviseli: dr. Novák Tamás ügyvéd, 1126 Budapest, Márvány u. 27. II/22.) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 2 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "papírok és papíráruk szállítása az 1054/2000. (VI. 30.) Korm. határozat állami normatíváiban foglaltaknak és a dokumentációban meghatározott műszaki leírásnak megfelelően 3,5 milliárd forint + áfa keretösszeg eléréséig" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontját, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevőre, a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. I.P.S. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közös ajánlattevőkre vonatkozó döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki, Schäffer Istvánnal szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. (1119 Budapest, Tétényi út 106.) és az I.P.S. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (7634 Pécs, Rácvárosi u. 37.) - a továbbiakban: I. rendű kérelmezők - (képviseli: dr. Szentmiklósi Ágnes ügyvéd, 1118 Budapest, Bakator u. 11.) jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a II. rendű kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt és Schäffer Istvánt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő 2002. március 27-én a Közbeszerzési Értesítő 13. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására, amelynek tárgya papírok és papíráruk szállítása az 1054/2000. (VI. 30.) Korm. határozat állami normatíváiban foglaltaknak és a dokumentációban meghatározott műszaki leírásnak megfelelően 3,5 milliárd forint + áfa keretösszeg eléréséig volt.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint univerzális irodagéppapírokra, borítékokra, ofszet papírokra, faxpapírokra, összeadógép-szalagokra, etikettekre és iratrendezőkre kért az ajánlatkérő ajánlatot, a felsorolt termékek részarányát a dokumentációban ismertette.
Részajánlatot és többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt.
Az ajánlati felhívás 16.1. a) pontjában az ajánlatkérő előírta a következőket:
Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő cégkivonatának 30 napnál nem régebbi eredeti példányát vagy közjegyző által hitelesített másolatát, valamint az aktuális változások bejegyzéséül szolgáló okirat eredeti példányát vagy közjegyző által hitelesített másolatát.
A 16.1. e) pont szerint az ajánlathoz csatolni kell az univerzális felhasználású papírok tekintetében a gyártói támogatottság bemutatását, melynek tartalmaznia kell a legkedvezőbb magyarországi ár biztosításáról szóló nyilatkozatot.
A 16.2. pontban az ajánlatkérő rögzítette, hogy közös ajánlattevők esetén az ajánlattevők kötelesek csatolni az együttműködésükről szóló megállapodást. A közös ajánlatot tevőknek nyilatkozniuk kell az aláírási joggal rendelkező képviselők) személyéről, továbbá arról, hogy a szerződés teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalnak.
Az ajánlati felhívás 16.4. pontjában előírta az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőnek a megajánlott termékhez csatolnia kell a terméknek a dokumentációban feltüntetett minőségi paramétereit tartalmazó, a gyártótól származó gyártói minőségi specifikációját, valamint amennyiben olyan termék szállítását kínálja, melyet nem maga állít elő, az adott termék előállítójának/forgalmazójának írásos felhatalmazását, mely a termék Magyarországra történő szállítására, illetve forgalmazására vonatkozik (forgalmazási engedély). Ezen igazolások eredetiségét az ajánlatkérő felhívására az ajánlattevőnek igazolnia kell.
A 16.6. pont tartalmazta a következőket: a Kbt. 59. § (2) (6) bekezdéseiben foglaltak a felhívás részét képezik.
A 16.8. pontban rögzítette az ajánlatkérő, hogy hiánypótlásra nem ad lehetőséget.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlattétellel kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, valamint a szerződéstervezetet.
A dokumentáció 2. fejezete 5. bekezdésében az ajánlatokkal kapcsolatos formai követelményként írta elő az ajánlatkérő azt, hogy az ajánlat hitelességének érdekében valamennyi lapot - tehát páratlan oldalt - az ajánlattevő hivatalos pecsétjével és az ajánlatot aláíró, cégjegyzésre jogosult személy szignójával kell ellátni (közös ajánlattevők esetén elegendő az egyik ajánlattevő részéről a pecsételés és a szignózás alkalmazása).
A dokumentáció 9. oldalán az ajánlatkérő meghatározta az ajánlatok műszaki tartalmát. Előírta, hogy az ajánlott termékeknek meg kell felelniük az állami normatívának, valamint a dokumentáció 3. fejezetében foglalt követelményeknek. Hangsúlyozta, hogy a dokumentációban foglalt feltételeknek való megfelelés kiterjed az ajánlatkérő által kért termékválasztékra is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy minden ajánlott termékhez csatolni kell az ajánlati felhívás 16.4. pontjában meghatározott dokumentumokat (a termék gyártói minőségi specifikációja, forgalmazási engedély).
Ismertette a dokumentációban a termékek forgalmának várható volumenét, az univerzális irodagéppapírok esetében ez az összes termék 80,9%-a.
Az univerzális felhasználású irodagéppapírokra vonatkozó műszaki követelményeket részletesen meghatározta az ajánlatkérő, többek között előírta, hogy a simaság 20 30 s legyen.
Meghatározta a méretválasztékot, és előírta, hogy az ajánlattevőknek valamennyi kategóriában 3-3 gyártmányt kell megajánlaniuk a dokumentáció C jelű melléklete alapján, amely tartalmazta azt, hogy milyen műszaki (formátum, fajsúly, márkanév) csoportosításban kéri megajánlani ezt a terméket.
E fejezetben adott tájékoztatást az ajánlatkérő az univerzális felhasználású irodagéppapírokra vonatkozó opciós ajánlattételről az alábbiak szerint: "Az ajánlattevő opcióként ajánlhatja színes másoló papírok szállítását a fent meghatározott felhasználási területre, illetve fajtánként 3-3-féle, színes másolásra alkalmas papír szállítását, valamint 100 g/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 140 g/m2 négyzetméter-tömegű, a fenti műszaki leírásnak megfelelő papírok, valamint bankposta és átütő papírok szállítását."
A dokumentáció 4. fejezetében az árakkal és díjakkal kapcsolatban az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek meg kell határoznia a termék árát a C jelű melléklet szerinti adattáblában, és külön kérte megadni a szállítási díjat, valamint az árkövetés mértékét.
A dokumentáció 5. fejezetében az ajánlatkérő részletesen ismertette, hogy az ajánlatokat hogyan bírálja el.
Az ajánlatban szereplő, a különböző termékcsoportokra vonatkozó árakat aszerint veszi figyelembe, hogy az adott termék milyen súllyal szerepelt a megelőző egyéves időszakban az ajánlatkérő által képviselt intézmények beszerzéseiben. Ennek alapján megadta a termékcsoportokhoz tartozó súlyszámokat.
A termékek árait termékcsoportonként átlagolja, majd ezeket az átlagárakat a szállítási díjjal és az ajánlattevő által megadott árkövetés mértékével korrigálja, az így kapott korrigált átlagárakat termékcsoportonként úgy pontozza, hogy a legkedvezőbb korrigált átlagárra 10 pontot ad, a többire arányosan kevesebbet. A pontozási tartomány 1-től 10-ig terjed. A termékcsoportonként kiosztott pontszámokat megszorozza a termékcsoporthoz tartozó súlyszámmal. Az ajánlatokat a szorzatok összege alapján értékeli, a legmagasabb pontszámot elérő ajánlattevő a nyertes.
Az univerzális irodagéppapírok esetében a termékcsoport átlagárát a termékcsoporton belüli - a dokumentációban megadott - úgynevezett belső súlyszámokkal számított súlyozott átlag adja. Ismertette az ajánlatkérő a dokumentációban a szállítási díj mértékének, az árkövetésnek az értékelését, számítását. Közölte, hogy a végső pontszámot 4 tizedes jegyig vizsgálja, az összehasonlítás ezen formátumban megjelenő kerekített értékek alapján történik. Egyenlő pontszám esetén a Kbt. rendelkezései az irányadóak.
Az ajánlattételi határidőben, 2002. május 7-ig két ajánlat érkezett. A Buda-Piért Kereskedelmi Kft. és az I.P.S. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közösen, valamint az ÁPISZ Rt. és az Europapier Hungária Kft. közösen nyújtottak be ajánlatot.
Az ajánlatkérő 2002. május 16-án felvilágosítást kért a Buda-Piért Kereskedelmi Kft.-től a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján, mivel a cégszerűen aláírt dokumentumain a cég bélyegzője mellett szerepel az átalakulás alatt bélyegző is. Arra vonatkozóan kért nyilatkozatot, hogy az átalakulás alatt jelzés milyen változásokra vonatkozik a cég adataiban.
A Buda-Piért Kereskedelmi Kft. 2002. május 17-én kelt válaszában közölte, hogy az átalakulás alatt jelzés folyamatban lévő átalakulásra vonatkozik, melynek eredményeként a cég adataiban - amelyeket a hatályos cégkivonat tartalmaz - a cég jogelődjeinek száma és a cég fióktelepeinek száma fog növekedni. Az átalakulás beolvadás oly módon, hogy az eddig is a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. tulajdonában álló cégek olvadnak be a Buda-Piért Kereskedelmi Kft.-be. Általános jogutódjuk a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. lesz, azok pedig megszűnnek.
Tájékoztatta az ajánlatkérőt, hogy az átalakulásra vonatkozó hivatalos hirdetmény másodszor a Cégközlöny 2002. április 18-i 16. számában jelent meg.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2002. május 22-én kihirdette az eljárás eredményét. A II. r. kérelmezők, mint közös ajánlattevők nyertesként, az I. r. kérelmezők, mint közös ajánlattevők a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőként kerültek kihirdetésre.
Az ajánlatkérő az összegezésben ismertette az értékelés módszerét, amelynek eredményeként az I. r. kérelmezők közös ajánlata 10 pontot, míg a II. r. kérelmezők közös ajánlata 9,2939 pontot kapott. Az ajánlatkérő megállapította, hogy az árra vonatkozó eredmények közti eltérés a két ajánlattevő ajánlatában 10%-on belül van, és a további értékelés során alkalmazta a Kbt. 59. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat. Megállapította, hogy az I. r. kérelmezők mint közös ajánlattevők ajánlatában a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a kamarai igazolás szerint 58,08%. A II. r. kérelmezők, mint közös ajánlattevők ajánlatában ez az érték 78,63%. Mivel ez utóbbi ajánlattevők esetében a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték magasabb, az ajánlatkérő a Kbt. 59. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a II. r. kérelmezőket mint közös ajánlattevőket választotta ki az eljárás nyerteséül.
Az ajánlatkérő 2002. május 23-án írásban nyilatkozatot kért a nyertestől a kis-, illetve középvállalkozói körbe tartozásáról.
Az ajánlatkérő az ajánlattevők számára egymás ajánlataiba betekintést engedett 2002. május 22-én és 28-án.
Az I. r. kérelmezők 2002. május 28-án nyújtottak be közös jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kiegészítettek, módosítottak és pontosítottak. Kérték, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő döntését, kötelezze az ajánlatkérőt az eljárás költségeinek viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérték az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
Előadták, hogy az eredményhirdetéskor az ajánlatkérő nem nyilatkoztatta meg az eljárás nyertesét arról, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e, ezzel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (4) bekezdését.
Sérelmezték az ajánlatkérő értékelését. Előadták, hogy az ő ajánlatuk kapta a maximum pontszámot, mivel a legkedvezőbb árat ajánlották. A nyertesnek ehhez képest 0,7 ponttal, 7%-kal volt magasabb az ára.
Az ajánlatkérő tévesen alkalmazta a Kbt. 59. § (2) és (4) bekezdését, mivel ezt csak az értékelési pontszám kialakításakor kell alkalmazni és csak a belföldi hozzáadott értéket tartalmazó és azt nem tartalmazó ajánlatok viszonylatában. Feltétele a (2) bekezdés alkalmazásának tehát az, hogy legyen olyan ajánlat, amelyik nem felel meg a preferenciális elveknek. Mindkét ajánlat tartalmazta a kamarai igazolást arra vonatkozóan, hogy a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték meghaladja az árubeszerzés tárgya értékének 50%-át, így már a Kbt. 59. § (2) bekezdésének alkalmazására sem lett volna mód. A Kbt. 59. § (2) és (4) bekezdéseinek alkalmazása lépcsőzetes, mivel az 59. § (4) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha több olyan, belföldi hozzáadott értéket tartalmazó ajánlat áll szemben ilyen értéket nem tartalmazó és 10%-nál nem kedvezőbb árat kínáló ajánlattal, amelyek a belföldi hozzáadott értéket nem egyenlő mértékben tartalmazzák.
Megítélésük szerint az ajánlatkérőnek saját elbírálási szempontja és a Kbt. 55. § (7) bekezdése és az 59. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kellett volna döntenie az eljárás nyerteséről.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson, 2002. június 18-án kérelmüket kiegészítették a következőkkel.
Alapvetően továbbra is az ajánlatkérő értékelését vitatják, ennek egy további indoka az, hogy a II. r. kérelmezők ajánlata érvénytelen. A II. r. kérelmezők közös ajánlatot nyújtottak be, így mindkettőjüknek minden tekintetben önállóan is meg kell felelniük az ajánlati felhívásban foglaltaknak, hiszen az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (5) bekezdésében foglaltak alól sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem adott felmentést, és az sem szerepel az ajánlati felhívás 16. pontjában, hogy az ott előírtakat közös ajánlat esetén kizárólag a termékre és nem az ajánlattevőkre kell alkalmazni. Az ÁPISZ Rt. nem tett eleget az ajánlati felhívás 16.1. e) pontjában foglaltaknak, a 16.4. pontban foglaltaknak pedig csak részben tett eleget, mivel az ott megkövetelt nyilatkozatok egy része tartalmilag hiányos, ezért az ajánlatuk érvénytelen.
Másodlagosan indítványozták, hogy amennyiben a Döntőbizottság kellően alaposnak találja a II. r. kérelmezők közös jogorvoslati kérelmét, és ennek alapján az ő közös ajánlatukat érvénytelennek minősíti, akkor kérik, hogy a II. r. kérelmezők közös ajánlatát is minősítse a Döntőbizottság érvénytelennek, mivel a II. r. kérelmezők ajánlatában is szerepel opciós ajánlatként hatféle Xerox termék. Annak ellenére kérik ezt, hogy a megítélésük szerint ezek a termékek megfelelnek a kiírásnak.
A Döntőbizottság 2002. május 30-án hozott D.307/3/2002. számú határozatában ideiglenes intézkedésként megtiltotta az eljárását lezáró szerződés megkötését.
A II. r. kérelmezők 2002. június 6-án nyújtottak be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosítottak. Kérték a jogsértés megállapítását, a jogsértő költségekben történő marasztalását.
Kérelmük indokaként előadták, hogy az ajánlatkérőnek az I. r. kérelmezők közös ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítania, amelyre vonatkozóan négy okot jelöltek meg. Előadták, hogy az I. r. kérelmezők közös ajánlatában szereplő Xerox Colotech univerzális papír nem felel meg a kiírásban meghatározott állami normatívának, mivel a papír simasága max 20 s, ami azt jelenti, hogy egyes lapok 20 s alatti értékűek. Ennek igazolására igazságügyi szakértői véleményt csatoltak be. Tekintettel arra, hogy részajánlatot nem lehetett tenni, így ezáltal a teljes ajánlat érvénytelen.
Nem csatolták az I. r. kérelmezők az ajánlatukban a Xerox Colotech univerzális papírra vonatkozóan a gyártótól származó műszaki leírást, helyette csak a forgalmazótól származó műszaki leírás szerepel az ajánlatban.
Nem tett eleget a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. az ajánlati felhívás 16.1. a) pontja szerinti azon előírásnak, hogy az aktuális változások bejegyzéséül szolgáló okiratokat is csatolni kellett, ezért az ajánlat érvénytelen. A kft. a folyamatban lévő átalakulásáról semmilyen iratot nem csatolt. Álláspontjuk szerint a felhívás alapján minden, az átalakulással kapcsolatban a cégbírósághoz benyújtandó okiratot csatolni kellett volna. A Buda-Piért Kereskedelmi Kft. 2002. április 18-i cégkivonata szerint el nem bírált módosítás nincs folyamatban, pedig az átalakulás az ajánlat benyújtásakor is fennállt. Becsatolták a kérelmükhöz - többek között - az egyesülés bejegyzésére vonatkozó, a Buda-Piért Kft., a Hírös-Piért Kft. és az Észak-Piért Kft. közös változásbejegyzési kérelmét, amelyet 2002. április 22-én érkeztetett a Fővárosi Bíróság Cégbírósága.
Érvénytelen azért is az I. r. kérelmezők ajánlata, mert az nem felel meg az ajánlati dokumentáció 2. fejezete 5. bekezdésében meghatározott formai követelményeknek. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 60. § (4) bekezdésében foglalt követelmény teljesítésének általánosan elfogadott módja ugyanis az, hogy a cég iratain és a hivatalos pecsétjén is feltünteti az "átalakulás alatt" jelzést. Megítélésük szerint ennek alapján nem tekinthetők hitelesnek azok az iratok, amelyeken a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. pecsétje nem tartalmaz az átalakulásra utalást. Ahogyan az ajánlatban a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. használta az átalakulás alatt jelzést, az nem felel meg a Gt. 60. § (4) bekezdésében foglalt azon követelménynek, hogy az átalakulást a cég iratain egyértelműen jelezni kell. Vannak ugyanis olyan iratok az ajánlatban, ahol az ajánlattevő cégek neve között középen található az átalakulás alatt jelzés, így nem állapítható meg, hogy az melyik cégre is vonatkozik.
Az ajánlatkérő az írásban tett érdemi észrevételeiben és a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozataiban a kérelmek elutasítását kérte. Előadta, hogy a Kbt. előírása alapján a Kbt. 59. § (2) (6) bekezdése az ajánlati felhívás részét képezi. A Kbt. lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat vagy a legalacsonyabb ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat. Megítélése szerint ezen utóbbi szempont esetén is lehetőség van a Kbt. 59. § (2) (4) bekezdés alkalmazására.
Az értékeléssel kapcsolatosan hivatkozott a Kbt. 59. §-ához fűzött indokolásra, miszerint a hazai termékre a versenyben árpreferenciát kell alkalmazni, ha a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték meghaladja az árubeszerzés értékének 50%-át, ekkor az árra vonatkozó ajánlatot legfeljebb 10%-os mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni. Az ilyen feltételnek megfelelő ajánlatok közül azt kell előnyben részesíteni, amelyiknél ez az érték magasabb. Az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a Kbt. 61. § (4) bekezdése nem állapít meg az ajánlatkérőre vonatkozóan kötelezettséget. Észlelték, hogy az eredményhirdetéskor a nyertes ajánlattevő nem nyilatkozott arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint milyen vállalkozásnak minősül, ezért másnap erről írásban kértek tőle nyilatkozatot. Előadta, hogy az ajánlati felhívás 16.1. e) pontjában és a 16.4. pontjában foglaltak nem az ajánlattevők alkalmasságával kapcsolatban kerültek előírásra, hanem a termékekre vonatkozóan, így az itt előírtakat közös ajánlattétel esetén nem kellett mindkét ajánlattevőnek külön-külön teljesítenie.
Előadta, hogy megítélésük szerint a Xerox Colotech papír simasága a normatívában megfogalmazott minimális 20 s-os értéknek megfelel, így azt elfogadták.
Előadta, hogy az I. r. kérelmezők ajánlata 429. oldalán található, a Xerox Colotech papír technikai paramétereit tartalmazó iratot a Xerox Magyarország Kereskedelmi Kft. mint forgalmazó állította ki, de az adatok származásáról az alábbiak szerint nyilatkozik: ezen adatok a Xerox Papírfejlesztési Kutató Központja által kiadott angol nyelvű információknak megfelelőek. A felhívásban nem a gyártó által kiállított, hanem a gyártótól származó gyártói minőségi specifikációt kértek, ezért ez a felhívás feltételeinek megfelelt.
Álláspontjuk szerint a 16.1. a) pontban kért, az aktuális változások bejegyzéséül szolgáló okirat a változás bejegyzése iránti kérelem. Taggyűlési jegyzőkönyvek, egyesülési szerződés stb. csatolását nem kérték. A Buda-Piért Kereskedelmi Kft. és a beolvadó társaságok 2002. március 22-én hoztak határozatot az egyesülési szerződés megkötéséről, ettől számítva hatvan napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságon az átalakulás bejegyzése iránti kérelmet. A Buda-Piért Kereskedelmi Kft. 2002. május 21-ig nyújthatta be ezt a kérelmet, így a 2002. május 7-én benyújtott ajánlatban ezt még nem kellett csatolnia. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kifejtette, hogy arról nem volt tudomásuk, miszerint a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. már 2002. április 22-én benyújtotta a változásbejegyzés iránti kérelmet, ez számukra új információ, erről a döntéskor nem tudtak, így a döntésük jó. Megítélésük szerint a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. hivatalos pecsétje a beolvadás miatt nem változott, eredeti pecsétjét továbbra is használhatta. Az átalakulás alatt jelzést minden, cégszérű aláírással kért iraton alkalmazta, így az ajánlata érvényes.
Az I. r. kérelmezők a II. r. kérelmezők jogorvoslati kérelmére tett észrevételükben előadták, hogy a Xerox Colotech papír az előírt műszaki követelményeknek megfelel, ez kiderül a Xerox Magyarország Kft. által kiállított gyártói-forgalmazói igazolásból, amelyet az észrevételükhöz mellékeltek. Az ajánlati dokumentáció 16.4. pontjában előírt minőségi specifikáció igazolására valamennyi Xerox termék vonatkozásában kizárólag a Xerox Magyarország Kft. jogosult Magyarországon.
Az átalakulással kapcsolatban előadták, hogy a becsatolt cégkivonat a valóságnak megfelelő jelzéssel volt ellátva. Az átalakulással összefüggő eljárásra a cégbíróság jogosult akkor, ha az erre irányuló kérelmet előterjesztették. Az átalakulást kifejezetten jelezték az ajánlatukban, és valamennyi lapot ellátták az ajánlattevő hivatalos pecsétjével és az ajánlatot aláíró szignójával.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kifejtették, hogy ajánlatuk megfelelt az ajánlati felhívás 16.1. a) pontjában foglaltaknak. A Buda-Piért Kereskedelmi Kft.-nek az ajánlatban csatolt - általuk hatályosnak ítélt - cégkivonata végén az szerepelt, hogy cégügyben el nem bírált módosítás nincs folyamatban, ennek következtében az ajánlati felhívás 16.1. a) pontja második mondatrésze - miszerint az aktuális változások bejegyzéséről szóló okiratokat is csatolni kell - rájuk már nem vonatkozott.
A II. r. kérelmezők az I. r. kérelmezőknek a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson előterjesztett kiegészítésével és másodlagos kérelmével kapcsolatban előadták, hogy azok elkéstek, mivel az ajánlatkérő 2002. május 22-én és 28-án biztosított betekintést az I. r. kérelmezők számára az ő ajánlatukba, az I. r. kérelmezők ekkor szereztek tudomást azokról a tényekről, amelyekre hivatkoznak. Előadták továbbá azt is, hogy a Xerox Colotech papírt ők csak opcióként ajánlották, amire nem vonatkoztak a műszaki és egyéb előírások, ezt az értékelés során nem kellett figyelembe vennie az ajánlatkérőnek, így nem is lehet az ajánlatuk érvénytelen.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmezők kérelme alapján D.307/2002. számon és a II. r. kérelmezők kérelmére D.332/2002. számon indult ügyeket D.332/2002. számon egyesítette 2002. június 10-én.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmezők kérelme alaptalan, a II. r. kérelmezők kérelme alapos.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy az I. r. kérelmezők kérelme határidőben került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az I. r. kérelmezők 2002. május 28-án nyújtották be jogorvoslati kérelmüket, amelyben az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a Kbt. 59. § (2), (4) bekezdése jogsértő alkalmazása miatt vitatták. A 2002. június 18-án előterjesztett kiegészítő kérelmükben és a másodlagos indítványukban azt tartották jogsértőnek, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlatát nem minősítette érvénytelennek, holott az nem felelt meg az ajánlati felhívás 16.1. e), 16.4. pontjában, illetve az univerzális irodagéppapírra vonatkozó opciós ajánlata tekintetében a dokumentációban előírt műszaki követelményeknek.
Álláspontjuk szerint a kiegészítő és a másodlagos kérelmük nem késett el, mivel azt a 90 napos határidőben terjesztették elő.
A Döntőbizottság szerint a Kbt. kétféle határidőt állapít meg jogorvoslati kérelem előterjesztésével kapcsolatban. A 90 napos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől, a másik, a 15 napos (szubjektív) határidőt az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kérelmező kérelme benyújtásával, a kérelme elkésett.
A Döntőbizottság megállapította az ajánlatkérő által becsatolt iratok alapján, hogy az I. r. kérelmezők 2002. május 28-án tekintettek bele a II. r. kérelmezők ajánlatába. Ekkor már biztosan ismerték azokat az adatokat, amelyekre a II. r. kérelmezők ajánlata érvénytelenségét, azaz a jogsértést alapítják, a Döntőbizottság álláspontja szerint ez az időpont a jogsértésről történő tudomásszerzés időpontja. Ehhez az időponthoz képest a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos szubjektív határidő 2002. június 12-én letelt. Az I. r. kérelmezők a kérelmüket 2002. június 18-án terjesztették elő, így az elkésett. Nincs relevanciája annak, hogy az I. r. kérelmezők a 90 napos határidőt nem lépték túl a kérelem előterjesztésével.
A fentiek alapján a Döntőbizottság az I. r. kérelmezők jogorvoslati kérelmének a II. r. kérelmezők ajánlata érvénytelenségére vonatkozó részét elkésettség miatt elutasította, így e kérelemrész érdemi vizsgálatnak eljárásjogi akadálya van.
Az I. r. kérelmezők határidőben előterjesztett kérelmükben kifogásolták, hogy az eredményhirdetéskor az ajánlatkérő nem nyilatkoztatta meg az eljárás nyertesét arról, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e, ezzel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (4) bekezdését.
A Kbt. 61. § (4) bekezdése szerint az eredményhirdetésen az eljárás nyertese nyilatkozik arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkvt.) szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetésen részt vett, ott azonban nem nyilatkozott a Kkvt. szerinti minősítéséről. Ez 2002. május 23-án, az ajánlatkérő írásbeli felhívására történt meg. A Kbt. 61. § (5) bekezdése azt a kötelezettséget rója az ajánlatkérőre, hogy az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül készítse el a tájékoztató eljárás eredményéről című anyagot, amelynek 5. b) pontjában közölni kell a nyertes ajánlattevő Kkvt. szerinti minősítését is, tehát ezt az adatot legkésőbb a tájékoztató elkészítéséig az ajánlatkérőnek be kell szereznie. Nem határozza azonban meg a Kbt. azt, hogy ezt az adatot milyen módon és mikor kell beszereznie az ajánlatkérőnek. Ennek egy lehetséges módja az, hogy a nyertes ajánlattevő - ha képviselője részt vesz az eredményhirdetésen és megfelelő információkkal rendelkezik - az eredményhirdetéskor nyilatkozik erről. A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban a Kbt. 61. § (4) bekezdése nem fogalmaz meg az ajánlatkérő számára kötelezettséget a tekintetben, hogy az eredményhirdetéskor nyilatkoztassa a nyertes ajánlattevőt arról, hogy a Kkvt. szerint milyen vállalkozásnak minősül.
Ennek elmaradásával az ajánlatkérő nem követett el jogsértést.
A határidőben benyújtott, az eljárást lezáró döntésre vonatkozó jogorvoslati kérelmek közül a II. r. kérelmezők az I. r. kérelmezők ajánlatának érvényességét, míg az I. r. kérelmezők az ajánlatkérő értékelésének helyességét vitatták a Kbt. 59. § (2), (4) bekezdésének alkalmazása miatt. A Döntőbizottság először az érvényességre vonatkozó kérelmet vizsgálta, tekintettel arra, hogy a Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak. E rendelkezés alapján az értékelésbe már csak az érvényes ajánlatok vonhatók be.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A II. r. kérelmezők kérelme szerint az I. r. kérelmezők ajánlata érvénytelen. Ennek több indokát is ismertették.
A kérelem szerint a Xerox Colotech univerzális papír nem felel meg a kiírásban meghatározott állami normatívának a simaság tekintetében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmezők ajánlata 429. oldalán valóban max. 20 s szerepel a simaságot illetően, azonban a matematika szabályai szerint ez az érték még benne van a 20-30 s tartományban, ezzel az ajánlat teljesíti a dokumentációban foglalt követelményeket.
A II. r. kérelmezők kifogásolták azt, hogy az I. r. kérelmezők ajánlatában a Xerox Colotech univerzális papírra vonatkozóan nem a gyártótól származó műszaki leírás, hanem csak a forgalmazótól származó műszaki leírás szerepelt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmezők ajánlata 237. oldalán valóban a Xerox Magyarország Kft. által kiállított műszaki leírás található. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez a nyilatkozat megfelel az ajánlati felhívás 16.4. pontjában foglaltaknak, mivel az ajánlatkérő csak azt határozta meg, hogy a gyártótól származó specifikációt kér, nem pedig a gyártó által kiállítottat.
A II. r. kérelmezők szerint az érvénytelenséget az is megalapozza, hogy az I. r. kérelmezők ajánlata nem felel meg az ajánlati dokumentáció 2. fejezet 5. bekezdésében foglaltaknak. Nem tekinthetők hitelesnek azok az iratok, amelyeken a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. pecsétje nem tartalmaz az átalakulásra utalást. Hivatkoztak arra is, hogy a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. az átalakulás alatt jelzést nem Gt. előírásainak megfelelően használta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlattal kapcsolatos formai követelményként írta elő azt, hogy az ajánlat valamennyi lapját az ajánlattevő hivatalos pecsétjével kell ellátni.
A Gt. 60. § (4) bekezdése a következőket tartalmazza: az átalakulással létrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet. Erre tekintettel a jogutód gazdasági társaság működése megkezdésének időpontja nem lehet korábbi időpont, mint a cégbejegyzést követő nap. A jogutód gazdasági társaság cégbejegyzéséig a gazdasági társaság a bejegyzett gazdasági társasági formájában folytatja tevékenységét. A gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során az átalakulás folyamatban létét kifejezetten jelezni kell.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. hivatalos pecsétje az átalakulás folyamatban léte ellenére nem változott, hiszen nem arra vonatkozik a Gt. fenti előírása, hogy a hivatalos bélyegzőt kell kiegészíteni az átalakulás alatt jelzéssel. A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmezők ajánlatuk valamennyi lapját a BudaPiért Kereskedelmi Kft. feliratú bélyegző lenyomatával látták el, így az ajánlati dokumentáció 2. fejezete 5. bekezdésében foglalt formai előírást nem sértették meg.
Az I. r. kérelmezők ajánlatából egyértelműen kiderül, hogy a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. áll átalakulás alatt, a cégszerűen aláírt iratain feltüntette az átalakulás alatt jelzést.
A II. r. kérelmezők hivatkoztak arra is a kérelmükben, hogy nem tettek eleget az I. r. kérelmezők az ajánlati felhívás 16.1. a) pontja szerinti előírásnak, hiszen a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. folyamatban lévő átalakulásáról semmilyen iratot nem csatoltak.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16.1. a) pontjában egyrészt 30 napnál nem régebbi cégkivonat, másrészt az aktuális változások bejegyzéséül szolgáló okirat csatolását kérte, nyilvánvalóan azért, mert úgy ítélte meg, hogy e két dokumentum alapján kaphat képet a cég hatályos állapotáról, adatairól, mivel a cégkivonat kiállítása és az ajánlat benyújtása közötti időszak változásairól az utóbbi okirat adhatott számára tájékoztatást. Ezen az iraton az ajánlatkérő - nyilatkozata szerint - a változásbejegyzési kérelmet értette. A Buda-Piért Kft.-nek az ajánlatban csatolt cégkivonata 2002. április 18-án került kiállításra, így az megfelelt az ajánlati felhívásban foglaltaknak, mivel 30 napnál nem régebbi volt. E cégkivonat szerint 2002. április 18-án cégügyben el nem bírált módosítás nem volt folyamatban. A Buda-Piért Kereskedelmi Kft. 2002. április 22-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz a Hírös Piért Kereskedelmi Kft.-vel és az Észak-magyarországi Piért Kereskedelmi és Szolgáltató Rt.-vel közösen az egyesülésük oly módon történő bejegyzése iránt, hogy e két utóbbi cég a Buda-Piért Kereskedelmi Kft.-be, mint általános jogutódba beolvad. Az átalakulással kapcsolatban az I. r. kérelmezők ajánlata semmilyen okiratot nem tartalmazott. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiek alapján az I. r. kérelmezők ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás 16.1. a) pontjában foglaltaknak, mivel az ajánlatnak az aktuális változások bejegyzéséül szolgáló okiratot is tartalmaznia kellett volna.
Nem fogadta el a Döntőbizottság az I. r. kérelmezők álláspontját, miszerint a Buda-Piért Kereskedelmi Kft.-nek az átalakulással kapcsolatban nem kellett iratokat csatolnia arra tekintettel, hogy az ajánlatban lévő cégkivonat szerint cégügyben el nem bírált módosítás nincs folyamatban. A Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanis az ajánlati felhívás nem kötötte ahhoz az aktuális változásokkal kapcsolatos iratok csatolását, hogy a cégkivonat szerint van vagy nincs folyamatban el nem bírált változás. Az pedig egyértelmű, hogy az ajánlattételi határidő lejártakor (2002. május 7-én) változás volt folyamatban a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. esetében, tehát az ajánlatban csatolni kellett volna az aktuális változások bejegyzéséül szolgáló okiratot, függetlenül attól, hogy a cégkivonat utalt-e a változásra vagy sem.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az I. r. kérelmezők ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás 16.1. a) pontjában foglaltaknak, ezért érvénytelen. Az ajánlatkérő azonban nem nyilvánította érvénytelennek az ajánlatot, hanem értékelte azt. Az ajánlatkérő álláspontja szerint a döntése jó volt, mivel annak meghozatalakor nem volt tudomása arról, hogy a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. 2002. április 22-én változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jogsértő volt az ajánlatkérő döntése az alábbiak szerint.
Az I. r. kérelmezők közös ajánlatában a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. használta az "átalakulás alatt" jelzést. Ezt az ajánlatkérő is észlelte, ezért kért felvilágosítást az ajánlattevőtől, ami megerősítette azt, hogy a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. átalakulás alatt áll. Arról is kapott tájékoztatást az ajánlatkérő, hogy az átalakulásra vonatkozó második hirdetmény 2002. április 18-án megjelent a Cégközlönyben. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint ennek ellenére azért fogadta el az ajánlatot érvényesnek, mivel a hirdetmény ismeretében tudta, hogy a változásbejegyzési kérelem benyújtására 2002. május 21-ig van lehetősége a Buda-Piért Kereskedelmi Kft.-nek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban 30 napnál nem régebbi cégkivonatot kért, de nem volt előírás a hatályos cégkivonat csatolása, így a felhívásnak az ajánlattevő úgy is eleget tudott tenni, hogy az ajánlat benyújtásakor 30 napnál nem régebbi, de a változásra még nem utaló cégkivonatot csatolt. Az a tény tehát, hogy a cégkivonatban "a cégügyben el nem bírált módosítás nincs folyamatban" kitétel szerepelt, nem adhatott alapot az ajánlatkérőnek arra a következtetésre, hogy változás egyáltalán nem lehet folyamatban. A Buda-Piért Kereskedelmi Kft. az ajánlatban az "átalakulás alatt" jelzés használatával és az ajánlatkérő által feltett kérdésre adott válaszában is egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy átalakulás alatt áll, a cég életében változás van folyamatban. Az ajánlatkérő ezen adatok ismeretében csak úgy hozhatott volna megnyugtató döntést, ha tudta volna, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt a Buda-Piért Kereskedelmi Kft. beadta-e a változásbejegyzési kérelmet, vagy sem. A kérelmet ugyan 2002. május 21-ig adhatta be a Buda-Piért Kereskedelmi Kft., de ezt megtehette a 60 napos határidő letelte előtt bármikor, azaz az ajánlattételi határidő lejárta előtt is. Ezt a körülményt, tényt az ajánlatkérő nem tisztázta, ennek ismerete nélkül döntött az érvényesség kérdésében.
A fentiekben részletezettek alapján tehát az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat.
A Döntőbizottság érdemben nem vizsgálta az I. r. kérelmezők jogorvoslati kérelmének a Kbt. 59. § (2) és (4) bekezdése alkalmazására vonatkozó részét, mivel a fentiekben foglaltak szerint megállapította, hogy az ajánlatkérő már azzal jogszabálysértést követett el, hogy az I. r. kérelmezők ajánlatát nem nyilvánította érvénytelennek, hanem bevonta az értékelésbe, így az értékelés tartalmi helyessége már nem vizsgálható.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a fentiekre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2001 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig egymillió Ft, természetes személyek tekintetében százezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
Annak ellenére, hogy a fenti jogkövetkezmények alkalmazásával az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés orvosolható volt, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Döntőbizottságnak bírságot kellett kiszabnia a jogsértés megállapítására tekintettel mind az ajánlatkérővel, mind a jogsértésért felelős természetes személlyel szemben.
Az ajánlatkérő nyilatkozata és a becsatolt iratok szerint a jogsértő döntésért Schäffer István, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága főigazgatója a felelős, ezért a Döntőbizottság vele szemben, mint a jogsértésért felelős személlyel szemben is bírságot szabott ki.
A Döntőbizottság a bírságok mértékének megállapítása során az eset összes körülményeire figyelemmel a rendelkező részben meghatározott összegű bírságok alkalmazását tartotta indokoltnak az ajánlatkérővel és a jogsértésért felelős természetes személlyel szemben.
A Döntőbizottság a közbeszerzés értékének a megkötendő szerződésben meghatározott nettó keretösszeget, 3,5 milliárd forintot tekintette. Ezen érték alapján a kiszabható maximális pénzbírság 1,05 milliárd forint, erre tekintettel a Döntőbizottságnak ezen összeg és az egymillió forintos, illetve a százezer forintos legalacsonyabb összeg között kellett a pénzbírságok mértékét megállapítania.
A Döntőbizottság a bírságok kiszabásánál figyelemmel volt arra, hogy a közbeszerzés értéke rendkívül magas, értékelte azonban azt is a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés a nyertes személyére kihatással nem volt, továbbá azt, hogy - miután az ideiglenes intézkedés következtében az eljárást lezáró szerződés megkötésére nem került sor - a jogsértő döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható volt. Ugyanakkor a Döntőbizottságnak azt is szem előtt kellett tartania a jogkövetkezmények alkalmazásakor, hogy a nyertes esetleges visszalépését követően az érvénytelen ajánlatot tevővel az ajánlatkérő ne kössön szerződést.
Ezen körülményekre tekintettel az ajánlatkérő esetében a legalacsonyabb kiszabható bírság mértékét meghaladó, de a maximális kiszabható bírság mértékénél jóval alacsonyabb összegű bírság kiszabását, míg a felelős személy esetében a legalacsonyabb bírság kiszabását tartotta a Döntőbizottság indokoltnak.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmezők kérelme tekintetében 88. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, mivel a kérelmük részben elkésett, részben pedig - a fentiekben ismertetett okból - nem nyerhetett érdemi elbírálást. A Döntőbizottság e tényre tekintettel nem látott lehetőséget az ajánlatkérőnek az I. r. kérelmezők költségeiben történő marasztalására.
A Döntőbizottság a II. r. kérelmezők kérelmének helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő a kérelmükben foglalt jogsértést követette el. II. r. kérelmezők lerótták a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat, más költségigényük a jogorvoslati eljárással kapcsolatban nem merült fel.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 15.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
