KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6888)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.344/11/2002.
Tárgy: az OTTO Hungária Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az OTTO Hungária Kft. (1122 Budapest, Városmajor u. 12 14., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (1081 Budapest, Alföldi u. 7., továbbiakban: ajánlatkérő) 20 000 db 110 literes és 3000 db 120 literes műanyag hulladékgyűjtő edény szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlata érvénytelenségére vonatkozó döntését. Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező ajánlatát - a hiánypótlás teljesítése bevárását követően - bírálja el.
A jogsértés jogkövetkezményeként a Döntőbizottság 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Ajánlatkérő köteles megtéríteni kérelmező részére a jelen határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. április 24-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzésre.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlatelbírálási szempontot választotta, melyet a felhívás szerint 0 10-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 4
- garanciális feltételek többletvállalása
alszempontok:
- általános garanciák feltételei 1
- minőségi garanciák feltételei 1
- ellátási garanciák feltételei 1
- fizetési határidő 2
A június 6-i ajánlattételi határidőre a kérelmező és a Pannon Tara Kft. nyújtott be ajánlatot, a kérelmező 75 350 000 Ft, a Pannon Tara Kft. 92 050 000 Ft ellenszolgáltatásért vállalta a beszerzés tárgyát képező termékek leszállítását. Ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben a kérelmező ajánlatával kapcsolatban rögzítette, hogy az hiányos, nem tartalmaz egyes igazolásokat. Rögzítette továbbá: "A felsorolt hiányosságok pótolhatók, de az ajánlata pótlástól függetlenül érvénytelen, mivel az ajánlattevő az ajánlathoz cégszerűen aláírt szerződést csatolt, amelynek feltételei társaságunk részére elfogadhatatlanok és a cég nyertessége esetén az ajánlatkérő ajánlati felhívásában nem részletezhető általános szerződési feltételek nem érvényesíthetők".
Kérelmező június 12-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz.
Sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. A szerződéstervezet csatolásának ajánlatkérő általi kifogásolására nézve előadta, hogy miután a felhívás 2. b) pontja úgy szól, hogy a "szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: szállítási szerződés", nyilvánvalónak tartotta, hogy szállítási szerződéstervezetet kell csatolni ajánlatához. Hangsúlyozta, hogy az ajánlatkérő állításával szemben ő nem szerződést, hanem szerződéstervezet csatolt, hiszen szerződés alatt mindkét fél által aláírt okiratot kell érteni, a csatolt okiratot viszont csak ő írta alá. A szerződéstervezet tartalmának kifogásolására nézve közölte, hogy az abban rögzített feltételek nem ellentétesek a kiírással, így nem áll fenn a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi ok.
Kérte a jogsértés megállapítását és az ajánlata érvénytelensége megállapítására vonatkozó döntés megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
A Döntőbizottság a D.344/3/2002. számú határozatával a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kiírásban nem kérte szerződés/szerződéstervezet csatolását, így az ajánlat nem felel meg a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti előírásnak, miszerint az ajánlatot az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. A kérelmező ajánlatának elfogadása a kérelmező nyertessé válása esetén azt eredményezné, hogy az ajánlat részét képező szerződésben foglaltak rá nézve kötelezővé válnának. A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint ugyanis a nyertessel az ajánlat tartalmának megfelelően kell a szerződést megkötni. Közölte, hogy a szerződés 7., 15., 20, 24, 26. és 27. pontjában foglaltakat nem tartja elfogadhatónak.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Döntőbizottságnak a jogvita eldöntéséhez először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy érvénytelenné tette-e az ajánlatot a szerződéstervezet csatolásának ténye.
A Kbt.-nek az ajánlati felhívás tartalmi és formai elemeit tartalmazó 2. számú mellékletének 2. b) pontja így szól: "A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:". A felhívás megszövegezésénél az ajánlatkérőnek ki kell töltenie ezt a pontot, pl. a jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárásban be kellett írnia, hogy "szállítási szerződés".
A felhívás ezen szövegkörnyezetéből kiindulva nem minősül érvénytelennek az az ajánlat, amelyik tartalmaz szerződésajánlatot is. (A szóban forgó okirat a Döntőbizottság álláspontja szerint szerződésajánlatnak tekinthető, mert egyrészről csak az egyik fél írta alá, így nem szerződés, másrészről az ajánlati kötöttség értelmében az ajánlattevő végleges szerződéses akaratát tartalmazza, így nem szerződéstervezet.) Csak akkor lenne érvénytelenségi ok szerződésajánlat csatolása, ha ezt kifejezetten tiltaná a kiírás. Ha viszont a kiírásban ajánlatkérő kifejezetten kikötötte a szerződésajánlat csatolását, akkor érvénytelen az azt nem tartalmazó ajánlat.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése rendelkezik az ajánlattal szemben támasztott alapvevő követelményekről: "Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére." Az 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ezen feltételeknek nem megfelelő ajánlat.
E rendelkezésből következik, hogy az ajánlattevő által csatolt szerződésajánlat meg kell hogy feleljen a kiírásnak. Az ajánlat tehát akkor érvénytelen, ha az - beleértve az annak részét alkotó szerződésajánlatot is - eltér a kiírásban meghatározott feltételektől.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a kérelmező által csatolt szerződésajánlatnak az ajánlatkérő által elfogadhatatlannak talált pontjai eltérnek-e a felhívásban és az ajánlati dokumentációban rögzített feltételektől. Ezen dokumentumok ugyanis azok, amelyekben ajánlatkérő előre meghatározhatja, hogy milyen szerződéses feltételek teljesítésére vár el ajánlatot az ajánlattevőktől, egy ajánlattevő nyertessé válása esetén milyen lényeges és általa lényegesnek tartott feltételekkel hajlandó vele szerződést kötni.
A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy a kifogásolt feltételek egyébként nem ütköznek-e a Kbt. rendelkezéseivel, vagy egyéb jogszabályi rendelkezéssel, mely ütközések a megkötendő szerződés semmisségét eredményeznék [Ptk. 200. § (2) bek.]. Ez utóbbi esetben ugyanis ajánlatkérő joggal tagadhatja meg a szerződéskötést még akkor is, ha az adott szerződéses feltétel nem ellentétes a kiírással.
A szerződés lényeges feltételei a szerződés tárgya, az ellenszolgáltatás és a teljesítési határidő. A lényeges feltételek a Ptk. 205. § (2) bekezdése alapján azok, melyeket bármelyik fél lényegesnek minősít, a szerződés létrejöttéhez a feleknek ezen lényegesnek ítélt kérdésekben is meg kell állapodniuk. Ugyanezen törvényhely alapján nem szükséges megállapodni a jogszabály által rendezett kérdésekben.
A kérelmező szerződésajánlata 7. pontja így szól: "A megrendelő köteles a hulladékgyűjtő edényt a használati utasításnak megfelelően, rendeltetésszerűen használni. A megrendelő a hulladékgyűjtő edény használata során észlelt hibákról haladéktalanul köteles írásban értesíteni a szállítót."
Ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy ezt a feltételt azért nem fogadja el, mert ebben kérelmező megszabja részére, hogy mire használhatja a hulladékgyűjtő edényeket.
Ajánlatkérő érvelése nem helytálló. A 7. pont értelemszerűen az ajánlatkérő szavatossági, garanciális jogai érvényesítése feltételeinek körében került a szerződésajánlatba. Nem tiltja, hogy ajánlatkérő a rendeltetésszerű céltól - hulladékgyűjtés - eltérő célra használja a beszerzési tárgyakat, azonban ilyen használat, vagy a hibákról való értesítéssel való késedelem esetére elzárja ajánlatkérőt szavatossági, garanciális jogainak érvényesítésétől.
A 15. pont szerint a "szállító a hiba bejelentésétől számított 8 órán belül köteles a javítást megkezdeni." Ez a kérelmező egyoldalú kötelezettségvállalása, ajánlatkérő csak akkor kifogásolhatná, ha ennél korábbi időpontot írt volna elő a kiírásban a javítások megkezdésére.
Ajánlatkérő e pontnak az ajánlat második oldalán lévő szövegével való ellentmondására hivatkozott. Az ajánlat szerint kérelmező a garanciális javítások nyolc órán belüli lebonyolítását vállalta.
A két nyilatkozat nem ellentmondó, a javítások megkezdését megelőzi egy ún. szervezési, lebonyolítási munka, a javítandó dolog helyének, a hiba jellegének tisztázása stb.
Mivel a garanciális helytállás kérdése bírálati részszempont is, ajánlatkérőnek lehetősége lett volna a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján a nem egyértelmű kérdések tisztázására kérdés feltevésére.
A 20. pontban kérelmező rögzítette, hogy a "hulladékgyűjtő edény átadás-átvételét részszállításonként a megrendelő a szállítólevél aláírásával igazolja."
Ajánlatkérő kifogásként közölte, hogy minőségbiztosítási rendszere szerint az átadás-átvételt csak a minőségi ellenőrzést követően lehet megejteni. Kérelmező ezen pontban azon elemi igényét rögzítette, hogy a teljesítéseket ajánlatkérőnek igazolnia kell. Az ajánlatkérő általi minőség ellenőrzési módot nem zárja ki az e pontban szereplő kikötés. A részteljesítések időpontjáról való tájékoztatást követően ajánlatkérőnek módjában áll a szállító telephelyén ellenőrizni a minőséget, ezt követően kerülhet sor a szállításra, melynek megtörténtét igazoló szállítólevelet ajánlatkérőnek igazolnia kell.
A 24. pont szövege a következő: "A felek tudomásul veszik, hogy a jelen szállítási szerződés során vagy azzal kapcsolatban a szállítótól a megrendelő birtokába kerülő vagy tudomására jutó minden know-how a szállító szellemi alkotását képezi, s mint ilyen, üzleti titoknak tekintendő". Ez a pont a kérelmező által létrehozott szellemi alkotáshoz való jogai védelmét szolgálja, olyan értelmű kötelezettséget ró ajánlatkérő terhére, mely a szerzői jogi törvény rendelkezései alapján a szerződésbe foglalás nélkül is terheli őt. Ajánlatkérő tehát nem hivatkozhat ezen pont elfogadhatatlanságára.
A 26. pont általános kinyilatkoztatást tartalmaz arra nézve, hogy ajánlatkérő a szerződésben nem említett kérdésekben is kötve van az ajánlati felhíváshoz és a dokumentációhoz. A Kbt. rendelkezései értelmében ez a kötöttség ajánlatkérőt szerződéses kikötés hiányában is terheli, ezért ezt ajánlatkérő nem kifogásolhatja.
A 27. pont szintén az ajánlati felhívásban foglaltakkal egyező értelmű nyilatkozatot tartalmaz, kifogásolása nem helytálló.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező szerződésajánlata nem tér el a kiírástól, ezért ajánlatkérő jogsértően minősítette azt érvénytelennek. Ezáltal ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatív módon felsorolja az érvénytelenség eseteit. Ezen esetek közül a szerződéstervezet csatolásának ténye és annak tartalma egyiket sem meríti ki. Ezért ajánlatkérőnek nincs törvényes jogcíme a kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánítására.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező ajánlatát az elbírálásba vonja be.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság 3 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére. A kiszabható bírság mértéke a Kbt. 88. § (4) bekezdése értelmében min. 1 000 000 Ft, maximum a közbeszerzés értékének 30%-a. A közbeszerzés értéke - az érvényes ajánlat szerinti ajánlati ár - 92 050 000 Ft. Ennek 3,25%-a a kiszabott bírság. A bírság összege megállapításánál a Döntőbizottság tekintetbe vette egyrészről azt a tényt, hogy a kérelmező részére sérelmes döntés a jogorvoslati eljárásban orvoslást nyert, másrészben pedig azt, hogy ajánlatkérő a jogsértő döntését egy közel 20 millió Ft-tal kedvezőbb ajánlatot tevő rovására hozta.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés b), c), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 10.
Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
