KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6897)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.294/19/2002.
Tárgy: a TECHNOTIP Bt. jogorvoslati kérelme a Szegedi Közlekedési Kft. beszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A TECHNOTIP Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (6726 Szeged, Tambura u. 16., képviseli: dr. Ollé György ügyvéd, Szeged Gutenberg u. 3. mfszt. 3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Szegedi Közlekedés' Kft. (6720 Szeged, Zrínyi u. 4 8., képviseli: dr. Nyárády Zoltán ügyvéd, 672 Szeged, Gutenberg u. 26., a továbbiakban: kérelmezett) "2 db 14TR08/6 Skoda típusú trolibusz felújítása, 7 db T6-A2 típusú villamos V2. szintű szemléinek kivitele és 2 db 14 TR Skoda típusú trolibusz vásárlása" tárgyú beszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt adva megállapítja, hogy kérelmezett megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (1) bekezdés első fordulatát, ezért kérelmezettet 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kiszabott pénzbírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be, míg az ezt meghaladó költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A kérelmezett 2002. január 14-én szerződést kötött a Villamosvasút Építési és Fenntartási Kft.-vel (továbbiakban: VIVAÉP Kft.) 2 db 14TR08/6 Skoda típusú trolibusz felújítására és 7 db TG-A2 típusú villamos V2. szintű szemléinek kivitelezésére.
Szeged Megyei Jogú Város (a továbbiakban: Sz.M.J.V.) Közgyűlése a közbeszerzési törvény hatálya alá eső, valamint a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzésekről szóló, többször módosított 22/2001. (VI. 20.) Kgy. sz. rendeletet (beszerzési szabályzatot) hozott, amelynek és a 30/2001. (IX. 6.) Kgy. sz. módosításának a preambuluma szerint "Sz.M.J.V. Közgyűlése a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. Tv. 96. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenységről, a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések részletes szabályairól megalkotott 22/2001. (VI. 20.) Kgy. rendelet módosítására az alábbi rendeletet fogadja el."
Ez a módosítás a következő rendelkezést tartalmazza:
"16. § Sz.M.J.V. közigazgatási területén a részben, vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által végzett - a rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott - tevékenységekre nem terjed ki a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya, mivel a szolgáltatások végzésére a Kbt. 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján kizárólag jogosult szervezetek".
A rendelet melléklete felsorolta, a fentiekre hivatkozással a Sz.M.J.V. által meghatározottan, a "Kbt. hatálya alá nem tartozó szolgáltatások, ill. a végzésükre kizárólag jogosult szervezetek" között a kérelmezettet, pályafenntartás, járműrekonstrukció, valamint a Villamosvasút Építési és Fenntartási Kft.-t pályaépítés kivitelezése szolgáltatások végzésére.
A Sz.M.J.V. Közgyűlése 7/2002. (II. 25.) Kgy. sz. rendeletével módosította a mellékletet akként, hogy a VIVAÉP Rt. szolgáltatásainak körét, a következők szerint határozta meg: villamosvasúti pályakarbantartás és javítás, villamos- és trolibusz felső vezeték karbantartás és javítás, járműjavítás, járműfelújítás, járműkarbantartás.
A kérelmezett és a VIVAÉP Rt. 2002. március 21-én közös megegyezéssel - mivel az önkormányzati rendelet hibás szövegezése miatt a szerződés a Kbt.-be ütközik - a szerződést, annak megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal felbontották, majd ugyanezen a napon ismételten megkötötték. A szerződés preambulumában rögzítették, hogy a 7/2002. (II. 25.) Kgy. sz. rendelet melléklete szerint a jelen szerződésben foglalt szolgáltatás végzésére az 1985. évi XL. törvény 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján kizárólag a VIVAÉP Rt. jogosult, ezért a jelen szerződésre a Kbt. hatálya nem terjed ki.
A kérelmezett a továbbiakban 2 db Skoda 14 Tr Prod. típusú trolibusz beszerzésére 2002. március 29-én egyedi lízingszerződést kötött a Lombard Lízing Rt. lízingbe adóval.
A kérelmező jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz 2002. május 24-én. Kérte, hogy a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt állapítson meg jogsértést, valamint szabjon ki bírságot és kötelezze kérelmezettet a jogorvoslati eljárással kapcsolatos költségek viselésére.
Előadta, hogy 2002. május 8-án és 9-én szerzett tudomást a felújítási szerződésről részben a felújítást végző VIVAÉP Rt.-től, illetve alvállalkozójától, valamint a trolibuszvásárlásról a kérelmezett alkalmazottjától.
Álláspontja szerint a kérelmezett a Kbt. 1. § e) pontja alapján a törvény hatálya alá tartozik, mivel a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, közszolgáltatás céljából alapított önkormányzati intézmény, amely helyi közszolgáltatás gyakorlására jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik. A kérelmezett a Sz.M.J.V. Önkormányzatának tulajdonában áll és tevékenységi körébe az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározott helyi közszolgáltatások közül a helyi tömegközlekedés biztosítása tartozik, amelyre tekintettel a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet.
A két db trolibusz beszerzése az árubeszerzésre hatályos 18 millió Ft értékhatárt meghaladta, de tudomása szerint a kérelmezett a szerződések megkötése előtt az árubeszerzésre és az értékhatár feletti szolgáltatásokra sem folytatott le közbeszerzési eljárást.
Előadta, hogy a kérelmezett jogsértő eljárása jogos érdekeit sérti, mivel fő tevékenysége járműfelújítás és alkatrészellátás biztosítása, amely tárgykörben több alkalommal volt nyertese a kérelmezett által kiírt közbeszerzési eljárásoknak.
A kérelmezett észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szolgáltatási szerződések nem tartoznak a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá, mivel Sz.M.J.V. Közgyűlésének a Kbt. 96. § (2) alapján meghozott 7/2002. (II. 25.) Kgy. rendelete kimondja, hogy a VIVAÉP Kft. kizárólagosan jogosult a jogorvoslati kérelemben kifogásoltakra.
Előadta, hogy a fent hivatkozott Kgy. rendelet a villamosjavítást és -felújítást kiveszi a Kbt. hatálya alól, és annak végzésére kizárólagosan jogosult szervezetként a VIVAÉP Rt.-t jelöli meg. A Szegedi Közlekedési Társaság - mint 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság - a Kbt. és a Kgy. rendeletnek megfelelően jogszerűen járt el, amikor a kifogásolt tevékenységeket a VIVAÉP Rt.-nél rendelte meg közbeszerzési eljárás nélkül.
Kérelmezett a Szegedi Közlekedési Kft. vonatkozásában előadta, hogy annak jogelődjét az - 1949. évi X. törvény alapján a szegedi Közúti Vaspálya Rt. jogutódjaként mint községi vállalatot alapította a város - törvényhatósági bizottsága az 1950. évi április 14-én tartott közgyűlésen a 68/1950. Kgy. sz. alatti alapítólevéllel Szegedi Villamosvasút Községi Vállalat névvel, az alábbi tevékenységekre: közúti és helyközi személy- és teherforgalom lebonyolítása, villamosvasúti járművek, azok részeinek felújítása, javítása és szükség szerinti előállítása biztonsági jelző- és egyéb vasútüzemi berendezések javítása és szükség szerinti előállítása.
Az alapítólevelet a Belügyminisztérium 52 64-10-115/1950. II. 4. szám alatti rendelkezésével a Közlekedési és Postaügyi Minisztériummal egyetértőleg jóváhagyta.
A vállalat neve a 86/1955. Vb. Sz. határozat alapján szegedi Közlekedési Vállalatra változott. Ugyanezen határozatban a VB. városi autóbuszjáratok 1955. április 1-jei hatállyal történő beindításáról is döntött. A 68/1950. Kgy. sz. alapítólevél nem szól arról, hogy a vállalatnak kizárólagos joga lenne a helyi tömegközlekedésre.
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1992. október 1-jén hozott, 551/1992. (X. 1.) Kgy. sz. határozatában megalapította a Szegedi Közlekedési Vállalatot, miután a korábban állami tulajdonú vállalatra az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 11. §-a alapján tulajdonba adási igényt nyújtott be a vagyonátadó bizottsághoz.
A vagyonátadással egyidejűleg az állam tulajdonában maradt a ma Tisza Volán Rt. néven ismert 10. sz. Volán Vállalat.
A Szegedi Közlekedési Kft. 1994. szeptember 30-i cégbírósági bejegyzéssel, az önkormányzati tulajdonú Szegedi Közlekedési Vállalatból alakult át szintén kizárólagos tulajdonú önkormányzati kft-vé.
A közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. törvény 9. § (2) bekezdése értelmében a közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik. Ugyanezen törvény 9/A. §-a értelmében menetrend alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti közforgalmú személyszállítást (a továbbiakban tömegközlekedés) az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodószervezet, költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény, vagy koncessziós társaság végezhet. E célra alapítottnak kell tekintetni a törvény hatálybalépésekor tömegközlekedés ellátására jogosult - az állam vagy az önkormányzat által alapított - közlekedési vállalatot, annak leányvállalatát, továbbá az ezek átalakításával - az állam, vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrejött jogutód gazdasági társaságot is.
Bár az Ötv. a helyi önkormányzat feladatául határozza meg a helyi tömegközlekedésről való gondoskodást, a közúti közlekedésről szóló törvény fenti rendelkezései alapján azonban Sz.M.J.V. vonatkozásában két gazdasági társaság is végez menetrend szerinti helyi tömegközlekedési szolgáltatást. A menetrend jóváhagyása a jegyző jogkörébe tartozik, azonban a Tisza Volán Rt.-vel a feladat ellátására vonatkozóan nem sikerült megállapodásra jutnia az önkormányzatnak, közel egy évtizedes rendezetlen jogi helyzet áll fenn e tekintetben. Ezt erősíti meg az Állami Számvevőszék jelentése is.
Szeged Megyei Jogú városi Tanács 2/1960. sz. rendeletében rendelkezett a közúti villamos- és autóbusz-közlekedésről. A rendelet 1. §-a értelmében:
"(1) Szeged város területén a közúti villamosokon és autóbuszokon történő személyszállítás, valamint a villamosvasúton történő teherszállítás lebonyolítása és a közlekedés fenntartása a városi Tanács joga.
(2) a városi Tanács az (1) bekezdésben biztosított jogát és az ezzel kapcsolatos vállalati tevékenységet ebben a tanácsrendeletben, valamint a szolgálati, üzemviteli stb. szabályzatokban és a vonatkozó közlekedési rendeletekben megállapított módozatokkal és feltételekkel a Szegedi Közlekedési Vállalat útján gyakorolja."
A fenti rendeletet az egyes tanácsrendeletek módosításáról, kiegészítéséről, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, Sz.M.J.V. Tanács 3/1968. számú rendeletének 6. §-a hatályon kívül helyezte. Arról nincs információ, hogy a későbbiekben mikor, milyen szabályok rendezték a helyzetet, egy azonban biztos: 1992 óta nincs helyi rendelettel szabályozva a menetrend szerinti helyi tömegközlekedési feladatok ellátása.
Az Ötv. alapján a helyi tömegközlekedésről való gondoskodási kötelezettség kizárólag az önkormányzatot terheli, ez azonban nem egyenértékű azzal, hogy a Szegedi Közlekedési Kft.-nek akár törvény, akár helyi rendelet a helyi tömegközlekedési közszolgáltatás ellátására bármely üzemág tekintetében kizárólagos jogot biztosítana.
A fentiekből következően állítja kérelmezett, hogy a Szegedi Közlekedési Kft. nem tartozik a Kbt. 1. § e) pontja hatálya alá, mivel a menetrend szerinti, helyi tömegközlekedés kizárólagos ellátására helyi rendelet nem jogosította fel, a vonatkozó ágazati törvény pedig lehetőséget biztosít arra, hogy egy helyen több gazdasági társaság is végezze ugyanazt a tevékenységet, amely Szegeden meg is valósul.
Kérelmezett a 2 db 14TR Skoda típusú trolibusz beszerzése vonatkozásában is kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, mivel a kifogásolt árubeszerzés sem tartozik a Kbt. hatálya alá, mivel az a költségvetési törvény szerint csak 18 millió Ft feletti árubeszerzésekre vonatkozik, viszont a kifogásolt árubeszerzésnek a Kbt. 4. § (1) bekezdése alapján számolt értéke csak 16 700 000 Ft.
A korábban lefolytatott közbeszerzési eljárások támogatásból és saját forrásból megvalósult beszerzések voltak.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott a 2 db 14TR08/6 Skoda típusú trolibusz felújítása és a 7 db 14 TR Skoda típusú villamos V2. szintű szemléinek vonatkozásában és megalapozatlan a 2 db 14 TR típusú trolibusz vásárlása tekintetében az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kérelmezett jogszerűen mellőzte-e a járművek javítási szolgáltatására a közbeszerzési eljárást, arra hivatkozással, hogy azok nem tartoznak a Kbt. személyi hatálya alá.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a kérelmezett nyilatkozata alapján megállapította, hogy a kérelmezett általános jogutódja a Szegedi Közlekedési Vállalatnak és annak jogelődeinek.
A Kbt. 1. §-a meghatározza, hogy mely szervezetek 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései tartoznak a törvény hatálya alá. Az 1. § e) pont szerint "a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodószervezet vagy a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatás céljából alapított önkormányzati intézmény, ha országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik".
A Ptk. 685. szerint gazdálkodószervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodószerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó.
A Kbt. 10. § e) pontja szerint közszolgáltató tevékenység az olyan tevékenység, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közszolgáltatásnak, közcélú szolgáltatásnak, közüzemi tevékenységnek, közmű- vagy kommunális szolgáltatásnak minősít.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése meghatározza a települési önkormányzat feladatait a helyi közszolgáltatások körében, különösen - többek között kiemelten - a helyi tömegközlekedés biztosítását is.
A Kbt. 10. § f) pontjának meghatározása szerint kizárólagos jogosítvány: jogszabály alapján korlátozott számú szervezet jogosultsága meghatározott tevékenység végzésére a közbeszerzéssel érintett piacon.
A közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. törvény 9/A. § (1) bekezdése szerint "Menetrend alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti közforgalmú személyszállítást (a továbbiakban: tömegközlekedés) az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodószervezet, költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény vagy koncessziós társaság végezhet.
(2) E célra alapítottnak kell tekinteni az e törvény hatálybalépésekor tömegközlekedés ellátására jogosult - az állam vagy az önkormányzat által alapított - közlekedési vállalatot, annak leányvállalatát, továbbá az ezek átalakításával - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - létrejött jogutód gazdasági társaságot is."
A Döntőbizottság a fenti jogszabályok alapján - osztva kérelmező álláspontját - megállapítja, hogy a Szegedi Közlekedési Kft. mint a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodószervezet, a Kbt. 1. § e) pontjának hatálya alá tartozik, mivel tekintettel az Ötv. 8. § (1) bekezdésében meghatározottakra a Kbt. 10. § e) pontja szerinti közszolgáltató tevékenységet folytat, valamint tekintettel az 1988. évi I. tv. 9/A. § (1) és (2) bekezdésére a Kbt. 10. § f) pontjában meghatározott kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik az érintett piacon.
A Döntőbizottság határozatának meghozatalakor a Kbt., illetve más jogszabályok figyelembevételével köteles eljárni. A Döntőbizottság jelen esetben - a fentiek szerint törvényi hivatkozással - megállapította, hogy kérelmezett a Kbt. hatálya alá tartozik.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. §-a meghatározza, hogy
"(1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:
a) az Országgyűlés törvényt,
b)
c) a kormányrendeletet,
d) a miniszterelnök és kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,
e)
f) az önkormányzati rendeletet.
(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
A Kbt. 96. § (2) bekezdése a következőket tartalmazza:
"(2) Felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy - amennyiben ezt a helyi beszerzések száma és értéke indokolja - rendeletben szabályozzák az általuk alapított helyi önkormányzati költségvétési szervek vonatkozásában
a) a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenységre és az abban eljáró személyekre vonatkozó - törvényben nem szabályozott - rendelkezéseket,
b) a 24. §-sal összhangban a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokat."
A Döntőbizottság az 1987. évi XI. törvény 1. §-ára, illetve a Kbt. 96. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel döntésének meghozatalakor nem vehette figyelembe kérelmezett azon indokolását, hogy a Kbt. 96. § (2) bekezdése alapján meghozott 7/2002. (II. 25.) Kgy. helyi önkormányzati rendelet 16. §-a és a 3. sz. melléklete kivette a Kbt. hatálya alól az ott felsorolt szolgáltatásokat és szervezeteket, köztük a kérelmezett kft.-t és a VIVAÉP Rt.-t, illetve nevesített szolgáltatásaikat.
A Kbt. 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy az 1. e) pontban szereplő szervezet kizárólag a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő közbeszerzése tekintetében köteles e törvény szabályai szerint eljárni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a trolibuszok és villamosok felújítása a kérelmezett közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő közbeszerzés, amelyre tekintettel a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik.
A költségvetésről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Kbt. 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzési értékhatár 2002. december 31-ig a szolgáltatás megrendelése esetén 9 millió forint.
A kérelmezett a járművek felújítására megkötött szerződéseiben meghatározott vállalási árak összege összesen nettó 84 580 000 Ft-ot tesz ki.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy a kérelmezett tárgyalt beszerzései a Kbt. tárgyi hatálya alá tartoznak, és értékük meghaladja a közbeszerzési értékhatárt.
Mindezekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság, hogy a jogorvoslati kérelem ezen körben megalapozott és kérelmezett megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdésének első fordulatát.
A Döntőbizottság megvizsgálta a 2 db trolibusz lízingelésre vonatkozó jogorvoslati kérelmet és az alábbiakat állapította meg.
A lízing díja összesen bruttó 21 934 576 Ft, 25%-os áfa nélküli nettó összege 17 547 661 Ft.
Kérelmezett nyilatkozata szerint ebben az évben már nem terveznek KAC-támogatás felhasználásával további beszerzést.
A 2002. évi CXXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Kbt. 2. §-ának (3) bekezdése alapján a - törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzési értékhatár árubeszerzés esetén 18 millió forint.
A fentiekből a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerzés nettó összege nem éri el a költségvetési törvényben meghatározott 18 millió forintot, valamint kérelmezett - nyilatkozata szerint - ez évben további KAC-támogatással megvalósuló beszerzést nem tervez.
A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel a jogorvoslati kérelmet ezen részben megalapozatlanság miatt elutasítja.
A Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Döntőbizottság bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvényben ütköző magatartás ismételt tanúsítására tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság minimális összegének kétszerese."
A rendelkező részben meghatározott bírság összegének megállapításakor a Döntőbizottság figyelemmel volt a jogsértés súlyára, nevezetesen arra, hogy a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, a beszerzés értékére, valamint arra, hogy ez a jogsértő magatartás kérelmezettnél - az általuk előadottakból és az önkormányzat vonatkozó rendeletéből kitűnően - működő gyakorlat.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének a), c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 8.
Dr. Szaller Ottó s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
