LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (6904)
Kf.VI.37.792/2001/7.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kovács Kázmér ügyvéd (1095 Budapest, Mester u. 29 31.) által képviselt Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29 31.) felperesnek a Nagyné dr. Bankó Ágnes jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Nimila László ügyvéd (1558 Budapest, Pf. 51.) által képviselt Budapest Főváros XVII. Kerületi Önkormányzata (1173 Budapest, Pesti út 165.) beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2001. június 15-én kelt 13.K.30.838/2001/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés elbírálása folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Köteles a felperes megfizetni az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 15 nap alatt személyenként 5000-5000 (ötezer-ötezer) forint másodfokú eljárási költséget.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperesi beavatkozó mint ajánlatkérő, a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 4-i számában megjelent - és 2000. október 18-i számában módosított - ajánlati felhívásában nyílt eljárás keretében szállítási szerződés formájában kért ajánlatot az ajánlati felhívás 3. a) pontjában felsorolt intézmények közétkeztetési feladatainak ellátására, 2001. január 1-jétől 2004. június 30-ig tartó időtartamra.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja 4. francia bekezdésében rögzítette, hogy alkalmatlannak minősül az az ajánlattevő, aki nem alkalmaz a 3. a) pontban meghatározott feladat ellátásához szükséges, konyhánként legalább 2 fő, legalább alapfokú szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársat. Az ajánlatkérő által kiadott pályázati dokumentáció III. fejezetének 5. pontjában előírta, hogy a feladat teljesítéséért felelős szakemberek, részt vevő állományi dolgozók (beleértve a kiszállítást is), valamint a minőség-ellenőrzésért felelős szakemberek bemutatását, szakmai végzettségűk igazolását a 6. pontban megjelölt konyhák szerint külön-külön részletezve kell megtenni.
A 6. pont "Konyha" címszó alatt arra a kérdésre vár választ, hogy hány és milyen nagyságrendű kapacitású báziskonyhával, befejező konyhával, tálalókonyhával rendelkezik az ajánlattevő.
Az előírt határidőben 6 pályázat került benyújtásra.
Az alperesi beavatkozó a 2001. január 8-i eredményhirdetésen az eljárást eredménytelennek nyilvánította.
A felperes 2001. január 19-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyet az alperes határozatával elutasított, megállapítva azt, hogy a felperes ajánlata a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (1) bekezdése és 52. § (2) bekezdése alapján érvénytelen.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését és az ajánlatkérő törvény szerinti eljárásra kötelezését kérte.
Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban előírt pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolása nincs összhangban a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakkal, és a munkavállalók törvény által biztosított jogait is sérti.
Hangsúlyozta, hogy a konyhánkénti bemutatás az ajánlati felhívásnak megfelelően az ajánlatban megtörtént, a felperesi társaságnál a konyhaüzem és a hozzá tartozó befejező konyhák egy szervezeti egységet képeznek.
Hivatkozott arra, hogy "A teljesítésbe bevont szakemberek bemutatása" címszó alatt becsatolt melléklet táblázatában közölt adatok nemcsak a konyhaüzemekre, hanem a hozzájuk tartozó befejező konyhákra is vonatkoznak.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a perben azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a beavatkozó jogszerűen minősítette-e a felperes ajánlatát érvénytelennek abból az okból, miszerint ajánlatában a felelős szakembereket és állományi dolgozókat nem az ajánlati dokumentáció III. fejezet 5. pontjának megfelelő módon, konyhák szerint külön-külön részletezve mutatta be.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperesi beavatkozó által kiadott pályázati dokumentáció III. fejezetének 5. és 6. pontjából megállapíthatóan az ajánlattevőknek a feladat teljesítéséért felelős szakemberek, részt vevő állományi dolgozók adatait báziskonyhánként, befejező konyhánként és tálaló-konyhánként külön-külön megbontva kellett volna kimutatnia. Ezzel szemben a felperes a "04. számú üzem- és befejező konyha, a 25. számú üzem- és befejező konyha, valamint a 35. számú üzem- és befejező konyha" címszóval megjelölt 3 táblázatban az üzem- és a befejező konyha adatait közölte együttesen.
Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a felperes ajánlata nem felelt meg az ajánlati dokumentáció III. fejezete 5. és 6. pontjában előírtaknak, ezért ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
Utalt arra, hogy a Kbt. 57. § (1) bekezdése csak lehetőséget ad az ajánlatkérőnek az ajánlattal kapcsolatos felvilágosítás kérésére, annak elmaradása az ajánlatkérő terhére nem értékelhető.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, és az alperesi határozat megváltoztatásával az ajánlatkérői döntés megsemmisítését, a felperesi ajánlat érvényességének megállapítását kérte.
Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Kbt. 44. § (5) bekezdésének első fordulatában foglaltakat és 44. § (2) bekezdés c) pontjában előírtakat. Hangsúlyozta, hogy az idézett rendelkezések alapján az ajánlatkérő csak a beszerzés tárgyára vonatkozó adatok és tények közlését kérhette, illetve a felperes helyesen járt el, amikor egy-egy szervezeti egység vonatkozásában végezte el a felelős szakemberek bemutatását.
Álláspontja szerint a felperesi ajánlat nem nyilvánítható érvénytelennek.
Az alperesi beavatkozó ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, hivatkozással arra, hogy a felperes felelős szakembereit nem az ajánlati dokumentációnak megfelelő módon - konyhák szerint külön-külön részletezve - mutatta be.
Az alperes ellenkérelmében szintén az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, előadva, hogy a felperes ajánlata érvénytelen, mert nem közölte konyhánként a feladatok teljesítéséért felelős személyek adatait.
A felperes észrevételében kiemelte, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja is szervezeti egységet említ, tehát az ajánlattevő műszaki alkalmasságának igazolására a szervezeti egység ismertetésével kötelezhető.
Az alperesi beavatkozó tehát nem írhatta volna elő - a Kbt. rendelkezéseiből eltérően - a szervezeti egységek további alegységre bontását.
Az alperes előkészítő iratában arra hivatkozott, hogy az ajánlattevő nem határozhatta meg a szervezeti egység fogalmát saját szervezeti felépítése alapján, annak a valóságban elvégzendő feladathoz kell igazodnia.
A felperes újabb előkészítő iratában arra mutatott rá, hogy a felperesi ajánlat érvényességét a Kbt. 44. § (2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján kell megítélni.
A fellebbezés nem alapos.
A felperes legutóbbi előkészítő iratában arra hivatkozott, hogy az ajánlati dokumentáció ellentétes a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakkal.
Az ajánlati dokumentációban foglaltak törvénysértő voltára azonban jogorvoslati kérelmében nem hivatkozott.
A Kbt. 79. § (7) és (8) bekezdése a jogorvoslati kérelem előterjesztésére szigorú határidőt szab, amikor kimondja, hogy az eljárást - jogellenes tartalmú felhívás, illetve dokumentáció esetén - az ajánlattételi határidő lejártát követő 15 napon belül, de legkésőbb 90 napon belül kell benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A felperes tehát keresetében, illetve a másodfokú eljárásban az ajánlati dokumentáció törvénysértő voltára alappal nem hivatkozhat.
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapítatta meg, hogy az ajánlati felhívás 11. b), illetve az ajánlati dokumentáció III. fejezet 5. és 6. pontjában foglaltak értelmében a felperesnek a feladat teljesítéséért felelős szakembereket konyhák szerint külön-külön részletezve kellett volna bemutatnia.
A dokumentáció III. fejezet 6. pontja nem hagy kétséget afelől, hogy a "konyha" fogalma alatt az ajánlatkérő a bázis-, befejező és tálalókonyhát is értette.
A felperesi ajánlat ugyanakkor nem egyértelmű a tekintetben, hogy a felperes tálalókonyhákat is üzemeltet-e, vagy sem.
Az alperesi határozat is kiemelte, hogy a felperesi ajánlat 25. oldalán a felperes úgy nyilatkozott, hogy a bázisüzemekhez 5 befejező konyha, illetve 50 tálalókonyha is tartozik.
A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatása ugyanakkor 31 bázisüzemet, 18 bérelt főzőkonyhát és 70 befejező konyhát említ.
Az egyes szakembereket felsoroló táblázatok - címük szerint - a bázisüzem és a hozzá tartozó befejező konyhák együttes állományát tartalmazzák.
Összességében tehát megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság helyes jogi álláspontra helyezkedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes ajánlata nem felelt meg az ajánlati dokumentáció III. fejezete 5. és 6. pontjában előírtaknak, mert a felelős szakembereket nem bázis-, befejező és tálalókonyhánként külön-külön megbontva, hanem az üzem- és befejező konyha adatait összevonva, együttesen közölte, ezért ajánlata érvénytelen.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 239. §-a folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az eredménytelen fellebbezést előterjesztő felperest az alperes és alperesi beavatkozó másodfokú eljárási költségének megfizetésére.
Budapest, 2002. július 11.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Darák Péter s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.,
bíró
