KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7073)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.368/12/2002.
Tárgy: a Psysio-Control Kft. jogorvoslati kérelme Ajka Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Berta Hubert ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány u. 10.) által képviselt Psysio-Control Kft. (új nevén: Medtronic Hungária Kft., 1013 Budapest, Döbrentei tér 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet Ajka Város Önkormányzata (8400 Ajka, Szabadság tér 12., a továbbiakban: ajánlatkérő) a Magyar Imre Kórház részére aneszteziológiai és intenzív terápiás berendezések beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt. 55. § (4) bekezdését, a 60. § (1) bekezdés b) pontját és a 70. § (1) bekezdés a) pontját.
A jogsértések miatt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára történő átutalással.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítsen meg kérelmező részére 30 000 Ft + 30 000 Ft, azaz összesen hatvanezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ezt meghaladó részében elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 20-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Az ajánlattételi határidőig, november 2-ig 18 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő november 6-án kelt levelével valamennyi ajánlattevőt november 10-i határidővel hiánypótlásra szólította fel.
Kérelmező november 20-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő olyan hiányok pótlására is lehetőséget biztosított egyes ajánlattevők részére, melyek a Kbt. vonatkozó rendelkezése alapján nem pótolhatók. A Döntőbizottság a kérelemnek helyt adott, a D.598/15/2000. számú, december 20-án postázott határozatával az ajánlatkérő eljárását a hiánypótlási lehetőség adásáig visszamenő hatállyal megsemmisítette, majd a kérelmező kérelmére 2001. február 8-án hozott, február 9-én postázott D.598/19/2000. számú kiegészítő határozatában rögzítette, hogy három ajánlattevő - a kérelmező, az Anamed Kft. és a Medial Kft. - részére jogszerűen tette lehetővé a hiánypótlást.
Ajánlatkérő 2001. január 15-én az eljárás eredménytelenné nyilvánítását hirdette ki. Döntését azzal indokolta, hogy a Döntőbizottság a D.598/15/2000. számú határozatával a hiánypótlás elrendeléséig visszamenően megsemmisítette a döntését, ezután a hiánypótlás lehetőségével nem kíván élni, és így mindegyik ajánlat érvénytelen maradt. Ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánítását követően ugyanabban a tárgyban tárgyalásos eljárás lefolytatására új felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 31-i számában.
A közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés és az új felhívás közzététele ellen a kérelmező 2001. február 2-án jogorvoslati kérelmeket terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő felhívását a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, a sérelmezett ajánlatkérői döntések megsemmisítését, valamint az újonnan kiírt közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Hivatkozott arra, hogy az eredménytelenné nyilvánítás sérti a Kbt. rendelkezéseit, hiszen a Döntőbizottság fent hivatkozott határozata szerint az eljárásban - a hiányok megfelelő pótlása mellett - 3 érvényes ajánlat is van, így az eljárás ebben a szakaszában nem lehet eredménytelen. A Döntőbizottság a két ügyet egyesítette, és a D.56/5/2001. számú határozatával ideiglenes intézkedésként az új eljárást az ügy érdemi elbírálásáig felfüggesztette.
A Döntőbizottság a 2001. február 16-án kelt D.56/9/2001. számú határozatával a jogorvoslati kérelmeket elutasította. Rámutatott arra, hogy miután a Döntőbizottság a 18 hiánypótlásra szoruló ajánlat közül csak 3-ra vonatkozóan tartotta jogszerűnek a hiánypótlás megengedését és a hiánypótlás elrendelésére vonatkozó döntést megsemmisítette, ajánlatkérő számára két lehetőség volt a közbeszerzés realizálására: vagy megvizsgálja a hiányok pótlását követően a 3 ajánlatot érvényesség és alkalmasság szempontjából, vagy pedig úgy dönt, hogy nem biztosít lehetőséget egyik ajánlattevőnek sem és ezáltal az eljárás eredménytelenségét mondja ki.
Kérelmező keresetet terjesztett elő a határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek el kellett volna bírálnia a 3 hiánypótolt ajánlatot, elbírálás helyett nem volt joga az eljárás eredménytelenné nyilvánítására és új közbeszerzési eljárás kiírására.
A Fővárosi Bíróság a 13.K.31.157/2001/16. sz. ítéletében a kérelmező keresetét alaposnak találta. Osztotta kérelmező azon álláspontját, hogy a hiánypótlás biztosítására vonatkozó döntése meghozatala után ajánlatkérő már nem volt abban a helyzetben, hogy e döntésétől utólagosan elálljon, a 3 ajánlatot el kellett volna bírálnia. A Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte és a jogsértés megállapítása, valamint bírság kiszabása jogkövetkezmények megállapítására a Döntőbizottságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
A Döntőbizottság fellebbezésére indult másodfokú eljárásban a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az első fokú ítéletet.
A Döntőbizottság az új jogorvoslati eljárást 2002. június 26-án megindította. Kérelmező az eljárásban kérte ajánlata érvényességének megállapítását is.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a Döntőbizottság 598/15/2000. sz. határozata folytán a 18 ajánlatról 3-ra szűkült a választási lehetősége, ebből a 3 ajánlatból a nagyszámú beszerzési tárgyra tekintettel már nem tudta beszerzési igényét maximálisan kielégítően megoldani. Eljárása jogszerűségének indokaként hivatkozott a Döntőbizottság 598/15/2000. számú határozatára, miszerint az eljárást eredménytelenné nyilvánító döntése kihatott mindegyik ajánlattevőre, így nem járt az esélyegyenlőség sérelmével.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben, ajánlatkérő észrevételében és kérelmező által a tárgyaláson előadottak, a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma, valamint a bírósági ítéletekben foglaltak alapján megállapította, hogy a két jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 55. § (4) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania."
E rendelkezésből következik, hogy érvényes - illetve az elrendelt hiánypótlás teljesítésével érvényessé tett - ajánlatok érkezése esetén ajánlatkérő csak akkor zárkózhat el azok elbírálásától, ha időközben előre nem látható és elháríthatatlan ok folytán képtelenné vált a szerződés teljesítésére.
A jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárásban nem ez történt, ajánlatkérő a választási lehetőség leszűkülése miatt döntött az eljárás eredménytelenné nyilvánítása mellett.
Ajánlatkérőnek tehát a hivatkozott törvényi rendelkezés folytán fennállt a 3 ajánlat elbírálására vonatkozó kötelezettsége.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő védekezését, miszerint a Döntőbizottság a hiánypótlási lehetőséget az összes ajánlat hiánypótlási lehetőségére nézve megszüntette.
A D.598/15/2000. sz. határozat rendelkező része a Kbt. 43. § (4) bekezdésének megsértésére utalva alkalmazta a döntés megsemmisítés jogkövetkezményt. Ebből következik, hogy csak azon döntések kerültek megsemmisítésre, amelyek a Kbt. 43. § (4) bekezdésének rendelkezését sértették. A határozat indokolásában - 5. oldal hetedik bekezdés - ezért szerepelt az "ezen döntéseit megsemmisítette" kitétel. Kérelmező észlelte a határozat rendelkező része és indokolása közötti ilyen értelmű összefüggést, ezért kérte kiegészítő határozatban a határozat akkénti kiegészítését, hogy a rendelkező részben is kerüljön megnevezésre az a három ajánlat, melyre nézve jogszerű volt a hiánypótlás elrendelése.
Ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha kérelmezővel azonos módon a határozat kiegészítését kéri az eljárás eredménytelenné nyilvánítása helyett.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy nem helytálló ajánlatkérő azon érvelése sem, hogy a hiánypótolható 3 ajánlat alapján nem tudta volna beszerzési igényét maximálisan kielégítő módon kielégíteni. Kétségtelen, hogy ezen érvelés szerinti helyzet fennállt. Ajánlatkérő számára azonban ez a helyzet nem teremtett jogalapot a 3 ajánlat elbírálása mellőzésére. A 3 ajánlat alapján kielégíthető igényét ezen közbeszerzési eljárás során kellett volna realizálnia, azon beszerzési tárgyakra lehetett volna új közbeszerzési eljárást kiírni, amely tárgyakat ebben az eljárásban nem tudott beszerezni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a 3, jogszerűen hiánypótolható ajánlat elbírálásának elmulasztása által megsértette a Kbt. 55. § (4) bekezdését.
Ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján az eljárást eredménytelennek nyilvánította.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha "kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek".
Ajánlatkérő nem hivatkozhatott arra, hogy "kizárólag érvénytelen ajánlatok" érkeztek, mert a 3 hiánypótolható ajánlat tekintetében nem végezte el a következő vizsgálatokat:
- a hiánypótlások maradéktalanul megtörténtek-e,
- a hiánypótolt ajánlatok a Kbt. 44. és 46. §-aszerinti (ezekre van a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján hiánypótlási lehetőség) körön kívüli vizsgálati szempontokból érvényesek-e,
- ezen ajánlatok tevői alkalmasak-e a kiírás alapján a szerződés teljesítésére, majd az alkalmas ajánlattevők érvényes ajánlatait el kellett volna bírálnia.
Ajánlatkérő ezen eljárási cselekmények elvégzése kimenetelének bevárása helyett kimondta, hogy valamennyi ajánlat érvénytelen, és ezen a jogcímen az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azáltal, hogy a 3 ajánlat érvényességének vizsgálata nélkül döntött az eljárás eredménytelensége mellett, megsértette a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontját.
Ajánlatkérő az eljárás eredménytelenségére hivatkozva a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a tárgyi beszerzésre.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerint ajánlatkérő akkor alkalmazhatja a tárgyalásos eljárási formát, ha a nyílt eljárás eredménytelen volt.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérő csak a törvényben kifejezetten megengedett - azaz jogcím szerint nevesített - esetekben folytathat le tárgyalásos eljárást. Ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás jogcímeként a nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelenségét jelölte meg.
Az eljárás eredménytelenségére való jogszerűtlen hivatkozás magával vonja a tárgyalásos eljárási forma jogcíme jogszerűtlenségét is. Ezért ajánlatkérőnek nem volt törvényes jogcíme a tárgyalásos eljárás megindítására.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás megindításával megsértette a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontját.
Kérelmező a jelen jogorvoslati eljárásban kérelmet terjesztett elő ajánlata érvényessége megállapítása iránt.
A kérelem elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelem a jogsértő - vagy jogsértőnek vélt - esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül terjeszthető elő. Ezen határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező a nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánításakor, 2001. január 15-én értesült arról, hogy ajánlatkérő nem tekintette érvényesnek ajánlatát. Ezzel szemben sem a D.56/2001., sem a D.57/2001. számú ügy alapját képező jogorvoslati kérelmében nem kérte ajánlata érvényessége megállapítását. E kérelmet csak a bíróság által elrendelt új eljárásban 2002. július 17-én tartott tárgyaláson terjesztette elő, az tehát elkésett.
A kérelem előterjesztettsége tényét már csak azért sem lehet megállapítani, mert kérelmező az eddigi eljárásokban kifejezetten azt állította, hogy ajánlata érvényes. Kérelmező ezen állításánál a Döntőbizottság azon megállapítására támaszkodott, hogy a Döntőbizottság az ő ajánlatát hiánypótolhatónak minősítette. A hiánypótolhatóság azonban nem azonos az érvényesség fogalmával. A hiánypótolhatóság csak a Kbt. 44. és 46. §-a szerinti, a pénzügyi, gazdasági műszaki alkalmasság tanúsítására szolgáló igazolások, nyilatkozatok (és egyes formai hiányosságok) körére terjed ki. Ezen túlmenően azonban vannak még olyan okok, amelyek miatt egy ajánlat érvénytelen lehet (pl. az ajánlat eltér a kiírástól, nem tartalmazza valamely szerződéses feltételre vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot stb.).
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlata érvényességét ebben a körben a kérelem elkésettsége miatt már nem vizsgálhatta, ezért a kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A Döntőbizottság a jogsértések miatt 1 millió forint bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére. A bírság mértékének megállapításánál tekintetbe vette, hogy azon beszerzési főcsoportokra (I. és V.), melyekre nézve kérelmező ajánlatot nyújtott be, a beszerzési érték alacsony, 10 521 000 Ft összegű.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 25.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
