KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7117)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.349/10/2002.
Tárgy: a Profi Komfort Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Országos Gyógyintézeti Központ ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Profi Komfort Kft. (1091 Budapest, Üllői u. 47-49., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet az Országos Gyógyintézeti Központ (1135 Budapest, Szabolcs utca 33-35., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Országos Gyógyintézeti Központ épülettakarítási szolgáltatás 5 éves időtartamra" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi IV. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. április 10. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É) 15. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A felhívás 13. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálja el, melynek részszempontjait, súlyszámát és az értékelés során alkalmazni kívánt módszert az alábbiak szerint írta elő a felhívás 13. b) pontjában:
részszempontok súlyszámok
- a szerződéstervezetben előírtnál magasabb kötbér 50
- ajánlati ár 30
- fizetési határidő 20
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 0-100.
Az értékelést az elbíráló bizottság tagjai végzik az alábbi módszer alapján: ajánlatkérő az ajánlatokat úgy pontozza, hogy a legkedvezőbb ajánlati tartalmi elem kapja a maximális pontszámot, a többi pedig az ettől való %-os eltérés arányában kap pontot.
Ajánlatkérő az ajánlattevők számára dokumentációt is rendelkezésre bocsátott. Ennek II. 2. pontjában előírta a 4. sz. melléklet (a dokumentációban hibásan 5. sz. melléklet), az ajánlattételi adatlap kitöltésének kötelezettségét. Az adatlap kitöltésével ajánlattevőnek meg kellett adnia az ajánlati árat 2002. évre Ft-ban áfa nélkül, részletezni kellett a vállalási árat Ft/hó összeggel, valamint nyilatkozni kellett az érvényesíteni kívánt áremelés mértékéről. A dokumentáció szerződéstervezetet is tartalmazott, melyben ajánlatkérő rögzítette a fizetési határidőre és a kötbérre vonatkozó minimális elvárásait. Eszerint a fizetési határidő minimum 30 banki munkanap, kötbér tekintetében 1 teljesítésigazolás "nem megfelelt" esetén minimum 3%-kal, 2-3 teljesítésigazolás "nem megfelelt" esetén minimum 5%-kal, 4 vagy több teljesítésigazolás "nem megfelelt" esetén minimum 8%-kal csökkenthető a számla teljes végösszege. A késedelem minden napja után 10% mértékű a kötbér.
Az ajánlattételi határidőig, 2002. május 21-ig a Geg és Társai Kft., a Tom Controll 2001. Rt., a P. Dussmann Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2002. június 4-én eredményt hirdetett, mely szerint az eljárás nyertese a Geg és Társai Kft. Az eredményhirdetést követően 2002. június 7-i dátummal megküldte ajánlattevők részére az eljárás eredményéről készült tájékoztatót.
Kérelmező 2002. június 17. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz sérelmezve az eljárás eredményét.
Előadta, hogy álláspontja szerint a P. Dussmann Kft. ajánlata érvénytelen, mivel nem az ajánlattételi adatlapnak megfelelően, havi nettó és bruttó árat jelölt meg, hanem 2002. évi hathavi árat egy összegben. Sérelmezi továbbá, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetést követően 5 napon belül nem küldte meg az összegzés az eljárásról dokumentumot, kérelem kiegészítésében kérelmező kifogásolta a későbbi időpontban megküldött összegzés tartalmát, megítélése szerint az nem felel meg a törvényben előírtaknak. Az értékeléssel kapcsolatban kifejtette, hogy megítélése szerint ajánlatkérőnek az elbírálás során korrekcióként figyelembe kellett volna vennie az őt terhelő, közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást, tehát az ajánlattevők által megjelölt éves árváltozás mértékét. Az ár értékelésénél ajánlatkérőnek figyelembe kellett volna venni a szerződés teljes időszakára vonatkozó árat, illetve az árváltoztatási mértékkel módosított árat. A kötbér bírálati részszempont vonatkozásában előadta, hogy a bírálat során ajánlatkérő 4, az ajánlati felhívásban nem ismertetett alszempontra bontotta, amiknek a súlyszámát sem közölte előre. Álláspontja szerint ajánlatkérő bírálata helytelen, mert azonos jelentőséggel értékelte az első hibára tett és a 4. vagy többedik hibára tett elemet is. Hibásan is számolt ajánlatkérő, mivel, ha 18%-ban maximálta a hibás teljesítés mértékét, a maximális pontszámot a 18%-ot vagy magasabbat vállaló ajánlattevőnek oszthatta ki. Ez esetben kérelmezőnek erre a részszempontra 267 pontot kellett volna kapnia.
Kérelmező előadta továbbá, hogy a fizetési határidő értékelésénél ajánlatkérő jogsértően kérelmező 61 napra ajánlott fizetési határidejét 43 napban értékelte csak.
Kérte a Döntőbizottságtól, hogy semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, kötelezze ajánlatkérőt a felmerült költségek viselésére, ideiglenes intézkedés alkalmazásával kérte a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a P. Dussmann Kft. megfelelően töltötte ki az ajánlattételi adatlapot, csak a bontáskor az egy sorral feljebb található ajánlati ár lett felolvasva. Elismeri, hogy adminisztrációs hiba folytán nem az összegzést, hanem a tájékoztatót küldte meg ajánlattevők részére, de az összegzést határidőben elkészítette, a hibát pedig az észlelést követően korrigálta. Az értékeléssel kapcsolatban előadta, hogy az áremelés mértéke nem volt bírálati szempont a kiírás szerint, így azt nem is lehetett figyelembe venni, másrészt mivel nem tudható előre az infláció mértéke, az ajánlatkérőt terhelő ráfordításként nem értelmezhető. A kötbér keretén belül értékelt értékek egyenlő súllyal lettek figyelembe véve, majd átlagolva, e körben ajánlatkérő a kérelmében elkésettségére is hivatkozott, arra tekintettel, hogy a kiírásban előre megadott volt ezen részszempont. Egyébként mindhárom értékelési részszempont esetében ugyanazt a matematikai képletet alkalmazták. Az értékelés azonos alapokra történő helyezése érdekében lett a kérelmező által ajánlott 61 napos fizetési határidő átszámítva banki napra, ami 43 banki napot jelent.
Egyéb érdekelt TOM CONTROLL 2001 Rt. érdemi észrevételében előadta, hogy sérelmesnek tartja - egyetértve a kérelemben foglaltakkal - hogy ajánlatkérő kizárólag a felhívásban rögzített szempontokat vette figyelembe az értékelésnél.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben - kizárólag az összegzés Kbt.-ben meghatározott határidő elmulasztása körében - alapos, a kérelem egyebekben megalapozatlan az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlata tekinthető-e a kérelmező által hivatkozottak alapján érvénytelennek.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Érvénytelen a Kbt., 52. § (2) bekezdése d) pontja alapján az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak a Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében.
A nyertes ajánlata tartalmazta az ajánlatkérő által a dokumentáció II. fejezet 2. pontjában előírtakat, nevezetesen az ajánlati árat 2002. évre, a rendszeres takarítás havi díját és az áremelés mértékét (az előírt melléklet szerinti tartalommal).
A fentiek alapján tehát a nyertes ajánlat megfelelt az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előírt feltételeknek, ezért a nyertes ajánlatát érvényesnek kell tekinteni, ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy a nyertes ajánlatát érvényesnek minősítette, így kérelmező ezen kérelmi eleme megalapozatlan.
Ezt követően a Döntőbizottság a kérelem keretei között azt vizsgálta meg, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során az ajánlati felhívásában előre meghatározott szempontok betartása mellett értékelte-e az ajánlatokat, s erre tekintettel jogsértés megállapításának helye van-e vagy sem.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Az első értékelési részszempont "Az szerződéstervezetben előírtnál magasabb kötbér vállalása".
Ajánlatkérő a felhívásban meghatározta, hogy a szerződéstervezetben előírtnál magasabb kötbérvállalást értékelni kívánja 50 súlyszámmal. A dokumentációban szereplő szerződéstervezet 3.3. és 3.4. pontjai tartalmaztak előírást a kötbérre vonatkozóan. E körben ajánlatkérő hibás teljesítésre, késedelemre és nem teljesítés esetére is előírt minimális kötbérigényt. Az ajánlati felhívásban azonban a kötbérfajtákat nem határozta meg külön alszempontonként, azokhoz nem rendelt súlyszámokat. Ajánlatkérő ajánlati felhívásában megadott szempontjait a törvényes határidőn belül senki nem kifogásolta, nem támadta egyik ajánlattevő sem (köztük kérelmező sem), hogy az eltérő kötbérek eltérő súlyozását tartja jogszerűnek, pedig a rendelkezésre álló dokumentációból egyértelmű volt, hogy ezen részszempont esetén több fajta kötbérre kell ajánlatot tenni.
A kérelmező tehát elkésett annak sérelmezésével, hogy ajánlatkérő nem külön alszempontként (a hozzá tartozó súlyszámok megadása mellett) határozta meg a második részszempontot és ezzel megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontját. A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelem alapján nem vizsgálhatja (a kérelme e részének elkésettsége okán) az ajánlati felhívás tartalmának jogszerűségét, miután a Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján az ajánlatkérő kötve van az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételekhez, a Döntőbizottság e körben azt vizsgálhatja, hogy ajánlatkérő az értékelés során betartotta-e a felhívásában előírtakat.
A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést a második (előírtnál magasabb kötbér vállalása) részszempont értékelésénél, az értékelésre a felhívásban megadottak szerint került sor. Ajánlatkérő a felhívásában előírtakat jelen esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint is csak úgy tudta betartani, hogy valamennyi kötbérfajtát ezen részszempontnál veszi figyelembe, és valamennyi esetében azonos súlyszámot (a felhívásban előre megadott 50 súlyszámot) alkalmaz.
A második értékelési részszempont "Az ajánlati ár".
Ajánlatkérő a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a felhívásban előre meghatározta az értékelés szempontjait, úgymint a szerződéstervezetben előírtnál magasabb kötbér, ajánlati ár és fizetési határidő. Ajánlatkérő az eljárás értékelési szakaszában már kizárólag az általa előre megadott szempontok alapján értékelheti az ajánlatokat, más szempontok értékelés körébe vonására nincs jogszerű lehetősége ajánlatkérőnek figyelemmel a fent hivatkozott jogszabályhelyre is.
Ajánlatkérő a felhívásban nem szerepeltette értékelési részszempontként az áremelés mértékét, így jogszerűen nem is kerülhetett volna sor ezen szempont figyelembevételére az értékelés során. Nem osztotta a Döntőbizottság a kérelmező álláspontját a Kbt. 56. § (1) bekezdésben megfogalmazottak alkalmazhatóságára vonatkozóan. A kérelmező által hivatkozott áremelés mértéke nem tekinthető ráfordításnak, az maga az ellenszolgáltatás részét képezi. Több évre kötött szerződés lényeges tartalmi eleme az ellenszolgáltatás, és az is, hogy az ellenszolgáltatás összege a szerződés ideje alatt hogyan változik. Ha ebben a kérdésben a szerződő felek nem állapodnak meg, és későbbiekben az ellenszolgáltatás módosítása kérdésében a felek nem tudnak megállapodni, úgy a szerződés megszűnéséhez vezet. Az áremelés mértéke mint az ajánlat tartalmi eleme ajánlatkérő általi értékelésére részszempontként kerülhet sor, amely lehetőséggel ajánlatkérő nem élt, ezen tartalmi elemét a megkötendő szerződésnek nem szerepeltette értékelési részszempontként.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. előírásait, amikor nem értékelte az ajánlatokban szereplő áremelés mértéke tartalmi elemet.
A harmadik "a fizetési határidő" részszempont volt.
Ajánlatkérő kiadott dokumentációban szereplő szerződéstervezet 3.1. pontjában banki napban kérte megadni a fizetési határidőt. Kérelmezőt kivéve a többi ajánlattevő a fizetési határidőt banki napban adta meg, míg kérelmező naptári napban. Miután ajánlatkérő csak azonos tartalmú ajánlati elemeket tud összehasonlítani, így a kérelmező esetében a fizetési határidőre tett naptári napban megadott vállalását át kellett számítania banki napra, e nélkül ugyanis az értékélést elvégzése az ajánlatok közötti különbségeket nem tükrözné.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezen értékelési részszempont körében nem követett el jogsértést, az értékelés során az ajánlatok tartalmi elemeit hasonlította össze.
A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmező álláspontját abban a kérdésben, hogy ajánlatkérő az értékelés során nem a felhívásában megadott módszer alapján bírálta el az ajánlatokat.
A felhívásban ajánlatkérő a pontozás módszerét úgy adta meg, hogy az ajánlatokat úgy pontozza, hogy a legkedvezőbb ajánlati tartalmi elem kapja a maximális pontszámot, a többi pedig az ettől való %-os eltérés aranyában kap pontot.
Ajánlatkérő az értékelési módszer nem úgy határozta meg, hogy megvizsgálja a legkedvezőbbhöz képest hány %-kal kisebb a többi ajánlat, hanem, hogy a %-os eltérés arányában fog pontozni. Ajánlatkérő ezen kötelezettségének eleget tett, az ajánlatokat az összegzésben megadott képlet alkalmazása mellett pontozott. Az ajánlati ár pontozásánál is az összegzésben megadott módszer szerint pontozott (ajánlatkérő észrevételében megadott képlettel ellentétben) azzal, hogy a konkrét pontokat a másik két szemponttól eltérően akként határozta meg, hogy az összegzésben megadott képlettel megállapított értékelt 100-ból kivonta (tekintve, hogy ezen részszempont esetében - eltérően a többitől - a legkedvezőbb a legalacsonyabb vállalás kell, hogy legyen).
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint a felhívásában megadottak szerint jogszerűen értékelte az ajánlatokat és helyes döntést hozott a nyertes tekintetében.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét kizárólag a Kbt. 61. § (1) bekezdésének ajánlatkérő általi megsértése körében találta megalapozottnak.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy ajánlatkérő 2002. június 7. napján postai úton megküldte valamennyi ajánlattevő részére a 2002. június 4. napján megtartott eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet a pontozási táblázatot és a jelenléti ívet. Az eredményhirdetési jegyzőkönyv tanúsága szerint ajánlatkérő ismertette az ajánlatok pontozásos értékelésének eredményét. Ajánlatkérő sem vitatta, hogy az összegzést elmulasztotta megküldeni a törvényes határidőn belül az ajánlattevők részére, a mulasztását adminisztratív okokkal magyarázta.
Egyértelmű a rendelkezésre álló iratokból, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírt iratküldési kötelezettségét, azzal, hogy az összegzést nem küldte meg. Ajánlatkérő nem tudta orvosolni az általa elkövetett jogsértést az összegzés későbbi időpontban történő megküldésével, az a jogsértés elkövetése megállapításának nem akadálya.
Az összegzés tartalma a Döntőbizottság álláspontja szerint megfelel a törvényben előírtaknak, az irat tartalmazza az értékelés során figyelembe vett tartalmi elemeket, az értékelés során alkalmazott módszert.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés és d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét és az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimumösszegben állapította meg. A bírság összegének megállapításánál a Döntőbizottság az eset összes körülményeit figyelembe véve alapvetően a megállapított jogsértés csekély súlyára volt tekintettel, valamint arra, hogy az összegzés előírtnál későbbi időpontban történő megküldésében megvalósuló jogsértés nem volt lényegi kihatással az eljárás jogszerűségére, az ajánlatok értékelésére és a nyertes megállapítására, így a minimumot meghaladó bírság kiszabását nem találta indokoltnak.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 11.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
