KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7302)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.381/10/2002.
Tárgy: a KSB Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Vízügyi Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a KSB Szivattyú és Armatúra Kft. (1114 Budapest, Bocskai út 17., képviseli dr. Boytha Pál ügyvéd, 1114 Budapest, Bocskai út 17. III. 4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/C., nevében eljár: FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Rt., 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 14., továbbiakban: ajánlatkérő) "közép-tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése, Szolnok város és térsége árvízvédelmi fejlesztése, Szolnok, Gábor Áron téri záporvíz-bevezetés megépítéséhez 2 db propeller-búvárszivattyú szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki, továbbá a jogsértésért felelős személlyel, vagyis Vincze Lászlóval (a FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Rt. területi igazgatójával) szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt és Vincze Lászlót, hogy a velük szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatály nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. május 8-i számában részvételi felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú meghívásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
A részvételi felhívás 2. c) pontja szerint az ajánlattételre felhívni kívánt személyek a kérelmező, az ABS Kft. és az ITT Flygt Kft. voltak.
A felhívás 3. a) pontja a szivattyúk főbb műszaki paramétereit a következők szerint írta elő:
- "Q = 2766 1/sec, H = 8,5 m.
- villamos adatok:
- P motor névleges = 300 kW
- P kapocs névleges = 322 kW
- U = 400 V, 3 fázis, f=50 Hz. n = 5911/min
- indítási mód: direkt (lágyindítás),
- motorkábelhossz: 20 m, vezérlőkábelhossz: 20 m
Motorállapotjelző az alábbi funkciókkal:
- alsó, felső csapágy - hőérzékelő, állórészháztekercs-hőérzékélő, olajházszivárgási hőérzékélő, állórészház szivárgási érzékelő kijelző rendszerrel.
A szivattyúk 3-3 lapátos propellerrel, járókerékkel, 1000 mm átmérőjű hidraulikával, 1200 mm-es csőbe építhetően legyenek kivitelezve.
Egyéb kiegészítők: kábelrögzítő harisnya, műanyag kötegelők, kábelátvezető hüvely cső fedlapba."
Az ajánlatkérő már a részvételi felhívás 10. c) pontjában a következők szerint határozta meg az ajánlatok elbírálásának szempontjait: az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása:
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. d) pontjában határozta meg a bírálati részszempontokat a hozzájuk tartozó súlyszámokkal, az alkalmazható ponttartományt és a pontozás módszerét, az alábbiak szerint:
"részszempontok súlyszámok
- ár, műszaki tartalom arány 5
- jótállás időtartama 4
- szállítási ár 3
- szállítási határidő 2
Az értékelés során adható pontszám: 1-10 pont.
Ajánlatkérő valamennyi részszempont esetén a legkedvezőbb feltételt nyújtónak a maximális (10) pontot, a legkedvezőtlenebb feltételt nyújtónak a minimális (1) pontot adja. A részszempontok értékelése a megadott ponthatárok között lineáris megoszlás alapján történik."
2002. június 10-én a részvételi szakaszt lezáró eredményhirdetésen, az ajánlatkérő a kérelmező és az ITT Flygt Kft. jelentkezését alkalmasnak nyilvánította, és őket az ajánlati felhívás megküldésével ajánlattételre felhívta, majd 2002. június 19-én az ajánlattételi és bontási határidőre a kérelmező és az ITT Flygt Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2002. június 26-án tartotta meg az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy mindkét ajánlatot érvényesnek minősítette, és az ITT Flygt Kft. ajánlata a közbeszerzési eljárás nyertese.
Ajánlatkérő az ITT Flygt Kft.-vel a szerződést 2002. július 4-én megkötötte.
Kérelmező 2002. július 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melynek hiányosságait 2002. július 8-án pótolta. Kérelmező jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában az eljárást lezáró döntés jogszerűségét sérelmezte. Álláspontja szerint az értékelés nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek, és ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (2) és az 55. § (6) bekezdését. Kérelmében bemutatott - véleménye szerint a felhívásnak megfelelően végzett - pontozás alapján az ő ajánlata volt az összességében legelőnyösebb ajánlat, mivel a legkedvezőbb feltételre 10 pontot, a legkedvezőtlenebbre 1 pontot kellett volna adni.
Ennek alapján kérte a Döntőbizottságtól az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Az ajánlatkérő észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint, mivel csak két ajánlatot lehetett értékelni, ezért nem ragaszkodott mereven az 1 év 10 pontos értékeléshez, hanem az ajánlatok közötti különbségekkel arányosan pontozott. Előadta, hogy az ár-műszaki tartalom arány megállapításánál a pályázóknak a beadott ajánlatban szereplő szivattyúszállítással kapcsolatos műszaki paramétereket vizsgálta, és ennek alapján állapította meg a pontszámokat. Tévedés a kérelmező részéről azon felfogás, hogy az ár-műszaki tartalom arányát 1 és 10 pont meghatározásával pontozza, hiszen ez az adott pályázat műszaki tartalmára és árára vonatkozik. Az értékelés során a Flygt Kft. ajánlatában, bár voltak egyes műszaki részek, amelyek a kérelmező ajánlatához képest többletet jelentenek, illetve előnyösebb műszaki megoldást, azonban úgy értékelte, hogy nem jelent olyan többletet, amely a mintegy 10%-os árkülönbözetet fedezné. A Flygt Kft. pályázatát ezen értékelési szempont alapján nem értékelte a maximális pontszámmal, ami azonban nem jelenti azt, hogy jelen pályázat műszaki tartalma és vállalási ára ne volna összhangban.
Ajánlatkérő a 2002. július 22-én tartott tárgyaláson előadta, hogy álláspontja szerint a kérelmező ajánlata érvénytelen, mert a teljesítési határidőt nem a felhívásban meghatározottaknak megfelelően vállalta.
Ajánlatkérő az iratanyagok között csatolta a FŐBER Rt.-vel a jelen közbeszerzési eljárásra is kiterjedő megbízási szerződést, amelynek 6.2.2.1. d) pontjában meghatározta azt is, hogy a vonatkozó közbeszerzési eljárás lebonyolítása a döntéselőkészítő anyag megbízónak való előterjesztéséig, valamint a döntés után, annak megfelelően a nyertes pályázóval a szerződés megkötése és annak a Magyar Államkincstárhoz való bejelentése a megbízott feladata.
Csatolta továbbá a FŐBER Rt. - mint a közbeszerzési eljárás lebonyolítója - által készített felelősségi rendet tartalmazó feljegyzést. Ebben meghatározta a lebonyolító vezérigazgatója azt is, hogy a döntést az ajánlatkérő hozza meg és a FŐBER Rt. mint teljes körű lebonyolító a döntés előkészítéséért, jogszerűségéért és szabályszerűségéért felelős. A FŐBER Rt.-n belül mindezek végrehajtásáért és betartásáért a FŐBER Rt. területi igazgatója, Vincze László az egyszemélyi felelős.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) és d) pontja előírja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos, valamint azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság először az ajánlatok értékelési módszerével kapcsolatos kérelmi elemeket vizsgálta meg.
Ajánlatkérő az általa végzett értékelés során a legjobb ajánlatnak minden értékelési részszempontban a maximális 10 pontot adta, de a minimális 1 pontot egyetlen esetben sem adta ki a legkedvezőtlenebb ajánlatra.
Az összegzés az eljárásról című irat alapján ajánlatkérő a pontozásos értékelés során az alábbi pontszámokat adta:
Az ajánlattevő neve:
ITT Flygt Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ár-műszaki tartalom arány 5 9 45
Jótállás időtartama 4 10 40
Szállítási ár 3 8 24
Szállítási határidő 2 10 20
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 129
Az ajánlattevő neve:
KSB Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ár-műszaki tartalom arány 5 10 50
Jótállás időtartama 4 6 24
Szállítási ár 3 10 30
Szállítási határidő 2 6 12
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 116
A fenti táblázat alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem az általa a felhívásban meghatározott módszer szerint pontozott, mivel ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az ajánlatok pontozásos értékelésével kapcsolatban három szabályt fogalmazott meg, melyeket együttesen kell alkalmazni az értékelés során. E három szabály szerint az egyes részszempontokra 1-10 közötti pont adható, és a legkedvezőbb ajánlat 10, a legkedvezőtlenebb ajánlat 1 pontot, a többi pedig a megadott ponthatárok (1-10) között lineáris megoszlás alapján kap pontot.
Ajánlatkérő e három együttesen alkalmazott szabályban meghatározta azt, hogy a teljes (1-től 10-ig terjedő) ponttartományt ki kell osztani az értékelés során, továbbá rögzítette azt, hogy az ajánlatok tartalmának összehasonlítása alapján a legjobb és a legkedvezőtlenebb ajánlat kapja a 10, illetve az 1 pontot és a többi ajánlat az 1-től 10-ig terjedő tartományban - az ajánlatok tartalmi elemei szerint arányosan kap pontot. Ennek alapján ajánlatkérő - ha legalább két ajánlat értékelését végzi, akkor - ajánlatokra adható pontok alsó és felső határát köteles alkamazni és nem végezheti a pontozást olyan arányosítással, amely alapján a legjobb ajánlat nem kapja meg a 10 pontot, illetve a legkedvezőtlenebb ajánlat nem 1 pontot kap.
A Döntőbizottság álláspontja szerint két ajánlat értékelése során az egyes részszempontok értékelésekor a kedvezőbbet kell a legkedvezőbbnek, míg a kedvezőtlenebbet kell a legkedvezőtlenebbnek tekinteni. Jelen közbeszerzési eljárásban két ajánlatot pontozott ajánlatkérő, ezért az általa meghatározott értékelési szabályok szerint csak 1 és 10 pont kiadására lett volna lehetősége az egyes bírálati részszempontokban. Az ajánlatkérő pontozási táblázata 1 pontot nem tartalmaz.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem alkalmazta az általa a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerinti módszert, hiszen a legjobb ajánlat megkapta ugyan a 10 pontot, de a legkedvezőtlenebb nem 1 pontot kapott, így a jogorvoslati kérelemnek nem megfelelő módszer alkalmazására vonatkozó része megalapozott.
Ajánlatkérő értékelésének vizsgálata alapján a Döntőbizottság a következőket állapította meg:
Az első bírálati részszempont az ár-műszaki tartalom volt.
A kérelmező nettó 24 309 314 Ft, a Flygt Kft. 27 082 212 Ft szállítási árat ajánlott. Az ajánlatkérő értékelése szerint, mivel mindkét pályázó ajánlati anyagában teljes körű műszaki tartalmat vállalt, és egyik anyagban sincs oly különleges körülmény többletként feltüntetve, mely árkülönbözethez vezethetne, így azonos műszaki tartalom mellett a nagyobb vállalási árú ITT Flygt Kft. ár-műszaki aránya minimális mértékben gyengébb a KSB Kft.-nél.
Ajánlatkérő a kérelmezőnek 10, a nyertesnek 9 pontot adott.
Az ajánlatkérő az összegzés szöveges indokolásában és észrevételében úgy nyilatkozott, hogy voltak a nyertes ajánlatában előnyösebb műszaki megoldások, azonban ezek a 10% körüli árkülönbözetet nem indokolják.
Az ajánlatokból megállapítható volt, hogy az ajánlott szivattyúk az előírt műszaki paramétereket teljesítették. Az ajánlatkérő nem határozott meg előre olyan műszaki paramétert, amelynek számszerű értékénél előnyösebb teljesítés esetén a két ajánlat közötti különbséget a maximális 10, illetve a minimális 1 ponttal értékelhette volna.
A műszaki tartalom szempontjából a Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő értékelését, amely szerint mindkét ajánlattevő azonos, teljes körű műszaki tartalmat vállalt, ezért 10-10 ponttal kell értékelni. Az ár tekintetében a kérelmező alacsonyabb árát 10 az ITT Flygt Kft. árajánlatát 1 ponttal kell figyelembe venni.
A kért tényező aránya a nyertes esetében 1/10=0,1, a kérelmező esetében 10/10=1. Az arány tekintetében a kérelmező a magasabb érték, a részszempontra 10, míg a nyertes 1 ponttal értékelhető.
A kért tényező aránya a nyertes esetében 1/10=0,1 a kérelmező esetében 10/10=1. Az arány tekintetében a kérelmező ajánlatáé a magasabb érték, ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint neki a részszempontot 10, míg a nyertesnek 1 ponttal kell értékelni.
Az ár-műszaki tartalom arány matematikailag úgy értelmezhető, hogy az árra is és a műszaki tartalomra is az ajánlatkérő által meghatározott módszer szerint kell a pontszámot meghatározni, azaz két ajánlat esetében a - a részvételi felhívás 10. d) pontjában foglaltak szerint a legkedvezőtlenebbre a minimum 10 pontot, a legkedvezőtlenebbre a minimum 1 pontot. A kérelmezőnek az ajánlati árat 10 ponttal, míg a nyertes magasabb árát 1 ponttal kellett volna értékelni.
A műszaki tartalom szempontjából a Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő értékelését, amely szerint mindkét ajánlattevő azonos, teljes körű műszaki tartalmat vállalt, ezért 10-10 ponttal kell értékelni.
A két tényező aránya a nyertes esetében 1/10=0,1 a kérelmező esetében 10/10=1. Az arány tekintetében a kérelmező a magasabb érték, a részszempontra 10, míg a nyertes 1 ponttal értékelhető.
A második bírálati részszempont a jótállás időtartama volt.
A kérelmező 24, maximum 36 hónap, a nyertes 60 hónap jótállást vállalt. Az ajánlatkérő értékelésében a vállalt 60 hónap, illetve 36 hónap arányában pontozott 10, illetve 6 ponttal.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében ez a kötöttség fennáll a 34. § (3) bekezdés d) pontja szerint meghatározott módszerre is.
Az a tény, hogy a közbeszerzési eljárásban csak két ajánlatot lehetett elbírálni, nem mentesíti az ajánlattevőt az előre elhatározott és az ajánlattevők tudomására hozott pontozási módszer alkalmazása alól.
Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a helyes pontszám kérelmezőnek 1, a nyertesnek 10 pont lett volna.
A harmadik bírálati részszempont a szállítási ár volt.
A szállítási ár részszempontot az ajánlatkérő az ajánlati árakra - kérelmező 24 349 E Ft, nyertes 27 082 E Ft - vonatkozóan a 10%-os eltérésre tekintettel 10 és 8 ponttal értékelte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a második bírálati részszempontnál kifejtettek szerint a helyes pontszám 10 és 1 lett volna.
A negyedik bírálati részszempont a szállítási határidő volt.
A kérelmező 19, a nyertes 12 hét szállítási határidőt vállalt, az ajánlatkérő ezt 6, illetve 10 ponttal értékelte. A Döntőbizottság álláspontja szerint az előbbiekben kifejtettek szerint a helyes pontszám 1 és 10 pont.
A Döntőbizottság által végzett értékelés a következő eredményt mutatja:
Az ajánlattevő neve:
ITT Flygt Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ár-műszaki tartalom arány 5 1 5
Jótállás időtartama 4 10 40
Szállítási ár 3 1 3
Szállítási határidő 2 10 20
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 68
Az ajánlattevő neve:
KSB Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ár-műszaki tartalom arány 5 10 50
Jótállás időtartama 4 1 4
Szállítási ár 3 10 30
Szállítási határidő 2 1 2
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 86
Megállapítható volt tehát, hogy a közbeszerzési eljárás eredménye megváltozik, mert a jogszerű pontozásos értékelés alapján nem a nyertes, hanem a kérelmező tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdés rendelkezését is. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlata érvénytelenségére vonatkozó észrevételét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek a Kbt. rendelkezései szerint nincs lehetősége saját közbeszerzési eljárást lezáró döntésének módosítására. Ennek alapján, ha ajánlatkérő észleli azt, hogy az eljárása során jogszabálysértés történt - akár a saját a saját döntése jogszerűtlenségének későbbi észlelése esetén is - a Döntőbizottsághoz a Kbt. 79. § rendelkezéseinek megfelelően benyújtott jogorvoslati kérelemmel kérheti a jogsértés reparációját, a vélelmezett jogsértés vizsgálatát.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során 2002. június 26-án tartotta meg az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy kérelmező ajánlatát érvényesnek minősítette, és azt értékelte, pontozta is. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát az értékelés során megismerte és az eljárást lezáró döntés meghozatalával minősítette érvényesség szempontjából, így ettől az időponttól kell számítani a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőt, melynek utolsó napja jelen esetben 2002. július 11. A kérelmező ajánlata érvénytelenségére vonatkozó észrevételt a 2002. július 22-én tartott tárgyaláson tette ajánlatkérő.
Ajánlatkérő a jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott saját döntésének jogsértésére, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő észrevételében foglaltakat érdemben nem vizsgálhatta.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Kbt. 31. § (6) bekezdése szerinti felelősségi rendet meghatározó okirat alapján a közbeszerzési eljárást lezáró döntés jogszerűségéért és szabályszerűségéért, a közbeszerzési eljárás szabályszerű lefolytatásáért és a szükséges anyagok kiküldéséért a FŐBER Rt. területi igazgatója, Vincze László az egyszemélyi felelős.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy megfelelő súlyú a jogsértésért ajánlatkérővel mint jogi személlyel szemben kétmillió forint, míg a jogsértésért felelős magánszeméllyel szemben százezer forint - bírság kiszabása.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor figyelembe vette azt is, hogy a megkötött szerződésre tekintettel a jogsérelem nem reparálható, valamint hogy a jogsértés nemcsak az ajánlatok pontozásos értékelésére, hanem a közbeszerzési eljárás nyertesének kiválasztására is kiterjedt, továbbá azt is, hogy a beszerzés értéke nettó 27 082 212 Ft volt. A Döntőbizottság mind az ajánlatkérővel, mind a jogsértésért felelős személlyel szemben kiszabott bírság mértékének megállapításakor figyelembe vette az ajánlatkérőnek és a lebonyolítónak az eljárást segítő együttműködő magatartását is. Erre tekintettel az ajánlatkérővel szemben kiszabott kétmillió forint bírság a jogsértéssel arányban áll, mert az a beszerzés értékének nem egészen 7,5%-át teszi ki. A jogsértésért felelős személlyel szemben kiszabott bírságnál a Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy Vincze László a közbeszerzési eljárásban mint a közbeszerzési eljárást lebonyolító cég képviselője vett részt.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 25.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Ruthnert Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
