KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7376)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.341/13/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, dr. Berczi Norbert és dr. Varga Zs. András KT-tagok indítványai alapján hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Budafok-Tétény Városüzemeltetési Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kardkovács Kolos (1011 Budapest, Mária tér 3.) I. r., dr. Berczi Norbert (1055 Budapest, Kossuth tér 11.) II. r. és dr. Varga Zs. András (1372 Budapest, Pf. 438.) III. r. indítványozó, mindhárom a Közbeszerzések Tanácsa tagja, hivatalból történő jogorvoslati eljárást kezdeményező indítványa alapján lefolytatott - egyesített - jogorvoslati eljárásban, melyet a Budafok-Tétény Városüzemeltetési Kht. (1221 Budapest, Városház tér 11., képviseli: dr. Dallos Zsolt ügyvéd, 1054 Budapest, Báthori u. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest XXII. Kerületi Önkormányzat által üzemeltetett intézmények bútorjavítási munkái keretszerződés keretén belül (30 db intézményben szükség szerint, 8 M Ft keretösszegben)" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) és 48. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 62. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, míg dr. Neszmélyi Lászlóné ügyvezetővel szemben pedig 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt és dr. Neszmélyi Lászlóné ügyvezetőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A 2002. január 1-jén hatálybalépő Kbt.-módosítást megelőzően ajánlatkérő 2001. december 20-án megküldte a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottsága részére a fenti tárgyú ajánlati felhívás tervezetét és 2001. december 22-én intézkedett a számláját vezető bank felé a 43 750 Ft-os közzétételi díj átutalására megbízás keretében.
A Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságának 2002. január 3-án kelt levele 2002. január 7-én érkezett az ajánlatkérőhöz. Ebből ajánlatkérő értesült a január 1-jétől hatályba lépő törvénymódosítás következtében szükségessé váló hiánypótlás megtételéről, melynek következtében ajánlatkérőnek 5 db egy időben a szerkesztőbizottsághoz eljutatott hirdetménye javítását kellett elvégeznie, köztük a tárgyi közbeszerzésre vonatkozó hirdetményét is.
Ajánlatkérő 2002. január 8-án küldte meg a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága részére a javított ajánlati felhívását közzététel céljából. A javított példány 3. d) pontja szerint ajánlatkérő részajánlat tételét lehetőségként nem biztosította.
A tervezet 13. pontja szerint az ajánlatok elbírálási szempontja a Kb. 34. § (1) bekezdésének a) pontja, ami a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást jelöli meg.
A szerkesztőbizottság megjegyzése nélkül jelent meg az ajánlati felhívás a Közbeszerzési Értesítő 5. számában 2002. január 30-án nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban (10408/2001).
A felhívás 13. a) pontjában az került közzétételre, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja az ajánlatokat elbírálni. Nem került megjelölésre, illetve kihirdetésre a Kbt. 34. § (3) bekezdése szerinti felsorolás a részszempontokról, azok súlyszámát megadó szorzószámokról és az adható pontszámok alsó és felső határáról, valamint az értékelési módszerről.
Az ajánlati felhívás 5. pontja tartalmazta a dokumentáció rendelkezésére bocsátásának feltételeit és körülményeit.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlattétellel kapcsolatos formai és tartalmi előírásokat, valamint az 5., 9. és 10. oldalain a következőket:
"Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség ideje alatt a nyertes ajánlattevőkkel visszalépés esetén a másodikként kihirdetett ajánlattevőkkel szerződést köt."
"A beérkezett ajánlatokból - a pályázatok számától függetlenül - maximum kettő kerül kiválasztásra az elbírálási szempontok alapján és a Kht. ezen ajánlattevőkkel szerződik le kivitelezési munkákra."
"Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján az elbírálási szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel köti meg a szerződést. A dokumentáció 11. oldalán azt közölte ajánlatkérő, hogy: "az ajánlatkérő összességében a legkedvezőbb ajánlat kiválasztására törekszik, ugyanakkor nagy figyelmet fordít az árra, a műszaki tartalomra". Ugyanezen dokumentáció 13. pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás.
Az ajánlati dokumentáció 1. pontja szerint az ajánlattevők feladata került megjelölésre. Az első bekezdés azt tartalmazza, hogy az 1. számú mellékletben szereplő fajlagos költségvetés értelemszerű beárazása az alapvető feladat, majd azt, hogy az árazatlan költségvetésben szereplő munkák példaértékűek. A megkötött keretszerződés terhére az intézményekben egyéb javítási munkák elvégzésére is sor kerül. A felsorolt munkák már elkészültek, a költségvetés kitöltéséhez segítségképpen a helyszíneken megtekinthetők.
Ajánlatkérő 2002. február 11-én héttagú bizottságot kért fel a pályázat bírálóbizottságának létrehozásához.
Ezt megelőzően ajánlatkérő 2002. január 18-án elkészítette a 14. számú ügyvezetői utasítást a Kbt. előírásainak megfelelően a közbeszerzési eljárások belső felelősségi rendjéről, mely szerint az ügyvezető hatáskörébe tartozik többek között az ajánlati felhívás közzétételének engedélyezése és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatala is.
Az ajánlattételi határidőig, azaz 2002. március 12-ig a BIN Kft. és a H-Safes Rt. adta be ajánlatát.
Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv azt tartalmazza, hogy a tárgyi pályázatot három kivitelező vásárolta meg, és a határidőig a fenti kettő darab pályázat érkezett ajánlatkérőhöz, valamint azt, hogy a bontás alkalmával elvégezték a borítékok bontását beérkezési sorrendben, melynek adatait a mellékelt táblázat tartalmazza. A jegyzőkönyv szerint annak elválaszthatatlan mellékletét képezi a bontásról készült - ajánlati díjakat tartalmazó - táblázat. E táblázat szerint a H-Safes Rt. árajánlata bruttó 970 888 Ft, míg a BIN Kft. árajánlata 2 779 574 Ft volt. Az értékelési szakban ajánlatkérő telefonon megkereste a H-Safes Rt.-t és kérte a Budai Nagy Antal Gimnázium 19. tételénél szereplő költségek pontosítására, melyre az érintett írásban válaszolt 2002. március 18-án, és közölte, hogy ezen tételnél 1 db-ra vonatkozóan az anyagköltség 33 056 Ft, míg a díj 7520 Ft/db. A pontosítást követően ajánlatkérő műszaki ellenőre írásos értékelést készített a bírálóbizottság részére.
Ezen írásos beadványában a műszaki ellenőr azt is közölte a Bizottsággal, hogy: "A pályázatok áttanulmányozása során derült ki, hogy a H-Safes Rt. az ajánlati dokumentációban található költségvetési kiírás 19. tételében szereplő egy költséget 1 db szekrényként értelmezte, és így adott rá árat (a pályázó erről írásban nyilatkozott). A tétel az összes, azaz 30 db folyosói szekrényre vonatkozott. Tekintettel arra, hogy így a beérkezett pályázatok műszaki tartalma nem azonos, valamint arra, hogy nem hívhatjuk fel a vállalkozókat ajánlatuk módosítására, az ajánlatokban szereplő olyan tételeket, ahol nem egy egységre volt megadva az ár, kivetítettük 1 db-ra, és fajlagos árat képeztünk. A beadott árajánlatok bruttó végösszege az alábbiak szerint módosult: H-Safes Rt. 468 508 Ft, BIN Kft. 574 824 Ft.
Az ajánlatok összehasonlítása során az is megállapítható, hogy az árkülönbség elsősorban a beépített szekrényeknél jelentkezik, amelyekből a bútorjavítási munkák összességét tekintve az intézményekben a legkevesebb készül. Ugyanakkor a javítási munkák zömét képző iskolai padoknál és óvodai asztaloknál a BIN Kft. árai jobbak, az iskolai székeknél pedig a két pályázó árai közel azonosak.
Fentiek, illetve arra való tekintettel, hogy 30 db intézményben folyamatosan adódnak javítási munkák a megfelelő kapacitás és a beérkezett igények utáni szinte azonnali munkakezdés biztosítása érdekében mérlegelje a T. Bizottság, hogy esetleg mindkét pályázót nyertesnek javasolja. Az ajánlati dokumentációban jeleztük a pályázók részére, hogy az ajánlattevőkből kettő is kiválasztásra kerülhet."
A felkért hét bizottsági tagból 3 fős bizottság 2002. március 18-án az ajánlatok áttanulmányozása során és az ajánlati kiírásban szereplő elbírálási szempont alapján két igen szavazat mellett azt javasolta a döntésre jogosult ügyvezetőnek, hogy mind a két ajánlattevőt fogadja el nyertesnek.
Dr. Neszmélyi Lászlóné az ajánlatkérő ügyvezetője a jegyzőkönyvben foglaltakkal aláírásával igazoltan egyetértett, így ajánlatkérő a 2002. március 22-i eredményhirdetésen mind a két ajánlattevőt nyertesnek hirdette ki, és elkészítette az 5. számú melléklet szerint az összegzést az eljárásról. Ebben a 4. a) pontban ajánlatkérő azt rögzítette, hogy a nyertesek kiválasztásának indoka az, hogy érvényes és összességében előnyös ajánlatot nyújtott be mind a kettő, majd a tájékoztatót megküldte a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságának.
A Szerkesztőbizottság 2002. április 17-én hiánypótlásra visszaküldte ajánlatkérőhöz a tájékoztatót azzal az indokkal, hogy annak 5. a) pontjában az ajánlatkérő két nyertes ajánlattevőt tüntet fel, mely ellent mond a Közbeszerzési Értesítő 10408/2001. számon megjelent ajánlati felhívás 3. c) pontjában meghatározott információnak, mely pontban az ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét kizárta. A szerkesztőbizottság azt is közölte, hogy felhívja ajánlatkérő figyelmét, hogy a Kbt. 26. § (2) bekezdése értelmében, az ajánlati felhívásban meghatározott feltételekhez kötve van, melyek módosítására a Kbt. 48. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kerülhet csak sor. Arról is tájékoztatták ajánlatkérőt, hogy az ismételten benyújtott hirdetményt a Szerkesztőbizottság a benyújtott formában teszi közzé, ha az nem felel meg a közbeszerzési jogszabályoknak, és ezt a tényt a hirdetmény végén feltüntetik. Az ezt követően pontosított tájékoztató 9. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy az ellenszolgáltatás összege a beszerzés tárgyának egységeire vetítve bruttó 4-4 M Ft ajánlattevőnként.
Ajánlatkérő a hiánypótlást követően elkészített tájékoztatóhoz mellékelt levelében közölte többek között a szerkesztőbizottsággal, hogy: "az ajánlati dokumentációban jeleztük a pályázók számára, hogy a beérkezett ajánlatokból - a pályázók számától függetlenül - maximum kettő kiválasztásra kerülhet. Tekintettel arra, hogy kis különbség volt az ajánlattevők árai között és 30 db intézményben folyamatosan adódnak javítási munkák, döntött úgy a bírálóbizottság, hogy a két nyertes kihirdetését javasolja, biztosítva ezzel a megfelelő folyamatos kapacitást és a bejelentés utáni szinte azonnali munkakezdést". Levele végén az ajánlatkérő ügyvezetője azt is közölte, hogy a fentiek alapján, illetve arra való tekintettel a közbeszerzés alapelvein nem esett csorba és senkinek nem sérültek az érdekei, ezért kérte, hogy tájékoztatóját fogadják el és jelentessék meg.
Ajánlatkérő a szerződést 4-4 M Ft összegben mind a két ajánlattevővel megkötötte 2002. április 25-én azzal az eltéréssel, hogy a H-Safes Rt.-vel keretszerződést, míg a BIN Kft.-vel vállalkozási szerződést jelöltek meg annak címéül.
2002. május 29-én a Közbeszerzési Értesítő 22. számában jelent meg az ajánlatkérő tájékoztatója az eljárás eredményéről (2879/2002.). A tájékoztató 1. b) pontjában ajánlatkérő a beszerzés tárgyánál és mennyiségénél már csak a "30 db intézmény szükség szerint" megjegyzést alkalmazta, a felhívásban szereplő "8 M Ft keretösszegben" szövegrészt már nem írta be. Az 5. a) pontban megjelölte a H-Safes Rt.-t és a BIN Kft.-t, mint nyertes ajánlattevőket. A 9. pontban közzétette bruttó vállalási árként mindkét nyertesnél a 4-4 M Ft-ot.
A Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottsága megjegyzéssel tette közzé a tájékoztatót, mely szerint "a K. É. - 10408/2001. számon megjelent ajánlati felhívás 3. c) pontjában az ajánlatkérő nem tette lehetővé részajánlattétel lehetőségét. A tájékoztató 5. a) pontja alapján megállapítható, hogy az ajánlati felhívás 3. c) pontjában közöltekkel ellentétesen az ajánlatkérő két nyertest hirdetett ki.
A tájékoztató 5. a) pontja sérti a Kbt. 26. § (2) bekezdésében foglaltakat".
I. r. indítványozó 2002. június 10-én, II. r. indítványozó 2002. június 20-án, míg III. r. indítványozó 2002. június 25-én kezdeményezte hivatalból történő jogorvoslati eljárás lefolytatását a Döntőbizottságnál az ajánlatkérő által a Közbeszerzési Értesítő 22. számában közzétett nyílt eljárás eredményéről szóló tájékoztató kapcsán.
I. r. indítványozó beadványában kérte a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és f) pontjaiban előírt jogkövetkezmények alkalmazását mind a szervezettel, mind a törvény szabályait megszegő személlyel szemben.
II. r. indítványozó kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg a vélelmezhető jogsértést.
III. r. indítványozó hivatalból való eljárást kezdeményezett.
Mindhárom indítványozó a jogsértő esemény tudomásra jutásának napjaként 2002. június 5-ét jelölte meg, mert a Közbeszerzések Tanácsa elnöke e napon juttatta el hozzá a történtekről szóló tájékoztatót.
Mindhárom tanácstag az indítványát azzal indokolta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő két nyertest nem hirdethetett volna az ajánlati felhívása 3. c) pontjában írtak alapján, mely szerint a beszerzés egy részére történő ajánlattétel nem volt megengedett. II. r. indítványozó álláspontja szerint a Kbt. 61. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás során egy ajánlattevőnél többel akkor lehet szerződést kötni, ha az ajánlatkérő a részajánlattételt az ajánlati felhívásban lehetővé tette. I. r. indítványozó szerint vélelmezhető, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdésében és 48. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Kbt. 62. § (1) bekezdését, mert az eredményhirdetéskor, két ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek anélkül, hogy az eredeti ajánlati felhívását a Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint módosította volna.
A Döntőbizottság a korábban megkötött szerződésekre tekintettel - a törvényi feltételek hiányában - ideiglenes intézkedést nem alkalmazott hivatalból.
Ajánlatkérő írásos észrevételében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott kérte az indítványok elutasítását. Ezt azzal indokolta, hogy a Kbt. 33. § (3) bekezdése szerint a felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban, illetve a dokumentációban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni.
A tárgybani közbeszerzés tárgya keretszerződés, amelynek az ajánlatkérő nem egy részére, hanem annak egészére kért ajánlatot. Az ajánlattevők sem a közbeszerzés egy részére, hanem az egészére tettek ajánlatot. Az ajánlati felhívásnak és az ajánlati dokumentációnak megfelelően az ajánlatkérő tehát mindkét ajánlattevővel a teljes műszaki tartalomra kötött szerződést. Fentiek alapján vitatta, hogy részajánlattétel történt volna. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás, az ajánlati dokumentáció és a szerződések is szinkronban voltak egymással.
Tárgyaláson az ajánlatkérő ügyvezetője dr. Neszmélyi Lászlóné úgy nyilatkozott, hogy az írásban benyújtott felelősségi rendjüknek megfelelően az ajánlati felhívás csak az ő engedélyével tehető közzé és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés is az ő kompetenciájába tartozik, tehát azért ő a felelős. Ajánlatkérő azt is nyilatkozta, hogy paritásos alapon kívánják a szerződéses összeget felhasználni és viszonylag egyforma arányban osztják meg a 8 M Ft-ot, illetve a munkát a két nyertes között. Kérdésre azt is nyilatkozta, hogy valós tény az, hogy a felhívás szerint a beszerzés tárgya 8 M Ft, de ezzel szemben a szerződést a két nyertessel összesen 8 M Ft összegben, de külön-külön 4 M Ft erejéig kötötték meg. Előadta azt is, hogy gyakorlatilag a biztonság kedvéért kötöttek két céggel szerződést azért, hogy az intézményekben, ha valahol rendkívüli meghibásodás történik, akkor azt garantáltan gyorsan ki lehessen javíttatni.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és a felek által írásban, valamint a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok alapján a három indítványt egyesítve egy jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy ajánlatkérő terhére felróható a határozat rendelkező részében írt jogsértés az alábbiak miatt.
A Kbt. 2. § (4) bekezdés a) pontja szerint az 1. §-ban meghatározott szervezet a (3) bekezdés szerinti értékhatár alatti értékű beszerzése során e törvény szabályai szerint jogosult eljárni.
A Kbt. 2. § (5) bekezdésének első fordulata úgy rendelkezik, hogy az e törvényt a (4) bekezdés alapján önkéntesen alkalmazó szervezetre vagy személyre a törvény minden rendelkezése vonatkozik.
A Kbt. 25. §-a kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő ajánlati felhívás közzétételekor, de még azt megelőző évben is a szolgáltatások értékhatára 9 M Ft, így a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő önként választotta a közbeszerzési eljárás lefolytatását a törvényi értékhatár alatti összeg esetében, így a fentebb idézett rendelkezések szerint ajánlatkérőre és az abban érintett személyekre a törvény alkalmazása kötelező minden szempontból.
A fentebb hivatkozott 25. § alapján csak akkor lehet a törvényi rendelkezésektől eltérni, amennyiben azt maga a közbeszerzési törvény valamely rendelkezése lehetővé teszi.
A Kbt. 26. § (2) bekezdésének utolsó fordulata azt a kógens szabályt tartalmazza, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásában, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 48. § (l) bekezdése azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál, azaz 40 napnál rövidebb időtartamú.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy ajánlatkérő a hirdetmény megjelenésekor nem észlelte kellő körültekintés hiányában azt, és nem módosította azt sem, hogy a pontosított felhívásától eltérően úgy jelent meg a hirdetmény, hogy abban az összességében legelőnyösebb szempont szerinti ajánlati elbírálás lett megjelölve szemben az ajánlatkérő felhívásában írtakkal, miszerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kívánja nyertesként kiválasztani.
Ezen túlmenően megállapította azt is a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő nem észlelte azon ellentmondást sem, mely az ajánlati felhívásának a 3. a) pontja és a dokumentációjának 9. oldalán írt azon feltétel között áll fenn, miszerint a beérkezett ajánlatokból a pályázók számától függetlenül maximum kettő kerül kiválasztásra az elbírálási szempontok alapján.
E kérdéskör vizsgálatakor azt is észlelte a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő a maga által a dokumentációban - a felhívás adott pontjával ellentétesen megállapított - szempontoktól is eltért akkor, amikor a dokumentáció szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás benyújtójával kívánt szerződést kötni, de ezzel szemben a két érvényesként kezelt ajánlat áreltérése ellenére is mindkét ajánlattevővel megkötötte mint nyertessel a szerződést, hivatkozva arra és írásban is rögzítve, hogy a két ajánlat árajánlata eltért egymástól.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az lehet, aki az ajánlattevő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike - a legalacsonyabb ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat - szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Itt mondja azt is a törvény kógens szabályként, hogy az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti csak meg a szerződést.
A Kbt. szintén megváltoztathatatlan és kógens szabályként tartalmazza a 62. § (1) bekezdésében, hogy eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Itt rögzíti azt is a törvény, hogy ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetve a felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőkként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
A Döntőbizottság ez utóbb idézett két törvényhelyet összevetve a tényállással megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívása 3. d) pontjával ellentétesen adta ki a dokumentációját, amikor abban azt közölte, hogy maximum kettő ajánlattevővel kíván szerződést kötni. Szintén megállapítható a fenti két törvényhely vizsgálata alapján, hogy ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontjában a szerződés tárgyánál és mennyiségénél megjelölte, hogy 8 M Ft keretösszegben kíván szerződést kötni, ezzel szemben a két nyertesre tekintettel ezt az összeget ajánlatkérő megbontotta, és a szerződést a felekkel 4-4 M Ft-ra kötötte meg. E tényt ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során nem vitatta, elismerte, sőt ezt alátámasztotta az általa a felekkel megkötött keret, illetve vállalkozási szerződés is. Itt jegyzi meg a Döntőbizottság, hogy azzal is eltért a felhívásától ajánlatkérő a fenti jogsértésen túlmenően, hogy az egyik nyertessel keretszerződést kötött, míg a másikkal vállalkozási szerződést.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság osztotta az indítványozók álláspontját, miszerint ajánlatkérő jogsértően járt el a közbeszerzési eljárása során, amikor úgymond biztonsági okokra hivatkozva kettő nyertest hirdetett ki és kötött velük szerződést.
Nem fogadhatta el a Döntőbizottság ajánlatkérő azon védekezését sem, hogy a felhívása, dokumentációja és a vállalkozókkal megkötött szerződése szinkronban vannak, hisz nem is a felhívás szerinti összességében legelőnyösebb ajánlatot, nem is a dokumentációban kiírt legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot választotta ki nyertesnek, és nem is a felhívás 3. a) pontjában megjelölt 8 M Ft keretösszegben. Tehát a döntése és az általa megkötött szerződés is minden kétséget kizáróan jogsértő még akkor is, ha az adott összeg a közbeszerzési értékhatárt nem érte el figyelemmel arra a körülményre, hogy ajánlatkérő a Kbt. fentebb hivatkozott 2. §-ban írt rendelkezései alapján minden magatartásáért felelősséggel tartozik abban az esetben, ha a törvényi rendelkezéseket felvállalva közbeszerzési eljárást folytat le, mikor arra nem is lenne kötelező.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel és a jogsértésért felelős személlyel szemben.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság a mérlegelés során különös figyelmet fordított a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és emelkedően annak értékére, valamint az ajánlatkérő és az eljárásban hozott döntésért felelős személy együttműködő magatartására és ezért a törvényben meghatározott minimum bírságot alkalmazta mind az ajánlatkérő szervezettel, mind a jogsértésért felelős személlyel szemben.
E kérdéskör vizsgálatánál, illetve a bírság mértékének megállapításánál figyelemmel volt arra is a Döntőbizottság, hogy 2002. január 1-jétől a jogalkotó szándéka szerint módosított Kbt. nem biztosít lehetőséget a Döntőbizottságnak a differenciálásra, és kötelezővé tette jogsértés megállapítása esetén a szervezettel szemben a minimum 1 000 000 Ft, illetve a jogsértésért felelős személlyel szemben a minimum 100 000 Ft-os bírság kiszabását a Döntőbizottság részére a Kbt. fentebb hivatkozott 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. Ennek alapján a minimális bírságot a Döntőbizottságnak ki kellett szabnia ajánlatkérővel mint szervezettel és a jogsértően megkötött szerződésért felelős személlyel szemben is.
A Döntőbizottság hiába vette figyelembe a mérlegelés során azt, hogy az értékhatárt el nem érő 8 M Ft-os beszerzési érték esetén a kiszabott 1 000 000 Ft-os minimális bírság is 12,5%-a annak, de a kötelező érvényű rendelkezés alapján a Döntőbizottságra is a törvény kógens szabálya alapján kellett jogkövetkezményt alkalmaznia, tekintettel a fentebb hivatkozott Kbt. 25. §-ára is.
Ugyanígy nem differenciálhatott a Döntőbizottság az ajánlatkérő ügyvezetője esetében megállapított bírság mértékénél, hisz a törvény erejénél fogva vele szemben is kötelező a 100 000 Ft-os bírság alkalmazása.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel, valamint arra, hogy a jogorvoslati eljárás a Közbeszerzések Tanácsa három tagjának indítványa alapján hivatalból indult, ezért a Döntőbizottságnak az igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettség hiányában annak megtérítéséről nem kellett rendelkeznie, de az ajánlatkérő részéről felmerült költségeket saját magának kell viselnie.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 26.
Dr. Bíró László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
