KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7442)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.371/11/2002.
Tárgy: a Saleslaner-Miettex Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Salesianer-Miettex Kft. (1119 Budapest, Nándorfejérvári u. 42-44., továbbiakban kérelmező) kérelmének, melyet a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (6720 Szeged, Klauzál tér 9., képv.: dr. Michna Csaba jogtanácsos, továbbiakban: ajánlatkérő) mint ajánlatkérő "DÉMÁSZ Rt. és két leányvállalata részére, a DÉLÁSZ és PRIMAVILL Hálózatszerelő Kft. dolgozói részére szükséges munkaruha biztosítása, hetenkénti tisztítása és javítása, 850 fő részére" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, és ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. április 24. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 17. számában közzétett ajánlati felhívással, nyílt közbeszerzési lejárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár (induló) 30
- árváltozás a termelői árindex %-ában 20
- nyersanyag összetétel (pamut, műszál %) 10
- szakítóerő (N) 5
- varrat menti fonalcsúszás (mm-ben) 5
- kopásállóság (fordulatok száma önmagával koptatva) 5
- méretváltozás (%-ban) 5
- színtartósság fénnyel szemben 10
- színtartósság mosással szemben 10
Az értékelés során adható pontszámok: 100-120.
Az értékelés módja minden részszempont esetében a legjobbnak minősített ajánlat kapja a maximális pontszámot, a további ajánlatokat ehhez arányosítva értékeli az ajánlatkérő. A szabványokban előírt kedvezőbb minőséget biztosító ajánlatok kerülnek értékelésre. Ajánlatkérő nem tette lehetővé részajánlat tételét.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek II.3. pontjában határozta meg a műszaki követelményeket. Az ajánlati egységárakat a dokumentáció 1. sz. melléklete szerinti KERESKEDELMI AJÁNLATI ŰRLAP-on kellett megadni.
A dokumentáció 15. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy "A beadott ajánlat csak akkor érvényes, ha az Ajánlattevő az ajánlati űrlap minden sorát egyértelműen és értékelhetően kitölti. Azt az ajánlattevőt, aki hiányosan tölti ki az ajánlati űrlapot, az eljárásból ki lehet zárni."
Az ajánlattételi határidőig, 2002. június 4-ig kérelmező, LINDSTRÖM Kft., a Miskolci Patyolat Rt., és a VEKTOR Szövetkezet tett ajánlatot. Ajánlatkérő értékelte az ajánlatokat és az ajánlati felhívás szerinti időpontban, 2002. június 19-én kihirdették az eredményt, az eljárás nyertese a VEKTOR Szövetkezet, második helyezett a kérelmező. Az összegzés szerint a LINDSTRÖM Kft. és a Miskolci Patyolat Rt. ajánlatát alkalmatlanság miatt kizárták az eljárásból.
Kérelmező 2002. június 26-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet a Döntőbizottság felhívásra 2002. július 4-én hiánypótolt.
Kérelmező kiegészített kérelmében ajánlatkérő értékelését sérelmezte, álláspontja szerint az értékelést nem a felhívásban előírt arányosítás és súlyozás módszere alapján végezte el ajánlatkérő.
Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésének a megsértését és az eljárást lezáró döntést semmisítse meg, valamint kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel az alkalmazás törvényi feltételei már nem álltak fenn a hiánytalan kérelme benyújtásának időpontjában.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy mivel a kizárások miatt csak két ajánlatot kellett értékelni ezért a két szélső értékeket tartalmazó ajánlat között nem kellett sort keríteni a pontszám-arányosításra. A tárgyaláson előadta, hogy álláspontja szerint nincs olyan módszer, amely két ajánlatot figyelembe véve ne okozna torzításokat. Előadta, hogy volt olyan ajánlati elem, ahol az eltérés 20% feletti volt, így az arányosítás módszerét alkalmazva ez azt jelentené, hogy a ponthatár, alsó határa (100 pont) alatti pontszámot jelentene, de nem akartak az alsó határ alá menni, ezért csak a maximális és minimális pontszámok kerültek kiosztásra.
A tárgyaláson ajánlatkérő is elismerte, hogy nem a megadott arányosítási elv figyelembevételével osztotta ki a pontszámokat az ajánlatok értékelendő tartalmi elemeire. Saját, az eredményhirdetés alapját képező pontozását felülvizsgálta és ismételten elvégezte arányosítással a pontozást, de az ajánlati ár részszempont értékeléséhez további két tartalmi elem - nevezetesen a fiókos szekrény és a gyűjtős szekrény heti bérleti díját - is bevonta az értékelés körébe, az egyszeri szolgáltatási díjakat továbbra sem értékelte.
Kérik az alaptalan kérelmet elutasítani, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos döntést helyben hagyni.
Ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbiak szerint alapos.
Ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak megfelelő, tehát érvényesnek minősített ajánlatokat vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálhatja el.
Jelen ügyben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta elbírálni az ajánlatokat, ennek megfelelően a Kbt. 34. § (2)-(3) bekezdéseinek eleget téve az ajánlati felhívásban meghatározta a részszempontokat, amelyek az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgálnak, és meghatározta az egyes szempontok súlyszámát.
A felhívásban az első értékelési részszempont az ajánlati ár (induló) volt megadva 30-as súlyszámmal. Ajánlatkérő a dokumentáció 9. oldalán a 13. pontban az ajánlatok elbírálási szempontjainál lényegében a felhívásban foglaltakat ismételte meg, új információt nem adott.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az ajánlatkérő az ajánlati árat kizárólag a dokumentáció 1. sz. melléklete szerinti kereskedelmi ajánlati űrlapon felsorolt heti, illetve egyszeri szolgáltatások egységárainak megadásával kérte.
Az ajánlati ár tehát az ajánlati űrlapon megadni kért egységárakból áll össze, amelyeket ajánlatkérőnek értékelni kell. Nem vitatja a Döntőbizottság azt, hogy ajánlatkérő számára az ajánlati ár elemei között jelentősebb a heti rendszerességgel jelentkező díjak mint a szerződés teljesítése során felmerülő egyszeri szolgáltatási díjak. Ajánlatkérő ezen szempontjait azonban a Kbt. 34. § (1)-(4) bekezdéseiben megfogalmazott követelmények betartásával érvényesítheti.
A Kbt. 43. § (4) bekezdés e) pontja szerint, ha a részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
Ha erre nem került sor a felhívásban, úgy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás további szakaszában az értékelés során jogszerűen már nem tekinthet el a részszempont egyes tartalmi elemeinek a figyelembevételétől, arra hivatkozással, hogy azok számára kisebb jelentőséggel bírnak.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja, hogy nem járt el ajánlatkérő jogszerűen akkor, amikor úgy oldotta meg az ajánlati ár részszempont értékelését, hogy az egyszeri szolgáltatásra tett ajánlati egységárakat (egyszeri szolgáltatás Ft/db) figyelmen kívül hagyta, kizárólag az ajánlati űrlap első négy tételére tett egységár alapján képzett ajánlati árakat hasonlította össze az értékelésnél.
Megállapítható, hogy az ajánlati ár értékelésénél ajánlatkérő nem vett figyelembe minden ajánlati elemet, hanem azok közül önkényesen kiragadva négy tételt, azok közül is 2-2 tételt jelentősen eltérő súllyal vett figyelembe. Ezen túlmenően a saját maga által önkényesen képzett ajánlati árakat nem a felhívás szerint megadott arányosság elve alapján hasonlította össze, hanem a kedvezőbb értékre maximális pontszámot a kedvezőtlenebbre minimális pontszámot adott.
Ajánlatkérő számára az alábbiak szerint a törvény előírja - a Kbt 55. § (6) bekezdésben -, hogy az ajánlatok értékelése során hogyan kell eljárnia:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérő a fent kifejtett indokok alapján nem tartotta be a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtakat az ajánlatok értékelésénél, egyrészt az ajánlati ár meg sem határozható, csak az egyes egységárak, azok közül pedig nem minden elemet értékelt ajánlatkérő, továbbá az általa alkalmazott módszer nem felel meg a felhívásában előírtaknak.
A Döntőbizottság nem értett egyet azon ajánlatkérői előadással, miszerint nincs olyan arányosítási módszer, amelyet két ajánlat esetén alkalmazhatna, ugyanis ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési módszernek maradéktalanul azzal a számítási módszerrel is ki lehet elégíteni két ajánlat összehasonlításánál, hogy a kedvezőbb ajánlati elem kapja a maximális pontszámot, és a rendelkezésre álló ponttartományban a pontszámokat az ajánlati elemek arányában osztom el. Ajánlatkérő az arányosításnál nem alkalmazta ezt a módszert, sem más arányosítási módszert, így az ajánlati elemek 20%-nál nagyobb eltérése esetén, hogy a megadott ponttartományon belül maradjon 100 pontra korrigálta a kedvezőtlenebb elem pontszámát függetlenül az eltérés nagyságától. Ez a módszer az arányosság elvét a 20%-nál nagyobb eltérések esetében nem tudja kezelni jelen esetben amikor a megadott ponthatárok: 100-120.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg. A bírság összegének megállapításánál az elkövetett jogsértésre volt tekintettel alapvetően.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. augusztus 1.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
