KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7443)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.377/16/2002.
Tárgy: a Vonalkód Rendszerház Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Vonalkód Rendszerház Kft. (1034 Budapest, Szőlő u. 8., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Miniszterelnöki Hivatal (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4., 1. a továbbiakban: ajánlatkérő) "az SZT-IS 3. sz. köztisztviselői pályázat nyerteseinek használatában álló gépek és eszközök analitikus nyilvántartásának létrehozása és vezetése az ajánlatkérő irányítása és ellenőrzése mellett, a gépállomány véletlenszerű ellenőrzése, illetve az ezekkel összefüggő kimutatások elkészítése, a leltározási feladatok teljes körű megszervezése és lebonyolítása a szerződés megkötésétől számított 3 évig" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárási díjat a kérelmező, a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, az írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A Miniszterelnöki Hivatal 2001. július 20-án alapította meg az In-Forrás XXI. Informatikai Tanácsadó, Szolgáltató, Kereskedelmi Kht.-t (a továbbiakban: In-Forrás XXI. Kht., illetve Kht.). Az alapító okirat 1.5. pontjában a társaság céljai között rögzítették: "a MEH-Informatikai Kormánybiztosság pályázatainak bonyolítása, kormányzati szinten kiemelt informatikai projektek hatékony koordinálása".
Az alapító 2001. november 30-án közhasznú szerződést kötött az In-Forrás XXI. Kht.-val. E szerződés szerint az Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága bonyolítása mellett kerül beszerzésre az SZT-IS 3. sz. köztisztviselői pályázat keretében 12 000 db köztisztviselői számítógép. A szerződés II.1. pontjában az alapító erre a számítógépes projektre 2002. évben 1 320 000 000 Ft támogatást biztosított. A II.2. pontban meghatározta, hogy ez a támogatás tartalmazza a SZT-IS 3. számú pályázat nyilvántartási, leltározási és ellenőrzési feladatainak ellátásához szükséges költséget is, 880 000 000 Ft-ot.
Az alapító 2002. február 20-án kelt 1/2002. számú alapítói határozatában mint a Kht. felett tulajdonosi jogokat gyakorló Miniszterelnöki Hivatal képviselője rögzítette, hogy már megbízta a Kht.-t az SZT-IS 3. számú pályázatban beszerzett gépek ellenőrzési, leltározási, nyilvántartási feladatainak lebonyolításával. A határozat 2. pontjában felhívta a Kht.-t, hogy mint a Miniszterelnöki Hivatal nevében eljáró szervezet a fenti feladata megoldásához szükséges szolgáltatásokat közbeszerzési eljárás keretében szerezze be. A határozat 3. pontja szerint a végrehajtásról a Kht. ügyvezetője köteles gondoskodni.
A Közbeszerzési Értesítő 17. számában 2002. április 24-én nyílt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása közzétételére került sor a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A felhívásban ajánlatkérőként a Miniszterelnöki Hivatal, míg az ajánlatkérő képviseletében eljáróként az In-Forrás XXI. Kht. került feltüntetésre.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat.
A 13. b) pontban az alábbi értékelési részszempontok, súlyszámok kerültek meghatározásra:
részszempontok súlyszámok
- teljesítési határidő 10
- ajánlati ár 10
- az alkalmazott rendszer beilleszthetőségének költségei 8
- garanciavállalás időtartama 8
- a nyilvántartásba vett eszközökre vonatkozó biztosítási ügyletek megkötésének és a biztosító költségeinek átvállalása ajánlattevő részéről 6
- az ajánlattevő által vállalt szaktanácsadás terjedelme 6
- fenntartási költségek 6
- vállalt hibás teljesítési kötbér mértéke 5
- vállalt késedelmi kötbér mértéke 5
Az adható pontszám részszempontonként 1-től 10-ig terjedt. A pontszámok számításának módszere a következők szerint került meghatározásra: a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot, a legkedvezőtlenebb l pontot, a többi ajánlat pontszáma a kettő között lineáris módszerrel kerül kiszámításra.
Dokumentáció is készült, amely tartalmazta az ajánlatok tartalmi és formai előírásait, az elvégzendő feladatok részletes meghatározását.
A dokumentációban közlésre került, hogy az SZT-IS 3 kódjelű pályázat nyertese jelenleg kb. 12 000 ember, melyből a budapestiek aránya kb. 1/6, a vidékiek aránya kb. 5/6.
A kérelmező 2002. május 25-én kelt, az In-Forrás XXI. Kht.-hoz címzett és 2002. május 28-án érkezett levelében kérdést tett fel a felhívás és a dokumentáció ellentmondásaival, valamint a beszerzés tárgyával kapcsolatban. Erre a kérdésre az In-Forrás XXI. Kht. 2002. május 29-én azt a választ adta, hogy a kérdés határidőn túl érkezett, így nem áll módjában azt megválaszolni.
Az ajánlatok benyújtási határideje 2002. június 3-án módosításra került az eredeti, 2002. június 4-i időpontról 2002. június 14-re, az erre vonatkozó hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő 2002. június 12-i számában jelent meg.
Konzultációra is sor került 2002. június 4-én, ahol a jelen lévő lehetséges ajánlattevők kérdéseket tettek fel. A konzultáción a dokumentáció módosításra került, amelyet ott az ajánlattevők megismertek, át is vettek. A konzultáció végén a jelenlévők elfogadták, hogy a Kbt.-ben foglaltaktól eltérően, 2002. június 7-én 17.00 óráig lehet kérdést intézni, és azok 2002. június 11-ig 17.00 óráig kerülnek megválaszolásra.
A kérelmező 2002. június 4-én kelt és ezen a napon megküldött levelében kérdéseket tett fel, részben megismételve a 2002. május 25-én feltett kérdéseit, majd június 6-án ismét megküldte a 2002. május 25-én kelt levelében feltett kérdéseit is.
Az In-Forrás XXI. Kht. 2002. június 6-án válaszolta meg a kérelmezőnek a "2002. május 25-én első ízben, majd 2002. június 4-én ismételten megküldött" kérdéseit. A kérdéseket és a válaszokat megküldte a többi ajánlattevőnek is.
A Dialog Plusz Kft. 2002. június 7-én kérdéseket tett fel, amelyek megválaszolása megtörtént, továbbá közölték a kérelmezővel, hogy a június 4-én beérkezett kérdéseire két ponton nem adtak eligazítást, amelyet ezúton pótolnak. A válaszban a kérelmezőnek a június 4-én érkezett leveléből két kérdést szó szerint kimásoltak, majd azokra megadták a választ, amelyet 2002. június 11-én küldtek meg.
A kérelmező 2002. június 12-én ismételten kérdést tett fel, amelyre nem kapott választ.
Az ajánlatok bontására 2002. június 14-én került sor.
Az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be a kérelmezőn kívül a Szenzor Kft., Student Diákszövetkezet, MONTANA Rt., Dialog Plusz Kft.
Az ajánlatokat az In-Forrás XXI. Kht. értékelte, valamennyi ajánlattevő ajánlatát érvényesnek, az ajánlattevőket alkalmasnak minősítette, majd a 2002. június 24-én megtartott eredményhirdetésen azt közölte, hogy az eljárás eredménytelen volt a Kbt. 60. § (1) bekezdés d), e) és f) pontja alapján. Az eredménytelenség indokait az összegezésben a következők szerint jelölte meg:
1. Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja: Az egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő sem tett - az ajánlatkérőnek a 32. § (2) bekezdés szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintette - megfelelő ajánlatot. A közbeszerzési kiírás ellenére a pályázók egy része nem tett eleget az értékelési részszempontokban meghatározott konkrét elvárásoknak (pl. fenntartási költség egyértelmű elhatárolása az összköltségeken belül).
2. Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontja: Az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt [55. § (4) bekezdése] eredménytelenné nyilvánítja. A kormányváltás napjától a Miniszterelnöki Hivatal Költségvetési Főosztálya a már megkötött és teljesítési stádiumban lévő szerződések esetében sem biztosítja a szükséges pénzügyi forrásokat az esedékes kifizetésekhez. Ezen túlmenően az alapító szóbeli utasítása alapján semmilyen új kötelezettséget nem vállalhat a Kht.
3. Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontja: Valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött. A Student Diákszövetkezet ajánlata olyan aránytalan pénzügyi teljesítést határoz meg, amely lehetetlenné teszi a Közbeszerzési Értesítőben közzétett lineáris bírálati szempont alkalmazását. E magatartás súlyosan sérti a többi pályázó érdekeit.
A kérelmező 2002. június 28-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson módosított. Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, bírság kiszabását.
Kérelme indokául előadta, hogy a közbeszerzési eljárásban az In-Forrás XXI. Kht. a határidőben feltett kérdéseire részben határidőn túl válaszolt, részben nem válaszolt minden írásban feltett kérdésére, megsértve ezzel a Kbt. 38. § (2) bekezdését.
Kifogásolta, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok beadásának napjáig nem közölte a közbeszerzés mennyiségét, ezzel megsértette a Kbt. 33. § (2) bekezdését, annak ellenére, hogy erre vonatkozóan határidőben kérdést tett fel az ajánlatkérőnek. Álláspontja szerint az eljárást lezáró döntésben a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára való hivatkozásnak ellentmond a szöveges magyarázat. Nem értett egyet a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi okkal sem, mivel az ajánlatkérő számára elfogadhatatlan árajánlat nem minősíthető az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértőnek. Eredménytelenné kellett volna nyilvánítani a Student Diákszövetkezet ajánlatát. A Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontjára való hivatkozást sem tudta elfogadni, mivel az írásbeli fedezetigazolást szóbeli utasítással nem tehették semmissé.
Az In-Forrás XXI. Kht. észrevételében az alaptalan kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a közbeszerzés mennyiségével kapcsolatos kérelmezői kérdésre 2002. június 7-én, illetve június 11-én adott választ, tehát határidőben. Előadta, hogy nem tudja értelmezni a kérelemben a Student Diákszövetkezet ajánlata eredménytelenségére vonatkozó kérelemrészt, mivel csak az eljárást lehet eredménytelenné nyilvánítani. Annak igazolására, hogy a pénzügyi fedezet rendelkezésre állt a közbeszerzési eljárás megindításakor, megküldte a Miniszterelnöki Hivatal és az In-Forrás XXI. Kht. között 2001. november 30-án létrejött közhasznú szerződést, ennek II. 2a pontja tartalmazza a fedezetre vonatkozó részt. Fenntartotta, hogy a Student Diákszövetkezet ajánlata miatt nem alkalmazható az értékelés során a lineáris elbírálás, és ez súlyosan sérti a többi ajánlattevő érdekeit. Megítélésük szerint a döntés jogszerű volt.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a tényállás tisztázása érdekében megkereste az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot és a Miniszterelnöki Hivatalt.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közlése szerint a Magyar Köztársaság Minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény 2. §-a k) pontja és az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a hírközlési és informatikai feladatokkal kapcsolatban - a kormányzati informatikai feladatokat kivéve - a feladat tekintetében az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a jogutód. Az ajánlati felhívás szerint azonban az ajánlatkérő a Miniszterelnöki Hivatal, így az Informatikai és Hírközlési Minisztérium nem tekinthető jogutódnak.
A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatójában jogi aggályait jutatta kifejezésre mind a (fentiekben említett, 2001. november 30-án, valamint a 2002. április 11-én kötött) közhasznú szerződésekkel kapcsolatban, megkérdőjelezte ez utóbbi hatálybalépését, mind a közbeszerzési eljárás indításával kapcsolatban. Előadta, hogy az alapító Miniszterelnöki Hivatal már az első évben biztosította az In-Forrás XXI. Kht. részére a szükséges 880 millió Ft pénzügyi fedezetet: Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a Kht.-nál a pénzügyi fedezetnek rendelkezésre kell állni, és amennyiben nem áll rendelkezésre vagy nem használható fel, az a Kht. saját számviteli, gazdasági és egyéb hibája miatt következhetett be. E körben utalt ama is, hogy a Kht. nem tett eleget a 2002. március 31-ig esedékes elszámolási kötelezettségének. Nyilatkozata szerint a Kht. részére nem adott olyan tájékoztatást, hogy nem vállalhat pénzügyi vagy más jellegű kötelezettséget, hanem írásban kapott részletes leírást a Kht. a további keretek rendelkezésre bocsátásának megtagadásáról és annak indokairól (a költségvetésben fedezet megjelölése).
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy kérelmező kérelme határidőben került-e előterjesztésre.
A kérelmező 2002. június 28-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyben az eljárást lezáró döntés, a közbeszerzési eljárás során feltett kérdésekre adott válaszok, az ajánlati felhívás, a dokumentáció jogszerűségét vitatta. A jogsértésről történő tudomásra jutás időpontjaként az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatban az eredményhirdetés időpontját, a többi jogsértéssel kapcsolatban az ajánlatok benyújtásának határidejét, 2002. június 14-ét jelölte meg.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság szerint a Kbt. fenti rendelkezésében kétféle határidőt állapít meg a jogorvoslati kérelem előterjesztésével kapcsolatban. A 90 napos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől, a másik, a 15 napos (szubjektív) határidőt pedig az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kérelmező a kérelme benyújtásával, a kérelme elkésett.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja értelmében a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát. Jelen esetben ez az időpont 2002. június 14. volt, így a kérelem benyújtása ehhez az időponthoz képest számított kilencvennapos határidőben történt meg.
A szubjektív határidő számítása szempontjából azonban a jogsértésről tényleges tudomásszerzés időpontja az irányadó.
A Döntőbizottság megállapította a becsatolt iratok alapján, hogy a kérelmező 2002. június 4-én átvette a módosított dokumentációt. Ekkor már biztosan ismerte az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmát, tudomást szerzett a vélt jogsértésről.
Ezen időponthoz képest a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos szubjektív határidő 2002. június 19-én letelt. A kérelmező a kérelmét 2002. június 28-án terjesztette elő, így az elkésett.
A Döntőbizottság határidőben előterjesztett jogorvoslati kérelem hiányában azt már nem vizsgálhatta, hogy az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció módosítása jogszerűen történt-e.
A kérelmező kifogásolta továbbá, hogy a határidőben feltett kérdéseire részben határidőn túl kapott választ, részben nem kapott választ minden írásban feltett kérdésre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező négyszer tett fel kérdéseket a közbeszerzési eljárás során. Az első kérdésre 2002. május 29-én kapott elutasító választ, a második és a harmadik (2002. június 4-én és június 6-án érkezett) kérdésére 2002. június 7-én és 11-én kapott választ. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen időpontok a válaszokkal kapcsolatos jogsértésről történő tudomásszerzés időpontjai.
Ezen időpontokhoz képest a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos szubjektív határidő 2002. június 13-án, június 22-én, illetve június 26-án letelt, a kérelmező a kérelmét 2002. június 28-án terjesztette elő, így a kérelem e vonatkozásban elkésett.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének az ajánlati felhívásra, a dokumentációra, a 2002. május 29-i, június 7-i és június 11-i ajánlatkérői válaszokra vonatkozó részét elkésettség miatt elutasította, mert e kérelemrészek érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A kérelmező az utolsó kérdését 2002. június 12-én tette fel. Erre nem kapott választ. Ebben a vonatkozásban a Döntőbizottság elfogadta a jogsértésről tudomásra jutás időpontjaként a kérelmező által megjelölt 2002. június 14-i időpontot. A Kbt. 38. §-ában szabályozott további tájékoztatás kérése és a tájékoztatás megadása ugyanis csak az ajánlat benyújtása előtt történhet, (hiszen a kérdések és a válaszok az ajánlat elkészítéséhez kapcsolódnak), így az, hogy a kérelmező június 12-én feltett kérdésére nem kapott választ, az ajánlattételi határidő lejártakor jutott egyértelműen a tudomására. E vonatkozásban a Döntőbizottság a kérelmet érdemben vizsgálta.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő - a dokumentáción kívül - további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
E § (2) bekezdése szerint a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a Kbt. 38. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn túl kért további tájékoztatást, de még a 2002. június 4-i konzultáción "elfogadott" 2002. június 7-i határidőhöz képest is öt nappal később küldte meg a további tájékoztatásra vonatkozó kérését.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy a határidőn túl feltett kérdésre nem kapott választ a kérelmező, nem történt jogsértés, hiszen ekkor már nem állt fenn a Kbt. 38. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség.
A Döntőbizottság ezt követően a jogorvoslati kérelemnek az eljárást lezáró döntésre vonatkozó részét vizsgálta.
Az eljárást elzáró döntésben megjelölt eredménytelenségi okok vonatkozásában a Kbt. 60. § (1) bekezdése az alábbiakat mondj a ki. Eredménytelen az eljárás, ha
d) az egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nem tett - az ajánlatkérőnek a 32. § (2) bekezdése szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot,
e) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt [55. § (4) bekezdése] eredménytelenné nyilvánítja,
f) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
A Döntőbizottság mindhárom eredménytelenségi okot megvizsgálta, és megállapította, hogy nem jogszerű az Kbt. 60. § (1) bekezdés d) és f) pontjára alapított eredménytelenségi döntés.
Az írásbeli összegezésben a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában rögzített körülmények nem nyújtanak alapot e szakasz alkalmazásához. E d) pont szerint ugyanis annak a feltételnek kell fennállnia, hogy egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nem tett megfelelő ajánlatot az ajánlatkérő számára. Ezzel szemben csak egyes ajánlattevők ajánlatai nem megfelelőségére történt hivatkozás az írásbeli összegezésben A nem megfelelő ajánlat megállapításának joga az ajánlatkérőt illeti meg. A becsatolt iratok alapján nem vonható le következtetés arra, hogy az ajánlatkérő megállapította volna azt, hogy minden egyes vagy a legkedvezőbb ajánlat számára nem megfelelő.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján akkor nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné a közbeszerzési eljárását, ha a rendelkezésére álló anyagi fedezetnél valamennyi ajánlattevő, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlattevő által kért ellenszolgáltatás magasabb, ez utóbbi megállapításához értelemszerűen el kell végezni az ajánlatok összehasonlítását, értékelését. Jelen esetben nem ez történt, illetőleg maga ajánlatkérő sem hivatkozott arra, hogy a fedezeténél magasabb az összes árajánlat vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő árajánlata, hanem arra, hogy egyáltalán nincsen fedezete. E probléma eredménytelenségi okként értékelése azonban nem e d) pont körében történhet meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja alapján az eljárást csak akkor lehet eredménytelennek nyilvánítani, ha megállapítható az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekmény elkövetése valamelyik ajánlattevő részéről. A rendkívül magas ajánlati ár vállalása, különösen a nyílt eljárásban, ahol egymás ajánlati árát az ajánlattevők csak az ajánlatok bontásakor ismerik meg és ahhoz kötve vannak, egyéb tényállási többletelem hiányában nem nyújt alapot ezen eredménytelenségi ok alkalmazásához.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel a Kbt. - fentiekben idézett - 60. § (1) bekezdés e) pontjában, a Kbt. 55. § (4) bekezdésére hivatkozással megállapított eredménytelenségi ok fennáll.
A Kbt. 55. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A Döntőbizottság a becsatolt és egymásnak is ellentmondó okiratok alapján azt a következtetést vonta le, hogy jelen esetben nem állapítható meg, hogy az In-Forrás XXI. Kht. mint kijelölt végrehajtó a szerződés teljesítésére képes-e. Maga a Kht. ugyanis azt közölte, hogy nem bocsátották a rendelkezésére a szükséges fedezetet, és nem jogosították fel újabb kötelezettségek vállalására.
A Miniszterelnöki Hivatal nyilatkozatából szintén nem vonható le arra vonatkozóan megalapozott következtetés, hogy a szükséges pénzügyi fedezet e feladat megvalósítására megvan-e.
E szempontból annak már nincs relevanciája, hogy a fedezet miért nem áll rendelkezésre. Továbbá maga a Miniszterelnöki Hivatal kifejezésre juttatta azon aggályait is, hogy megtörténhet-e jogszerűen és megalapozottan kötelezettségvállalás a beszerzés tárgyában. Ilyen feltételek mellett a Döntőbizottság álláspontja szerint nem vonható le arra következtetés, hogy jogszerűtlen a teljesítésre képtelenné válás miatti eredménytelenné nyilvánítás. Maguk az érintettek még nyilatkozni sem tudtak egyértelműen és igazolható módon arról, hogy a szerződés teljesítésére képesség fennáll-e.
Tájékoztatja a Döntőbizottság a feleket, hogy Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem keretei között járt el a Kbt. szabályai alapján, és hatásköre hiányában nem vizsgál(hat)ta az alapító és a tulajdonos, illetve a Kht. közötti jogviszonyokat, úgyszintén a számviteli és gazdálkodási szabályok betartását.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, az elkésett kérelemrészek tekintetében figyelemmel a Kbt. 79. § (7) bekezdésében foglaltakra is.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. augusztus 2.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
