KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7481)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.425/12/2002.
Tárgy: az ALTERRA-BAU Kft. jogorvoslati kérelme Monor Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ALTERRA-BAU Mérnöki Iroda Kft. (1105 Budapest, Ihász u. 21/A., képviseli: dr. Árva Katalin ügyvéd, 1062 Budapest, Andrássy u. 113., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Monor Uszoda Építő, Kivitelező és Szolgáltató Kht. (2200 Monor, Kossuth L. u. 78-80., továbbiakban: ajánlatkérő) "Monor, városi Uszoda megépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XI. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki, továbbá a jogsértésért felelős személlyel, vagyis dr. Kovács Attilával (a K & Z Horizontál Kft. ügyvezetőjével) szemben 300 000 Ft, azaz háromszázezer forint bírságot szab ki, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt és dr. Kovács Attilát (a K & Z Horizontál Kft. ügyvezetőjét), hogy a velük szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottsága rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. február 13-i számában részvételi felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. c) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, míg a 10. d) pont szerint a 34. § (3) bekezdésben foglaltak az ajánlati felhívásban kerülnek meghatározásra.
A részvételi jelentkezési határidőre 10 db jelentkezés érkezett, melyből ajánlatkérő 8-at (a kérelmezőt, a KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ Rt.-t, a KÉSZ Kft.-t, a SÁMA Kft.-t, az ALTERRA-BAU Kft.-t, a KALOTHERM Rt.-t. a DEBMUT Rt.-t és az ADEPTUS Rt.-t.) alkalmasnak minősített és ajánlattételre felkért, részükre az ajánlati felhívást 2002. március 28-án megküldte.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 8. pontjában meghatározta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, melyhez a részszempontokat és azok súlyszámát az alábbiak szerint állapította meg:
részszempontok súlyszámok
"- ajánlati ár (bruttó) 6
- fizetési feltételek 4
alszempontok és azok súlyszáma:
- megrendelő fizetési kötelezettségének késedelmes teljesítése esetén felszámításra kerülő késedelmi kamat mértéke (%-ban megadva) 2
- igényelt fizetési határidő (napban megadva) 2
- teljesítési határidő (év, hónap, nap) 2
- jótállás időtartama (hónap) 1
A részszempontok értékelése során a tartalmi elemenként adható pontszám: 1-100 pont.
Az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemek elbírálásának módszere: a legjobb ajánlati tartalmi elem maximális pontot kap, a többi pedig a legjobbhoz arányosan viszonyítva kap pontszámot."
Az ajánlati felhívás mellé részletes pályázati feltételeket csatolt ajánlatkérő, mely az értékelésről további információt nem tartalmazott.
Ajánlatkérő 2002. április 19-én helyszíni konzultációt tartott, és az azon, valamint az írásban feltett kérdéseket megválaszolta, mellyel a költségvetést és a terveket pontosította.
2002. május 3-án ajánlatkérő tájékoztatta ajánlattevőket, hogy a feltett kérdések megválaszolásának elhúzódása miatt az ajánlattételi határidőt 2002. május 9-ről 2002. május 21-re elhalasztja, mely határidőre mind a 8 felkért ajánlattevő benyújtotta ajánlatát.
Ajánlatkérő megbízottja érvényességi szempontból értékelte az ajánlatokat, mely során az ALTERRA-BAU Kft.-től és a DEBMUT Rt.-től hiánypótlást kért, az ALTERRA-BAU Kft.-től és a SÁMA Kft.-től a kirívóan alacsony árra kért magyarázatot, a SÁMA Kft.-től, az ALTERRA-BAU Kft.-től, a KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ Rt.-től és a KALOTHERM Rt.-től a nem egyértelmű kijelentések tisztázására tett fel kérdéseket.
A hiánypótlások és pontosítások után ajánlatkérő megbízottja értékelte az ajánlatokat, javaslatában valamennyit érvényesnek minősítette, elvégezte a tartalmi elemek pontozását, és javasolta a SÁMA Kft. nyertesként történő kihirdetését.
Ajánlatkérő képviselő-testület - elfogadva a megbízottja javaslatát - döntött a SÁMA Kft. nyertességét illetően.
Ajánlatkérő 2002. június 5-én tartotta meg az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy valamennyi ajánlatot érvényesnek minősített, és a SÁMA Kft. ajánlata a közbeszerzési eljárás nyertese.
Kérelmező 2002. június 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az eljárást lezáró döntés jogszerűségét sérelmezte. Álláspontja szerint az értékelés részben nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott arányossági követelményeknek és az értékelés módszerének.
A Döntőbizottság D.340/14/2002. számú határozatával megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint kötelezte az ajánlatkérőt a költségek viselésére.
Ajánlatkérő élve a Kbt. 88. § (8) bekezdés rendelkezésében biztosított lehetőséggel az ajánlatokat újra értékelte, majd 2002. július 18-án tartotta az ismételt értékelés eredményhirdetését. Ajánlatkérő az ismételt hirdetésen kihirdette, hogy valamennyi ajánlatot érvényesnek minősítette, és a SÁMA Kft. ajánlata a közbeszerzési eljárás nyertese.
Kérelmező 2002. július 27-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az eljárást lezáró döntés jogszerűségét vitatta. Kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2002. július 31-én kiegészítette, majd a 2002. augusztus 8-án tartott tárgyaláson módosította. Álláspontja szerint az ajánlatok ismételt értékelése nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott követelményeknek, mert annak során a 2. bírálati részszempont 1. alszempontjában ajánlatkérő az ajánlatkérői fedezetet vette az értékelés alapjául, illetve annak alapján képzett arányokat és így pontozott, holott erre vonatkozó rendelkezést az ajánlati felhívásban és dokumentációban nem határozott meg. Ennek alapján kérte a Döntőbizottságtól az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő által használható értékelési módszer meghatározását, az ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint pontozott, mert álláspontja szerint a Kbt. és az ajánlati felhívás rendelkezéseinek megfelel a 2. részszempont 1. alszempontjának pontozása, melyben az ajánlatkérő fedezetéből - azt 100%-nak véve - kivonták a megajánlott késedelmi kamat%-okat és az így kapott százalékokat arányosították. Kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek jelen jogorvoslati eljárás szempontjából érdemi észrevételt nem tettek:
A Döntőbizottság D.425/3/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A fizetési feltételek bírálati részszempontot ajánlatkérő két alszempontra bontva értékelte. A bírálati részszempont egészének értékelése során csak úgy biztosítható a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelő pontozás, ha a bírálati részszempontot alkotó alszempontok értékelése is annak megfelelően történik.
Ajánlatkérő ezen alszempont értékelésére vonatkozó olyan rendelkezést nem rögzített az ajánlati dokumentációban, hogy a késedelmi kamat az ajánlatkérő fedezetének tükrében kerül értékelésre.
A fizetési feltételek bírálati részszempont "késedelmi kamat megrendelői fizetési késedelem esetén" alszempontjának értékelése az összegzés alapján a következő:
jegybanki alapkamat az ajánlattételi időszakban = 8,5%
késedelmi pont súlyozott
kamat pontszám
KÉSZ Kft. 8,5% 91,5 183
ADEPTUS Rt. 0% 100 200
BAU-SYSTEM Kft. 0% 100 200
SÁMA Kft. 7% 93 186
ALTERRA-BAU Kft. 2,125% 97,9 195,8
KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ Rt. 8,5% 91,5 183
KALOTHERM Rt. első 10 nap 0%, 91,7 183,4 majd 8,5%
DEBMUT RT. 6% 94 188
Ajánlatkérő ezen alszempont értékelése során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a késedelmi kamat az ajánlatkérő rendelkezésére álló pénzügyi fedezetet csökkenti, vagyis a 0%-os mértékű késedelmi kamat esetében az ajánlatkérő fedezete 100%-ban megmarad. Abban az esetben, ha valamilyen mértékű késedelmi kamatot számít fel az ajánlattevő, a fedezet csökken a megajánlott%-os mértékkel. Az ajánlatkérő tehát közvetett úton állapította meg az adott pontokat és az ajánlatok egymáshoz való viszonyát, mert a megmaradó fedezet%-os mértékét hasonlította össze aránypárok segítségével a következőképpen:
- ha valaki 0% késedelmi kamatot számít fel, a fedezet 100%-a marad, pontszáma 100 pont,
- aki 7% késedelmi kamatot számít fel, a fedezet 93%-ban marad meg, pontszáma 93 : 100 = 9,3 × 100 = 93 pont,
- aki 8,5% késedelmi kamatot számít fel, a fedezet 91,5%-ban marad meg, pontszáma 91,5 : 100 = 9,15 × 100 = 91,5 pont.
Jelen bírálati részszempontnál csak a%-os nagyság volt értékelhető. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által az ajánlatok tartalmának megállapítására igénybe vett azon megoldás, hogy a fedezetből, mint 100%-ból kivonta a késedelmi kamatok mértékét helytelen volt, mert egy általa képzett konstans számból való kivonással megváltoztatta az ajánlatok tényleges tartalmi elemeit. Ennek során az ajánlatkérő által végett kivonás - tekintettel arra, hogy a számok abszolút értékét megnövelte - az egyes ajánlati elemek egymáshoz való arányát is megváltoztatta, hiszen az ajánlatokban szereplő bármely két szám, például a 7% és a 8,5% egymáshoz való aránya nem azonos a belőlük képzett 93% és 91,5% egymáshoz való arányával.
Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy ez az értékelési módszer jogszerűnek tekinthető, a Döntőbizottság nem fogadta el, ugyanis az így kapott pontszámok aránya nem felel meg az ajánlatokban szereplő tartalmi elemek arányának.
Ajánlatkérőnek a pontozási módszere a fizetési feltételek bírálati részszempont esetében - tekintettel a késedelmi kamat megrendelői fizetési késedelem esetén alszempont értékelésére - nem tette lehetővé, hogy érvényesüljön a Kbt. 55. § (6) bekezdés második mondatának azon rendelkezése, hogy ajánlatkérőnek az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit kell értékelnie.
Mivel a fizetési feltételek bírálati részszempont "késedelmi kamat megrendelői fizetési késedelem esetén" alszempontja esetében az értékelés alapjául szolgáló ajánlati tartalmi elemek megállapítása helytelenül történt, így az értékelés végeredményeként adott pontszámok nem lehetnek minden esetben helytállóak, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy amennyiben valamely bírálati részszempontban 0 az ajánlat tényleges és értékelhető tartalma, akkor egyszerű aránypár alkalmazására - az elemi matematikai szabályok szerint - az összehasonlítás során nincs lehetőség, azonban ajánlatkérő nem azt határozta meg, hogy aránypárral fog értékelni, hanem azt, hogy az egyes ajánlatok a legjobbhoz arányosan viszonyítva kapnak pontszámot. Ennek alapján ajánlatkérőnek lehetősége van olyan matematikai képletek alkalmazására is, melyek a 0 ajánlati elem esetén is használhatók az ajánlatok összehasonlítására. Ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (8) bekezdés szerinti újraértékelés során lehetősége lett volna az aránypárt alkalmazó értékelés helyett valamely más, de arányos pontozási módszer alkalmazására.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlattevő, illetve a Döntőbizottság nem veheti át a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőnek azt a jogkörét, hogy a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerint meghatározza az értékelés módszerét, illetve az ennek során az esetleges arányosításhoz használt ponttartományt vagy számtani képletet. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
Kérelmező a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeként a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb költség felmerülését nem igazolta.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el, az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A Kbt. 88. § (l) bekezdés f) pontja egyértelmű rendelkezést tartalmaz az igazgatási szoljárási díjjal, mint eljárási díjjal kapcsolatban, azonban nem határozza meg azt, hogy mit és milyen mértékben lehet az eljárás során felmerült költségnek tekinteni. Továbbá a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésén túl egyéb költség felmerülését nem igazolta. Tekintettel arra, hogy kérelmező nem határozta meg költségigényét, illetve nem igazolta annak tényleges felmerülését, így a Döntőbizottság érdemben nem tudta vizsgálni a jogorvoslati kérelem e részét. Ezen indokokra tekintettel a Döntőbizottság elutasította a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjon felüli egyéb költségigényét.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Kbt. 31. § (6) bekezdése szerinti felelősségi rendet meghatározó okirat alapján az ajánlatok értékelése a K & Z Horizontál Kft. ügyvezetőjének feladata és az eljárás eredményére tett javaslat jogszerűségéért az e tevékenységben közvetlenül közreműködő dr. Kovács Attila ügyvezető a felelős.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte azt is, hogy az eljárást lezáró - az ajánlatkérő képviselőtestülete által hozott - döntés megsemmisítése által a jogsérelem reparálható, hogy a jogsértés csak egy bírálati részszempontot érintett, azt, hogy az ajánlatkérő és a jogsértésért felelős személy korábbi eljárásával már megsértette a Kbt.-nak az ajánlatok értékelésére vonatkozó rendelkezéseit. A jogsértésért felelős személlyel szemben kiszabott bírság összegének megállapításakor a Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy a felelős személy üzleti tevékenysége körében hivatásszerűen foglalkozik más szervezetek közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával. Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságoknál magasabb összegűt kell alkalmazni, ezért - ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben kettőmillió forint, míg a jogsértésért felelős magánszeméllyel szemben háromszázezer forint - kiszabása.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. § (8) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint, ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. augusztus 10.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
