LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (7516)
Kf.III.37.757/2001/5.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szepesi Zsuzsa ügyvéd (Szekszárd, Kecskés F. u. 7.) által képviselt Tolna Megyei Önkormányzat (Szekszárd, Jókai u. 22.) felperesnek az dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata - iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása végett a dr. Lovász Éva ügyvéd (Szeged, Szilágyi u. 2.) által képviselt Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. (Szeged, Szilágyi u. 2.) beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2001. június 5. napján meghozott 13.K.34.932/2000/15. számú ítélete ellen az alperes részéről 16. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10 000 (tízezer) Ft másodfokú eljárási perköltséget.
A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az alperes a D.276/19/2000. számú határozatával a beavatkozó jogorvoslati kérelmének helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérő az Ady Endre Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium bővítése, rekonstrukciója tárgyú közbeszerzési eljárásában megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, valamint az 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő felperest 2 000 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Az alperes a Kbt. 55. § (6) bekezdése alkalmazásával, a részszempontokra - 1. műszaki paraméterek, 2. ajánlati ár, 3. helyi munkaerő foglalkoztatásának elősegítése, 4. szerződési feltételek - általa adott pontszámok alapján megállapította, hogy az eljárás nyertese nem a felperes által kihirdetett Wiedemann Rt., hanem a beavatkozó lett összességében kedvezőbb ajánlatával. A felperes a Kbt. 52. § (1) bekezdését azzal sértette meg, hogy két ajánlattevő ajánlatát érvénytelenként bírálta el.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta akként, hogy a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértésére vonatkozó rendelkezést törölte, és a bírságot 1 000 000 Ft-ra mérsékelte. Ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy amennyiben egy ajánlat valamely értékelési részszempontból teljességgel megfelel a követelményeknek, semmilyen indok nincs a maximálisnál alacsonyabb pontszám adására, önmagában azonban a teljes ponttartomány kihasználásának hiánya nem jogszabálysértő. Ugyanakkor alacsonyabb pontozás esetén is indokolt az ajánlatkérő által észlelt és az adható pontszámot csökkentő hiányosságok konkrét megjelölése. A bíróság a 3. részszempont tekintetében megállapította, hogy a Wiedemann Rt. a beavatkozótól lényegesen jobb ajánlatot tett - ez utóbbi 90%-os arányra vonatkozó vállalása nem volt valós, mivel az alkalmazni kívánt Csőszer Kft. csődeljárás alatt állt -, a két ajánlattevőnek adott pontszámai az ajánlatok közötti eltérést megfelelően tükrözik. A bíróság megállapította, hogy helyes értékelés szerint a Wiedemann Rt. ajánlatára 1733, a beavatkozó ajánlatára 1698 pont lett volna az adható összpontszám. Mivel a felperes a Wiedemann Rt.-t hirdette ki a közbeszerzési eljárás nyertesének, döntése megfelelt a Kbt. 59. § (1) bekezdésének.
Az alperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával a felperes keresetének a teljes elutasítását. Álláspontja szerint a felperes a 3. részszempontnál megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését, a beavatkozói nyilatkozat értékelhető tartalma 90% helyi munkaerő foglalkoztatás, amely alapján 54 pont illette meg. A beavatkozó nyilatkozatának értékelése nem történhet a felperes által választott módon, azaz a tételes költségajánlat egyes munkanemeit illető összeszámítással, mert a "bevonás" nem jelenti a munkafajta teljes alvállalkozásba adását. Ugyanakkor annak nincs különösebb konzekvenciája a 90%-os mértékre vonatkozó nyilatkozat megítélésében, hogy a Magyar Aszfalt Kft. nem helyi székhelyű, illetve annak sem, hogy a Csőszer Kft. a szerződés teljesítés idején ténylegesen igénybe vehető lesz-e.
A beavatkozó a fellebbezésre tett észrevételében az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, hogy nincs indok arra, hogy a beavatkozói nyilatkozat valóságtartalmát utólag támasztott feltételrendszer alapján a felperes lerontsa.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és az abból levont jogi következtetése is helytálló, lényegében helyes indokai alapján hagyta helyben a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésben előadottakra utalással megjegyzi, hogy a beavatkozó valóban 90%-ban jelölte meg a helyi munkaerő arányát, azonban azt is feltüntette, hogy ezt milyen helyi munkaerővel kívánja megvalósítani. E körben pedig helyesen döntött az elsőfokú bíróság, hogy a beavatkozó által megjelölt alvállalkozók vállalás teljesítésére való alkalmasságát is vizsgálni és értékelni kell.
Helyesen vonta tehát az elsőfokú bíróság mérlegelési körébe az ajánlatban szereplő 90%-os arány megalapozottságát, illetőleg ennek vizsgálatát. A Kbt. 24. §-ának (2) bekezdésében deklarált esélyegyenlőség elvére is tekintettel, amennyiben az ajánlat részletezi, hogy a helyi munkaerő vállalt arányát miképpen kívánja megvalósítani, annak valóságtartalmát a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával helyes indokai alapján helybenhagyta.
A pervesztes alperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperes másodfokú perköltségének a megfizetésére.
A fellebbezés illetékét az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a].
Budapest, 2002. június 18.
Dr. Kozma György s. k., Dr. Kárpáti Zoltán s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Madarász Gabriella s. k.,
bíró
