KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7595)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.328/10/2002.
Tárgy: a Pannon-Org Kft. jogorvoslati kérelme az Igazságügyi Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Turkovits Judit ügyvéd (1074 Budapest, Szövetség u. 5-7.) által képviselt Pannon-Org Szervezési és Szolgáltató Kft. (1118 Budapest, Hegyalja út 74., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet dr. Gróf Éva jogtanácsos által képviselt Igazságügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth L. tér 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) a gazdálkodószervezetek letéti és közzétételi mérlegbeszámolóinak - éves szinten kb. 400 000 db - feldolgozása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. január 23-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzésre. A felhívás 16.7. pontjában közölte, hogy ha "az eljárásban a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlatot tevő kihirdetésére sor kerül, úgy a nyertes visszalépése esetén az ajánlatkérő vele köt szerződést".
Az ajánlattételi határidőre nyolc ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz, közöttük a kérelmezőé. Ajánlatkérő a március 28-án tartott eredményhirdetésen a Bull Mo. Kft.-t hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek kérelmezőt.
Kérelmező április 5-én előterjesztett kérelmére indult jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megsemmisítette az eljárást lezáró döntést.
Ajánlatkérő május 24-i eredményhirdetésen a Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontjára hivatkozva a közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította. Egyben bejelentette, hogy új közbeszerzési eljárást folytat le. Az eredménytelenné nyilvánításról szóló tájékoztatót ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő május 5-én megjelent számában megjelentette.
Kérelmező május 25-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő eredménytelenné nyilvánította a közbeszerzési eljárást, ahelyett, hogy vele, mint a második legkedvezőbb ajánlattevővel megkötötte volna a szerződést. Álláspontja szerint ajánlatkérő ezen döntésével megsértette a Kbt. 24. §-ában rögzített, az eljárás nyilvánossága, tisztasága és az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosítását deklaráló alapelveket, mert abból azon következtetést lehet levonni, hogy csak a Bull Mo. Kft.-vel akar szerződni.
Kérte a jogsértés megállapítását, a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét kimondó döntés megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését kérelmező nyertesnek minősítésére. Kérelme indokaként egyrészt arra hivatkozott, hogy ajánlatkérő által az eredménytelenné nyilvánítás jogcímeként megjelölt Kbt. 60. § (1) bekezdés g) pontját csak 2002. január 1-jétől megkezdett közbeszerzésekre lehet alkalmazni, a jelen közbeszerzési eljárás pedig 2001. december 27-én indult. Másrészbeni indoka szerint ajánlatkérőnek a nyertes visszalépése esetén a kiírás alapján a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel kellene szerződést kötni.
Ajánlatkérő kérte a kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a Kbt. 4. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzés megkezdésén a felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének időpontját kell érteni. A felhívás 2002. január 23-án lett közzétéve a Közbeszerzési Értesítőben. Az eljárásra tehát már a 2001. évi LXXIV. törvénnyel módosított Kbt. rendelkezései irányadók, így a 60. § (1) bekezdése is, miszerint ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megsemmisítése esetén ajánlatkérő elhatározhatja új közbeszerzési eljárás lefolytatását.
Előadta továbbá, hogy a felhívás 16.7. pontjában arra az esetre helyezte kilátásba a második legkedvezőbb ajánlattevővel való szerződéskötést, ha a nyertes visszalép attól. A visszalépés önkéntességet jelent, a nyertes nem önkéntesen, hanem a Döntőbizottság határozata folytán esett el a szerződéskötéstől.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt.-nek a 2001. évi LXXIV. törvénnyel módosított 60. § (1) bekezdés g) pontja kimondja: Eredménytelen az eljárás, ha "a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától".
A Kbt. ezen rendelkezését a 2002. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra lehet alkalmazni.
A Kbt. 4. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás megkezdése az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének időpontja, közzétételen a 29. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Értesítőben való közzétételt kell érteni.
Tényként rögzíthető, hogy a Döntőbizottság a D.172/16/2002. sz. határozatával megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Ajánlatkérőnek tehát joga volt új közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett dönteni. Ezen ajánlatkérői jogosultságot nem korlátozza az a tény, hogy ajánlatkérő a felhívás 16.7. pontjában közölte, hogy ha a nyertes visszalép, akkor a kihirdetett második legkedvezőbb ajánlattevővel fog szerződést kötni. A felhívás 16.7. pontja ugyanis a nyertes visszalépése esetére szól, a jogvita tárgyát képező tényállás szerint pedig a nyertes nem lépett vissza, az ajánlatkérő és a nyertes általi szerződéskötésre a Döntőbizottság határozati rendelkezése folytán nem kerülhetett sor.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést azáltal, hogy a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította és új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozta el. Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapelvi rendelkezéseit is megsértette a vele való szerződéskötés mellőzésével és az eljárás eredménytelenné nyilvánításával.
A kérelem e tekintetben sem megalapozott.
A Kbt. a közbeszerzési eljárás alapelveinek védelmét tételes rendelkezésekkel biztosítja. Az eljárás nyíltsága alapelvet védi a nyílt eljárási forma elsődlegességét kimondó szabály [26. § (1) bekezdés], ide sorolhatók pl. az ajánlatok bontásával, az eljárás eredményének közzétételi kötelezettségével [61. § (1) bekezdés] kapcsolatos rendelkezések is. Az eljárás tisztaságának védelmét hivatottak garantálni pl. az összeférhetetlenségi szabályok [31. § (2) bekezdés], az ajánlattevők esélyegyenlőségét pedig pl. az ajánlati kötöttségre (49. §) és az ajánlatok elbírálására [34. §, 55. § (6) bekezdés] vonatkozó tételes rendelkezések.
A Kbt. 24. §-ában rögzített alapelvi rendelkezések megsértését a Döntőbizottságnak a bíróság ítélkezési gyakorlatával alátámasztott joggyakorlata szerint csak akkor lehet megállapítani, ha ajánlatkérő kétséget kizáróan nem biztosította a közbeszerzési eljárásában annak nyíltságát, és/vagy tisztaságát, és/vagy az ajánlattevők esélyegyenlőségét, de ezen alapelvi rendelkezések hatályosulását védő tételes rendelkezést nem sértett meg.
Az eljárás eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó rendelkezések [60. § a)-g) pont] lényegében mindhárom alapelv védelmét szolgálják. A Döntőbizottság fenti megállapítása szerint ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a közbeszerzési eljárást eredménytelennek, e téren jogsértést nem követett el.
A kérelem alapján ezért a Döntőbizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a eredménytelenné nyilvánítás tételes szabályai betartása ellenére sérült-e valamelyik alapelv.
A Kbt. tételes rendelkezéseket tartalmaz az alapelveket védő szigorú szabályok alóli kivételekre nézve is. Ilyen kivételes rendelkezés a 60. § g) pontja, ami lehetővé teszi ajánlatkérő számára, hogy eredménytelenné nyilvánítsa és újra kezdje a közbeszerzési eljárást, ha az abban hozott valamely döntését a Döntőbizottság megsemmisíti. Ez esetben ugyanis ajánlatkérő mintegy maga orvosolja a jogsértését, megszüntetve az abban keletkezett jogsértő állapotot.
A tételes szabályok nem állhatnak ellentétben az alapelvi rendelkezésekkel. Ezért ha a törvény privilegizáltan (engedően) szabályoz egy adott tényállást, akkor annak fennállását nem tekinti az alapelvekkel ellentétben állónak, azokat sértőnek. A privilegizált szabály adta lehetőséggel élés pedig nem minősül az alapelvi rendelkezés(ek) megsértésének.
A Kbt. a jogvita tárgyát képező tényállásra - az ajánlatkérő döntésének a Döntőbizottság általi megsemmisítését követő helyzetre - a 61. § g) pontja engedő szabályt tartalmaz, ajánlatkérő ezzel a lehetőséggel élve nyilvánította a közbeszerzési eljárást eredménytelennek.
Az e kérdésben kifejtettek értelmében nem állapítható meg az alapelvi rendelkezés/ek ajánlatkérő általi megsértése, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. július 3.
Dr Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
