KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7606)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.388/17/2002.
Tárgy: a Debreceni Magas- Mély- és Útépítő Rt. jogorvoslati kérelme a Környezetvédelmi Minisztérium KAC Koordinációs Főosztály közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Debreceni Magas- Mély- és Útépítő Rt. (4025 Debrecen, Barna u. 15., képviseli: dr. Varga Péter ügyvéd, 4026 Debrecen, Darabos u. 63., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium KAC Koordinációs Főosztály (1011 Budapest, Fő u. 44-50., képviseli: Lékó és Társa Ügyvédi Iroda dr. Lékó László ügyvéd, 1013 Budapest, Attila út 4. XII/76., a továbbiakban: ajánlatkérő) "bányászati tájrendezési feladatok elvégzése az ország 19 különböző bányájában 18 településen" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 55. § (1) és (6) bekezdését, az 57. § (2) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérőnek a Kondoros és Kunhegyes részekre hozott eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyzázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. március 13-i számában tette közzé részvételi felhívását nyílt előminősítési eljárás megindítására. A felhívása 3. a) pontja értelmében bányászati tájrendezési feladatok elvégzésére kért ajánlatot az ország 19 különböző bányájában, 18 településen. A 3. b) pontban meghatározta a teljesítés helyszíneit és a 3. d) pontban lehetővé tette részajánlat tételét oly módon, hogy egy-egy helyszín képezhette a részajánlat tárgyát, és megengedett volt tetszőleges számú helyszínre is egyidejű ajánlattétel.
A részvételi jelentkezési határidőre, 2002. április 8-ra nagyszámú jelentkezést nyújtottak be, és ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők részére 2002. április 22-én küldte ki az ajánlati felhívását.
Az ajánlati felhívás 6. pontjában ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont alapján értékeli, és az alábbi részszempontokat, ponthatárokat állapította meg.
A kért ellenszolgáltatás összege 0-100 pont súlyszáma: 5
Az ajánlat műszaki színvonala 0-100 pont súlyszáma: 4
Egyéb vállalások
Kötbér 0-25 pont súlyszáma: 4
Összege 0-25 pont súlyszáma: 4
Garanciavállalás 0-25 pont súlyszáma: 2
Szavatossági fizetési feltételek 0-25 pont súlyszáma: 1
A vállalási határidők 0-100 pont súlyszáma: 2
Az ajánlati felhívás 10. pontjának negyedik francia bekezdésében ajánlatkérő az alábbi tájékoztatást adta:
"Ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást (árat) tartalmaz, az ajánlatkérő a Kbt. 57. § (2) bekezdése értelmében írásban kér magyarázatot. Amennyiben az adott magyarázatot ajánlatkérő nem tartja elfogadhatónak, úgy ajánlattevő a fenti
6. pontban meghatározott részszempontok közül a kért ellenszolgáltatás összege tekintetében 0 pontot kap."
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, amely két részből állt. A DOK I. tartalmazta ajánlatkérő általános jellegű előírásait az ajánlatok tartalmi és formai követelményeiről, míg a DOK II. az egyes projektekre, helyszínekre specifikusan írta elő ajánlatkérő feltételét.
A DOK I-ben az ajánlatkérő a III. 1. pontban közölte az ajánlattevőkkel, hogy az ajánlatot átalányáron kell megadni, és az ajánlati árnak tartalmaznia kell a megvalósítás érdekében felmerülő valamennyi költséget.
A DOK II. részét képezték a részletes kiviteli tervek és a költségvetés.
Ajánlatkérő az írásban feltett kérdésekre "Kiegészítő tájékoztatást" küldött az eljárásban részt vevők számára, ebben pontosította az elbírálási szempontok tartalmát, illetve a dokumentációban foglalt adatokat.
A 2002. június 3-i ajánlattételi határidőre a kérelmezőn kívül az alábbi ajánlattevők tettek ajánlatot az eljárás tárgyát képező két rész vonatkozásában: Kondoros: Mezőtúr Tiszazugi Vízgazd. Társ., Szeviép Rt., Szekszárd Paksi Kft., Szalóczi és Társa Bt., Bioflott Kft., Körös-Berettyói Vízgazd. Társ. és a Strabag Kft.
Kunhegyes: Infra-Start Kft., Pálbükkös Bt., Szekszárd-Paksi Kft., Alterra Építőipari Kft., Terszol Szövetkezet., Fetivíz Kft., Bioflott Kft., Mezőtúri Tiszazugi Vízgazd. Társ., Cronus Kft., Jász Építési Kft., Szeviép Rt., Geoteam Kft., Metróépszolg Rt., Geoszaurusz Kft., Bánhalmi Mélyépítő Kft., Hevesvíz Rt., Strabag Rt. és a Tengely Közmű Kft.
Az ajánlatok értékelését a Körös-Aqua Kft. végezte el. Ennek során 2002. július havi árszinten összeállított egy költségvetést, és az így kiszámított összeget tekintette "mérnökár"-nak. Ez Kunhegyes vonatkozásában bruttó 67 656 000 Ft volt, míg Kondoros vonatkozásában bruttó 27 171 000 Ft volt. Az ajánlati ár értékelése során ezen mérnökárból kiszámította az úgynevezett "limitár"-at, ez a mérnökár 75%-a volt, azaz Kunhegyesnél 54 125 000 Ft, Kondorosnál 21 737 000 Ft.
Azokat az ajánlattevőket, akiknek az árajánlata nem érte el a fenti limitárat - köztük mindkét esetben a kérelmezőt is - az ajánlatkérő képviseletében az ügyvédi iroda 2002. június 19-én nyilatkozattételre szólította fel az ajánlati felhívás 10. pontjának negyedik francia bekezdésére hivatkozással az árképzésére.
A felhívottak az előírt határidőn belül megadták az árképzésre vonatkozó válaszukat.
A kérelmező az alábbi nyilatkozatot tette: "A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Koordinációs Főosztályának ajánlatkérésére a Bányavállalkozókra át nem hárítható feladatok kivitelezésére Kondoros projektre benyújtott, teljes körű ajánlatunkat az ajánlati felhívás, az átadott tervdokumentáció, részletes feltételek és a helyszín ismeretében, I. osztályú munkavégzésre, a vonatkozó műszaki előírások és szabványok betartásával adtuk meg. Rendelkezve a megvalósításhoz szükséges szakemberekkel, gépekkel, eszközökkel, szakmai gyakorlattal, továbbá referenciamunkákkal. A leadott versenyárunkra teljes műszaki és erkölcsi felelősséget vállalunk."
Ajánlatkérő a részéré küldött magyarázatokat nem fogadta el, és minden esetben nemcsak az ajánlati ár részszempontra, hanem az összes részszempontra, az ajánlatra 0 pontot állapított meg. Az ajánlati árat pedig akként értékelte, hogy a mérnökárat legjobban megközelítő ajánlat kapta a maximális pontszámot, és az attól akár olcsóbb, akár drágább ajánlati árak arányosan kevesebb pontszámot kaptak.
Ajánlatkérő 2002. július 3-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Az eredményhirdetésen és annak jegyzőkönyvében helyszínenként feltüntették a nyertes és a második helyezett ajánlattevő nevét, ajánlati árát és összpontszámát, és helyszínenként közölték a 0 pontos ajánlatok számát. Az eredményhirdetési jegyzőkönyvet dr. Balázs Péter és a Közbeszerzési Értékelőbizottság tagjai írták alá.
Ajánlatkérő ezt az eredményhirdetési jegyzőkönyvet kézbesítette ki az ajánlattevők részére, írásbeli összegezést nem készített, és 2002. július 17-én még megküldte az ajánlattevők részére értékelése ponttáblázatát (ez az ajánlattevők nevét és a részalszempontok szerint megállapított pontszámokat, illetve azok összesítését tartalmazta).
A kérelmező 2002. július 8-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyben Kondoros és Kunhegyes részek vonatkozásában kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Írásban és tárgyaláson pontosított kérelmében arra hivatkozott, hogy ajánlatkérő jogsértően alkalmazta a Kbt. 57. § (2) bekezdésében foglaltakat. E szakasz ugyanis a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozik, míg ajánlatkérő nem a piaci árat vette figyelembe - amelyet az ajánlatok tükröztek -, hanem az általa mesterségesen kialakított mérnökárat. Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő nem fogadta el az írásbeli magyarázatukat, pedig abból és az ajánlatukból megállapítható, hogy a teljes műszaki tartalom teljesítését vállalták. Megítélése szerint jogsértő, hogy ajánlatkérő az egész ajánlatra is megállapította a 0 pontot. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ajánlati árnál ajánlatkérő ugyanannyi pontszámot állapított meg a mérnökártól akár le, akár felfele eltérő ajánlati árakra.
Álláspontja szerint ajánlatkérő még a ponttáblázat kiküldésével sem teljesítette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében meghatározott írásbeli összegezési kötelezettségét, mivel az 5. számú melléklet szerint az ajánlatok tartalmi elemeit is fel kell tüntetni.
A Döntőbizottság 2002. július 9-én a D.388/5/2002. számú határozatában ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötését Kondoros és Kunhegyes részek vonatkozásában megtiltotta.
Ajánlatkérő írásbeli és szóbeli nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy ajánlatkérő 2002. január 30-án megbízási szerződést kötött a Lékó és Társa Ügyvédi Irodával, melyben az irodát bízta meg a bányászati tájrendezéssel kapcsolatos kétfordulós közbeszerzési eljárás lebonyolításával, és tevékenységét a 9. pont szerint a megbízó utasításai szerint köteles ellátni.
A megbízott ügyvédi iroda feladatait a 2002. február 21-én készített munkatervben pontosították. Ebben előírták a megbízott részére, hogy minden általa készített közbeszerzési dokumentumot előzetesen a minisztérium bányászati osztálya részére kell bemutatni, illetve azokat a bányászati osztály által adott szempontok szerint köteles elkészíteni. Rögzítették, hogy az eljárásba bevonásra kerül a minisztérium által már korábban is foglalkoztatott Körös Aqua Kft. Egyeztették a Közbeszerzési Értékelőbizottság tagjainak személyét. A megbízott ügyvédi iroda 2002. április 3-án vállalkozási szerződést kötött a Körös Aqua Kft.-vel, melynek 1. c) pontjában a Kft. feladataként határozták meg az ajánlatok műszaki, szakmai értékelését a Kbt. alapján.
Ajánlatkérő becsatolta a 2002. április 15-én készített emlékeztetőt, annak alátámasztására, hogy előzetesen maga ajánlatkérő hagyta jóvá, hogy a Körös Aqua Kft. készítsen 2002. júliusi árszinten költségvetést, és ennek alapján végezzék az értékelést, és az ennél lényegesen alacsonyabb árat nem lehet elfogadni.
Szintén csatolásra került a 2002. június 26-án kelt emlékeztető, amely az ajánlatok értékeléséről készült. Ezen részt vett: a Koordinációs Főosztály akkori főosztályvezetője, a Bányászati Osztály osztályvezetője, dr. Lékó László ügyvéd és a Körös Aqua Kft. ügyvezetője. Az ügyvezető ismertette az általa elkészített értékelést a mérnökárra és az ebből képezett limitárra vonatkozóan, és közölte azt is, hogy a limitár alatti árakat, mivel a válaszok nem terjedtek ki a műszaki megoldásra, nem fogadták el.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem kifogásolható azon igénye, hogy csak reális ajánlatokat fogadjon el, emiatt alakította ki a mérnökár és limitár rendszerét, és ezzel is kívánja biztosítani a megfelelő minőségű teljesítést.
Előadta továbbá, hogy csak abban az esetben tudta volna elfogadni az ajánlattevők magyarázatát, ha az elvégzendő munkával kapcsolatosan olyan műszaki újításra, technológiára hivatkoztak volna, amely alapján az árcsökkentés megállapítható lett volna. Az ajánlattevők azonban válaszaikban ilyent nem jelöltek meg.
A Körös Aqua Kft. mint e területen évek óta tevékenykedő szakcég ismeri a piaci viszonyokat, így az általa kiszámított ár tükrözi a valós piaci viszonyokat. Nem tudott arra vonatkozóan magyarázatot adni, hogy a mérnökárhoz képest felfele eltérő árra is ugyanolyan pontszámot állapítottak meg, mint a lefele eltérőre.
Megítélése szerint, ha nem állapítottak volna meg 0 pontot a teljes ajánlatra, akkor akár ilyen kirívóan alacsony ellenszolgáltatású ajánlattal is lehetett volna nyertes az adott ajánlattevő, és ezt kívánták megakadályozni.
A Kbt. 61. § (1) bekezdésének, illetve a 5. számú melléklet előírásainak nagy részét teljesítették. A Körös Aqua Kft. készítette a pontozásos táblázatot, és a nagyszámú ajánlattevő miatt nem került még több ajánlati elem feltüntetésre.
A Körös Aqua Kft. nyilatkozatában előadta, hogy a beszerzés tárgyát képező feladatokat, továbbá műszaki tevékenységet végez hosszú ideje, így ismeri e terület piaci viszonyait, és az általa megállapított mérnökár elfogadható piaci árnak. A korábbi években adódtak problémák a nagyon alacsony árakból, ennek alapján döntöttek úgy, hogy a megfelelő minőségű kivitelezés érdekében helyes egy irányadó árszint figyelembevétele.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül - az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban - nyilvánosan ki kell hirdetni.
A Kbt. 55. § (6) bekezdés első mondata szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el.
A Döntőbizottság ajánlatkérő eredményhirdetési jegyzőkönyve és nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a fentiek szerinti értékelési kötelezettségét nem teljesítette, mert a teljes ajánlatra, minden részszempontra 0 pontot állapított meg. Ilyen értékelésre a Kbt. kógens szabályai nem adnak felhatalmazást, és maga ajánlatkérő is a felhívása 10. pontjának negyedik francia bekezdésében csak az ajánlati ár részszempont vonatkozásában mondta ki, hogy kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetén, ha a magyarázat nem megfelelő 0 pontot állapít meg. E körben megjegyzi a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő felhívásának e rendelkezését a nyitva álló jogorvoslati határidőben nem támadták meg, így az már nem képezheti felülvizsgálat tárgyát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, mivel nem áll fenn a kérelmező ajánlata vonatkozásában ajánlatkérő - tárgyaláson tett nyilatkozata szerint sem - érvénytelenség vagy más kizárási ok, így ajánlatkérőnek az általa meghatározott részalszempontok szerint el kell végeznie az értékelést.
Felhívja a Döntőbizottság ajánlatkérő figyelmét, hogy az ajánlatok értékelését a Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemei alapján kell elvégezni. Így figyelemmel az állandósult bíróság által is elfogadott joggyakorlatra nem elfogadható ajánlati ár értékelésének ajánlatkérő által alkalmazott módszere. Észlelte továbbá a Döntőbizottság, hogy más részszempontok esetében is ajánlatkérő nem a tartalmi elemet vette figyelembe (pl.: műszaki színvonalnál az oldalszám).
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően alkalmazta a Kbt. 57. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. ezen rendelkezése nem értelmezhető, és nem alkalmazható az ajánlatkérő által fentiekben ismertetettek szerint. Egyértelmű, hogy az ellenszolgáltatás megjelölés, összekapcsolva a kirívóan alacsony jelleggel, a piaci viszonyokhoz képest jelentős eltérést feltételez. Ehhez képest a kialakított költségvetés nem tekinthető irányadónak.
A Döntőbizottság áttekintette az ajánlatkérő által készített grafikonos értékelést, és ebből megállapította, hogy pl. Kondoros vonatkozásában a mérnökár nem fejezi ki az ajánlatokból leszűrhető piaci árat, ugyanis az ajánlattevők többsége 20-22 M Ft közötti ajánlatot tett, míg a mérnökárat több mint 27 M Ft-ban állapították meg.
Így a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem megalapozottan választotta ki, mely ajánlatok vonatkozásában indokolt írásbeli magyarázat kérésére, így írásbeli magyarázatkérés jogszabályi feltételi nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megítélése szerint jogszabálysértően döntött ajánlatkérő a magyarázatadással kapcsolatosan is. Ugyanis nem kizárólag csak műszaki újítás és technológia adhat alapot az átlagostól eltérő ajánlati ár megtételére, hanem más feltételek is, pl. miként hivatkozták egyes ajánlattevők a helyszín közelsége, helyi munkaerő alkalmazása stb.
A konkrét esetben a kérelmező ajánlatának részét képezte a beárazott költségvetése, amely ajánlatkérő tárgyaláson tett előadása szerint is vonatkozott a teljes műszaki tartalomra. Ilyen feltételek mellett különös gondosságot igényel annak megállapítása, hogy kirívóan alacsonyság fennáll-e. Különösen mert szabadáras árformáról van szó, és ajánlatkérő átalányárra kért ajánlatokat. A beszerzés tárgyát képező feladatok összetétele is olyan, hogy kisebb részük a költség jellegű, és nagyobb részük a munkadíj.
A fentiekre figyelemmel arra hívja fel a Döntőbizottság ajánlatkérő figyelmét, hogy amennyiben alkalmazni kívánja a Kbt. 57. § (2) bekezdésében foglaltakat, akkor azt az e szakaszban meghatározott feltételek szerint tegye meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az 5. számú melléklet 2. a) pontja szerint az írásbeli összegezésben fel kell tüntetni az ajánlatoknak az értékelés részszempontja szerinti tartalmi elemeit.
Ajánlatkérő az előírt 5 munkanapos határidőn belül csak - a fentiekben ismertetett tartalmú - eredményhirdetési jegyzőkönyvet küldte meg az egyes ajánlattevők részére, és még a később kézbesített ponttáblázata sem tartalmazta az egyes ajánlatok értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit. E magatartásával megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (1) bekezdését és (6) bekezdését, 57. § (2) bekezdését, valamint a 61. § (1) bekezdését. Emiatt a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérőnek a Kondoros és Kunhegyes részek vonatkozásában hozott az eljárást lezáró döntését.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében jogszabálysértés megállapítása esetén kötelező bírság kiszabása.
A Döntőbizottság a bírság kiszabása során először a felelőst vizsgálta. E körben áttekintette az ajánlatkérő által becsatolt és a fentiekben ismertetett megbízási szerződést, munkatervet, vállalkozási szerződést, emlékeztetőt, valamint ajánlatkérő belső szabályzatait. Ezen okiratok összevetése alapján a Döntőbizottság azt a következtetést vonta le, hogy ugyan több szervezet, cég vett részt a jogsértőnek minősített döntésekben, azonban a végső döntést maga ajánlatkérő hozta meg. Erre tekintettel a Döntőbizottság a bírságot ajánlatkérővel szemben állapította meg.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, figyelemmel arra a körülményre, hogy az ajánlatkérő szervezetében személyi változások történtek, konkrétan a főosztályvezető személyében, és megállapítható volt, hogy az előző személy vett részt tevőlegesen a döntés kialakításában, míg a döntést aláíró személy vonatkozásában ilyen következtetésre a benyújtott okiratokból nem lehetett következtetést levonni.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg, ez jelenleg 1 M Ft.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének a kétszerese.
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során tekintettel volt arra, hogy e két rész vonatkozásában a beszerzés értéke nem jelentős összegű. Magasabb összegű bírság kiszabását a Döntőbizottság arra tekintettel sem ítélte indokoltnak, mert a jogsértés reparálható. Így a bírság összegét 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. augusztus 1.
Dr. Nagy Gizella s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
