KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7985)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.431/11/2002.
Tárgy: a KEVIÉP Kft. jogorvoslati kérelme és a Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezése Hajdúböszörmény Város Önkormányzata és Bocskaikert Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezésére Hajdúböszörmény Város Önkormányzata (4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1., képviseli: dr. Prekub János ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Bercsényi u. 4.) és Bocskaikert Község Önkormányzata (4241 Bocskaikert, Gulyás Pál u. 46.) - a továbbiakban együtt: ajánlatkérő - "Hajdúböszörmény-Bocskaikert közös szennyvízcsatorna-hálózatának címzett támogatással és egyéb állami pénzalapok támogatásával történő megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés d) pontját és a 34. § (4) bekezdés c) és d) pontját, ezért ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásra vonatkozó és az azt követő valamennyi döntését megsemmisíti, továbbá Hajdúböszörmény Város Önkormányzatával szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, Bocskaikert Község Önkormányzatával szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság a KEVIÉP Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 46., képviseli: dr. Csécsy Andrea ügyvéd, 4025 Debrecen, Boldogfalva u. 15-17., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs: A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Hajdúböszörmény Város Önkormányzata és Bocskaikert Község Önkormányzata 2001. március 19-én megállapodást kötött arról, hogy közös beruházásként kívánják megvalósítani Hajdúböszörmény és Bocskaikert szennyvízcsatorna-hálózatát és a szennyvíztisztító telep bővítését. A megvalósítással kapcsolatos beruházói-gesztori teendőket Hajdúböszörmény Város Önkormányzata látja el. A megállapodás szerint a beruházás költségei a szennyvíztisztító telep tekintetében lakosságszám arányában, a szennyvízcsatorna-hálózat beruházási költségei a tényleges hálózati hossz arányában terhelik az önkormányzatokat. Az elkészült létesítmények tulajdonjoga a saját erő és az azokra jutó állami támogatások arányában kerülnek a tulajdonukba.
A Közbeszerzési Értesítő 11. számában 2002. március 13-án megjelent, nyílt előminősítési eljárás lefolytatására vonatkozó részvételi felhívásban ajánlatkérőként a gesztor önkormányzat, Hajdúböszörmény Város Önkormányzata szerepelt.
A részvételi felhívás szerint a beszerzés tárgya a következő volt: Hajdúböszörmény-Bocskaikert közös szennyvízcsatorna-hálózatának címzett támogatással és egyéb állami pénzalapok támogatásával történő megvalósítása tárgyában. Részajánlat tételére az ajánlatkérő nem biztosított lehetőséget.
A részvételi felhívás 10. c) és d) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, a 34. § (3) bekezdésében foglaltak az ajánlati felhívásban kerülnek meghatározásra.
A részvételi jelentkezések bontásáról készült jegyzőkönyv szerint a részvételi jelentkezési határidőben, 2002. április 8-ig kérelmezőn kívül a következő jelentkezők nyújtották be részvételi jelentkezésüket: Alterra Kft., INFRA-START Kft., Swietelsky Kft., OMS-Hungária Kft., DEPONA Kft., NYÍRVÍZ Kft., SADE Magyarország Kft., a Strabag Kft. Nyíregyháza Területi Igazgatósága, a KE-VÍZ 21 Rt. Debreceni Területi Kirendeltsége.
A SADE Magyarország Kft. a részvételi jelentkezését 2002. április 16-án visszavonta.
Az ajánlatkérő a részvételi szakasz eredményét 2002. április 23-án hirdette ki. Érvénytelennek nyilvánította a Strabag Építő Kft. Nyíregyháza Területi Igazgatósága és a DEPONA Kft. jelentkezését, mivel nem csatolták az ajánlatkérő adóhatóságának igazolását.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv szerint kérelmezőn kívül alkalmasnak minősítette a következőket: Alterra Kft., INFRA-START Kft., Swietelsky Kft., OMS-Hungária Kft., NYÍRVÍZ Kft., a KE-VÍZ 21 Rt. Debreceni Területi Kirendeltsége.
Kérelmező 2002. május 7-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz az ajánlatkérőnek a részvételi szakaszt lezáró döntése ellen. Az e kérelem alapján indult D.259/2002. számú jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság 2002. május 30-án kelt D.259/15/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
A Döntőbizottság a 2002. június 14-én kelt D.259/17/2002. számú határozatával a kérelmező kérelmét elutasította, mely ellen kereset nem érkezett.
Az ajánlatkérő által az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők részére ajánlati felhívást az eredményhirdetés napján, 2002. április 23-án megküldte.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja: az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján.
Az ajánlati felhívás 13. b) pontja a következőket tartalmazta:
A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 10
- beruházó önkormányzat részére történő törvényi kereteken belüli felajánlások 8
- vállalkozási határidő, részhatáridő vállalása 6
- kötbér, jóteljesítés 4
- helyi munkaerő alkalmazása 1
Adható pontszám alsó és felső határa 1-20.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyet az ajánlati felhívás szerint 2002. május 10-ig lehetett megkérni és megvásárolni.
A felhívásban megjelölt ajánlattételi határidő 2002. június 3. volt.
Az Ajánlati kiírási dokumentáció (a továbbiakban: dokumentáció) tartalmazta az eljárás rendjére vonatkozó információkat, követelményeket, az ajánlatok benyújtásával kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, a szerződéses feltételeket, az értékelési szempontok tartalmát.
Az ajánlatkérő megismételte a dokumentáció I. részében az ajánlati felhívás 13. b) pontjában foglaltakat, majd a II. részben részszempontonként ismertette az értékelési szempontok tartalmát, az értékelés módját.
A II. rész 2. pontja foglalkozott az ajánlati árral. A 2.20. pontban az ajánlatkérő rögzítette, hogy "az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek, így többek között minden illetéket, díjat, bérletet, a kivitelezéshez, a hibák kijavításához, víztartási próbákhoz felhasznált víz, csatorna, villamos energia, hőenergia, stb. díját is, valamint a meglévő rendszerhez történő csatlakozás miatt felmerülő hálózatfejlesztési költségeket is.
A 2.25. pontjában ismertette az ajánlatkérő, hogy az ajánlati ár részszempont pontozása az alábbiak szerint történik:
- Ajánlati ár > Tervezett kivitelezési költség 2 pont
- Ajánlati ár = vagy < Tervezett kivitelezési költség - 10% 16 pont
- Ajánlati ár < Tervezett kivitelezési költség - 12,5-15% között 17 pont
- Ajánlati ár < Tervezett kivitelezési költség - 17,5-20% között 19 pont
- Ajánlati ár < Tervezett kivitelezési költség - 20% 2 pont
Itt ismertette az ajánlatkérő azt is, hogy a beruházás tervezett összege a címzett támogatási pályázat alapján nettó 2 465 800 000 Ft.
A dokumentáció II. része 3. pontjában az ajánlatkérő a beruházó önkormányzat részére történő törvényi kereteken belüli felajánlások részszemponttal kapcsolatban a következőket közölte: Súlyszám: 8
Ezen belül:
megosztás részsúlyszám
- helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése 4 pont
- lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény nyújtása 4 pont
Az értékelés módszere: Az ajánlatok közül a legjobb ajánlati tartalmi elem maximális, a legkedvezőtlenebb tartalmi elem minimális pontszámot kap. A köztes tartalmi elemek pontszámának meghatározása lineáris interpolációval történik.
A dokumentáció II. része 4 pontjában az ajánlatkérő számára kedvezőbb teljesítési határidő részszemponttal kapcsolatban a következőket rögzítette az ajánlatkérő: Súlyszám: 6
Ezen belül:
megosztás részsúlyszám
- teljesítés vállalása az ajánlati felhívásban meghatározott határidőre 0,6 pont
- a vállalt reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő 4,2 pont
- üzemeltethető állapotú részműszaki átadás vállalása 1,2 pont
A részszempont pontozása az alábbiak szerint történik:
- A vállalt reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő:
A tervezett munkaterület átadás időpontja és a vállalt teljesítési határidő közötti idő, napokban meghatározásra kerül. A legkedvezőbb reálisan teljesíthető vállalás 20 pont. A többi ajánlat számítási módja: legkedvezőbb ajánlat/vizsgált ajánlat × 20 pont.
- Üzemeltethető állapotú részműszaki átadás vállalása
Az ajánlatok közül a legjobb ajánlati tartalmi elem maximális, a legkedvezőtlenebb tartalmi elem minimális pontszámot kap. A köztes tartalmi elemek pontszámának meghatározása lineáris interpolációval történik.
A dokumentáció II. része 5. pontjának címe a következő volt: teljesítési késedelem esetén fizetendő díj nagysága, jóteljesítés biztosítékai, súlyszám: 4.
Az ajánlatkérő meghatározta, hogy pénzügyi (gazdasági) és/vagy szervezési, technikai megoldásokat vár elsődlegesen az ajánlattevőktől. Ismertette, hogy egyes megoldások közül melyeket részesíti előnyben, illetve rögzítette a kötelező minimális vállalást is a jótállás és szavatosság tekintetében, valamint ismertette a túlvállalások értékelését. Meghatározta a kötelező minimális jóteljesítési biztosíték összegét a nettó vállalási ár 2%-ában, valamint közölte, hogy a kötbérvállalások esetén az ötmillió forint feletti tételt és a 15 napnál hosszabb időszakra tett megajánlást nem értékeli. Teljesítési biztosítékot is vállalhat az ajánlattevő, amelyet az értékelésnél az ajánlatkérő figyelembe vesz.
A részszempont megosztása Részsúlyszám megosztás
- napi kötbér vállalása 0,8 pont
- reális szavatossági és garanciális idő vállalása 0,8 pont
- kedvezőbb jóteljesítési garanciavállalás 1,2 pont
- teljesítési garanciavállalás 1,2 pont
Az értékelés módszere: Az ajánlatok közül a legjobb ajánlati tartalmi elem maximális, a legkedvezőtlenebb tartalmi elem minimális pontszámot kap. A köztes tartalmi elemek pontszámának meghatározása lineáris interpolációval történik.
A helyi munkaerő alkalmazása részszempont értékelésével kapcsolatban a dokumentáció II. része 6.4. pontjában az ajánlatkérő a következőket rögzítette: Az ajánlattevők kötelesek bemutatni, hogy várhatóan hány munkaórát vesz igénybe a beruházás megvalósítása és ebből a helyi munkaerő hány óra időtartamra kerül igénybevételre. Az ajánlatkérő a kettő arányát (tehát nem az abszolút számot, hanem azt, hogy a megvalósítás időtartamában milyen arányt jelent a foglalkoztatás) fogja értékelni. A szempont pontozása az alábbiak szerint történik: Az ajánlatok közül a legjobb ajánlati tartalmi elem maximális, a legkedvezőtlenebb tartalmi elem minimális pontszámot kap. A köztes tartalmi elemek pontszámának meghatározása lineáris interpolációval történik.
A dokumentáció II. része Általános megjegyzések című fejezete 1.2. pontjában az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy túlvállalásaik ellenértékének szerepelnie kell a vállalásai díjban, továbbá arra, hogy nyertesként történő kihirdetésük esetén ezen feltételek részletes szerződéses feltételekké válnak, azaz nem lehet opciós ajánlatot tenni. Az ajánlatkérő opciós ajánlatnak tekint minden olyan ajánlatot, ahol az ajánlattevő bármilyen feltételhez, bárkinek a döntéséhez kötött ajánlati részt tartalmazó ajánlatot tesz. Nem fogad el olyan ajánlatot az ajánlatkérő, amelyik valamilyen ingyenes, ajándék megajánlás.
Az ajánlatkérő 2002. május 22-én konzultációt tartott, amelyen a dokumentáció II. része 2.25. pontjával kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy hány pontot ér az ajánlati ár, ha értéke a tervezett kivitelezési költség -10-12,5% és -15-17,5 közé esik? Az ajánlatkérő ismertette az ajánlati ár pontozását az alábbiak szerint:
- Ajánlati ár > tervezett kivitelezési költség 2 pont
- Ajánlati ár = vagy < Tervezett kivitelezési költség - 10% 16 pont
- Ajánlati ár < Tervezett kivitelezési költség -10-12,5% között 17 pont
- Ajánlati ár < Tervezett kivitelezési költség -12,5-15% között 18 pont
- Ajánlati ár < Tervezett kivitelezési költség -15-17,5% között 19 pont
- Ajánlati ár < Tervezett kivitelezési költség -17,5-20% között 20 pont
- Ajánlati ár < Tervezett kivitelezési költség -20% 2 pont
Az ajánlatkérő 2002. június 18-án értesítette az ajánlattevőket arról, hogy a Döntőbizottság D.259/17/2002. számú érdemi határozatával az eljárást felfüggesztő ideiglenes intézkedés érvényét vesztette, a felfüggesztés időtartamával a folyamatban lévő határidők meghosszabbodnak, ennek figyelembevételével az ajánlatok új beadási időpontja 2002. június 26.
Az ajánlatok benyújtási határidejében kérelmezőn kívül a következők nyújtották be ajánlatukat: Alterra Kft., INFRA-START Kft., Swietelsky Kft., NYÍRVÍZ Kft., a KE-VÍZ 21 Rt.
Az ajánlatkérő elvégezte az ajánlatok értékelését, az összegezés szerint valamennyi ajánlattevő ajánlatát érvényesnek minősítette. 2002. július 17-én kihirdette az eljárás eredményét. A nyertes ajánlattevő a KE-VÍZ 21 Rt. lett, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő pedig az Alterra Kft.
Az ajánlattevők a következő pontszámokat kapták:
Az ajánlattevő neve:
NYÍRVÍZ Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 19 190
Helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése 4 1 4
Lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény 4 1 4
Teljesítés vállalása felhívásban meghatározott határidőre 0,6 20 12
Vállalt, reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő 4,2 10 42
Üzemeltethető állapotú részműszaki átadás vállalása 1,2 1 1,2
Napi kötbér vállalása 0,8 1 0,8
Reális garanciális és szavatossági idő vállalása 0,8 10,3 8,24
Kedvezőbb jóteljesítési garancia vállalása 1,2 7 8,4
Teljesítési garancia vállalása 1,2 5 6
Helyi munkaerő alkalmazása 1 1 1
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 277,64
Az ajánlattevő neve:
INFRA-START Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 17 170
Helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése 4 1 4
Lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény 4 20 80
Teljesítés vállalása felhívásban meghatározott határidőre 0,6 20 12
Vállalt, reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő 4,2 9,6 40,32
Üzemeltethető állapotú részműszaki átadás vállalása 1,2 1 1,2
Napi kötbér vállalása 0,8 20 16
Reális garanciális és szavatossági idő vállalása 0,8 15 12
Kedvezőbb jóteljesítési garancia vállalása 1,2 1 1,2
Teljesítési garancia vállalása 1,2 3 3,6
Helyi munkaerő alkalmazása 1 1 1
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 341,32
Az ajánlattevő neve:
Alterra Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 20 200
Helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése 4 2 8
Lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény 4 18,7 74,8
Teljesítés vállalása felhívásban meghatározott határidőre 0,6 20 12
Vállalt, reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő 4,2 9,8 41,16
Üzemeltethető állapotú részműszaki átadás vállalása 1,2 12 14,4
Napi kötbér vállalása 0,8 20 16
Reális garanciális és szavatossági idő vállalása 0,8 5 4
Kedvezőbb jóteljesítési garancia vállalása 1,2 15 18
Teljesítési garancia vállalása 1,2 10 12
Helyi munkaerő alkalmazása 1 20 20
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 420,36
Az ajánlattevő neve:
KEVIÉP Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 20 200
Helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése 4 1 4
Lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény 4 1 4
Teljesítés vállalása felhívásban meghatározott határidőre 0,6 20 12
Vállalt, reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő 4,2 20 84
Üzemeltethető állapotú részműszaki átadás vállalása 1,2 18 21,6
Napi kötbér vállalása 0,8 20 16
Reális garanciális és szavatossági idő vállalása 0,8 13,67 10,94
Kedvezőbb jóteljesítési garancia vállalása 1,2 20 24
Teljesítési garancia vállalása 1,2 20 24
Helyi munkaerő alkalmazása 1 9 9
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 409,54
Az ajánlattevő neve:
KE-VÍZ 21 Rt.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 18 180
Helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése 4 20 80
Lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény 4 6,6 26,4
Teljesítés vállalása felhívásban meghatározott határidőre 0,6 20 12
Vállalt, reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő 4,2 16,6 69,72
Üzemeltethető állapotú részműszaki átadás vállalása 1,2 20 24
Napi kötbér vállalása 0,8 20 16
Reális garanciális és szavatossági idő vállalása 0,8 15 12
Kedvezőbb jóteljesítési garancia vállalása 1,2 17 20,4
Teljesítési garancia vállalása 1,2 8 9,6
Helyi munkaerő alkalmazása 1 10 10
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 460,12
Az ajánlattevő neve:
Swietelsky Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 17 170
Helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése 4 1 4
Lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény 4 19,9 79,6
Teljesítés vállalása felhívásban meghatározott határidőre 0,6 20 12
Vállalt, reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő 4,2 10,5 44,1
Üzemeltethető állapotú részműszaki átadás vállalása 1,2 14 16,8
Napi kötbér vállalása 0,8 20 16
Reális garanciális és szavatossági idő vállalása 0,8 2,3 1,84
Kedvezőbb jóteljesítési garancia vállalása 1,2 2 2,4
Teljesítési garancia vállalása 1,2 1 1,2
Helyi munkaerő alkalmazása 1 1 1
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 348,94
Az ajánlati ár pontszámának megállapításával kapcsolatban az ajánlatkérő a következőket ismertette az összegezésben:
Ajánlattevő megnevezése: NYÍRVÍZ Kft.
- ajánlati ár viszonyítás a beruházás tervezett bekerülési összegéhez viszonyítva -15,1%
- pontszám 19
Ajánlattevő megnevezése: INFRA-START Kft.
- ajánlati ár viszonyítás a beruházás tervezett bekerülési összegéhez viszonyítva -10,17%
- pontszám 17
Ajánlattevő megnevezése: Alterra Kft.
- ajánlati ár viszonyítás a beruházás tervezett bekerülési összegéhez viszonyítva -17,9%
- pontszám 20
Ajánlattevő megnevezése: KEVIÉP Kft.
- ajánlati ár viszonyítás a beruházás tervezett bekerülési összegéhez viszonyítva -18,95%
- pontszám 20
Ajánlattevő megnevezése: KE-VÍZ 21 Rt.
- ajánlati ár viszonyítás a beruházás tervezett bekerülési összegéhez viszonyítva -13,02%
- pontszám 18
Ajánlattevő megnevezése: Swietelsky Kft.
- ajánlati ár viszonyítás a beruházás tervezett bekerülési összegéhez viszonyítva -11,2%
- pontszám 17
A beruházó önkormányzatok részére történő törvényi kereteken belüli felajánlások részszempontnak a helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése alszempontja értékelésével kapcsolatban az ajánlatkérő az összegezésben ismertette az ajánlattevők vállalásait és rögzítette, hogy ezen szempontrendszer meghatározásával az volt a céljuk, hogy a beruházás időtartama alatt a helyi adó megfizetésének üteme és nagyságrendje minél jobban segítse az ajánlatkérőket. A NYÍRVÍZ Kft., az INFRA-START Kft., a KEVIÉP Kft. és a Swietelsky Kft. a hatályos jogszabályok alapján a beruházás árbevétele után a helyi adót a beruházó önkormányzatok részére megfizeti. Az Alterra Kft. ezt adóelőleg címén fizeti az önkormányzatoknak. A KE-VÍZ 21 Rt. az adóelőleg címén megfizetett helyi adón túl vállalja, hogy a KE-VÍZ 21 Rt. Debreceni Területi Kirendeltségének Hajdúböszörménybe történő kihelyezésével a helyi iparűzési adó megosztására is lehetőség adódik, amely személyiráfordítás-arányos megosztás esetén 65%, eszközarányos megosztás esetén 70% részesedést jelent Hajdúböszörmény város számára. Az így fizetendő iparűzési adó mértéke közel egy nagyságrenddel nagyobb, mint a többi ajánlattevőnél.
A lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény nyújtása alszempontnál ismertette az ajánlattevők vállalásait (pl. listaárhoz képest 99%, 85%, 90%, anyag és munkadíj 1 Ft + áfa)
Az értékeléssel kapcsolatban rögzítette; hogy az anyagárkedvezmények nagyságuk szerint lettek sorrendbe állítva. A legkedvezőbb ajánlati elem 20, a legkedvezőtlenebb ajánlati elem 1 pontot kapott. A köztes ajánlatok pontszámának meghatározása lineáris interpolációval történt.
Ajánlatkérő számára kedvezőbb teljesítési határidő részszempont értékelését alszempontonként végezte el, a teljesítés vállalása az ajánlati felhívásban meghatározott határidőre alszempont esetében valamennyi ajánlattevő azonosan 20 pontot kapott, mivel mindnyájan vállalták a felhívás szerinti határidő teljesítését. A második alszempont pontszámait a következők szerint állapította meg:
Ajánlattevő megnevezése: NYÍRVÍZ Kft.
- a vállalt, reálisan teljesíthető határidő 347/692 × 20
- pontszám 10
Ajánlattevő megnevezése: INFRA-START Kft.
- a vállalt, reálisan teljesíthető határidő 347/722 × 20
- pontszám 9,6
Ajánlattevő megnevezése: Alterra Kft.
- a vállalt, reálisan teljesíthető határidő 347/707 × 20
- pontszám 9,8
Ajánlattevő megnevezése: KEVIÉP Kft.
- a vállalt, reálisan teljesíthető határidő 347/347 × 20
- pontszám 20
Ajánlattevő megnevezése: KE-VÍZ 21 Rt.
- a vállalt, reálisan teljesíthető határidő 347/417 × 20
- pontszám 16,6
Ajánlattevő megnevezése: Swietelsky Kft.
- a vállalt, reálisan teljesíthető határidő 347/661 × 20
- pontszám 10,5
A harmadik alszemponttal az ajánlatkérőnek az volt a célja, hogy ösztönözze ajánlattevőket arra, hogy az építéssel érintett vezeték szakaszokat minél hamarabb hozza üzemeltethető állapotba. Az ajánlattevők által vállalt ütemet és gerincfolyómétert diagramban ismertette.
A teljesítési késedelem esetén fizetendő díj nagysága, jóteljesítés biztosítékai részszempont értékelését négy alszempont szerint végezte el az ajánlatkérő. Rögzítette, hogy a NYÍRVÍZ Kft. kivételével minden ajánlattevő vállalta a maximális napi kötbért, a pontozás ennek megfelelően történt.
A reális szavatossági és garanciális idő vállalása alszempont értékelése "Az Építőipari Minőség és Minőség Ellenőrzés" című, 1984-ben kiadott szakkönyvnek a jótállás, szavatosság, kötelező alkalmassági idő fejezetében foglaltak figyelembevételével az ajánlatokban rögzített vállalt időtartamok nagyság szerint kerültek sorrendbe állításra. A legjobb ajánlat maximális, a legkedvezőtlenebb ajánlat minimális pontszámot kapott. A köztes ajánlatok pontszámának meghatározása lineáris interpolációval történt.
A helyi munkaerő alkalmazása részszempont értékelésénél az összegezésben ismertette az ajánlatkérő az ajánlattevők vállalásait. Az értékelésnél a megvalósítás időtartamához képest a helyi munkaerő alkalmazásának nagysága került figyelembevételre.
A kérelmező 2002. július 19-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított és kiegészített. Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, az ajánlatkérőnek az eljárási költségek viselésére való kötelezését, ideiglenes intézkedésként kérte az eljárás felfüggesztését, illetve a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat, mivel a részszempontok esetében nem azonos módszerrel számolt, továbbá az értékelés során eltért az ajánlati felhívásban foglaltaktól. A helyi munkaerő alkalmazása részszempont kivételével vitatta valamennyi részszempont értékelését, mivel megítélése szerint az ajánlatkérő nem megfelelően értékelte az ajánlatokat. Amennyiben az ajánlatkérő betartotta volna a jogszabályi előírásokat, illetve valamennyi részszempont esetében a lineáris interpolációval számolt volna, akkor - véleménye szerint - az eredmény is más lett volna. Kifogásolta az ajánlati ár értékelését azért, mert egy ismeretlen logika szerint végezte az értékelést az ajánlatkérő.
Jogszabályi hivatkozásokra alapítva vitatta a helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése alszempont értékelését, megítélése szerint ennél a részszempontnál azonos pontszámot kellett volna kapniuk az ajánlattevőknek. Előadta, hogy a fizetendő adó mértéke nem függ attól, hogy az ajánlattevő rendelkezik-e kirendeltséggel az adott területen vagy sem. A KE-VÍZ 21 Rt. nem mindkét önkormányzatot, hanem csak Hajdúböszörmény várost kívánja preferálni, ezért ajánlata rosszabb, mint a többi ajánlattevőé. Nem értékelhette volna az ajánlatkérő a nyertesnek a szakképzési hozzájárulás fizetésére és a kommunális adó fizetésére vonatkozó vállalását, mivel az előbbi nem helyi adó, az utóbbit pedig nem a helyi árbevétel után fizeti az adózó.
A lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény nyújtása alszempont értékelését szintén vitatta, mivel megítélése szerint a vállalások alapján az összehasonlítást nem lehetett elvégezni, az ajánlatkérő pedig nem kért felvilágosítást az ajánlattevőktől, nem lehet ugyanis a százalékos vállalásokból - a viszonyítási alap ismeretének hiányában - megállapítani az engedmény mértékét. Azért sem értékelt megfelelően az ajánlatkérő, mert a dokumentációban az ajánlatkérő kizárta az ingyenes ajándékot. Az anyagár és munkadíj vonatkozásában tett 1 Ft + áfa vállalás, illetve a 99,9%-os engedmény pedig annak minősül. Megítélése szerint minden ajánlattevő tett vállalást, így azonosan maximális pontszámot kellett volna kapniuk.
Sérelmezte, hogy a reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő vállalása alszempont esetében sem lineáris interpolációval történt a számolás, hanem valamilyen más arányosítással.
Az üzemeltethető állapotú részműszaki átadás vállalása alszempont értékelését is sérelmezte a kérelmező. Két ajánlattevő ugyanis nem vállalt részhatáridőt, tehát nem tett ajánlatot, mégis kapott 1,2 pontot.
Nem megfelelő a negyedik részszempont második alszempontjának, a reális szavatossági és garanciális idő vállalására vonatkozó ajánlatok értékelése sem. Nem kapott egyik ajánlattevő sem 20 pontot, pedig ez a maximum pontszám, a legmagasabb kiosztott pontszám 15 volt. A nyertes kapta a legmagasabb pontszámot, holott kérelmező hosszabb, 5 év jótállást vállalt, míg a nyertes csak 2 évet.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozata szerint jogszabályi hivatkozást ugyan nem tartalmaz a kérelmük az ajánlati felhívással, illetve a dokumentációval kapcsolatos jogsértés elkövetésére, de tartalmában a kérelmükkel a felhívást és a dokumentációt is támadják, bár tisztában vannak azzal, hogy ezt a jogvesztő határidőn túl tették meg.
A Döntőbizottság 2002. július 24-én kelt D.418/3/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke 2002. július 25-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást a rendelkező részben meghatározott közbeszerzési eljárás ellen. A kezdeményezés szerint a Kbt. szabályainak megsértésére utaló esemény Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára levelében írtak alapján 2002. július 25-én jutott tudomására. A levél szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem közölte a pontszámok kiosztásának módját, illetve az összegezés szerint azok eltérőek voltak. Továbbá az egyes részszempontok meghatározása az ajánlatok későbbi összevethetőségét teljességgel kizárta, így az nem felelt meg a Kbt. rendelkezéseinek, ezzel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját és a (4) bekezdés a), c) és e) pontját.
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke indítványozta, hogy a Döntőbizottság jogorvoslati eljárás keretében vizsgálja meg az eljárás jogszerűségét, különös tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 34. § fenti rendelkezéseit. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság a feltételek fennállása esetén egyesítse a KEVIÉP Kft. kérelmére folyamatban lévő és a hivatalból kezdeményezett eljárást.
A Döntőbizottság a KEVIÉP Kft. kérelmére D.418/2002. számon indult és a Közbeszerzések Tanácsa elnöke kezdeményezésére D.431/2002. számon indult ügyeket D.431/2002. számon egyesítette.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását, valamint a Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezésére indult eljárásban az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása jogszerűségének megállapítását. A jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban előadta, hogy az eljárás és az azt lezáró döntés jogszerű volt. Előadta, hogy a kérelmező a dokumentációt 2002. április 30-án vette át, a helyszíni konzultációról készült jegyzőkönyvet 2002. május 27-én küldték meg a részére, az ajánlattételi határidő pedig 2002. június 26. volt. Ezen utóbbi időponthoz képest tizenöt napig lett volna lehetősége a kérelmezőnek, hogy kifogásolja a dokumentációt, ezt nem tette. Az ajánlatkérő a részletes kiírási dokumentációban rögzítetteknek megfelelően az értékelési szempontoknál a lineáris interpoláció módszerét alkalmazta, hozzáigazítva ezt a részszempontok mérhetőségéhez, egyedi összehasonlíthatóságához. Az ajánlati ár értékelésével kapcsolatban előadta, hogy ezt a részszempontot minősítette a legfontosabbnak. Szándéka az volt, hogy az ajánlati árak ne önmagukban határozzák meg az eljárás nyertesének személyét a tervezői költségbecsléshez viszonyított irreálisan alacsony árak vállalásával. Ennek, valamint a beruházás biztonságos megvalósulásának érdekében a lineáris interpoláció lehetőségét már előre meghatározott sávok segítségével biztosította. A reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő vállalása alszempont esetében a lineáris interpoláció egy már előre meghatározott képleten keresztül érvényesül. A helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése a kiírás és a hatályos jogszabályi előírások alapján történt. Nem ért egyet azzal, hogy a lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény nyújtása ingyenes ajándék lenne, a legjobb (1 Ft + áfa) ajánlat is értéket képvisel, nem ingyenes. A különbségeket, amelyeket az ajánlatok alapján meg lehetett állapítani, viszont értékelni kellett, nem lehetett azonos pontszámot adni minden ajánlatra. Ismertette, hogy az üzemeltethető állapotú részműszaki átadás vállalása alszempont értékeléséhez az ajá
nlattevők által adott eltérő részműszaki átadás dátumainak rendszerbe foglalásához negyedéves időintervallumokat állítottak fel oszlopos diagram formájában. A nyertes által a 2002. IV. negyedévében üzemelésre átadott többlet 10 500 gerincfolyóméter több mint fél éven keresztül üzemel. A kérelmező és a nyertes véghatárideje között 70 nap különbség van, amely időszak alatt a nyertes ajánlattevő még nem ad át 4500 gerincfolyómétert. A nyertes javára adott 2 pont különbség indokolt.
A reális szavatossági és garanciális idő vállalásának értékelésével kapcsolatban előadta, hogy a részszemponton belül külön értékelték a szavatossági és a garanciális időkre, valamint a kötelező alkalmassági időre vonatkozó vállalásokat. Ezeket külön-külön pontozták 1-től 20-ig terjedően a lineáris interpoláció módszerével, majd a kialakult pontszámokat harmadolták. Ez alapján viszont egy ajánlattevő sem érte el a maximális 20 pontot.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezésével kapcsolatban előadta, hogy a részletes ajánlati felhívásban minden egyes rész elbírálási szempontnál közölték a pontszámok kiosztásának módját, az értékelés is ennek megfelelően történt. Az ajánlatok összevethetősége a részszempontok értékelése alapján elvégezhető volt.
Nem szegték meg a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját, mivel a számítási mód a részszempontoknál elviekben azonos volt, a megjelenítés formájában van bizonyos eltérés. A részszempontok körében nem került kiírásra és értékelésre az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságával kapcsolatos ajánlattételi feltétel. A részszempontok gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezőkön alapulnak, a közbeszerzés tárgyával, illetve a szerződés feltételeivel kapcsolatban állnak. Az alszempontok esetében is meghatározásra kerültek a súlyszámok. A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson előadta, hogy az ajánlati felhívást nem módosították.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson hivatkozott arra is, hogy a Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezése elkésett, illetve az alapján azért nem vizsgálhatja már a Döntőbizottság az ajánlati felhívást, mert a kezdeményezésben, illetve a Keller László által küldött levélre történő hivatkozásban nincs olyan új tény, körülmény megjelölve, amely alapján helye lenne hivatalbóli vizsgálatnak.
A NYÍRVÍZ Kft. észrevételében kérte a KEVIÉP Kft. jogorvoslati kérelmének elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett. A kérelmező nem kifogásolta az ajánlatkérő által közzétett értékelési szempontokat, tehát elfogadta azt. Megítélése szerint a kiírásban szereplő súlyozott pontértékelési rendszer összhangban áll a megadott értékelés rendszerével, az ajánlatkérő sem a kiíráskor, sem az értékelés során nem tért el a jogszabályokban, sem a saját, kiírás szerinti feltételrendszerében foglaltaktól.
Az INFRA-START Kft. észrevételében előadta, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett az alsó és a felső ponthatár közötti pontszám számítása vonatkozásában. Az ajánlati ár értékelése a dokumentáció és a konzultációs jegyzőkönyvben foglaltak szerint történt. Nem értett egyet a kérelmezőnek a helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése alszempont értékelése kapcsán a helyi adó vonatkozásában kifejtett álláspontjával. Egyetértett az ajánlatkérő értékelésével.
A KE-VÍZ 21 Rt. észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező kérelme elkésett. A kérelmezőnek az értékeléssel kapcsolatos álláspontja nem következetes, mert ő sem azonos módszert alkalmazott a jogorvoslati kérelmében, azok nem felelnek meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, célja csak az, hogy a kérelmező tűnjön a legjobbnak. Az ajánlatkérő értékelése megfelelt a felhívásban, a dokumentációban, illetve a konzultációs jegyzőkönyvben foglaltaknak. Részletesen kifejtette, hogy a kérelmezőnek az egyes részszempontok értékelésével kapcsolatos kifogásai miért nem helytállóak. Ismertette, hogy a cég azt vállalta, hogy a társaság az összes iparűzési adófizetési kötelezettsége 70%-át Hajdúböszörmény Város Önkormányzata részére teljesíti a konstrukció alapján.
Szakértői véleményt csatolt be arra vonatkozóan, hogy a helyi adóval kapcsolatos vállalása jogszerű. A szakvélemény szerint nem a vállalkozó éves árbevételének, hanem a helyi iparűzési adó alapjának kell a törvényi határt, azaz a százmillió forintot meghaladnia. A telephely kialakítása a foglalkoztatottak számának növekedése miatt a bérarányokon keresztül hatással bír az adóra is.
A Swietelsky Kft. észrevételében úgy nyilatkozott, hogy az értékelés a kiírás szerint történt, elfogadhatónak tartja az ajánlatkérő döntését.
Döntőbizottság megállapította, hogy a Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezése alapos, a kérelmező kérelme alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem és a Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezése a jogvesztő határidőben került-e benyújtásra.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Döntőbizottság a (3)-(4) bekezdésének megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
A Kbt. kétféle határidőt állapít meg jogorvoslati kérelem előterjesztésével, az eljárás kezdeményezésével kapcsolatban. A 90 napos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől, a másik, a 15 napos (szubjektív) határidőt az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kérelmező, a kezdeményező a kérelme, illetve kezdeményezése előterjesztésével, az elkésett.
A kérelmező 2002. július 19-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyben az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és az ajánlati felhívás, a dokumentáció előírásait vitatták.
A Döntőbizottság megállapította az ajánlatkérő által becsatolt iratok és az ajánlatkérő nyilatkozata alapján, hogy a kérelmező 2002. április 23-án vette át az ajánlati felhívást; a dokumentáció 2002. május 27-én megküldésre került a részére. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezek az időpontok az ajánlati felhívással, illetve a dokumentációval kapcsolatban a jogsértésről történő tudomásszerzés időpontja.
Ezekhez az időpontokhoz képest a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló 15 napos szubjektív határidő 2002. május 8-án, illetve június 11-én letelt. A kérelmező a kérelmét 2002. július 19-én terjesztette elő, így az - általa sem vitatottan - elkésett.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének az ajánlati felhívásra és dokumentációra vonatkozó részét elkésettség miatt elutasította, mert e kérelemrész érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke 2002. július 25-én kezdeményezte a Döntőbizottság eljárását. A kezdeményezés szerint a jogsértő esemény e napon jutott a tudomására, így a kezdeményezés a tizenöt napos szubjektív határidőben került előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (8) bekezdése a) pontja alapján a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve a részvételi jelentkezési határidő lejártát.
A kezdeményezés az ajánlati felhívás vizsgálatára irányul, az ajánlattételi határidő 2002. június 26. volt. Ezen időponthoz képest a 90 napos objektív határidőben történt a kezdeményezés előterjesztése.
Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a Döntőbizottság azért sem vizsgálhatja a jogorvoslati eljárás során a Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezését, mert az nem felel meg a Kbt. 79. § (6) és (7) bekezdésében foglalt azon rendelkezésnek, miszerint annak új tényt, körülményt kell tartalmaznia.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása,
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. 79. § (4) bekezdése értelmében a Döntőbizottság hivatalból jár el, ha hivatalból való eljárását - a hatáskörük ellátása során tudomásukra jutott - a Kbt. 76. § (1) bekezdése szerinti eseményekkel kapcsolatban kezdeményezik az e szakaszban felsorolt szervezetek, illetve személyek. A Kbt. 79. § (4) bekezdés a) pontja szerint a Közbeszerzések Tanácsa elnöke is jogosult a fentiek szerinti eljárást kezdeményezni.
A Kbt. 79. § (6) bekezdése szerint, ha a Döntőbizottság a (3)-(4) és a (7) bekezdésnek megfelelően kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 86. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból.
A Kbt. alapján a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. meghatározza, hogy kik terjeszthetnek elő kérelmet, illetve rögzíti a hivatalból induló eljárások feltételeit. A Döntőbizottság a Kbt. alapján három esetben folytat hivatalból jogorvoslati eljárást: az arra jogosultak kezdeményezése, a Döntőbizottság elnökének a Kbt. 79. § (5) bekezdése alapján történő indítása alapján, illetve akkor, ha a Döntőbizottsága a már folyamatban lévő jogorvoslati eljárásban a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján jár el hivatalból.
A Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezése vonatkozásában a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy azt az arra jogosult terjesztette-e elő, illetve az a Kbt.-ben meghatározott határidőben történt-e, miután jogorvoslati eljárás kezdeményezés alapján történő megindításának egyéb feltétele nincs.
A Közbeszerzések Tanácsa elnöke a Kbt. 79. § (4) bekezdés a) pontja alapján jogosult volt az eljárás kezdeményezésére, a kezdeményezés előterjesztése a fentiek alapján határidőben történt, így a Döntőbizottság a kezdeményezés alapján jogszerűen indította meg a jogorvoslati eljárást és vizsgálta ennek keretében a kezdeményezésben foglaltakat.
A Kbt. 79. § (4) bekezdése szerinti kezdeményezést az ugyanazon tárgyban esetlegesen már folyamatban lévő jogorvoslati eljárástól függetlenül kell vizsgálni. A hivatalbóli jogorvoslati eljárás kezdeményezés alapján történő megindításának ugyanis nem feltétele az, hogy a már folyamatban lévő eljárásban vizsgáltakhoz képest a kezdeményezés új tényeket tartalmazzon, új eseményeket jelöljön meg, ennek csak akkor van jelentősége, ha a Döntőbizottság kezdeményezés hiányában indít és folytat hivatalbóli eljárást is.
A fentiek alapján a Döntőbizottságnak hivatalból folytatott eljárás keretében vizsgálnia kellett a Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezését.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem határidőben előterjesztett része elbírálását megelőzően vizsgálta, hogy az ajánlati felhívás megfelel-e Kbt.-ben előírt követelményeknek.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat,
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos,
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
E § (4) bekezdése szerint a 34. § (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempont körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága,
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját,
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk,
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését,
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
A részvételi felhívás még csak azt tartalmazta, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, a Kbt. 34. § (3) bekezdése a)-d) pontjai szerinti adatok ott még nem kerültek ismertetésre, ezért az ajánlati felhívásban kellett volna közölnie az ajánlatkérőnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás nem tartalmazza maradéktalanul a Kbt. 34. § (3) bekezdése szerinti adatokat. Meghatározásra kerültek ugyan a felhívásban az értékelési részszempontok, a súlyszámok és minden részszempont esetében azonos ponthatárok, nem tartalmazza azonban az ajánlati felhívás azt a módszert, amellyel az ajánlatkérő megadja a ponthatárok közötti pontszámot, ezzel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját.
Vizsgálnia kellett a Döntőbizottságnak azt is, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok megfelelnek-e a Kbt. 34. § (4) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott követelményeknek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívásbán meghatározott érékelési részszempontok között az ajánlatkérő nem jelölt meg olyan részszempontot vagy alszempontot, amely az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát értékelné, így a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontját nem sértette meg.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok esetében vizsgálta, hogy azok a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelnek-e.
Az ajánlati felhívásban szereplő ajánlati ár és a helyi munkaerő alkalmazása részszempontok meghatározása nem sérti a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat, alszempontok hiányában pedig az e) pontban foglaltakat sem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott követelmény "a beruházó önkormányzat részére történő törvényi kereteken belüli felajánlások" részszempontra nézve nem teljesült.
A részszempontnak az ajánlati felhívásban történt meghatározása során az ajánlatkérő többes számot használt, tehát több alszempontot kívánt értékelni, ezeket az alszempontokat azonban az ajánlati felhívásban pontosan nem határozta meg, súlyszámokat sem rendelt hozzájuk, csak a dokumentációban a részszempont tartalmának ismertetésekor nevezte meg azt a két alszempontot, amelyeket a részszempont értékelése során figyelembe kívánt venni. A "helyi árbevétel utáni helyi adó megfizetése" és "lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény nyújtása" alszemponthoz is 4-es súlyszámot adott meg.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmében a helyi árbevétel után valóban fizethet a vállalkozó a teljesítés helye, és nemcsak a székhelye szerinti helyi adóhatósághoz is adót, de ennek mértéke nemcsak a helyi árbevétel nagyságától, hanem a cég éves költségeitől is függ, mert azokat le kell vonni az árbevételből az adóalap meghatározásakor. Az ajánlattevőknek a teljesítés idejére vonatkozó éves költsége nem ismert, ennek hiányában nem határozható meg a fizetendő adó, mint az eljárás során értékelendő mennyiségi tényező, az összehasonlítás alapját képező tartalmi elem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a lakossági bekötésekhez anyagárkedvezmény nyújtása alszempont esetében nem teljesül az a feltétel, hogy a közbeszerzés tárgyával kell kapcsolatban állnia a részszempontnak. A becsatolt iratok és az ajánlatkérő nyilatkozata szerint is a beszerzés tárgya a gerincvezeték kiépítése, ami szennyvízvezetékcsonkok telkekre történő 1 méteres beállását jelenti, nem pedig a lakossági bekötéseket. Ez utóbbi nem is az ajánlatkérő, hanem a lakosság beruházásában valósul meg. A fentiek alapján a részszempont szerinti vállalás nem áll kapcsolatban a beszerzés tárgyának szerződésszerű teljesítésével, még akkor sem, ha a beszerzés fedezetét biztosító támogatási szerződések tartalmaznak előírást a lakossági rákötésekre vonatkozóan is.
Nem felel meg ezen alszempont a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt követelménynek sem; mivel a különböző mértékű anyagárkedvezmények viszonyítási alapja is különböző, így önmagában a kedvezmény mértéke nem olyan tényező, amely mérhetővé és összehasonlíthatóvá tenné a vállalást.
A vállalkozási határidő, részhatáridő vállalása, valamint a kötbér, jótállás részszempontok meghatározása nem sérti a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat. E részszempontok azonban nem felelnek meg a 34. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott követelménynek. Az ajánlati felhívásban ugyanis a részszemponton belül több alszempont szerepel, azonban ezekhez az alszempontokhoz az ajánlatkérő nem rendelt súlyszámokat az ajánlati felhívásban.
Tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás jogsértő, mivel nem felelt meg a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) és a (4) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt követelményeknek, az ajánlatkérőnek az azt követő döntéseinek, így a dokumentáció előírásaira vonatkozó döntésének jogszerűsége már nem vizsgálható. Az ajánlatkérő csak ajánlatkérési dokumentációban ismertette az azt megvásárló ajánlattevőkkel az értékelés módszerét is, így a módszer meghatározásának a jogszerűsége sem vizsgálható.
A Döntőbizottság azonban rámutat a következőkre.
Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint - annak ellenére, hogy az ajánlati felhívásban nem határozta meg az értékelés módszerét - a Kbt.-ben előírtaknak megfelelően, valamennyi részszempont esetében, azonos módszerrel - lineáris interpoláció módszerével - kívánta a pontszámokat kiosztani.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a dokumentációban sem azonos módszert határozott meg valamennyi rész-, illetve alszempont esetében, továbbá az értékelés során sem valamennyi rész-, illetve alszempont esetében alkalmazott azonos módszert.
Az ajánlatkérő az ajánlati ár részszempont és a vállalt reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő alszempont kivételével, valamennyi részszempont, illetve alszempont esetében úgy határozta meg az értékelés módszerét a dokumentációban, hogy az ajánlatok közül a legjobb ajánlati tartalmi elem maximális, a legkedvezőtlenebb tartalmi elem minimális pontszámot kap. A köztes tartalmi elemek pontszámának meghatározása lineáris interpolációval történik.
Az ajánlatkérő az ajánlati ár esetében a beruházás tervezett összegéhez viszonyította a vállalási árakat oly módon, hogy az attól való eltérés százalékos mértéke alapján előre megadott sávokhoz rendelt pontszámot.
Az ajánlatkérő által kialakított értékelési rendszer az ajánlatokban szerepelő ellenszolgáltatás tényleges mértékétől függetlenül azonos pontszámmal (2 pont) kívánta értékelni a beruházás tervezett összegénél magasabb árajánlatot, illetve a tervezett kivitelezési költségnél 20%-ot meghaladóan alacsonyabb vállalási árat, azaz nem a legkedvezőbb ár kapta a legmagasabb pontszámot. A Döntőbizottság álláspontja szerint - amelyet a bírói gyakorlat is megerősített - az ajánlati ár esetében az a legkedvezőbb, amelyik a legalacsonyabb. Az ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy ennél a részszempontnál is a lineáris interpoláció a pontszámok kiosztásának módszere, mivel 16-tól 20 pontig a pontszámok meghatározása arányosítással történt. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati ár értékeléséhez előírt és alkalmazott módszer nem azonos a többi részszempontnál előírttal, mivel nem a legkedvezőbb ajánlat kapja a legmagasabb pontszámot, és nem a két szélső ponthatár között történik a pontszámok kiosztása, illetve nem valamennyi pontszám kiosztása történik az arányosítás módszerével.
A dokumentációban a vállalt reálisan teljesíthető kedvezőbb határidő alszempontnál előírt módszer sem teljesen azonos a fentiekben ismertetettel, bár arányosításon alapul.
Azt az ajánlatkérő maga is elismerte, hogy az üzemeltethető állapotú részműszaki átadás vállalása alszempont értékeléséhez ugyan a lineáris interpolációt írta elő a dokumentációban, azonban azt nem tudta alkalmazni, mivel kétkomponensű (üzemelő gerincvezeték hossza és az üzemeltetés időtartama) volt az értékelendő tartalmi elem.
A Döntőbizottság érdemben nem vizsgálta a kérelmező jogorvoslati kérelmének a határidőben előterjesztett, a Kbt. 55. § (6) bekezdése megsértésére vonatkozó részét, mivel a fentiekben foglaltak szerint megállapította, hogy már az ajánlati felhívás is jogszabálysértő volt, ezért az azt követő döntések, így az értékelés tartalmi helyessége, az eljárást lezáró döntés már nem vizsgálható.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a fentiekre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), c), d), és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
Hajdúböszörmény Város Önkormányzata és Bocskaikert Község Önkormányzata a jelen közbeszerzés tárgyát képező beruházást közösen kívánja megvalósítani a beruházásra vonatkozóan megkötött megállapodás alapján. A csatornahálózat építésének költsége a hálózat településen lévő hosszának arányában terheli az önkormányzatokat. Az elkészült létesítmények tulajdonjoga a saját erő és az azokra jutó állami támogatások arányában kerülnek a tulajdonukba. A gesztor feladata volt a lebonyolító kiválasztása, de a megállapodás és a felek nyilatkozata szerint is a közbeszerzési eljárás során a döntéseket közösen hozták meg, illetve azokkal Bocskaikert Község Önkormányzata is egyetértett.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - annak ellenére hogy a támogatásokra tekintettel a beruházás finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátására felhatalmazott önkormányzatot meg kellett jelölni és csak ez az önkormányzat szerepelt a részvételi és az ajánlati felhívásban ajánlatkérőként -, mindkét önkormányzat a Kbt. szabályai szerinti ajánlatkérőnek minősül, mivel mindkét önkormányzat részesült a támogatásban, a beszerzési igény is mindkét önkormányzat esetében fennáll.
Jelen közbeszerzési eljárásban tehát mind Hajdúböszörmény Város Önkormányzata, mind Bocskaikert Község Önkormányzata ajánlatkérőnek minősül.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló. jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
Az ajánlatkérő nyilatkozata és a becsatolt dokumentumok alapján a jogsértő döntést közbeszerzési bírálóbizottság hozta meg, így jelen esetben a döntésért felelős természetes személy felelőssége nem állapítható meg, ezért a döntésért felelős személy bírságolására nem kerülhetett sor.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig egymillió forint, természetes személyek tekintetében százezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
Annak ellenére, hogy a fenti jogkövetkezmények alkalmazásával az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés orvosolható volt, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Döntőbizottságnak bírságot kellett kiszabnia a jogsértés megállapítására tekintettel az ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a bírságok mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte, és a rendelkező részben meghatározott összegű bírságok alkalmazását tartotta indokoltnak az ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a közbeszerzés értékének a megkötendő szerződésben meghatározott nettó 2 114 989 503 forintot tekintette. Ezen érték alapján a kiszabható maximális pénzbírság 630 millió forint, erre tekintettel a Döntőbizottságnak ezen összeg és az egymillió forintos legalacsonyabb összeg között kellett a pénzbírságok mértékét megállapítania.
A Döntőbizottság a bírságok kiszabásánál figyelemmel volt arra, hogy az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el, és a közbeszerzés értéke rendkívül magas. Ennek ellenére a Döntőbizottság a minimális mértékű bírság kiszabását tartotta indokoltnak, miután az ideiglenes intézkedése következtében az eljárást lezáró szerződés megkötésére nem került sor, így az ajánlati felhívásra vonatkozó jogsértő döntés, és az azt követő valamennyi döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható volt, valamint azért, mert a Kbt. 2002. január 1-jén hatályba lépett módosítása óta figyelembevehetően - az ajánlatkérő részéről az e törvénybe ütköző magatartás megállapítására először került sor. A minimális összegű bírságok kiszabására tekintettel nem került figyelembevételre a beruházási költségnek a két önkormányzat közötti megosztási aránya.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A Döntőbizottság a kérelmező kérelme tekintetében 88. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, figyelemmel a Kbt. 79. § (7) bekezdésében foglaltakra is, mivel a kérelme részben elkésett, részben pedig - a fentiekben ismertetett okból - nem nyerhetett érdemi elbírálást. A Döntőbizottság e tényre tekintettel nem látott lehetőséget az ajánlatkérőnek a kérelmező költségeiben történő marasztalására.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság, az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. augusztus 6.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
