KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7990)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.402/13/2002.
Tárgy: a Puhi-Tárnok Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Szigetszentmiklós Város Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a PUHI-TÁRNOK Út- és Hídépítő Kft. (2461 Tárnok, Fehérvári u. 34., továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Szigetszentmiklós Város Önkormányzata (2310 Szigetszentmiklós, Kossuth L. u. 2., képv.: dr. Uri József ügyvéd, 2310 Szigetszentmiklós, Damjanich u. 14., továbbiakban: ajánlatkérő)
"I. Útalapépítés 25 490 m2, II. Útalap + fedőréteg-munkálatok 7070 m2, III. Rekonstrukciós munkálatok 19 366 m2, IV. Rekonstrukciós munkálatok 33 380 m2, V. Rekonstrukciós munkálatok 3480 m2 útépítési munkák" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt. 52. §. (1) bekezdését, a Kbt. 57. § (1) bekezdését, a Kbt. 55. § (6) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérőt 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint pénzbírsággal sújtja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. május 15-én a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 20. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A felhívás 3. b) pontjában ajánlatkérő meghatározta azt, hogy lehet részajánlatot tenni a tárgyban megjelölt csoportosításnak megfelelően.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát.
részszempontok súlyszámok
- az ajánlattevők által megjelölt vállalkozási díj 4
- a kiírásnál korábbi teljesítési határidő vállalása 3
- többletszavatosság vállalása 2
- kedvezőbb fizetési feltételek 1
Az adható pontértékek határát 1-10 között írta elő. Az értékelés módszereként a legkedvezőbb ajánlatra a maximális, a legkedvezőtlenebbre a minimális pontszámot ad, a többi ajánlatra az egyenes arányosság szabályai szerint határozza meg a pontszámot (lineáris arányosítással).
A 14. pontban lehetővé tette többváltozatú ajánlat tételét.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely állt a ajánlati felhívásból, a bírálati szempontok tartalma és súlyozása iratból, az ajánlatkérési műszaki dokumentációból és az ajánlatkérési szerződési feltételekből. A dokumentáció műszaki tartalma irat általános információkat adott (tervek, engedélyek nélkül) az elvégzendő feladatról.
Helyszíni konzultációra nem került sor, a felhívás 16.5. pontja szerint ajánlattevőknek az ajánlat benyújtása előtt tájékozódni kell az építkezés helyszínének helyi viszonyairól, a környező építményekről, a meglévő közművezetékekről.
Ajánlattételi határidőre, 2002. június 25. napjára 5 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: kérelmező, a Vakond Kft., a STRABAG Kft. mind az öt feladatra alapajánlatot, a Soltút Kft. az I., II., III. és IV. részre, a FINN ÚT Kft. a II., III., IV. részre, a SRTAVIA Kft. és az ANDREAS Kft. csak egyes részekre, viszont azokra tettek alternatív ajánlatokat is.
A bontási eljárás során ismertetésre kerültek az ajánlatok részenkénti egységárai, valamint a hozzá tartozó befejezési határidők.
Az ajánlatok értékelését a lebonyolító bevonásával bizottságban végezték.
Az értékelés során július 5-én ajánlatkérő pontosítást kért a STRABAG Kft.-től az I., II., III., és IV. munkánál a beépítendő anyagok rétegrendjére. Erről az összes ajánlattevőt egy külön levélben értesítette. A pontosítás megtörtént. A képviselő-testület hozta meg a döntést, mely során az alternatív ajánlatok értékelésére nem került sor.
Az eredményhirdetésre 2002. július 10-én került sor, melyen a következő eredményt hirdették ki.
I., II., III. és V. munka nyertese a Strabag Kft., a IV. munka nyertese pedig a Vakond Kft., az V. részfeladat tekintetében a kérelmező ajánlatát nem értékelhetőnek minősítették.
Az összegzés az eljárásról iratot ajánlatkérő elkészítette, és azt megküldte valamennyi ajánlattevő részére a július 11-én kelt levéllel.
Kérelmező 2002. július 18-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezi azt, hogy
- ajánlatkérő július 5-én felvilágosításkérés keretében kérte a nyertest, hogy adja meg utólag a beépítendő anyagok rétegrendjét. Ez szerinte nem minősül a Kbt. 57. § (1) szerint a nem egyértelmű kijelentés tisztázásának, hanem az az ajánlat utólagos pontosítását eredményezte,
- az eredményhirdetésen kérték a beérkezett pontosítás ismertetését, de ezt ajánlatkérő megtagadta, ez sérti a Kbt. 61. § (3) bekezdését,
- az ajánlatok elbírálása során nem a felhívásban megadottak szerint járt el - a vállalkozási díj értékelését az ajánlati árak sorrend alapján végezte el,
- a teljesítési határidőnél a munka átfutási idejét értékelte,
- a többletszavatosságnál a IV. munkarésznél azonos pontszámmal értékelte az ő 48 havi és a Strabag Kft. 24 havi többletvállalását,
- a fizetési feltételeknél az általuk a kiírásban előírt 15 banki napos határidővel szemben megajánlott 30 napos fizetési határidőt egyik munkarésznél sem vették figyelembe, és értékelték kedvezőbbnek,
- az V. munkarészre adott ajánlatukat a vízelvezetés megoldatlansága miatt érvénytelenítették, noha ez az ajánlatukban szerepel (közműszerelvények szintbe emelése, vízelvezetéshez profil kialakítása az aszfaltszőnyegnél...)
Kérte az eljárás eredményének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, valamint a díj és költségek megtérítését.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a kiírásban a műszaki tartalom meghatározásra került, melynek pontosítását és külön részletezését nem kérték. A tájékozódás egyetlen célja volt, hogy a pályázóval megerősíttessék azon tényt, hogy pályázata a kiírás szerinti műszaki tartalmat teljes egészében lefedte-e.
Az eredményhirdetési eljárással kapcsolatos kifogásokra nem tett észrevételt. Az értékelésre vonatkozóan előadta, hogy a kiírás szerint a legkedvezőbb ajánlati ár kapta a maximális pontot, a legkedvezőtlenebb a minimum pontszámot, a köztük levő pontértékeket pedig arányosítással állapították meg, és nem a pályázók sorrendjéhez igazították a pontokat.
A teljesítési határidőt is részajánlatokként értékelték, a korábbit tartották kedvezőbbnek. Kérelmezőnél a különböző vállalásokra különböző pontokat adtak. A többletszavatosság értékelésénél álláspontjuk szerint a Ptk. 308. § szerint a kötelező szavatossági idő 3 év. Kérelmező a kötelező szavatossági időt 1 évnek tekinti, miközben ez nem így van. A Strabag által tett kötelező +24 hó többletszavatosság-vállalást emiatt 5 évnek tekintették, ezért értékelték azonos pontszámmal a kérelmező 12+48 hó vállalását azonos pontszámmal a nyertes kötelező +24 hó vállalásával.
A kedvezőbb fizetési feltételeknél a kedvezőség a minél kevesebb részszámla benyújtása volt.
Az V. munkarésznél kizárólag a Strabag Kft. ajánlata volt teljes körű a csapadékvíz elvezetése tekintetében.
Az Andreas Kft. egyéb érdekelt észrevételében a kérelmező kérelmében előadott kifogásokkal egyetért.
A Döntőbizottság az ügyben ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, az ajánlatkérő a nyertesekkel a szerződést a felhívásban megadott időpontban, 2002. július 19. napján megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint:
I. A Kbt. 57. § (1) bekezdésének ajánlatkérő általi megsértése körében:
Ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontjában az elvégzendő munkák tekintetében a megközelítő műszaki tartalmat az alábbiak szerint adta meg:
I. Útépítés: tükörkiemelése, 15 cm kulé, 5 cm homokos kavics, vagy azzal egyenértékű kitöltő, illetve kötőanyag, mechanikai stabilizációval, átlagosan 5 m szélességben a szükséges szikkasztóárok építéssel.
II. Útalap + fedőréteg: útalap-építés az I. pont szerint átlagosan 5 m szélességben, valamint lakóút terhelésének megfelelő bármely pormentesített szilárd burkolat, a szükséges szikkasztóárok-építéssel.
III. Rekonstrukciós munkálatok A: átlagosan 5 m, illetve a meglevő szélességű útalapra lakóút terhelésnek megfelelő bármely pormentesített szilárd burkolat.
IV. Rekonstrukciós munkálatok B: átlagosan 5 m, illetve a meglevő szélességű makadám, vagy aszfalt burkolat rekonstrukciója lakóút terhelésnek megfelelő bármely pormentesített szilárd burkolattal.
V. Rekonstrukciós munkálatok C: átlagosan 6 m szélességű aszfalt burkolat rekonstrukciója melegaszfalt-szőnyegezéssel, az Árpád és Petőfi úton (a Szilágyi úttól a Bercsényi útig) a csapadékvíz-elvezetés megoldásával, egy oldalon járdafelújítással, esetleges közműkiváltásokkal.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
Jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a dokumentáció "Az ajánlatkérési műszaki dokumentáció" 2. b) pontjában a tervezett műszaki megoldások, tervrajzokra utaló leírásra, az anyagminőségek és egyéb követelmények meghatározásával kapcsolatban meghatározta, hogy az ajánlattevő megkötöttség nélküli anyagokra, technológiára tehet ajánlatot, a szabványok szerinti anyagminőségekkel. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírás megadására nem került sor, ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozatával megerősítette azon, az iratokból is kiolvasható tényt, hogy a felhívásban megadott mennyiségek és megközelítő műszaki paraméterek meghatározásán túl egyéb műszaki elvárást, követelményt nem adott, annak ajánlatban való megadását nem várta el ajánlattevőktől sem. (Tekintettel arra is, hogy az engedélyeztetés, megvalósulási tervek elkészítése a felhívás 3. a) pontja szerint a nyertes ajánlattevő feladata, kötelezettsége.)
A fent ismertetettekből megállapítható, hogy a műszaki tartalom megadása nem képezte az ajánlat kötelező részét, a műszaki tartalom az elbírálás részszempontjai között sem került megadásra. Ajánlatkérő az elbírálhatóság érdekében a műszaki dokumentáció 5. pontjában a megajánlott útszerkezet egységárát kérte (Ft/m2) megadni. A nyertes ajánlattevő ajánlatában kizárólag a felhívásnak eleget téve egységárakat adott meg az útszerkezetekre (kivéve az V. munkarészt, ahol adott egy általános leírást). A Strabag Kft. esetében az I-IV. munkarészre vonatkozóan a műszaki tartalomra (rétegrendre) vonatkozóan a feltett kérdések nem tekinthetőek a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerinti nem egyértelmű kijelentések tisztázásnak, hiszen az ajánlatban a műszaki tartalomra vonatkozó ajánlattevői nyilatkozat nem szerepel. Ajánlatkérő kérdésfeltevése a Döntőbizottság álláspontja szerint sem felel meg a Kbt. 57. § (1) bekezdésének, az az ajánlat módosítására irányul, amely a Kbt. 49. § (2) bekezdése értelmében még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem tehető meg jogszerűen. Az utólagos tájékoztatáskérés szükségtelen is volt arra tekintettel, hogy az ajánlatban műszaki tartalom megadása nem volt követelmény, továbbá az elbírálás körébe sem került (nem is kerülhetett) bevonásra. A jogorvoslati kérelem e részében megalapozott.
Tekintettel a fent részletezettekre nem megalapozott kérelmezőnek a Kbt. 61. § (3) bekezdésének sérelmére történő hivatkozása arra tekintettel, hogy ajánlatkérő nem ismertette az eredményhirdetésen a Strabag Kft. részére feltett kérdésre adott választ. A Kbt. 63. § (3) bekezdése azt határozza meg, hogy az üzleti titokra vonatkozó előírások az elbírálás során figyelembe vett tények, adatok, megoldások tekintetében nem alkalmazhatóak, tehát ezek nyilvános ismertetését nem tagadhatja meg ajánlatkérő, azonban a vitatott tájékoztatásra adott válasz nem tartozik e körbe, így ajánlatkérő jogsértést nem követett el azzal, hogy a Strabag Kft. válaszának tartalmát nem ismertette.
II. Az V. munkarész tekintetében a kérelmező ajánlatának az értékelésnél történő figyelmen kívül hagyása a műszaki tartalom hiányára hivatkozással:
A Kbt. 26. § (2) bekezdés 2. fordulata alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Ajánlatkérő a Kbt. 52. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően az ajánlatok bontásakor, illetve azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Ajánlatkérő az érvénytelenség megállapítására a Kbt. 52. § (2) bekezdésében megállapított okok fennállta esetén dönthet jogszerűen.
A közbeszerzési eljárás további szakaszából az érvénytelen ajánlatok kívül azon ajánlattevők zárhatóak ki, akikkel szemben a Kbt. 53. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll.
A közbeszerzési eljárásban az értékelésből a résztvevő ajánlattevők ajánlatait a fent meghatározottakon túl nem lehet jogszerűen figyelmen kívül hagyni.
Ajánlatkérő az V. munkarész tekintetében nem állapította meg kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 52. § (2) bekezdésében szereplő valamely okra hivatkozva, hanem egyszerűen nem vonta be az értékelés körébe a műszaki tartalom hiánya miatt.
Ajánlatkérő ezen tartalmú döntése semmiképpen sem tekinthető jogszerűnek, hiszen az sem a Kbt. 52. § (1) szakaszában megfogalmazott érvénytelenné minősítés, sem pedig a Kbt. 53. § (1) bekezdése szerinti kizárás.
Amennyiben ajánlatkérő döntését tartalmában vizsgáljuk, úgy a döntése csak a Kbt. 52. § (2) d) pontjában foglalt indok alapján történő érvénytelenség megállapításaként lenne értelmezhető a Kbt. szabályai szerint a műszaki tartalom a felhívásban, illetve a dokumentációban megfogalmazott feltételek nem teljesítése okán.
Ajánlatkérő döntése az V. munkarész tekintetében akkor sem jogszerű, ha azt a fentiek alapján, a kérelmező ajánlatának érvénytelenné minősítéseként értelmezzük. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható egyrészt, hogy részletes műszaki tartalom meghatározására nem került sor dokumentációban, a felhívás 3. a) pontjában csak utalás történik arra, hogy a csapadékvíz-elvezetést ezen munkarész esetében meg kell oldani. A kérelmező ajánlatában tett ajánlatot a csapadékvíz elvezetésére a csapadékvíz egy oldalra történő elvezetésével - ezt a tényt erősíti meg ajánlatkérő összegzése az V. munkarész tekintetében).
Miután ajánlatkérő nem határozta meg, hogy a csapadékvíz-elvezetés milyen módját kéri megajánlani, ennek eldöntését ajánlattevőkre bízta, így később nem állapíthat meg érvénytelenséget sem a Kbt. 52. § (2) d) pontjára tekintettel a műszaki tartalom nem megfelelőségére, különös tekintettel arra, hogy lehetővé tette többváltozatú ajánlat tételét is.
A fentiek alapján tehát ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését, és erre tekintettel ezen részfeladat körében a Kbt. 59. § (1) bekezdését, mivel az eljárás nyertesét úgy hirdette ki, hogy az értékelésbe nem vonta be valamennyi érvényes ajánlatot, így döntése nem tekinthető jogszerűnek.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérőnek az I-IV. részfeladat körében végzett értékelése megfelelt-e a felhívásban megadottaknak, illetve betartásra került-e a Kbt. 55. § (6) bekezdése.
1. Vállalkozási díj részszempont értékelése:
Ajánlatkérő a dokumentációban egységárak megadását kérte, az értékelés során ezen egységárakat vette figyelembe részfeladatonként, az által a megadott értékelési módszer alkalmazása mellett, így ezen részszempont körében az értékelése megfelelő a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtaknak.
2. A kiírásnál korábbi teljesítési határidő vállalása részszempont:
Ajánlatkérő a dokumentáció "A bírálati szempontok tartalma és súlyozása" részének 5. pontjában a teljesítési határidő körében meghatározta, hogy az értékelésnél figyelembe veszi azt a körülményt, hogy ajánlattevő a teljes munkára tesz ajánlatot, azonban ezen esetben a részmunkák kivitelezésére kért teljesítési időtartamot.
Ajánlatkérő az értékelés során nem tett mást, mint amint a dokumentáció fent hivatkozott részében megfogalmazott, nevezetesen részfeladatonként a megajánlott teljesítési határidőket (naptári napra kiszámított átfutási időket) hasonlította össze. E körben kérelmező valamennyi munkarészre azonos teljesítési határidőt adott meg a szerződéskötést követően folyamatos munkavégzés mellett, szemben más ajánlattevőkkel, akik például minden egyes részmunkára külön kezdési és véghatáridőt adtak meg a különböző munkarészekre.
Ajánlatkérő tehát ezen részszempont körében helyesen értékelte kérelmező ajánlatát a legkedvezőtlenebbnek.
3. Többletszavatosság vállalása részszempont:
Tekintettel arra, hogy a közbeszerzés tárgya útépítés és új rekonstrukció volt a szavatosság körében irányadó hatályos jogszabály a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet "az egyes nyomvonal jellegű építmény szerkezetek kötelező alkalmassági idejéről" értelmében útalapra
10 év kötelező alkalmassági időt állapít meg, míg a burkolatokra 5 év kötelező alkalmassági időt állapít meg.
Ajánlatkérő a dokumentáció "Általános ajánlatkérési és szerződési feltételek" részében a 9. "Garancia" pontjában a fenti jogszabályra is hivatkozott.
A Ptk. 308. § (2) bekezdése értelmében, ha a más jogszabály kötelező alkalmassági időt határoz meg, azt kell irányadónak tekinteni, tehát a fent hivatkozott együttes rendeletre tekintettel ajánlatkérő jogsértően vett figyelembe 3 évet jogszabályi alapként és értékelte ehhez viszonyítva megadott ajánlatokat kedvezőbbnek.
E részszempont körében tehát ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését akkor, amikor a 3 évi szavatossági vállalásokon felüli ajánlati elemeket értékelte kedvezően a IV. részfeladat körében, kérelmező többletvállalást nem tett, mégis azonos pontszámmal értékelte a két ajánlati elemet. Ezen részszempont körében többletvállalása kizárólag a Strabag Kft.-nek volt.
4. Kedvező fizetési feltételek részszempont:
Ezen részszempont körében a dokumentáció "A bírálati szempontok tartalma és súlyozása" részének 5. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"a vizsgálat kiterjed a műszaki, pénzügyi ütemezésre, a részszámlák számára, organizációs feltételekre, illetve bármely más műszaki, gazdasági információra (melyet az ajánlatkérő fontosnak tart)". A pénzügyi ellenszolgáltatás feltételei körében a részszámlák számán túl mind a számlák kiegyenlítését, a pénzügyi ütemtervet, a jólteljesítési garanciát meghatározta, mint amelyek a fizetési feltételek tartalmi elemei.
Ajánlatkérő figyelemmel a közbeszerzési eljárásban érvényesülő kötöttség elvére is [Kbt. 26. § (2) bekezdés] általa a dokumentációban részletezett részszempont tartalmi elemeitől eltérően kizárólag a részszámlák számát értékelte.
Ajánlatkérő ezen részszempont körében végzett értékelése sem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésének, mivel ajánlatkérő által a dokumentációban meghatározott valamennyi tartalmi elemeket nem értékelte.
A Kbt. 59. § (1) bekezdésének a megsértése a második helyezett kihirdetésé miatt:
A Kbt. 59. § (1) bekezdés második mondata értelmében az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Ajánlatkérő a felhívásban nem határozta meg, hogy kíván második legkedvezőbb ajánlattevőt hirdetni, így az eredményhirdetésen történő második helyezett megnevezése nem felel meg a Kbt. előírásainak, jogsértés akkor következett volna be, ha a nyertes visszalép a szerződéskötéstől, és így ajánlatkérő a jogszerűtlenül megnevezett ajánlattevővel kötötte volna meg a szerződést. Jelen ügyben azonban az ajánlatkérő a nyertessel kötötte meg az eljárást lezáró döntését.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés és d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét és az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben tekintettel volt az elkövetett jogsértésekre, különösen arra, hogy az V. munkarész tekintetében nem valamennyi érvényes ajánlat került értékelésre, a beszerzés értékére, a szerződéskötések tényére, mivel a jogsértések így nem voltak reparálhatóak.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. augusztus 7.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
