FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (8034)
25.K.31.767/2002/1-I.
A Fővárosi Bíróság az OPEN Szoftverház Kft. (1047 Budapest, Baross u. 99.) felperesnek - a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen - közbeszerzési ügyben hozott (hiv.sz.: D.264/6/2002.) közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében a bíróság meghozta a következő
VÉGZÉS-t:
A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes keresetében kérte az alperes 2002. május 27-én kelt D.264/8/2002. számú határozatával kijavított 2002. május 22-én kelt D.264/6/2002. számú határozat bírósági felülvizsgálatát. Álláspontja szerint a Közlekedési Főfelügyelet által a közlekedési hatóságnál leteendő elméleti vizsgák számítógéppel történő lebonyolítására programcsomag elkészítése, telepítése és a működtetés támogatása tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás törvénysértő volt, ezért kérte a perben támadott alperesi határozatok hatályon kívül helyezését.
Az alperes nyilatkozatában egyrészt arra hivatkozott, hogy határozatai jogszerűek, másrészt kérte a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását, tekintettel arra, hogy a határozatok nem minősülnek az ügy érdemében hozott határozatoknak.
A bíróság megállapította, hogy az alperes a perben támadott határozatában a felperes által kezdeményezett jogorvoslati eljárást - miután felperes a kérelmét visszavonta - megszüntette.
Az alperes tehát ténylegesen nem döntött arról, hogy jogszabálysértő volt-e a támadott közbeszerzési eljárás a felperes által meghatározott körben.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. § (1) bekezdése szerint az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróságtól, jogszabálysértésre hivatkozással. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási határozat akkor támadható meg a bíróság előtt, ha a határozatot az ügy érdemében hozták, azt is csak akkor, ha a keresetet indító fél szerint a határozat jogszabálysértő.
A bíróság a keresetlevél és a csatolt közigazgatási iratok alapján megállapította, hogy e két feltétel egyike sem áll fenn.
Amint arra a Legfelsőbb Bíróság 3/1998. Közigazgatási jogegységi határozatában is rámutatott, érdemi határozatnak az a konkrét (egyedi) államigazgatási aktus tekinthető, amellyel az arra jogosult államigazgatási szerv az ügy tárgyát képező jogviszonyt elbírálja.
Az érdemi határozat az előidézett jogi hatást tekintve lehet jogot keletkeztető, megváltoztató vagy megszüntető, illetve jogkövetkezményt alkalmazó aktus, vagyis olyan határozat, amely az eljárás céljára végleges (tényleges) választ ad, tehát az ügy tárgyát képező jogviszonyt elbírálja.
A perben támadott közigazgatási határozat azonban a kifejtettek szerint nem minősül érdemi határozatnak, hiszen a jogorvoslati eljárás céljára végleges (tényleges) választ nem adott, nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a támadott közbeszerzési eljárás a felperes állításához képest jogszabálysértő vagy nem. Ennek során nincs jelentősége annak, hogy a felperes a jogorvoslati eljárást kezdeményező kérelmét milyen okból vonta vissza, hanem csak az vizsgálható, hogy van-e érdemi döntés vagy sem.
A felperes egyébként nem hivatkozott arra, hogy az alperesi határozat jogszabálysértő. Ez pedig a határozat bírósági felülvizsgálatának éppúgy elengedhetetlen feltétele, mint az érdemi határozat megléte.
A polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. tv. (Pp.) 130. § (1) bekezdés f) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a felperes követelése bírói úton nem érvényesíthető.
A bíróság a kifejtettek szerint megállapította, hogy a felperes jogszabálysértésre nem hivatkozott, az általa támadott határozat nem minősül az ügy érdemében hozott határozatnak, így bírósági felülvizsgálat az Áe. 72. § (1) bekezdése alapján nem kérhető, ezért a felperes keresetlevelét a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A bíróság megítélése szerint a felperes valójában nem az alperesi közigazgatási határozatot támadja annak jogszabálysértő volta miatt, hanem az az alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás jogszerűségét vitatja, ám ez a közigazgatási perben - a fentiek alapján - a bíróság által nem felülvizsgálható.
Az eljárás az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bekezdés a) pontja értelmében illetékmentes.
Budapest, 2002. július 11.
Dr. Vitál Eigner Beáta s. k.,
bíró
