KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8068)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.438/9/2002.
Tárgy: a VIVAÉP Villamosvasút Építési és Járműfenntartási Rt. jogorvoslati kérelme a Csongrád megyei Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A VIVAÉP Villamosvasút Építési és Járműfenntartási Rt. (6724. Szeged, Külső Pulcz u. 2., a továbbiakban: kérelmező, képviseli: dr. Sulyok Tamás ügyvéd, 6721 Szeged, Vadász u. 4/A.) kérelmét, melyet a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. (6721 Szeged, Juhász Gyula u. 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Csongrád megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében lévő országos közutakon az alábbi kódszámmal azonosított fenntartási munka: Kódszám: 02.322.02.K.1.01., útszám: 55/5512/5432, útszelvény: 20+487, munka jellege: körforgalmi csomópont építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2002. május 26-án nyílt eljárásra szóló ajánlati felhívást tett közzé a fenti tárgyban a Közbeszerzési Értesítőben 4112/2002 szám alatt.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában az ajánlatkérő meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a c) pontban nem tette lehetővé a részajánlattételt az ajánlattevők számára.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatokat és tényeket.
Az ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolása körében a 2. francia bekezdésben előírta a műszaki-technikai felszereltség bemutatását. A 11. b) pontban az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjaként a 4. francia bekezdésben előírta, hogy ha az ajánlattevő nem rendelkezik legalább 1 db, az adott építmény műszaki leírásában meghatározott saját tulajdonú vagy érvényes előszerződéssel vagy szerződéssel lekötött vezérgéppel.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. egyéb információk című pontjának 2. francia bekezdésében a Kbt. 43. § (4) bekezdés szerinti hiánypótlási lehetőséget kizárta, annak 3. bekezdésében pedig előírta, hogy az ajánlattevőnek önállóan (jelen eljárásba bevonni kívánt alvállalkozók nélkül) kell kielégíteni az alkalmassági szempontokat.
Az ajánlatkérő dokumentációt is rendelkezésre bocsátott, mely tartalmazta az ajánlati felhívást, útmutatót az ajánlattevőknek, mintanyomtatványokat, ajánlati nyilatkozatot, a szerződés általános és különös feltételeit.
Az ajánlattételi határidőig 2002. június hó 26-ig a Debmut Rt., a Hódút Kft., a Strabag Kft. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2002. július 10-én kérdéssel fordult a kérelmezőhöz, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott feladatot milyen vezérgéppel kívánja megvalósítani. A kérelmező válaszában megküldte az ajánlatkérő részére a Szegedi Mély- és Magasépítő Ipari Rt. igazgatója által 2002. június 21-én aláírt szándéknyilatkozatot, mely szerint a közbeszerzési eljárás megnyerése esetén 6 darab gépet bérbe ad a kérelmező részére.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd a 2002. július hó 24-i eredményhirdetésen kihirdette, hogy a Strabag Kft. és a Hódút Kft. ajánlata érvénytelen, kérelmező pedig a szerződés teljesítésére alkalmatlan, mivel nem rendelkezik saját tulajdonú vagy érvényes előszerződéssel vagy szerződéssel lekötött vezérgéppel. Az eljárás nyertese a Debmut Rt.
A kérelmező 2002. július hó 29-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, melyben kérte az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást elbíráló döntésének megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötés megtiltását.
Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő 2002. július 10-én kelt felhívásában felszólította a kérelmezőt, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott feladatot mely vezérgéppel kívánja megvalósítani.
Válaszlevelében csatolta a Szegedi Mély- és Magasépítő Ipari Rt. 2002. június 21. napján kelt 343/2002. számú szándéknyilatkozatát 6 db aszfaltozó gépnek a VIVAÉP Rt. részére történő bérbeadására vonatkozóan. E nyilatkozat szerint a Szegedi Mély- és Magasépítő Rt. a nyilatkozatban felsorolt gépeket a kiírt pályázat megnyerése esetén a kérelmezőnek bérbe adja a beszerzés tárgyát képező munkák kivitelezési időtartamára.
Az ajánlatkérő a 2002. július 24-én kelt eredményhirdetésen a kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette, mivel nem teljesítette az ajánlati felhívás 11. b) pont 4. francia bekezdésében előírt feltételt.
A kérelmező álláspontja szerint rendelkezett érvényes előszerződéssel a 6 db aszfaltozó gép, mint vezérgép vonatkozásában, mivel a Szegedi Mély- és Magasépítő Ipari Rt. 2002. június 21. napján kelt szándéknyilatkozatának a kérelmező által 2002. június hó 21. napján történő átvételével a bérleti szerződés megkötésére irányuló előszerződés létrejött figyelembe véve a Ptk. 205. § (1) bekezdését, valamint a Ptk. 214. § (1) bekezdése, valamint a Ptk. 208. § (6) bekezdése, azaz a szerződés létrejöttére vonatkozó általános szabályok alapján. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése tehát a Kbt. 44. §-ba ütközik.
Ajánlatkérő érdemi észrevételt tett, melyben kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező által benyújtott 2002. június hó 21-i a Szegedi Mély- és Magasépítő Ipari Rt. által adott szándéknyilatkozat szerint nem tekinthető előszerződésnek. A Kbt. alapján a közbeszerzési eljárásban az írásbeliség kötelező, fogalmilag kizárt az esetlegesen szóban, ráutaló magatartással létrejött előszerződés igazolása, illetve az ajánlathoz csatolása. Előadta, hogy a kérelmező által felhívott Ptk. rendelkezéseket nem is lehet figyelembe venni a Kbt. kógenciáját tartalmazó Kbt. 25. § alapján. A Kbt. 75. § (2) bekezdése szerint a Ptk. rendelkezéseit csak a megkötött szerződésekre lehet alkalmazni. Álláspontja szerint a kérelmező által felhívott Ptk. rendelkezések szerint nem jött létre bérleti szerződés megkötésére irányuló előszerződés a kérelmező és a Szegedi Mély- és Magasépítő Ipari Rt. között. Egyébként is a kérelmezőnek nem lett volna lehetősége utólag érvényes előszerződést, illetve szerződést csatolnia, mivel az ajánlati felhívás a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
Az egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
Az ajánlatkérő által megnevezett döntéshozó felelős személy, Basa Zoltán ügyvezető a jogorvoslati kérelmet, mint alaptalant kérte elutasítani, felelősségét nem ismerte el.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az eljárás iratai és a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő felhívására a kérelmező által pótlólag megküldött nyilatkozat nem felel meg a Ptk. 205. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, mivel az csupán egyoldalú szándéknyilatkozat. A nyilatkozat nem tartalmaz tehát kölcsönös és egybehangzó nyilatkozatot mindkét fél részéről a megkötendő bérleti szerződés lényeges feltételei vonatkozásában, így a bérleti díj, illetve a Ptk.-nak a bérleti szerződésre vonatkozó egyéb feltételeire nézve. A szándéknyilatkozat átvételének igazolása nem tekinthető a szerződés lényeges, vagy a felek által lényegesnek tartott feltételekben történő megállapodásnak, illetve nem bizonyítja a szerződés, mint kétoldalú jognyilatkozat ráutaló magatartással történt létrejöttét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a fentiek szerint egyoldalú jognyilatkozatnak minősülő szándéknyilatkozat egyébként is feltételhez kötött, a nyilatkozó a pályázat megnyeréséhez kötötte szerződéskötési szándékát.
A Döntőbizottság osztja az ajánlatkérő álláspontját a tekintetben is, hogy a Kbt. 24. §-a szerinti alapelvekből, valamint a nyílt eljárásra vonatkozó részletszabályok, így különösen az ajánlatra vonatkozó és az ajánlati felhívás feltételeire vonatkozó kifejezett elfogadó nyilatkozatot tartalmazó 43. § (1) bekezdés figyelembe vétele alapján a közbeszerzési eljárásban az írásbeli forma kötelező. Az ajánlatkérő kifejezett szerződéses megállapodást írt elő az ajánlati felhívásban, és ebből következően nem volt köteles a felek szerződéskötésre irányuló akaratának a vizsgálatára, illetve egyoldalú nyilatkozat figyelembe vételére.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja és az ajánlati dokumentáció I/11. pontja (alkalmasságot igazoló dokumentumok) szerint, valamint a részletes ajánlati dokumentumok II/3. e) pontja (egyéb dokumentumok) alapján egyértelmű volt az ajánlatkérő előírása az alkalmasságot igazoló dokumentumokra nézve.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem tette lehetővé a hiánypótlást, tehát a kérelmező által utólag esetleg becsatolt bérleti előszerződés sem lett volna figyelembe vehető. A kérelmező az ajánlatkérő megkeresésére válaszolva elismerte, hogy az ajánlatában ("I. "Ajánlat alap dokumentumai 81. o.) eredetileg megjelölt gépek nem feleltek meg az alkalmassági követelményeknek.
Az ajánlatkérő tehát a fentiek szerint jogszerűen állapította meg a kérelmező szerződés teljesítésére való alkalmatlanságát.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Bizottság határozatában a jogsértőt, ennek hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (l) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. augusztus 15.
Dr. Csanádi Péter s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
