KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8110)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.470/9/2002.
Tárgy: a 3T FŐÉP Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XIX. Kerület, Kispest Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság. a 3T FŐÉP Fővállalkozó Építőipari Kivitelező Kft. (1135 Budapest, Szent László út 14., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Budapest Főváros XIX. Kerület, Kispest Önkormányzata (1195 Budapest, Városház tér 18., továbbiakban: ajánlatkérő) "1195 Budapest, Árpád u. 8., 164238 hrsz. alatti önkormányzati tulajdonú irodaépület ajánlati dokumentáció szerinti átalakítása, tetőtér-beépítése, generálkivitelezési munkái, 10 db összkomfortos lakás és 2 db üzlet kialakítása, udvari épület bontása, udvar parkosítása és 8 db felszíni parkoló építése a 164238 hrsz. ingatlanon, I. osztályú minőségben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés c) és d) pontjára tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő 2002. április 17-én a Közbeszerzési Értesítő 16. számában előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, melyben a jelen beszerzés is szerepel a 2.2.2. pont alatt.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. június 26-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
A felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét írta elő ajánlatkérő.
A felhívás 11. b) pontjában ajánlatkérő meghatározta a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában a következőket határozta meg: "Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. b) pontjában határozta meg a bírálati részszempontokat a hozzájuk tartozó súlyszámokkal, az alkalmazható ponttartományt és a pontozás módszerét az alábbiak szerint:
"b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 10
- kevesebb pénzügyi (számla) szakaszolás 8
- késedelmi kötbér mértéke 6
- garanciavállalás időtartama 3
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 10-0, a ponthatárok közötti pontszámok számításának módszere, mely minden részszempont esetén azonos: a legkedvezőtlenebb ajánlat 0 pontot, a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot, a többi ajánlat pontszáma a kettő között lineáris módszerrel kerül kiszámításra."
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely csak a beszerzés tervdokumentációból állt.
Ajánlatkérő - még az ajánlatok benyújtását megelőzően megállapította az értékelés során az egyes bírálati részszempontoknál alkalmazni kívánt sávokat, melyeket a lineáris pontozás érdekében határozott meg. E sávok meghatározásánál ajánlatkérő az általa feltételezett legkedvezőtlenebb és legkedvezőbb ajánlati elemek alapján állapította meg a ponthatárokat. Ajánlatkérő az ajánlatok e sávok szerinti értékelésével kapcsolatban az ajánlattevőknek az ajánlattételi szakban információt nem adott.
2002. július 22-ig, az ajánlattételi határidőig 3 db ajánlat érkezett. Ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a HU-PI Építő Kft. és a SZER-SZAK Coop Rt.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelését szakmai előkészítő bizottságban végezte. Az eljárást lezáró döntést a Költségvetési Bizottság hozta az 59/2002. (VII. 29.) sz. határozattal.
2002. augusztus 6-án került sor az eredményhirdetésre, melyen ajánlatkérő kihirdette, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese a HU-PI Kft. ajánlata 206 ponttal, míg kérelmező ajánlata 168 pontot ért el.
Kérelmező 2002. augusztus 9-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérelmező jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában az eljárást lezáró döntés jogszerűségét sérelmezte. Álláspontja szerint az értékelés nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek, és ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Kérelmében előadta, hogy álláspontja szerint a felhívásnak megfelelően végzett pontozás alapján az ő ajánlata az összességében legelőnyösebb ajánlat, mivel a legkedvezőbb feltételre 10 pontot, a legkedvezőtlenebbre pedig 0 pontot kellett volna adni.
Ennek alapján kérte a Döntőbizottságtól az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az értékelés a felhívásban meghatározottak szerint történt. A szakmai előkészítő bizottság előzetesen kidolgozott egy lineáris pontszámrendszert, melyet az értékelésnél alkalmaztak. Álláspontja szerint a kérelem nem jelöli meg pontosan a jogsértést. A kérelem alapján a pontozást újra elvégezték a felhívásban megadott módszernek megfelelően, de ez sem okozott változást a nyertes személyében az átdolgozott sávok szerint. Álláspontja szerint az összességében legkedvezőbb ajánlat lett az eljárás nyertese. Kérte a kérelem elutasítását és költségeinek megtérítését.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a D.470/3/2002. számú határozatával 2002. augusztus 10-én a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi részben megalapozott. A Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) és d) pontja előírja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos, valamint azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság először az ajánlatok értékelési módszerével kapcsolatos kérelmi elemeket vizsgálta meg.
Az összegzés az eljárásról című irat alapján ajánlatkérő a pontozásos értékelés során az alábbi pontszámokat adta:
Az ajánlattevő neve:
3T FŐÉP Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 2 20
Kevesebb pénzügyi (számla) szakaszolás 8 8 64
Késedelmi kötbér mértéke 6 10 60
Garanciavállalás időtartama 3 8 24
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 168
Az ajánlattevő neve:
Szer-Szak Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 6 60
Kevesebb pénzügyi (számla) szakaszolás 8 6 48
Késedelmi kötbér mértéke 6 2 12
Garanciavállalás időtartama 3 4 12
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 132
Az ajánlattevő neve:
HU-PI Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 10 9 90
Kevesebb pénzügyi (számla) szakaszolás 8 4 32
Késedelmi kötbér mértéke 6 9 54
Garanciavállalás időtartama 3 10 30
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 206
A fenti táblázat alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem az általa a felhívásban meghatározott módszer szerint pontozott, mivel ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az ajánlatok pontozásos értékelésével kapcsolatban három szabályt fogalmazott meg, melyeket együttesen kell alkalmazni az értékelés során. E három szabály szerint az egyes részszempontokra 0-10 közötti pont adható, és a legkedvezőbb ajánlat 10, míg a legkedvezőtlenebb ajánlat 0 pontot, a többi pedig a megadott ponthatárok (0-10) között lineáris megoszlás alapján kap pontot.
Ajánlatkérő e három együttesen alkalmazott szabályban meghatározta azt, hogy a teljes (0-tól 10-ig terjedő) ponttartományt ki kell osztani az értékelés során, minden egyes részszempont értékelésekor, továbbá rögzítette azt, hogy az ajánlatok tartalmának összehasonlítása alapján a legjobb és a legkedvezőtlenebb ajánlat kapja a 10, illetve a 0 pontot, és a többi ajánlat a 0-tól 10-ig terjedő tartományban - az ajánlatok tartalmi elemei szerint arányosan kap pontot. Ennek alapján ajánlatkérő - ha legalább két ajánlat értékelését végzi, akkor - az ajánlatokra adható pontok alsó és felső határát köteles alkalmazni, és nem végezheti a pontozást oly módon, amely alapján a legjobb ajánlat nem kapja meg a 10 pontot, illetve a legkedvezőtlenebb ajánlat nem 0 pontot kap.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatok értékelése során az egyes részszempontok értékelésekor ajánlatkérő az általa meghatározott értékelési szabályok szerint mind a 0, mind pedig a 10 pont kiadására köteles lett volna minden egyes bírálati részszempontban. Az ajánlatkérő pontozási táblázata 0 pontot nem tartalmaz, és 10 pont is csak két bírálati részszempontban került megállapításra.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által az ajánlatok tartalmi elemeinek ismerete nélkül előre meghatározott pontsávok alkalmazása nem felel meg annak az ajánlatkérő által meghatározott feltételnek, hogy a legkedvezőbb ajánlat 10, míg a legkedvezőtlenebb ajánlat 0 pontot kap, ugyanis a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb ajánlat csak a ténylegesen benyújtott ajánlatok tartalmi elemei alapján választható ki, és nem lehet egy becsült értékhez viszonyítani, mely az ajánlatokban nem szerepel. Ennek alapján a benyújtott ajánlatokban szereplő legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb tartalmi elemeinek kell a 10, illetve a 0 pontot megkapnia. A benyújtott ajánlatoknak a becsült legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb tartalmi elemek alapján bármely (ideértve az ajánlatkérő által alkalmazott sávos módszert is) lineáris eltérésen alapuló módszerrel való értékelése torzítja az ajánlatok tartalmi elemei között fennálló különbséget. Erre tekintettel kizárólag a benyújtott legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb ajánlat tartalmi elemei lehetnek a lineáris értékelés szélső értékei, és csak az ezek közötti tartományt lehet a többi ajánlat pontszámainak megállapítása érdekében a lineáris módszer alkalmazása során figyelembe venni.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem alkalmazta az általa a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerint meghatározott módszert, hiszen a legjobb ajánlat sem kapta meg minden esetben a 10 pontot, de a legkedvezőtlenebb ajánlat egyetlen esetben sem kapott 0 pontot, továbbá ajánlatkérő nem a benyújtott ajánlatok közül, azoknak megfelelően választotta ki az értékelés intervallumát, így a jogorvoslati kérelemnek az ajánlati felhívásnak nem megfelelő módszer alkalmazására vonatkozó része megalapozott.
A Döntőbizottság a továbbiakban nem vizsgálta a jogorvoslati kérelem azon elemét, hogy melyik az összességében legelőnyösebb ajánlat, ugyanis már az ajánlatkérő által végzett értékelési eljárás jogszabálysértő volt, megalapozta az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és a Döntőbizottság - tekintettel arra, hogy a szerződés megkötésére nem került sor és ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (8) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatokat ismét értékelje - nem kívánta átvenni az ajánlatkérő szerepét az ajánlatok értékelésében.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy megfelelő súlyú a jogsértésért ajánlatkérővel mint jogi személlyel szemben egymillió forint bírság kiszabása.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A Döntőbizottság a bírság mértéke megállapításánál figyelembe vette, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során az eljárást segítő együttműködő magatartást tanúsított és első ízben követett el jogsértést, valamint hogy a jogsértés - a meg nem kötött szerződésre tekintettel - reparálható, így a jogsértés esetén kötelező bírságok összegét a törvényi minimumösszegben állapította meg. A Döntőbizottság, tekintettel az ügy összes körülményére, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyi bírság alkalmazását - a testületi döntésre tekintettel - nem találta indokoltnak, így annak kiszabását mellőzte.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. § (8) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint, ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. augusztus 26.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
