KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8113)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.393/11/2002.
Tárgy: a BITU-BAU Kft. jogorvoslati kérelme az ÉMÁSZ Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A BITU-BAU Építőipari Vállalkozó Kft. (5000 Szolnok, Gábor Áron tér 6., képviseli: dr. Fogarasi Ágnes ügyvéd, 4026 Debrecen, Hunyadi u. 16., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet az ÉMÁSZ Rt. (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 13.), akinek nevében és helyette teljes jogkörrel eljárt a Budapesti Elektromos Művek Rt., a továbbiakban: ELMŰ 1393 Budapest, Pf. 511, képviseli: dr. Sátori Anna ügyvéd, 1054 Budapest, Aulich u. 7., a továbbiakban: ajánlatkérő "Eger, Sas u. 35/10 kV-os transzformátorállomás építészeti kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontját, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. A megállapított jogsértésre tekintettel a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, míg a döntésért felelős Carl-Ernst Giestinggel szemben 100 000 Ft bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá a Döntőbizottság ajánlatkérőt és Carl-Ernst Giestinget, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. május 2-án ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 18. számában (3324/2002) a rendelkező részben írt tárgyban és mennyiségben az alábbiak szerint:
- 65 m2 alapterületű földszintes üzemi épület pinceszint l db
- 68 m2 alapterületű alápincézett földszintes épület 1 db
- 195 m2 alapterületű alápincézett földszintes épület 1 db
- 170 m2 alapterületű fedett szín 1 db
- 117 m2 alapterületű fedett szín elbontása 1 db
- 245 m2 alapterület kábeltérből és földszintből álló kapcsoló- és vezénylőépület építése (bruttó szintterület 337 m2) és ehhez kapcsolódó építőmesteri munkák elvégzése 1 db
- az alállomást övező meglévő fonatos kerítésszakaszok cseréje kb. 67,5 m hosszban
- épületgépészeti munkák elvégzése.
A felhívás 5. pontja tartalmazta a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának feltételeit.
A 13. pont szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb értékű ellenszolgáltatás.
A 14. pontban kötötte ki ajánlatkérő, hogy többváltozatú ajánlat nem tehető.
A 16. pont tartalmazta az egyéb információkat, melyek között ajánlatkérő azt is közölte, hogy a Kbt. 43. § (4)-(5) bekezdései alapján hiánypótlást biztosít.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta többek között a műszaki követelményeket, kereskedelmi és egyéb szerződési feltételeket, az ajánlattal kapcsolatos előírásokat, valamint a kitöltendő formanyomtatványokat. A dokumentációt négy cég vásárolta meg.
Kérelmező a felhívásban megjelölt feltételek szerint átvett dokumentáció áttanulmányozását követően írásban kérdést intézett az ajánlatkérőhöz 2002. május 29-én 14 témában. Ezek közül az 1., 4. és 5. kérdés az alábbiakat tartalmazta:
1. Mi a pontos megvalósítandó műszaki tartalom
Közbeszerzési Értesítő szerint:
- 5 db épület elbontása kapcsoló-vezérlőépület építése, fonatos kerítésszakasz cseréje, épületgépészeti munkák elvégzése.
Ajánlati dokumentáció szerint:
- mélyépítés: földelőháló, vízellátás, csatornázás, közműcsatlakozások,
- épület: alapozás és magasépítés, épületgépészet.
4. Az épület körüli csapadékvíz-elvezető csatornát és a szennyvízcsatornát, illetve a külső közművek bekötését el kell-e végezni, ha igen, akkor erről tervszolgáltatást kérünk.
5. Az épület körüli földelőháló rendszert ki kell-e építeni, ha igen, akkor tervszolgáltatást kérünk.
A fenti kérdések sorrendjében és annak számozásának megfelelően ajánlatkérő írásban az alábbi válaszokat adta kérelmező részére a 2002. május 29-én kelt levelében:
1. A beszerzés tárgya és mennyisége megegyezik az ajánlati dokumentáció 2.1. pontja és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent ajánlati felhívás 3. a) pontja szerintivel.
A megvalósítandó műszaki tartalom a következő:
- 5 db épület bontása (2 db földszintes épület, 2 db fedett szín, 1 db épület pinceszint),
- kapcsoló- és vezénylőépület építése,
- kapcsoló- és vezénylőépület alapozási és építészeti, magasépítési, épületgépészeti, illetve villamos installációs munkáinak elvégzése,
- földelőháló létesítése,
- vízellátás, csatornázás, illetve közműcsatlakozások elvégzése,
- fonatos kerítésszakasz cseréje.
4. Az épület körüli csapadékvíz elvezetését és csatornázását el kell végezni. Amennyiben önök a kiviteli dokumentációnak ezt a részét nem kapták meg, úgy a helyszíni bejáráson átvehetik.
5. Az épület körül új keret földelőhálót kell készíteni, és a meglévőhöz csatlakoztatni. A földelőháló kialakításáról készített tervet a helyszíni bejáráson átadjuk.
Ajánlatkérő a felhívásban nem jelölte meg, hogy helyszíni bejárást is tart, de 2002. június 3-ra azt kitűzte, ahol a dokumentációt megvásárló ajánlattevők képviselői is megjelentek.
E helyszíni bejáráson az ajánlatkérő nevében és helyette eljáró ELMŰ képviselője nem vett részt, csak az ajánlatkérő ÉMÁSZ Rt. képviselője. Bejáráson felvett jegyzőkönyv szerint három kérdést intéztek ajánlatkérőhöz, melyből az első kettő és az arra adott választ az alábbiak szerint rögzítették a jegyzőkönyvbe.
1. A kiviteli terveken lévő tételes költségvetéshez köteles-e az ajánlattevő ragaszkodni vagy attól eltérhet? Az ajánlathoz mellékelni kell-e a tételes költségvetést?
Válasz: A tételes költségvetéshez nem kötelező ragaszkodni. Ajánlattevő felülbírálhatja a tervező által megadott mennyiségeket. A tételes költségvetést nem kötelező mellékelni az ajánlathoz, abban az esetben azonban, ha az ajánlattevő nem ad be tételes költségvetést vagy eltér attól, pótmunkák elszámolására csak akkor van lehetőség, ha a kivitelezőnek olyan munkákat kell végezni, amelyek nincsenek benne a kiviteli tervekben vagy a tervező által összeállított költségvetési kiírásban.
2. A Közbeszerzési Értesítőben és az ajánlati felhívásban feltüntetett elvégzendő munkák eltérnek, melyek azok, amelyekre tényleges ajánlatot kell adni?
Válasz: Bontás I. ütem (a jelenlegi kapcsoló és vezénylőépület kivételével az összes épület a szabadtéren)
- új kapcsoló és vezénylőépület építés,
- épületgépészet, építőmesteri munkák elvégzése,
- villamos installáció,
- a mélyépítésből a transzformátor és készülékszállító út-, valamint a térburkolat és a finom tereprendezés kivételével az összes munka, amit a kiviteli tervek tartalmaznak,
- kerítésépítés,
- közműcsatlakozások, csapadékvíz- és szennyvízelvezetés kiépítése a kapcsolóállomás épületétől számított 1 m távolságig (közműrákötés NEM).
Az ajánlatkérő nevében eljáró ELMŰ 2002. június 4-én kelt levelével arról értesítette ajánlattevőket, köztük kérelmezőt is, hogy "Mellékelten megküldjük a 2002. június 3-án megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvben rögzített állásfoglalást a korábban feltett ajánlattevői kérdések és az arra adott válaszok figyelembevételével felül kell bírálnunk.
1. kérdés: a kiviteli tervekben levő tételes költségvetéshez köteles-e az ajánlattevő ragaszkodni vagy eltérhet attól, az ajánlathoz mellékelni kell-e a tételes költségvetést?
Az ajánlati dokumentáció 2. számú melléklete tartalmazza az árűrlapot, melyben az összesített árakat kell rögzíteni, valamint előírjuk a kiviteli tervekben található költségvetés kitöltését.
A korábban megküldött ajánlattevői kérdésre a válasz: A költségvetést változtatás nélkül kell elkészíteni, az esetleges eltéréseket külön kell szerepeltetni.
A pótmunkákra vonatkozó előírásokat az ajánlati dokumentáció 2.5. pontja tartalmazza.
2. kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben és az ajánlati felhívásban feltüntetett elvégzendő munkák eltérnek, melyek azok amelyekre ténylegesen ajánlatot kell tenni?
Korábban megküldött ajánlattevői kérdésre a válasz:
A beszerzés tárgya és mennyisége megegyezik az ajánlati dokumentáció 2.1. pontja és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent ajánlati felhívás 3. a) pontja szerintivel.
A megvalósítandó műszaki tartalom a következő:
- 5 db épület bontása (2 db földszintes épület, 2 db fedett szín, 1 db épület pinceszint),
- kapcsoló- és vezénylőépület kiépítése,
- kapcsoló- és vezénylőépület alapozási és építészeti, magasépítési, épületgépészeti, illetve villamos installációs munkáinak elvégzése,
- földelőháló létesítése,
- vízellátás, csatornázás, illetve közműcsatlakozások elvégzése,
- fonatos kerítésszakasz cseréje.
Kérjük a T. Ajánlattevőket, hogy az ajánlatukat fentiek figyelembevételével szíveskedjenek megtenni."
Sem az ajánlatkérő, sem pedig az ELMŰ a közműbekötések elvégzéséhez szükséges és korábban már kérelmező által kért tervdokumentációt a kérelmező részére nem küldte meg.
A 2002. június 12-i ajánlattételi, illetve bontási határidőig a kérelmező, az OVIT Rt., a Saturnus Kft. és a Kovépszer Kft. nyújtotta be ajánlatát.
Ajánlatkérő 2002. június 14-én a Saturnus Kft.-nek és az OVIT Rt.-nek hiánypótlási lehetőséget biztosított, melyet az érintettek a 2002. június 18-i határidőre teljesítettek.
Az ajánlatok elbírálására létrehozott Bizottság 2002. június 19-én az ajánlatok tartalmának átvizsgálása után megállapította, hogy mind a négy ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján érvénytelen, és javasolta, hogy az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján nyilvánítsák eredménytelennek és hirdessék azt ki az eredményhirdetés alkalmával.
A kérelmező ajánlata érvénytelenségénél azt állapította meg a Bizottság, hogy az ajánlati dokumentáció szerinti árűrlap tartalmi elemire nem adott teljes körű ajánlatot, azaz nem tett árajánlatot a víziközmű-ellátásra vonatkozóan. A Kovépszer Kft. és az OVIT Rt. ajánlatát azért nyilvánították érvénytelennek, mert nem csatolta a felelősségbiztosítási kötvényt, illetve annak tartalma nem volt megfelelő, míg a Saturnus Kft.-nél az volt a kizárás oka, hogy nem az ajánlati dokumentáció szerinti árűrlap tartalmával megegyezően tette meg ajánlatát, attól eltérő tételt szerepeltetett az árűrlapon.
A 2002. június 27-i eredményhirdetésen ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással az eljárást eredménytelennek nyilvánította, mivel egyik ajánlattevő sem tett érvényes ajánlatot, így kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek csak.
Ajánlatkérő 2002. július 1-jén az összegzést megküldte az ajánlattevőknek.
Kérelmező 2002. július 9-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a jégsértés megállapítását, valamint ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is, valamint az eljárása során felmerült költségei megtérítését. Ennek keretében kérelmében megjelölt az igazgatási szolgáltatási díjon túl 100 000 Ft-os ügyvédi munkadíjat, valamint az ügyvéd kész kiadásait is. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy véleménye szerint az ajánlatkérő és a nevében eljáró ELMŰ egymásnak ellentmondó tájékoztatása, továbbá az ajánlatkérő által szolgáltatandó tervdokumentáció megküldésének elmulasztása semmiképpen nem eshet a kérelmező terhére. Előadta azt is, hogy a rendelkezésére álló dokumentáció és ajánlatkérői tájékoztatás alapján készítette el ajánlatát. A tájékoztatás alapjául szolgáló 2002. július 3. napján tartott műszaki bejáráson készített jegyzőkönyvben az ajánlatkérő egyértelműen kijelentette, hogy a közműcsatlakozások tekintetében a közműrákötésre ajánlatot nem kell tenni. Ezzel a nyilatkozatával ajánlatkérő a pályázati felhívás, illetve a dokumentáció közötti ellentmondást feloldotta és a felhívás, valamint a dokumentáció tartalmát összhangba hozta. A műszaki bejáráson készített jegyzőkönyv egyértelműen tartalmazta, hogy milyen tervek lettek pótlólag kiadva, és ezek között a közműrákötési tervek nem szerepeltek. Álláspontja szerint az ajánlatkérőtől kapott egyértelmű tájékoztatás, valamint a rendelkezésére álló dokumentáció alapján készítette el az ajánlatát, így vele szemben az érvénytelenséget megállapítani nem lehetett volna, ezért ajánlatkérő az eljárást nem minősíthette a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelennek. Kérelmét a tárgyaláson annyiban pontosította, hogy nem kifogásolta az eltelt időre tekintettel azt, hogy az ajánlatkérő nem küldte meg részére a közműcsatlakozásokra vonatkozó terveket, és megerősítette azt a véleményét, hogy a konzultáción elhangzottak szerint készítette el az ajánlatát, ezért azt nem lehete
tt volna érvénytelenné nyilvánítani. Azt is nyilatkozta, hogy az ajánlatukban a közműcsatlakozást az épület falától 1 m-ig szerepeltették, és annak költsége az épületgépészeti fejezeten belül megtalálható. Az árűrlapon a víziközmű-ellátással kapcsolatos rovatban az árat azért nem szerepeltették, mert véleményük szerint ez a közműcsatorna-csatlakozásokra utal, erre nézve pedig ajánlatkérő nem adott ki költségvetés kiírást, melynek tételeit összesítve kellett az űrlap ezen adatát megadni. Tárgyaláson megerősítette a pontosított kérelmében megjelölt intézkedések alkalmazásának igényét.
Ajánlatkérő írásos észrevételében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott, kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Ezt azzal indokolta, hogy a felhívásában, majd a 2002. július 3-án megtartott helyszíni szemlén, valamint az ajánlattevői kérdésekre tett válaszában egyértelműen megfogalmazta az elvégzendő feladatokat. Ezek között nem szerepelt és nem is kellett szerepeltetni a közmű-rácsatlakozásokat, azaz a közművet üzemeltető kezelésében lévő vezetékekkel történő összekötést. Egyértelműen tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy "külső közmű" alatt az épületből történő, telken belüli kiállásokat, azaz az ÉMÁSZ Rt. kezelésébe kerülő, az összekötést lehetővé tevő vezeték szakaszok elkészítését érti. Véleménye szerint a kérelmező ajánlatában nem szerepeltette a külső közműcsatlakozás költségeit annak ellenére, hogy az árűrlapon azt külön kérték.
Fentiekre tekintettel az eredményhirdetésen kihirdetett döntést megalapozottnak vélik, miszerint a kérelmező ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, mert az nem felelt meg az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeknek. Azt is nyilatkozta, hogy a jogorvoslati eljárás lezárását követően szándékában áll az építési beruházás mielőbbi megvalósíthatósága érdekében egy új nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezni.
Az ajánlatkérő nevében és helyette a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban eljáró ELMŰ Rt. becsatolta a jogorvoslati eljárás során azt a meghatalmazást, melyet ajánlatkérő a részére adott ki a közbeszerzési eljárás lefolytatására teljes jogkörrel. Ezen túlmenően becsatolta a Döntőbizottsághoz a SZ-57/1999. sz. szakmai szabályzatát, mely az ELMŰ Rt. beszerzéseit szabályozza, valamint becsatolta azt a 2002. június 24-én kelt iratot is, melyben az ajánlatkérő döntésre jogosult vezetője, Carl-Ernst Geisting úr mint a döntésre jogosult elfogadta a Bizottság javaslatát, miszerint a négy ajánlat érvénytelen, és ezért a közbeszerzési eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítják.
Az ügyben érdekelt felek sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem terjesztettek elő a szabályszerű értesítés ellenére.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból, dokumentumokból, valamint a felek által írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatokból megállapította, hogy a tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak miatt:
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a 2002. június 4-i ajánlatkérői "válasz" 1. pontjában foglaltak szerint előírták, hogy a kiviteli tervekben található költségvetés kitöltését, továbbá az ajánlati dokumentáció 2. sz. melléklete szerinti űrlapot kell kitölteni, melyben az összesített árakat kell szerepeltetni.
Ajánlatkérő a kiadott kiviteli tervben az alábbi témakörökben adott ki költségvetéseket:
- bontások,
- mélyépítés,
- kapcsoló-, vezénylőépület,
- épületgépészet,
- épületvillamosság,
- villamos kiviteli terv.
Az árűrlapon az ajánlatkérő az alábbi rovatokat jelölte meg:
- bontások,
- mélyépítés,
- épületgépészet,
- kapcsoló- és vezénylőépület,
- víziközmű-ellátás.
A fentiekből a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy az ajánlatkérő által kiadott költségvetések közt nem található olyan, amely a víziközmű-ellátási feladathoz kapcsolódik, és amelynek összesített árait az árűrlap 5. sorában követelte meg szerepeltetni az ajánlatban.
Ennek következtében az ajánlattevőknek nem állt rendelkezésére költségvetés, amely alapján a vitatott összesített árakat megadhatták volna, és melynek összesített összegét kellett volna az árűrlap megfelelő sorában beírni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiek alapján a kérelmező ajánlata megfelelt a dokumentáció feltételeinek azzal, hogy a "víziközmű-ellátás" sor ajánlati ár részében nem írt adatot, hanem azt egy vonallal kihúzta.
A Döntőbizottság nem osztotta azt az ajánlatkérői álláspontot, mely szerint a víziközmű-ellátás feladatához tartozó munkák a kiadott G 02 számú épületgépészeti tervlapon találhatóak és a feladathoz tartozó költségvetési tételek az épületgépészeti költségvetési kiírásban szerepelnek, és ajánlattevőknek ezt a kiírást kellett volna megbontani és egyes tételeket az épületgépészeti összesítőből kihagyva a víziközmű-ellátásnál összesítve szerepeltetni, illetve feltüntetni az árűrlapon. A Döntőbizottság ezt azért nem tudja elfogadni, mert ajánlatkérő elvárása épp az volt, hogy az általa kiadott költségvetések összesítő adatait kell az árűrlapon szerepeltetni, továbbá az, hogy a költségvetést változtatás nélkül kell elkészíteni.
Ajánlatkérőnek ezen rendelkezése éppen azt tiltotta meg, hogy ajánlattevők a kiadott költségvetéseket "megbontsák", ezért a dokumentáció és az ajánlatkérő által adott tájékoztatások ellentmondásban vannak egymással.
Kérelmező ajánlatában víz és csatornázási munka részére tett ajánlati részei a tartalma alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérői költségvetés kiírásban lévő mennyiségben és minőségben megfelelően lett feltüntetve.
A Döntőbizottság véleménye szerint a dokumentáció ellentmondásai nem róhatók fel az ajánlattevők terhére, és az ellentmondásos dokumentáció feltételeire nem lehet az ajánlatok érvénytelenségét alapítani, hiszen a Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint a megfelelő ajánlattételhez szükséges felhívás és dokumentáció elkészítése az ajánlatkérő törvényben rögzített kötelezettsége.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint akkor érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő nem tett - az ajánlatkérőnek a 32. § (2) bekezdése szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot.
Mivel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a fent leírt körülmények között indokolatlanul minősítette kérelmező ajánlatát érvénytelennek, ezért a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint bírságot szabott ki ajánlatkérővel és a jogsértő döntést jóváhagyó személlyel szemben is, figyelemmel a Kbt. 88. § (5) bekezdésére is.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság figyelemmel volt a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és annak értékére (kérelmező árajánlata felkerekítve 64 M Ft), valamint arra, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során segítő, együttműködő magatartást tanúsított.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelembe vette azt is, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a megállapított jogsértés reparálható, hisz ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy a határozat kézhezvételét követően újabb nyílt közbeszerzési eljárás keretében kívánja a beszerzését megvalósítani.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az ajánlatkérő nevében és helyette eljáró ELMŰ Rt. becsatolta a felelősségi rendjét, és becsatolta azt az ajánlatkérő döntésre jogosult vezetője által aláírással jóváhagyott döntési javaslatot is, mely szerint a személyi felelősség is megállapítható. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság elegendőnek tartotta a törvényben meghatározott minimumbírság kiszabását a jogsértő szervezettel és a döntésért felelős személlyel szemben is.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján kötelezte ajánlatkérőt az 150 000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére, és nem adott helyt azon kérelmezői indítványnak, miszerint kérte megtéríteni 100 000 Ft összegben az ügyvédi költségeket is.
Ez utóbbi költség megtérítését a Döntőbizottság nem látta indokoltnak, mert a kérelmező ez utóbbi költséggel kapcsolatos igazolást nem csatolt be a Döntőbizottsághoz, így annak megfizetésére ajánlatkérő nem kötelezhető. Erre tekintettel a Döntőbizottság csak a jogorvoslati eljárás kezdeményezésekor a banki átutalási megbízáson szereplő 150 000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díj megtérítését írta elő ajánlatkérő terhére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. augusztus 15.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
