KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8146)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.444/24/2002.
Tárgy: az INFRA-START Kft. jogorvoslati kérelme Hajdúnánás Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az INFRA-START Kft. (4025 Debrecen, Hatvan u. 58., képviseli dr. Mészáros József jogtanácsos, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Hajdúnánás Város Önkormányzata (4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1.) és Hajdúdorog Város Önkormányzata (4087 Hajdúdorog, Tokaji u. 4.) - a továbbiakban: ajánlatkérők - "szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján a Döntőbizottság a következő tényállást állapította meg.
Hajdúnánás Város Önkormányzata és Hajdúdorog Város Önkormányzata 2002. március 5-én kötött együttműködési megállapodásban megerősítette a közös szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építése céljából a 2000. november 24-én kötött megállapodásban foglaltakat.
Az együttműködési megállapodásban - többek között - meghatározták a projekt beruházási költségeit, a felek közötti költségmegosztást, valamint az együttműködő felek személyes közreműködésének módját. Ennek értelmében a gesztor feladatait Hajdúnánás Város Önkormányzata látja el, a megállapodásban meghatározott célok elérése érdekében a felek közbeszerzési pályázatot írnak ki.
Az ajánlatkérők nyílt előminősítési eljárást indítottak a közös szennyvíztisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építése tárgyában oly módon, hogy a részvételi felhívásban ajánlatkérőként a gesztor önkormányzat, Hajdúnánás Város Önkormányzata (a továbbiakban: ajánlatkérő) került megjelölésre. A részvételi felhívás 2002. július 24-én, a Közbeszerzési Értesítő 30. számában jelent meg.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívást módosította, az erre vonatkozó hirdetmény 2002. augusztus 7-én, a Közbeszerzési Értesítő 32. számában, a felhívás helyesbítése pedig a Közbeszerzési Értesítő augusztus 28-i számában jelent meg.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. a) pontjában - a legfontosabb műszaki és mennyiségi paramétereket is megadva - ismertette, hogy a beszerzés tárgya egyrészt a szippantott szennyvizet is fogadni tudó mélylégbefúvásos, eleveniszapos szennyvíztisztító telep és a kapcsolódó létesítmények, valamint a szennyvízcsatorna-hálózat (gravitációs és házi bekötésű csatorna, szennyvíz-nyomóvezeték, közterületi végátemelő) építése.
A részvételi felhívás 3. b) pontja szerint a teljesítés helye Hajdúnánás és Hajdúdorog bel- és külterülete.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. pontjában meghatározta a részvételre jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. A 9. a) pont helyesbített második bekezdésében a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására előírta a következőket:
- a részvételre jelentkező és a teljesítésbe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó 1999., 2000. és 2001. évi teljes körű éves beszámolója vagy egyszerűsített éves beszámolója, vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója, vagy egyszerűsített mérlege és eredménylevezetése a cégjegyzésre jogosult által hitelesített másolatban, egyéni vállalkozók esetében az előző 3 év adóbevallásainak hitelesített másolata.
A műszaki alkalmasság igazolására előírta a 9. b) pont negyedik bekezdésében a következőket:
- a részvételre jelentkező és a teljesítésbe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó azon műszaki szakembereinek megnevezése, végzettségük és gyakorlatuk bemutatása, akik a teljesítésért felelősek.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjában meghatározta a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait, a részvételi felhívás módosítása előtt a hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizenegyedik bekezdésében előírt szempontok a következők voltak:
- ha éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló vagy egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés készítésére kötelezett részvételre jelentkezőnél a likviditási mutató (forgóeszköz/rövid lejáratú kötelezettségek) kevesebb mint 0,4 a vizsgált évek közül legalább 2 évben,
- ha éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés készítésére kötelezett részvételre jelentkezőnél a vizsgált évek közül legalább 2 évben a saját tőkére vetített jövedelmezőség mutatója (adózás előtti eredmény/saját tőke) kevesebb mint 0,4,
- ha éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés készítésére kötelezett részvételre jelentkezőnél a tartósan befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök/összes eszköz) kevesebb mint 0,4 a vizsgált évek közül legalább 2 évben,
- ha - egyéni vállalkozónál - a bevallások adatai alapján 1999-2001. évek közül legalább 2 évben a gazdálkodása veszteséges,
- a részvételre jelentkező és a teljesítésbe a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó esetén ha nem foglalkoztat legalább 3 fő saját állományú, szakirányú (vízgazdálkodással vagy vízépítéssel kapcsolatos) felsőfokú végzettségű, 51/2000. (VII. 9.) FVM-GM-KöViM rendeletben meghatározott felelős műszaki vezetői névjegyzékbe vett, vezetésre, irányításra alkalmas személyt.
A részvételi felhívás módosítás érintette - többek között - a 10. b) pont hetedik és nyolcadik bekezdését is az alábbiak szerint:
- ha éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés készítésére kötelezett részvételre jelentkezőnél a vizsgált évek közül legalább 2 évben a saját tőkére vetített jövedelmezőség mutatója (adózás előtti eredmény/saját tőke) kevesebb mint 0,2,
- ha éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés készítésére kötelezett részvételre jelentkezőnél a tartósan befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök/összes eszköz) kevesebb mint 0,1 a vizsgált évek közül legalább 2 évben.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely a részvételi felhívást, útmutatót, formanyomtatványokat, tájékoztató jellegű részleges műszaki leírást és a vízjogi létesítési engedélyt tartalmazta. A dokumentáció 17. oldalán "A verseny tisztasága" című rész 2. pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy a közbeszerzési eljárás teljes folyamata alatt a részvételre jelentkezőkkel, illetve az ajánlattevőkkel való kapcsolattartás kizárólag írásban történhet, kivéve a dokumentáció kiváltását, a bontási és az eredményhirdetéssel kapcsolatos eljárási cselekményeket. Az ennek ellenére történő meg nem engedett kapcsolatfelvételről haladéktalanul jegyzőkönyvet vesz fel, és az eset súlyától függően - ha az ügy egyéb hatósági eljárást nem igényel - az eljárás érvénytelenítéséről dönthet.
A részvételi felhívás megjelenését követően a KEVIÉP Kft. és az OMS-HUNGÁRIA Kft. írásban jelezte az ajánlatkérő felé, hogy a 10. b) pontban előírt jövedelmezőségi mutató, illetve a tartósan befektetett eszközök arányára vonatkozó 0,4 mutató nem megfelelő, kérte annak módosítását.
E megkeresésekre az ajánlatkérő nem válaszolt.
A dokumentációt a kérelmezőn kívül a következő cégek vásárolták meg: Debreceni Mélyépítő Holding Kft., NYÍRVÍZ Építő és Szolgáltató Kft., KEVÍZ 21 Építőipari Rt., OMS-HUNGÁRIA Kft., KOMPLEX-D Kft., KEVIÉP Kft., STRABAG Építő Kft., ALTERRA Építőipari Kft., CSŐSZER Rt., BETONÚT Rt., Mélyépítő Budapest, Kft., PURATOR HUNGÁRIA Kft., Depona Kft., SADE Magyarország Kft., ERFOREX Közműépítő és Üzemeltető Rt., GÁZ-MARKT Kft., SÁMA Kft., METROÉPSZOLG Rt., ARINEXT Kft.
A részvételi szakaszban a részvételre jelentkezők több kérdést intéztek az ajánlatkérőhöz. A kérelmező - többek között - a következő kérdést tette fel az ajánlatkérőnek:
"Az alkalmatlanság körében elégséges-e saját állományú szakemberek Vízügyi Ágazati felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe történő felvétele, vagy szükséges ezen túl a szakirányú felsőfokú végzettség? Ha szükséges, kérjük az elfogadásra alkalmas valamennyi felsőfokú intézmény és szak meghatározását." Az ajánlatkérő erre a kérdésre 2002. augusztus 23-án az alábbi választ adta:
"A részvételi felhívás szerinti elvárás saját állományú három fő, az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 1. számú melléklet (felelős műszaki vezetők besorolása) II. (sajátos építményfajták) 2. (vízgazdálkodási építmények …… építési munkái) "A" kategóriának felel meg."
A kérelmező 2002. augusztus 1-jén nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson módosított és kiegészített. Kérte a jogsértés megállapítását, a részvételi felhívás megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Kérelme indokául előadta, hogy a 10. b) hetedik bekezdésben megfogalmazott követelmény ellentmond a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltaknak, mivel az alkalmassági követelményeket csak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékig lehet előírni. Az 1999., 2000. és 2001. évi saját tőkére vetített eredményességi mutató előírása nincs összefüggésben a közbeszerzés megvalósításához szükséges pénzügyi alkalmassággal, ezért kifejezetten már magának ennek a mutatónak az előírását sérelmezi, annak mértékétől függetlenül. A mértékével kapcsolatban előadta, hogy gyakorlatilag 40%-os mértéknél nagyobb eredményességi mutató elérést várja el az ajánlatkérő. Ennek mértéke már önmagában is törvénysértő, mivel ez azokat sújtja, akik az eredményt nem fizetik ki, hanem fejlesztésre, beruházásra fordítják, ezáltal a saját tőkét növelik. A részvételi felhívás módosításában előírt 0,2 mutatót is jogsértőnek tartotta.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség elvét is sérti a 10. b) pont hetedik bekezdése, valamint a hatodik és nyolcadik bekezdése szerinti előírás, tekintettel a kilencedik bekezdésben foglaltakra. Az egyéni vállalkozóknál csak 1999-2000. évekre került meghatározásra alkalmassági követelmény, és csupán az eredményes gazdálkodás az alkalmassági kritérium, társas vállalkozások esetében ezen túl likviditási és jövedelmezőségi feltételek kerültek meghatározásra.
A 10. b) pont tizenegyedik bekezdése szintén a Kbt. 44. § (7) bekezdésébe és a 24. § (2) bekezdésébe ütközik, mivel az 51/2000. (VII. 9.) FVM-GM-KöViM rendeletben foglaltaknál szigorúbb előírást tartalmaz, szűkebben határozza meg a feltételeket. E jogszabály alapján ugyanis mélyépítési szakon végzett építőmérnök is szakirányú végzettségűnek tekinthető, míg a felhívás alapján nem, továbbá technikusi végzettség is elégséges megfelelő gyakorlat esetén, mivel nem idéz elő életveszélyt a beruházás tönkremenetele, azaz elegendő a "B" kategóriás műszaki vezető, nem szükséges "A" kategóriás alkalmazása. Kifejtette, hogy a csatornahálózat kiépítéséhez elegendő a "B" kategóriás műszaki vezető, a mű megépítéséhez kell az "A" kategóriás. A kötelező érvényű jogszabályi előírás tovább szűkítése jogsértő, mivel beruházás megvalósítása kapcsán indokolatlan, és sérti az esélyegyenlőséget is.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson előadta, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el azzal, hogy az ő kérdésére 2002. augusztus 23-án adott válaszában - hirdetmény közzététele nélkül - módosította a részvételi felhívást, hiszen a vízgazdálkodással vagy vízépítéssel kapcsolatos szakirányú végzettség helyett az 51/2000. (VII. 9.) FVM-GM-KöViM rendelet melléklete II. fejezete 2. pontjában foglaltak szerinti, az "A" kategóriára vonatkozó valamennyi végzettséget elfogadja. Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatkérő nem tájékoztatta a részvételre jelentkezőket azokról a megkeresésekről, amelyeket az észrevételében említett cégek intéztek az ajánlatkérőhöz a részvételi felhívással kapcsolatban, megítélése szerint ezzel az ajánlatkérő megsértette a saját dokumentációja 17. oldalán lévő előírást is.
A Debreceni Mélyépítő Holding Kft. 2002. augusztus 5-én nyújtott be kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte a részvételi felhívás megsemmisítését, a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Jogsértőnek tartotta a részvételi felhívás 10. b) pontja nyolcadik bekezdésében foglalt előírást.
A Döntőbizottság a kérelmező kérelme alapján D.444/2002. számon és a Debreceni Mélyépítő Holding Kft. kérelme alapján D.452/2002. számon indult ügyeket D.444/2002. számon egyesítette 2002. augusztus 6-án.
Ajánlatkérő az észrevételében kérte a megalapozatlan kérelmek elutasítását. A kérelmező jogorvoslati kérelmével kapcsolatban előadta, hogy a jövedelmezőségi mutatót módosította. Megítélése szerint sem az eredetileg meghatározott 0,4-es mutató, sem a módosított nem volt jogsértő. A módosítást egyrészt azért határozták el, mert több gazdálkodószervezet (KEVIÉP Kft., OMS-HUNGÁRIA Kft.) közvetlenül is jelezte, hogy ez kizárja őket a jelentkezésből, továbbá ezt a jogorvoslati kérelmekben is sérelmezték. A 0,2-es mutató azonban tovább nem csökkenthető.
Kifejtette, hogy a mutató a gazdálkodás hatékonyságát mutatja. Ebből lehet következtetni a költséghatékony gazdálkodásra, a kapacitáslekötésre és a munkaellátottságra. Nem valamennyi, hanem a vizsgált évek közül csak kettőre kérték az előírt mutatót.
Úgy határozták meg a számviteli mutatókat, hogy azok a közműágazatra jellemzőek legyenek, nemzetközi és hazai könyvvizsgálói standardokon alapuljanak, egymással is összefüggésben, összhangban, valamint a becsült értékre tekintettel a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel legyenek, biztosítsák a folyamatos pénzügyi-gazdasági stabilitást, garantálják a beszerzés biztonságos megvalósulását.
Előadta, hogy nem felel meg a valóságnak az sem, hogy az egyéni vállalkozó esetében a részvételi felhívás csak az 1999. és a 2000. évekre követeli meg az eredményes gazdálkodást. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, beszámolókészítési kötelezettsége sincs, így nem tudja benyújtani a részvételi felhívásban kért beszámolók valamelyikét. Emellett azonban az egyéni vállalkozóknak is meg kell felelniük a többi pénzügyi, gazdasági és műszaki követelménynek, így az esélyegyenlőség nem sérült.
A műszaki vezetővel kapcsolatos alkalmatlansági kritérium előírása jogszerű, az megfelel a hivatkozott rendeletnek is, mivel a felsőfokú végzettségen a felsőfokú technikusi végzettséget is érteni kell a rendelet alapján. Előadta továbbá, hogy szakirányú felsőfokú végzettség megkövetelése esetén elfogadható minden olyan iskolai végzettség, amely vízgazdálkodással vagy vízépítéssel kapcsolatos szakmai képesítést ad, így a kérelmező által említett végzettség is. A teljesítési határidő nagyon rövid, ezért szükséges az, hogy egy időben több munkaterületen (Hajdúdorog, Hajdúnánás szennyvíztisztító telep) is folyjék építési munka, ezért írták elő, hogy legalább három "A" kategóriás felelős műszaki vezető legyen. A kivitelezés során olyan vízi létesítmények is épülnek (például a szennyvíztisztító műnél két darab levegőztetőmedence), amelyek tönkremenetele életveszélyt idézhet elő, illetve a nagy mélységű szennyvízcsatornák és műtárgyaik építése során a műszaki leírásban előírt zárt sorú dúcolás és vákuumos talajvízszint-süllyesztés esetében a szigorú technológiai utasítások betartásának elmaradása a kivitelezés során idézhet elő közvetlen életveszélyt. Hivatkozott arra is, hogy a jogszabályi előírások alapján a kivitelezés során a műszaki vezetőt helyettesítő személynek azonos jogosultsággal kell rendelkeznie.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kifejtette, hogy kérelmező kérdésére adott ajánlatkérői válasszal - azt tartalma szerint értékelve - a részvételi felhívást nem módosították. Előadta, hogy a dokumentáció kézhezvételét megelőzően érkezett az ajánlatkérőhöz megkeresés, kérdés a két gazdálkodószervezettől, azokra nem válaszoltak, mivel erre törvényi kötelezettségük nem volt, így jogsértést sem követhettek el.
Egyéb érdekeltként észrevételt tett az OMS-HUNGÁRIA Kft., egyetértett a Debreceni Mélyépítő Holding Kft. kérelmével, a KOMPLEX-D Kft., az Arinext Kft. és a Mélyépítő Budapest Kft. alaptalannak tartotta a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Debreceni Mélyépítő Holding Kft. 2002. augusztus 12-én bejelentette, hogy a jogorvoslati kérelmét visszavonja és kéri az eljárás megszüntetését.
A Döntőbizottság 2002. augusztus 28-án a D.444/20/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.
A Döntőbizottság 2002. szeptember 3-án a D.444/2002. számon egyesített ügyeket elkülönítette, az kérelmező kérelme alapján D.444/2002. számon indult ügyet D.444/2002. számon, a Debreceni Mélyépítő Holding Kft. kérelme alapján D.452/2002. számon indult ügyet D.452/2002. számon folytatta. Ez utóbbi ügyben a Döntőbizottság megszüntette az eljárást a D.452/3/2002. számú, 2002. szeptember 3-án kelt határozatával.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező kérelme alaptalan.
Az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint határozhatja meg az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásának módját.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítéséré.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése értelmében a nyílt előminősítési eljárás két szakaszból álló eljárás, így ennek során alkalmazni kell a Kbt. 63. § (3) bekezdésében foglaltakat.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A kérelmező a Kbt. 44. § (7) bekezdésébe ütközőnek tartotta a részvételi felhívás 10. b) pontja hetedik bekezdésében foglalt mutató előírását, mivel az megítélése szerint nincs összefüggésben a szerződés teljesítésére való alkalmassággal, továbbá sérelmezte annak mértékét is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint minden esetben a jogorvoslattal érintett konkrét közbeszerzés vonatkozásában kell azt vizsgálni, hogy az előírt szempontok szükségesek-e az alkalmasság jogszabály szerinti bevizsgálására, amely szükséges a szerződés teljesítéséhez. Az ajánlatkérő számára pedig a törvény biztosítja azt a jogot, hogy a közbeszerzéssel összefüggésben ő maga határozza meg a követelményrendszert.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azt az álláspontját, hogy a beszerzés becsült értékére (kb. bruttó 1,5 milliárd forint) tekintettel, a beruházás biztonságos megvalósulása érdekében, pénzügyi-gazdasági szempontból folyamatosan stabil részvételre jelentkezőt kíván csak alkalmasnak minősíteni, és ennek megítélésre a részvételi felhívásban meghatározott, a kérelmező által vitatott gazdasági mutató vizsgálata, az azzal összefüggő alkalmatlansági kritérium nem lépi túl a szerződés teljesítéséhez szükséges feltételek mértékét. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a részvételi felhívás 10. b) pontja hetedik bekezdésében foglalt mutató előírása nem jogsértő.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Kérelmező álláspontja szerint a részvételi felhívás 10. b) pontja hatodik, hetedik, nyolcadik bekezdésében meghatározott alkalmatlansági kritériumok sértik a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét is, mivel azokat csak a társas vállalkozásoknak kell teljesíteniük, továbbá az egyéni vállalkozók esetében csak 1999. és 2000. évekre került meghatározásra alkalmassági követelmény.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az esélyegyenlőség akkor sérült volna, ha az ajánlatkérő valamennyi jelentkező - így az egyéni vállalkozók esetében is - előírta volna azoknak a dokumentumoknak a csatolását, és mutatóknak a vizsgálatát, amelyekkel az egyéni vállalkozók nem rendelkezhetnek.
Az a körülmény, hogy az ajánlatkérő mind az egyéni vállalkozók, mind a társas vállalkozások részvételét biztosítani kívánta, nem sérti az esélyegyenlőséget. Az a tény, hogy a társas és egyéni vállalkozások részvétele biztosítása érdekében a pénzügyi alkalmasság igazolására - a jogszabályi előírások következtében - nem azonos dokumentum (beszámoló, illetve adóbevallás) csatolását kérte az ajánlatkérő, és a pénzügyi-gazdasági alkalmasság vizsgálata körében értelemszerűen csak e különböző dokumentumokban lévő adatok felhasználásával, azok alapján határozta meg a részvételre jelentkezők alkalmasságának mutatóit, szintén nem sérti a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az egyéni vállalkozók esetében az előző három évre vonatkozóan kérte az ajánlatkérő az adóbevallás csatolását, a cégek esetében is ugyanezen időszakra (1999., 2000., 2001.) vonatkozóan a beszámolót kellett a részvételi jelentkezésben szerepeltetni, tehát minden részvételre jelentkező esetében a vizsgált időszak azonos. A társas vállalkozót és az egyéni vállalkozót is akkor tekinti alkalmatlannak az ajánlatkérő a kiírás szerint, ha az 1999-2001. évek közül legalább 2 évben nem teljesült az előírt mutató, illetve a gazdálkodása veszteséges, azaz az egyéni vállalkozók esetében sem csak az 1999. és 2000. évekre került előírásra az alkalmassági követelmény.
A fentiek alapján a részvételi felhívás 10. b) pontjának hatodik, hetedik és nyolcadik bekezdése nem ütközik a Kbt. 44. § (7) bekezdésébe.
A részvételi felhívásnak a műszaki vezetővel kapcsolatos alkalmassági előírását a kérelmező egyrészt abból a szempontból vitatta, hogy az ajánlatkérő elvárása "A" kategóriás műszaki vezető volt, másrészt megítélése szerint a felhívást e vonatkozásban módosította az ajánlatkérő a kérelmezői kérdésre adott válaszával, erről azonban hirdetményt nem tett közzé.
A Kbt. 63. § (6) bekezdése szerint a részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációt és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi határidő lejártáig, annak egyéb elemeit az ajánlattételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet módosítani.
Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklete tartalmazza a felelős műszaki vezetők besorolásának szabályait. A melléklet I. fejezete az épületek, továbbá a II. fejezetben meghatározott sajátos építményfajták kivételével az egyéb építmények építési, valamint föld- és tereprendezési, felszíni vízelvezetési, épületgépészeti és épületvillamossági építési szerelési munkái, míg a II. fejezete a sajátos építményfajták tekintetében tartalmazza a műszaki vezetők besorolását. A II. fejezet 2. pontja a vízgazdálkodási építmények (vízi létesítmények) és az azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek, mérnöki létesítmények - kivéve az I. fejezetbe tartozó épületek és egyéb építmények - építési munkái vonatkozásában "A" és "B" kategóriában határozza meg a névjegyzékbe vétel követelményeit.
Az építmények között felsorolásra kerültek a víziközművek közüzemi hálózatai (beleértve az ipari, ivó- és tűzivíz-hálózatokat, az egyesített és elválasztott rendszerű csatornahálózatokat, a nyílt és zárt rendszerű csapadékvíz-elvezető hálózatokat), a szennyvíztisztító telepek. Az "A" kategória esetében a névjegyzékbe vétel követelményei a következők:
a) okleveles építőmérnöki végzettség és 3 éves szakmai gyakorlat,
b) építőmérnöki, mélyépítési, közlekedésépítési, vízellátási és csatornázási, vízgazdálkodási üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettség és 3 éves szakmai gyakorlat.
A "B" kategória esetében a névjegyzékbe vétel követelményei:
a) az "A" kategóriában megjelölt végzettségek és 1 éves szakmai gyakorlat,
b) vízügyi, mélyépítő, mélyépítő technikusi végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat.
A "B" kategóriával kapcsolatban a Rendelet melléklete II. fejezetének 2. pontja kimondja, hogy az alábbi korlátozásokkal végezhető a felelős műszaki vezetői tevékenység az "A" kategóriánál meghatározott építmények építési-szerelési munkái esetén:
- olyan vízi létesítmények építési-szerelési munkái, amelyek tönkremenetele életveszélyt nem idéz elő, vagy rendkívüli intézkedést nem követel, továbbá a vízi létesítmények építés jellegű felújítása, javítása, karbantartása.
A Rendelet 10. § (1) bekezdése szerint felelős műszaki vezető csak az a személy lehet, akit az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével a névjegyzékbe felvettek. A névjegyzékbe vétel 10. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerint feltétele a szakirányú szakmai képesítés és a szakmai gyakorlati idő.
A Rendelet 7. § (2) bekezdése szerint a felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - az e rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a részvételi felhívás és a kérelmező kérdésére adott válasz tartalmában eltér-e egymástól, figyelemmel a dokumentumok szövegkörnyezetére:
Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban - bár hivatkozott a rendeletre - nem pontosan a rendelet fejezeteire, pontjaira, kategóriáira utalással határozta meg a műszaki vezetővel szemben támasztott követelményeit, csak a kérelmező kérdésére adott válaszában határozta meg ilyen pontosan azokat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a vízgazdálkodással vagy vízépítéssel kapcsolatos szakirányú felsőfokú végzettség előírásával nem tért el az ajánlatkérő a rendeletben foglaltaktól, nem szűkítette le az abban meghatározott feltételeket, hiszen a részvételi felhívásban hivatkozott rendelet mind az okleveles építőmérnöki, mind a fentiekben felsorolt üzemmérnöki, felsőfokú technikusi végzettséget a vízgazdálkodással, vízépítéssel kapcsolatos szakirányú felsőfokú végzettségnek tekinti, hiszen az ilyen sajátos építményfajták esetében írja elő a felelős műszaki vezetői tevékenységhez. A fentiek következtében a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a kérelmező kérdésére adott válaszban a rendelet szerinti fogalmak, jogszabályhelyek pontos megjelölésével a részvételi felhívásától nem tért el, nem módosította azt, így nem sértette meg a Kbt. 63. § (6) bekezdését.
A továbbiakban a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az "A" kategória előírása sérti-e a Kbt. 44. § (7) bekezdését, illetve a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét.
A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő érvelését, miszerint indokolt a részvételi felhívás azon előírása, hogy csak három "A" kategóriás műszaki vezető biztosításával alkalmas a részvételre jelentkező a szerződés teljesítésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint figyelembe vehette ajánlatkérő a kivitelezés technológiáját, jellegét, azt a körülményt is, hogy egyszerre három munkahelyen kell folynia a kivitelezésnek, mivel a teljesítési határidő rövid. A három munkahelyen történő beruházás folyamatos biztonsága érdekében indokolt a részvételi felhívás szerinti előírás, figyelemmel a műszaki vezető helyettesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésre is. Ez a követelmény nem ellentétes a Rendelettel sem, hiszen az csak annak a minimális feltételrendszerét határozza meg, hogy az adott építményfajta kivitelezésénél ki jogosult a műszaki vezetői tevékenység ellátására.
A fentiek alapján a részvételi felhívás 10. b) pontja tizenegyedik bekezdése nem ütközik a Kbt. 44. § (7) bekezdésébe, és nem sérti a részvételre jelentkezők esélyegyenlőségét sem.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő - a dokumentáción kívül - további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
E § (2) bekezdése szerint a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni.
A (3) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérőnek a tájékoztatást úgy kell megadnia, hogy azzal egyes ajánlattevőket ne kedvezményezzen, illetve ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése értelmében a 37-38. §-t a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában megfelelően alkalmazni kell.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát.
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratokból megállapította, hogy mind a KEVIÉP Kft., mind az OMS-HUNGÁRIA Kft. írásban javasolta az ajánlatkérőnek, hogy módosítsa a részvételi felhívás 10. b) pontja hetedik, illetve nyolcadik bekezdésében meghatározott mutató mértékét. A becsatolt iratok és az ajánlatkérő nyilatkozata szerint az ajánlatkérő ezekre a megkeresésekre nem válaszolt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő e magatartásával nem sértette meg a Kbt. 38. § (1), (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, mivel a megkeresések tartalmuk alapján nem tekinthetők a Kbt. 38. § (1) bekezdése szerinti további tájékoztatás kérésének, hiszen ezek tartalmuk szerint a részvételi felhívás módosítását szorgalmazó javaslatok voltak. Ennek következtében az ajánlatkérőnek válaszadási kötelezettsége sem volt, és így nem volt miről tájékoztatnia a többi részvételre jelentkezőt, tehát e körben az ajánlatkérő jogszabálysértést nem követett el. A fenti eljárásával az ajánlatkérő nem sértette meg az ajánlati dokumentációja 17. oldalán foglalt előírást és a verseny tisztaságát sem.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 10.
Dr. Deli Betty s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
