KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8218)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.448/8/2002.
Tárgy: a KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelme Oroszlány Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A KÉSZ Könnyűszerkezet-építő és Szolgáltató Kft. (6721 Szeged, Szilágyi u. 2., képviseli: dr. Lovász Éva ügyvéd, 6721 Szeged, Szilágyi u. 2., IV/413., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet az Oroszlány Város Önkormányzata (2840 Oroszlány, Rákóczi u. 78., képviseli: Kiss Ferencné dr. ügyvéd, 2840 Oroszlány, Fürst Sándor u. 13., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az Oroszlányi Szakorvosi Rendelőintézet felújítása és bővítése tetőtér-ráépítéssel, valamint a Gyógyház átalakítása ápolási intézetté" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdésének d) pontjára tekintettel az 55. § (6) és 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. április 3-án részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 14. számában előminősítési eljárás megindítására (1931/2002) a rendelkező részben írt tárgyban.
A jelentkezési határidőig 6 db részvételi jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz, melyet az ajánlatkérő által létrehozott Bizottság értékelt.
A 2002. május 17-i eredményhirdetésen ajánlatkérő 5 jelentkezőt alkalmasnak tartott ajánlattételre, és számukra az ajánlati felhívását megküldte.
Az ajánlati felhívás 8. pontjában határozta meg ajánlatkérő, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja szerint fogja azokat elbírálni, melyhez az alábbiakat határozta meg:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár (Ft) 10
- határidő a szakorvosi rendelő befejezésére 9
- késedelmes teljesítés esetén a kötbér mértéke a szakorvosi rendelőintézetnél 8
- garancia vállalt időtartama 6
- fizetési feltételek (kifizetési ütemterv alapján) 5
- garanciális biztosíték mértéke 4
- késedelmes teljesítés esetén a kötbér mértéke a teljes befejezésre 4
- határidő a teljes befejezésre 3
- kis- és középvállalkozás a Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontja alapján 1
Az adható pontszám 1-10.
Az értékelés módszereként megjelölte ajánlatkérő, hogy a legkedvezőbb ajánlat a legkedvezőbb pontot kapja, az azt követők pontszámai arányosságon alapuló pontokat kapnak.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattételre alkalmasnak minősített jelentkezők számára, mely az értékelésről további információt már nem tartalmazott.
Ajánlattevők írásban és a 2002. június 24-én megtartott helyszíni konzultáción is tettek fel kérdéseket ajánlatkérőhöz, melyeket az a Kbt. előírásai szerint megválaszolt. Valamennyi kérdés műszaki jellegű volt, az értékeléssel kapcsolatos kérdés itt sem merült fel.
A 2002. június 11-i ajánlattételi határidőig ajánlatot nyújtott be a kérelmező (360 925 215 Ft), a Bayer Center Kft. (317 576 054 Ft), az Oroszlányi Szolgáltató Rt. (365 000 000 Ft) és a Strabag Kft. (360 609 384 Ft) összegű árajánlattal. Az ajánlatok értékelését az ajánlatkérő által létrehozott bizottság végezte el. Az értékelési időszakban ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőtől azonos tartalmú nyilatkozatot kért, ami valójában egy teljeskörűségre vonatkozó nyilatkozatnak felel meg. Ajánlattevők a kért nyilatkozatokat határidőben megadták.
Az értékelés befejezését követően a Bizottság hozta meg az eljárást lezáró döntést is. A bizottság határozata szerint a legkedvezőbb ajánlatot a Bayer Center Kft. adta 445 ponttal, míg az azt követő ajánlatot kérelmező nyújtotta be 437 pontot elérve.
A bizottság döntésének megfelelő eredményt 2002. július 26-án ajánlatkérő kihirdette és egyben az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta az értékelésről készített pontozólapot, valamint az összegzést és a tájékoztató iratokat.
Ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel a szerződést 2002. augusztus 5-én írásban megkötötte.
Kérelmező a 2002. augusztus 5-én benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítása mellett az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását, továbbá ajánlatkérő kötelezését a jelen eljárással kapcsolatosan felmerült költségek viselésére. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét arra alapította, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő az értékelése jogsértő voltával megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésében, illetve az 59. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő vállalkozót hirdette ki nyertes ajánlattevőként. Kérelmét azzal indokolta továbbá, hogy az ajánlati ár mint első helyen szerepeltetett részszempont 10-es súlyszámmal vehető figyelembe az ajánlati felhívás szerint, és valamennyi részszempont 1-10 pontig pontozható. Az ajánlatkérő a felhívásában kinyilatkoztatta, hogy az ajánlatokat egymáshoz viszonyítja oly módon, hogy a legjobb ajánlat kapja a részszempontonként adható maximumot, az azt követő ajánlatok pedig az arányosságon alapuló pontokat kapnak. Sérelmezte azt is, hogy a legalacsonyabb árajánlatot benyújtó Bayer Center Kft. a vállalási árára 10 pontot kapott, míg az azt követő kérelmezői árajánlat csak 5 ponttal került értékelésre. Itt adta elő azt is, hogy ugyancsak 5-5 pontot kapott a további ajánlattevő is, bár a Strabag Építő Kft. és az Oroszlányi Szolgáltató Rt. árajánlata kérelmező árajánlatától eltért. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő ajánlati árra vonatkozó értékelését elemezve megállapítható, hogy az egyes ajánlatok közötti különbséget aránytalanul és eltérő logika szerint értékelte.
A jogorvoslati ügy tárgyalásán kérelmező megerősítette a nyilatkozatával azt, hogy ajánlatkérőnek csak az árra vonatkozó értékelését kifogásolja. Ennek alátámasztására előadta azt is, hogy a helyes módszerrel történő, az egyes ajánlatok közötti arányokat figyelembe vevő értékelési folyamat hiányában nyilvánvalóan torz eredmény született, hiszen a nyertes ajánlattevő és a kérelmező ajánlati ára közötti 43,5 M Ft különbséget 5 pontnyi eltéréssel, míg a további ajánlattevők közötti 5 M Ft eltérést azonos pontszámmal értékelte ajánlattevő. Azt is nyilatkozta, hogy a nyertes ajánlatát 100%-nak tekintve a kérelmező ajánlati árának minimum 7 pontot kellett volna kapnia. Erre tekintettel, amennyiben a kérelmező ajánlati ára a kapott 5 pontnál akár csak egyetlen ponttal magasabb pontszámot kapott volna, abban az esetben a felhívásban írt módszerrel történő számolás esetén a kérelmező ajánlata bizonyult volna az összességében legelőnyösebb ajánlatnak. A tárgyaláson a kérelmét annyiban pontosította, hogy a szerződéskötésre tekintettel nem kéri ideiglenes intézkedés megtételét és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. Költségtérítési igényeként az 150 000 Ft-os igazgatási szolgáltatási díjat jelölte meg.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem megérkezésekor rendelkezésre álló adatok alapján a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta a törvényi feltételek hiányában.
Ajánlatkérő írásos észrevételében - melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott - kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását arra tekintettel, hogy az eljárásuk a vonatkozó jogszabályi előírásoknak mindenben megfelelt. Azt is nyilatkozta, hogy az eljárás valamennyi szakában, annak teljes folyamatában a Kbt. rendelkezéseinek maximális betartásával járt el. Ennek során különös figyelmet fordított az államháztartás kiadásainak ésszerűsítésére, az esélyegyenlőségre, a verseny tisztaságára, a nyilvánosság követelményének az érvényesítésére. Az eljárást lezáró döntést a képviselő-testület ad-hoc bizottsága a beadott pályázatok gondos elemzése és értékelése után hozta meg. Azt is nyilatkozta, hogy a bizottsági jegyzőkönyvben rögzítettek szerint megállapítható, hogy a közbeszerzési eljárásra négy társaság tett ajánlatot, melyből egy társaságnak az Oroszlányi Szolgáltató Rt.-nek az Önkormányzat a tulajdonosa. Nyilatkozata szerint a jogszabályi megfogalmazásból következően az ajánlatkérőnek mérlegelési jogkörébe tartozik az egyes tartalmi elemek értékelése. Ennek során csak az köti ki, hogy az értékelésnek a megadott ponthatárok között kell történnie, és legalább egy pontot minden ajánlattevőnek kapnia kell. Az ajánlati kiírás szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat egymáshoz viszonyította, a pontokat arányosan állapította meg.
Előadta azt is, hogy a döntést hozó Bizottság rendkívül körültekintően értékelte a beadott ajánlatok árra vonatkozó részét. A pontszámok kialakításánál érvényesíteni kívánták a közbeszerzési törvénynek azt az alapelvét, mely szerint a Kbt. megalkotásának egyik célja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, melyet csak úgy lehet elérni, hogy az alacsonyabb ellenértéket - más elbírálási szempont figyelembe vétele mellett - minden eljárásban előnyben kell részesíteni.
Fentiekre tekintettel éppen azért, hogy a számára legkedvezőbb ajánlatot kiválaszthassa, a legmagasabb ponttal a Bayer Center Kft. ajánlatát értékelte az árajánlat vizsgálata során. Ezt követően mérlegelési jogkörében a legelőnytelenebb ajánlat minden megkezdett 10 M Ft-nyi különbségére 1-1 pontot levont. Az Önkormányzat számára ugyanis, melynek a beruházási forrás biztosítása az eljárás megindításából fakadó kötelezettsége, 10 M Ft-os különbség már rendkívül jelentősnek minősül. Erre is tekintettel az Oroszlányi Szolgáltató Rt. ajánlata volt a legkedvezőtlenebb, amely az előbbiek figyelembevételével csak 5 pontot kapott.
Az értékelőbizottság éppen azért, mert az ajánlati felhívásában az arányosságon alapuló pontozást, valamint a pályázók egymáshoz való viszonyítását írta elő, a legkedvezőtlenebb, valamint a másik két ajánlatot egymáshoz is viszonyította.
Az aránypár felállításánál az Oroszlányi Szolgáltató Rt. 114,93%-os árajánlatát és az arra adott 5 pont levonást állította arányba a másik két ajánlattevő által ajánlott árhoz, mely aránypárból kiszámítható volt, hogy a 10 pontos maximumból menynyit kell levonni.
Fentiekre tekintettel kapott a kérelmező, az Oroszlányi Szolgáltató Rt. és a Strabag Kft. is az ajánlati árra 5-5 pontot.
E kialakított pontozás realitását jelzi az is, hogy a legkedvezőtlenebb ajánlat és kérelmező árajánlata között 4 074 708 Ft a különbözet, míg a legkedvezőbb ajánlat és kérelmező ajánlata között 43 349 161 Ft.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében megfogalmazottakat értelmezve sem tudott ajánlatkérő olyan aránypárt, számolási módszert vagy logikát találni, amely alapján kérelmező részére 7 pont kerülhetett volna kiosztásra. A jogorvoslati ügy tárgyalásán a Döntőbizottság kérdésére azt is nyilatkozta, hogy az értékelést végző bizottság azon döntéséről, miszerint a fent leírt módszert fogják alkalmazni, azaz, hogy 10 M Ft-onként 1-1 pontot levonnak az ajánlati ár alapján, jegyzőkönyvben sehol nem rögzítették. Erről írásos anyaggal az ajánlatkérő nem rendelkezik. Azt is nyilatkozta, hogy e pontozási módszert előre az ajánlattevőkkel sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem közölték. Az értékelés során döntöttek úgy, hogy ez a legmegfelelőbb eljárás, amit alkalmaznak. Kérdésre azt is nyilatkozta, hogy az értékelés során az ajánlati árakat nem úgy arányosították, hogy azokat aránypárba állítva a maximum 10 pontot elért legkedvezőbb árajánlattal hasonlították össze, hanem az általuk említett módszer alapján a három kedvezőtlenebb árajánlatot értékelték azonos pontszámmal a köztük lévő különbség alapján. Azt is nyilatkozta, hogy az összegzésben írtak szerint megállapítható, hogy nem minden részszempontnál azonos módszert alkalmaztak a pontszámok kiosztásakor, mert az ajánlati árnál tapasztaltak olyan jelentős eltérést, hogy kénytelenek voltak a már fentebb hivatkozott módszert alkalmazni e részszempont esetén. Azt is előadta, hogy a többi ajánlati elemnél ilyen jelentős eltérés nem volt, ezért ott az összegzésnek megfelelően történt az ajánlati elem értékelése.
Az ügyben érdekelt felek közül a Bayer Center Építőipari Kft. röviden úgy nyilatkozott, hogy kéri az ajánlatkérő által meghozott döntés helybenhagyását, mivel az tényszerű és helyes volt a felhívásnak megfelelően. Előadta azt is, hogy a jogorvoslati kérelemben írtakkal nem ért egyet.
Az ügyben érdekelt további felek írásos észrevételt sem írásban, sem a tárgyaláson a szabályszerű értesítés ellenére nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, a felek által írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak szerint:
A Kbt. 34. § (3) bekezdésének d) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így, az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által is elismerten megállapította, hogy ajánlatkérő a pontozási módszer tekintetében az árajánlat értékelésekor eltért a többi részszempontnál alkalmazott és a felhívásában előre megjelölt módszertől azzal, hogy nem a saját követelményének megfelelően végezte e részszempontnál az értékelést tekintettel arra, hogy ugyan megadta a legkedvezőbb árajánlatnak a 10 pontot, viszont az ettől eltérő - kedvezőtlenebb - árajánlatokra már nem az arányosítás módszerét alkalmazta, mint a többi másik nyolc részszempontnál. Ajánlatkérő önkényesen, előre nem közölt módon úgy döntött, hogy a legkedvezőtlenebb ajánlat pontszámát úgy fogja megállapítani, hogy 10 M Ft-os eltérésenként 1-1 pontot levon a maximálisan adható 10 pontból. Ez 5 pontot eredményezett. Ezután már az arányosítás elvét követve a legkedvezőtlenebbhez viszonyítva a másik két ajánlatot is 5-5 pontra értékelte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában írt előírás ellenére nem azonos módszert alkalmazott ajánlatkérő minden részszempont kiszámításánál, sérült a Kbt. 55. § (6) bekezdése is.
Ennek alátámasztására a Döntőbizottság elvégezte az arányosítással az árajánlatok értékelését, és megállapítható, hogy amennyiben ajánlatkérő az egyszerű aránypárral számolta volna ki az árajánlatok értékeit, akkor ennek megfelelően a kérelmezőnek az árajánlatára 8798 pontot kellett volna kapnia, mivel e képlet szerint: 317 576 054 × 10/360 925 215 = 8798 pont.
Azzal, hogy ajánlatkérő nem a saját maga által és minden részszempontnál kötelezően alkalmazandó módszerrel végezte a részszempontok értékelését, nemcsak a Kbt. 55. § (6) bekezdését sértette meg, hanem az eljárás nyertesére vonatkozó döntése sem helytálló, így sérült a Kbt. 59. § (1) bekezdése is, mivel ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki, és az így jogsértő módon kiválasztott ajánlattevővel a szerződést meg is kötötte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, amennyiben ajánlatkérő az eljárása során a legalacsonyabb árat tekinti a legfontosabb és egyedüli mérvadó szempontnak, akkor lehetősége van arra, hogy a Kbt. 34. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján válassza ki az eljárás nyertesét.
Ezzel szemben ajánlatkérő nem emellett döntött a közbeszerzési eljárás megindításakor, hanem az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta az ajánlatokat elbírálni, ezért ezen elvárásához kötve van a közbeszerzési eljárás során. Ebben az esetben nem dönthetett a Bayer Center Kft. nyertessége mellett annak ellenére, hogy annak árajánlata több mint 40 M Ft-tal kedvezőbb volt a kérelmező árajánlatánál, hisz az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén mind a 9 bírálati szempont mindegyikénél azonos módszerrel kell végezni az értékelést, és a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint végzett matematikai műveletek következtében a legmagasabb pontszámot elérő, jelen esetben - helyes pontozás esetén - a kérelmező ajánlatát kellett volna nyertesnek kihirdetni.
Tekintettel arra, hogy sem kérelmező, sem a többi ajánlattevő a további értékelési szempontok vonatkozásában kifogással, illetve kérelemmel nem fordult a Döntőbizottsághoz, azaz a további 8 értékelési módszert és pontokat a felek nem sérelmezték, azokat a Döntőbizottság már érdemben nem is vizsgálta.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, figyelemmel a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdésére is.
A bírság mértékének megállapításánál a Döntőbizottság figyelemmel volt a beszerzési értékre is. Ennek alapján arra az álláspontra jutott, hogy a 3 M Ft összegű bírság a súlyos és visszafordíthatatlan jogsértésekre is tekintettel nem tekinthető eltúlzottnak figyelemmel a nyertesnek kihirdetett ajánlatkérő árajánlatára, mivel a bírság mértéke a törvényben meghatározott maximális 30%-kal szemben még az 1%-ot sem éri el.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a hibás értékelésből következő helytelen nyertes kiválasztása és az ily módon kiválasztott nyertessel a szerződés megkötése súlyos és visszafordíthatatlan jogsértésnek minősül, így a Döntőbizottság indokoltan tért el a Kbt. 88. § (4) bekezdésében írt - minimális - 1 M Ft-os bírság mértékétől, és vette figyelembe a mérlegelés során az eset összes körülményét, köztük az ajánlatot kérő önkormányzat által elő-
adott érvelést is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 2.
Dr. Bíró László s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
