KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8219)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.458/14/2002.
Tárgy: a Baumeister Kft. jogorvoslati kérelme Badacsonytomaj Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Baumeister Kft. (8200 Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 8., képviseli: Bősz-Magyar-Tarda Ügyvédi Iroda, 8200 Veszprém, Úrkút u. 8., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Badacsonytomaj Nagyközség Önkormányzata (8258 Badacsonytomaj, Fő u. 2., képviseli: dr. Kocsis József ügyvéd, 8300 Tapolca, Hősök tere 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Badacsonytomaj köztemető bővítésének I. üteme" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 51. § (1) bekezdését, 51. § (3) bekezdését és a Kbt. 55. § (4) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek a bontási eljárásra vonatkozó és azt követő döntéseit megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, míg a jogsértésért felelős szervezettel, vagyis a "fő KÉVE" Kft.-vel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt és a "fő KÉVE" Kft.-t, hogy a velük szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizessék be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. június 12-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat 3 példányban (1 eredeti, 2 másolat), cégszerűen aláírva, oldalanként szignálva, 1 db lezárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani.
Az ajánlattételi határidő 2002. július 23-án 11 óra volt. Kérelmező ajánlatát ezt megelőzően 2002. július 18-án benyújtotta, melyről ajánlatkérő részére az alábbi átvételi elismervényt adta ki:
"Alulírott Kondorné Török Rita 2002. július 18-án átvettem a badacsonytomaji köztemető bővítés pályázati anyagát Károlyi Imrétől BAUMEISTER Kft. Veszprém képviselőjétől."
Az ajánlattételi határidőig a kérelmező ajánlatán kívül a Varga Bt., az AGRO-HUM Kft., a Vízépítő Kft. és a Kutass BBB Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő megbízottja a 2002. július 23-án 11 órakor az ajánlatok felbontását megkezdte és a bontási jegyzőkönyv szerint a benyújtott ajánlatokkal kapcsolatban az alábbiakat is rögzítette:
"A közbeszerzési értesítőben megjelentek szerint négy érvényes pályázat érkezett. Megkezdi a pályázat felbontását. Megkérdezi, hogy a Baumeister Kft. képviseletében van-e itt valaki?
A Baumeister Kft. részéről nincs jelen senki, de amúgy is érvénytelen a pályázatuk, mivel nem jeligés borítékban érkezett."
A bontási eljárás során a 3. ajánlat ismertetése közben érkezett a helyiségbe kérelmező képviselője, akit ajánlatkérő lebonyolítója távozásra szólított fel, majd befejezte a bontási eljárást.
2002. július 23-án ajánlatkérő a kérelmező kérésére a kérelmező ajánlatának kezeléséről és bontási eljáráson történtekről jegyzőkönyvet vett fel, melyben az alábbiakat rögzítette:
"A mai napon a badacsonytomaji köztemető I. ütemének építésére meghirdetett köztemető-pályázat bontásán a Baumeister Kft. pályázata nem vehetett részt, miután a Kft. értékelhető pályázatot nem nyújtott be.
A Kft. az általa elkészített pályázatot 2002. július 18-án nyújtotta be 1 eredeti és 2 másolati példányban. A benyújtó képviselője elmondása szerint a pályázatot zárt, sárga borítékban nyújtotta be a kiírásnak megfelelően. Az átvételkor az átvevő titkárnő átvételi elismervényt állított ki, melyet a pályázat benyújtója jelenleg nem tud bemutatni."
"A pályázatot az önkormányzat levél- és ügyirat-kezelési szabálya szerint az átvevő az érkeztetőgyűjtőbe helyezi felbontás nélkül, az érkeztető dátumbélyegző rányomásával. Ez a vitatott anyagnál a boríték hiányában az eredetinek megjelölt példányra került ráütésre.
A fentiek alapján csak az állapítható meg, hogy az ajánlat csomagolatlanul kellett hogy érkezzen, amely alapján a meghirdetett közbeszerzési kiírásnak nem felelt meg, a pályázat bontója az ajánlatot pályázatnak nem fogadta el.
A Baumeister Kft. képviselője változatlanul kijelenti, hogy a pályázatot a kiírásnak megfelelően nyújtotta be, és kéri, hogy haladéktalanul legyen kivizsgálva az átvétel körülménye és az utána történt ügymenet. Ugyanakkor a Kft. képviselője sérelmezi, hogy a pályázat bontását végző Floidl Imre a "fő KÉVE" Kft. ügyvezetője felszólította, hogy hagyja el a termet."
2002. július 23-án ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát az alábbi szövegű levéllel kérelmezőnek visszaküldte:
"Csatoltan visszaküldjük a badacsonytomaji köztemető I. ütem építésére készített ajánlatukat.
Az ajánlatot sajnálatosan nem tekinthetjük a Közbeszerzési Értesítőben meghirdetett pályázati kiírásunkra pályázatként, miután a pályázat alaki hiba miatt nem felel meg a kiírás feltételeinek.
A pályázat a hivatalunkban csomagolatlanul jelige nélkül érkezett, így a pályázatok bontása során nem tekinthettük érvényes pályázatnak. Ezt bizonyítja az ajánlat eredeti példány homloklapjára került érkeztető dátumbélyegző is."
Ajánlatkérő a másik 4 ajánlatot értékelte, és a 2002. augusztus 2-i eredményhirdetésen az eljárást eredménytelennek nyilvánította, valamennyi ajánlat érvénytelenségére tekintettel. Kérelmező ajánlatával kapcsolatban az eredményhirdetésen, illetve az összegzésben nem szerepelt semmilyen rendelkezés.
Ajánlatkérő döntött új közbeszerzési eljárás megindításáról.
Kérelmező 2002. augusztus 7-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melynek hiányosságait 2002. augusztus 10-én pótolta, majd azt a tárgyaláson pontosította. Kérelmező pontosított kérelmében ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását és a bontási eljárás jogszerűtlenségét sérelmezte. Álláspontja szerint ajánlatát megfelelő módon - borítékba csomagolva - nyújtotta be, és ajánlatkérő hivatalában történt a beadás és a bontás között "valamilyen hiba", mely alapján az a bontási eljárásra kinyitva, boríték nélkül került. Kérte az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntés megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett 2002. augusztus 13-án kelt beadványában a közbeszerzési eljárás eseményeinek kronologikus sorrendjét írta le, és valamennyi feltüntetett esemény dokumentumát csatolta, majd a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a kérelmező ajánlata csomagolás nélkül került benyújtásra, így azt nem tekintette ajánlatnak. Álláspontja szerint a Kbt. rendelkezései csak a lezárt, csomagolt ajánlatok felbontásáról rendelkeznek. Előadta továbbá, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján a kérelmező által benyújtott irat érvénytelen ajánlat lett volna, ha ajánlatnak tekintik, mert ajánlatkérő előírta a csomagolást, és a kérelmező az iratokat csomagolás nélkül nyújtotta be. Ennek alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek közül a "fő KÉVE" Kft. - mint a közbeszerzési eljárás lebonyolítója - 2002. augusztus 16-án tett érdemi észrevételt, melyben előadta, hogy a bontási eljárásra 5-10 perccel korábban érkezett. Ekkor kapta meg ajánlatkérőtől a 4 db sértetlen borítékot, valamint kérelmező ajánlatát 3 pld-ban boríték nélkül, mely az ajánlatkérő tájékoztatása szerint így érkezett ajánlatkérőhöz. Kérelmező képviselője nem volt jelen, vele konzultálni nem tudott. A bontási eljárást 11 órakor megkezdte, és az időközben megérkező kérelmező képviselőjét a Kbt. 51. § (2) bekezdés alapján felkérte távozásra. Kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A Kbt. 51. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.
A Kbt. 51. § (2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők és az általuk meghívott személyek, a Tanács tagjai vagy az általuk megbízott személyek továbbá - a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén - a külön jogszabályban meghatározott szervek, személyek lehetnek jelen.
A Kbt. 51. § (3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
Ajánlatkérő a kérelmező által az ajánlati felhívásra benyújtott ajánlatot nem tekintette ajánlatnak. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. rendelkezései nem teszik lehetővé ajánlatkérő számára, hogy egy ajánlatként benyújtott iratot ne ajánlatként kezeljen. A Kbt. 51. § (1) bekezdése alapján a benyújtott ajánlatok kezelésének, értékelésének, minősítésének első lépése az ajánlatok bontása, amely az ajánlatokat benyújtók és az ajánlatként benyújtott iratok Kbt. 51. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeinek rögzítését jelenti.
A Kbt. rendelkezési szerint ajánlatkérő a bontási eljáráson veszi nyilvántartásba az ajánlatokat, melyeket érvényesség, alkalmasság és értékelés szempontjából kell megvizsgálnia. Ajánlatkérő csak az általa a bontási eljáráson azonosított és nyilvántartásba vett ajánlatokkal kapcsolatban tehet bármilyen rendelkezést. Ajánlatkérő a bontási eljáráson a kérelmező ajánlatát nem ismertette, azt nem vette nyilvántartásba. Ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a kérelmező által az ajánlati felhívásra benyújtott iratokat nem tekintette ajánlatnak, a Döntőbizottság nem fogadta el. Ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a bontási eljáráson csak a zárt csomagolású ajánlatokat kell felbontani és rögzíteni azok adatait, így a nem lezárt vagy csomagolás nélküli ajánlatokat nem kell nyilvántartásba venni, a Döntőbizottság szintén nem fogadta el. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően járt el, amikor kérelmező ajánlatát, illetve annak adatait a bontási eljáráson nem rögzítette ajánlatként, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását vitató kérelmi elemet vizsgálta meg.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Kérelmező ajánlatának érvénytelenségét ajánlatkérő döntéshozatalra jogosult szerve (Badacsonytomaj Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete) nem állapította meg, hanem csak a bontási eljáráson jelentette azt be ajánlatkérő képviselőjének egyetértésével a lebonyolító. Ennek alapján ajánlatkérő nem hozott döntést a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem hozott döntést a kérelmező ajánlatának érvényességéről és meg nem hozott döntés jogszerűsége sem vitatható, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem érvénytelenséggel kapcsolatos részét annak tartalma szerint vizsgálta meg, ezért ennek alapján megvizsgálta az ajánlatok elbírálását, figyelembevételét.
A Kbt. 55. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A kérelmező ajánlata a bontási jegyzőkönyvben, továbbá az ajánlatok értékelésében nem szerepel, és azt ajánlatkérő érvénytelennek sem minősítette. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlatával kapcsolatban ajánlatkérő döntéshozatalra jogosult szerve - általa is elismerten - nem hozott semmilyen - a Kbt. rendelkezéseivel lehetővé tett - ajánlatkérői döntést.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a benyújtott ajánlatokkal kapcsolatban az ajánlatkérőnek döntést kell hoznia az alkalmasság, illetve az érvényesség kérdésében, továbbá az alkalmas ajánlattevők érvényes ajánlatait értékelni is kell a Kbt. 55. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlatkérő által az ajánlatokkal kapcsolatban hozott döntéseknek és az értékelésnek szerepelnie kell - legalább - az eljárást lezáró döntésben és az összegzésben. A Döntőbizottság álláspontja szerint jogsértő módon járt el ajánlatkérő, amikor a kérelmező ajánlatával kapcsolatban semmilyen - Kbt.-nek megfelelő - döntést nem hozott, azt nem minősítette sem érvénytelennek, sem nem értékelte, hanem egyszerűen nem vette figyelembe az eljárás eredményének megállapítása során.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ennek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (4) bekezdés rendelkezését, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a bontási eljáráson és azt követően az ajánlatkérő, valamint a lebonyolítással megbízott cég a jogsértéseket közösen követték el.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte azt is, hogy mindkét bírságolt szervezet 2002. január 1. óta először követ el a Kbt. rendelkezéseibe ütköző jogsértést, az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által a jogsérelem reparálható, valamint a beszerzés értékét, továbbá azt, hogy a jogsértések a közbeszerzési eljárás egészére kihatottak. Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságokat indokolt - mind ajánlatkérővel, mind a lebonyolítóval szemben - alkalmazni. Ennek alapján ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben egymillió forint, és a jogsértésért felelős szervezettel szemben egymillió forint kiszabása arányban áll a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 3.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
