FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (8242)
13.K.32.925/2001/10.
A Fővárosi Bíróság a dr. Egyed István ügyvéd (1065 Budapest, Nagymező u. 28.) által képviselt Miholics Lászlóné (1172 Budapest, XVI. u. 2/A.) felperesnek, a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.332/12/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perben az alperes pernyertessége érdekében a dr. Molnár Judit ügyvéd (1124 Budapest, Gébics u. 7. fszt. 1.) által képviselt Budapest Ferencváros Önkormányzata (1092 Budapest, Bakáts tér 14.) beavatkozott - meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 5000 (ötezer) Ft, a beavatkozónak 4000 (négyezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
Budapest Ferencváros Önkormányzata mint ajánlatkérő a 2001. február 21-én közzétett ajánlati felhívásával, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelynek keretében az önkormányzat tevékenységét bemutató, a kerület polgárait érintő, közérdeklődésre számot tartó, heti minimum 2 órás magazin jellegű tv-műsor elkészítése tárgyában kért műsor-szolgáltatási szerződésre vonatkozó ajánlatot.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje, illetőleg a szerződés időtartama 2001. május 1-jétől december 31-ig tart.
Az ajánlati felhívás 5. b) pontja előírta, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívás megjelenésétől számított 16. napig vásárolható meg.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pontban pedig a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontját.
Az ajánlati felhívás 13. pontja szerint az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik, 1-től 10-ig terjedő pontozással, az itt meghatározott elbírálási részszempontok és súlyszámok alapján.
Az ajánlati felhívás 14. pontja szerint többváltozatú ajánlat tételére lehetőség volt.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában közölt egyéb információk között az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatokat a cégjegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva, 5 példányban (1 eredeti + 4 másolat), zárt borítékban, "Ferencvárosi TV" jelzéssel ellátva kell benyújtani, és csatolni kell a cég jelenlegi állapota szerinti 60 napnál nem régebbi cégbejegyzési okmányok hiteles másolatát (cégkivonat, folyamatban lévő változásbejegyzési kérelem, aláírási címpéldány), valamint az 1996. évi I. törvényben előírt műsor-szolgáltatási jogosultság igazolását.
Az ajánlattevők részére kiadott ajánlati dokumentáció 12. oldalán az ajánlatkérő az ajánlathoz csatolandó dokumentumok között feltüntette az 1996. évi I. törvényben előírt műsor-szolgáltatási jogosultság igazolását, és közölte, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek tekinti azon ajánlattevő ajánlatát, aki műsor-szolgáltatási jogosultsággal nem rendelkezik.
A 2001. április 4-ig tartó ajánlattételi határidőben a Leila P. Művészeti Szolgáltató Bt., a Johnchris Reklámszervező, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. két változatban, valamint a felperes három változatban nyújtott be ajánlatot.
A Leila P. Művészeti Szolgáltató Bt. az ajánlatához csatolta az Országos Rádió és Televízió Testület Műsor-szolgáltatási és Műsorterjesztési Igazgatáságának (ORTT) 2001. április 3-án kelt levelét, amely szerint nyilvántartásba vételi kérelméről a testület később fog dönteni.
A Johncris Bt. az ajánlatház csatolta az ORTT 2000. december 4-én kelt levelét, amely szerint a 941/2000. (XI. 23.) számú határozatával a Bt. műsor-szolgáltatói nyilvántartásba vételét elrendelte.
A felperes az ajánlatához a Ferencvárosi TV Kft. társasági szerződését, valamint az ORTT 2000. november 20-án kelt levelét csatolta be, amely szerint a Ferencvárosi Televíziót a 914/2000. (XI. 16.) számú határozatával közműsor-szolgáltatóvá nyilvánította.
A társasági szerződés rögzítette, hogy a kft. főtevékenysége a 92.20 TEÁOR-számmal jelölt rádió-televízió szolgáltatás.
Az ajánlatkérő a 2001. május 4-én tartott eredményhirdetésen az eljárás nyertesének a Johnchris Reklámszervező, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-t hirdette ki az alapajánlata tekintetében.
A közbeszerzési eljárásról készült összegzés tartalmazta a Johnchris Bt. alapajánlatának és alternatív ajánlatának értékelési pontszámait, ennek indokait, továbbá a Leila P Művészeti Szolgáltató Bt. és a felperes ajánlatának a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontján alapuló érvénytelenné nyilvánítását. Az érvénytelenség okát az ajánlatkérő mindkét ajánlattevő esetében abban jelölte meg, hogy nem csatolták az ajánlati felhívás 16. pontjában előírt, az 1996. évi I. törvény szerinti műsor-szolgáltatási jogosultság igazolását.
A felperes (kérelmező) a 2001. május 19-én kelt beadványában jogorvoslati kérelemmel fordult az alpereshez, amelyben a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását és az ajánlatkérő költségek viselésére való kötelezését, továbbá ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását kérte.
Előadta, hogy az ajánlatkérő jelen beszerzése nem tartozik a Kbt. 9. § (2) bekezdés e) pontban foglaltakra figyelemmel a Kbt. hatálya alá. Kifogásolta, hogy az ajánlatkérő részéről az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság egyetlen tagja sem rendelkezett a kiírás tárgyában megfelelő szakértelemmel, a felkért független szakértő véleményét pedig figyelmen kívül hagyták.
Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánította az ajánlatát érvénytelennek, mivel a műsor-szolgáltatási jogosultsághoz nincs szükség az ORTT engedélyére, az ORTT felé csak bejelentési kötelezettsége van a műsorszolgáltatónak a megkezdett szolgáltatásról. Az ajánlatkérő megszegte a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel csak május 18-án tudta átvenni a pályázatról szóló írásbeli értékelést. Álláspontja szerint a nyertesnek kihirdetett Johnchris Bt. súlyos törvénysértést követett el azzal, hogy ajánlati ára - az ajánlatok bontásakor ismertetett 13 M Ft-tal szemben - ténylegesen 24 M Ft.
Sérelmezte továbbá, hogy a Közbeszerzési Értesítőben megjelent szöveg szerint a pályázatot közműsor készítésére írják ki, de ez a szöveg a pályázati dokumentációból kimaradt. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció ellentétes tartalmú, mivel az ajánlati felhívás 16. pontja azt tartalmazta, hogy az ajánlatok benyújtásakor a borítékra a "Ferencvárosi TV" megjelölést kell írni, a dokumentáció 9.2. pontja pedig a "Budapest Ferencvárosi TV" megjelölést követelte meg, a "Ferencvárosi TV" megjelölést mint a Ferencvárosi TV Kft. ügyvezetője jogtalan névhasználatnak is tartja.
Az alperes ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételeit nem látta fennállónak.
A jogorvoslati kérelem tárgyában az alperes 3 közbeszerzési biztosból álló bizottsága - köztük dr. Engler Magdolna jogtanácsos és dr. Bankó Ágnes jogtanácsos - 2001. június 25-én tárgyalást tartott. A tárgyaláson a felperes vitatta az ajánlatkérő képviseletében megjelent dr. Molnár Judit képviselői jogosultságát, továbbá nyilatkozott arról is, hogy az ajánlati dokumentációt 2001. február 28. napján vásárolta meg. Az eljáró döntőbizottság tagjai a felperes kérdésére közölték, hogy köztük a médiaszakmában felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember nincsen.
Az alperes a 2001. július 9-én kelt D.332/12/2001. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét részben elkésettség, részben megalapozatlanság miatt elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy az ajánlati felhívás 2001. február 21-én került közzétételre, ettől számított 16. napig volt az ajánlati dokumentáció megvásárolható. A kérelmező nyilatkozata szerint a dokumentációt 2001. február legvégén vásárolta meg, így legkésőbb a dokumentáció megvásárlásakor tudomása volt az ajánlatkérői elvárásokról a műsor-szolgáltatási jogosultság és az ajánlati borítékra írandó szöveg vonatkozásában. A kérelmező az általa vélt jogsértés tudomására jutásától számított 15 napon belül élhetett volna jogszerűen a jogorvoslati kérelemmel, ezért a fenti jogorvoslati kérelme elkésett.
Az alperes vizsgálta a Kbt. 61. § (3) bekezdésének megtartását, a felperes ajánlata érvénytelenségének, és a nyertes ajánlat érvényességének kérdését. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására a Kbt. 61. § (3) bekezdésének megfelelően bizottságot hozott létre, külső független szakértő részére is adott megbízást. A bizottság feladata szakvélemény elkészítésével a döntéshozó munkájának elősegítése, azonban a döntéshozó nincs kötve a bizottság előterjesztéséhez.
Az alperes rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak szerint az 1996. évi I. törvényben előírt műsor-szolgáltatási jogosultság igazolását kérte az ajánlattevőktől. Az ajánlatkérő ezen előírását a törvényes határidőben az ajánlattevők nem kifogásolták, így ennek jogszerűségét a Döntőbizottság nem vizsgálhatja, e körben csak az előírás teljesítése vizsgálható.
Az alperes a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét illetően hivatkozott a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 85. § (1) bekezdésére és 86. § (1) bekezdésére. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a kérelmező ajánlata műsorszolgáltatói jogosultságot igazoló iratot nem tartalmazott, az ORTT általi nyilvántartásba vétel az ajánlatban nem volt fellelhető. Utalt arra, hogy a Kbt. 59. § (1) bekezdésére figyelemmel csak érvényes ajánlatok hasonlíthatók össze, a kérelmező érvénytelen ajánlata tehát az érvényes ajánlattal nem volt összehasonlítható.
Az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségének, az eljárásról szóló összegzést az 5. számú mellékletnek megfelelően készítette el.
A Johnchris Bt. által benyújtott ajánlat megvizsgálásának eredményeként az alperes azt állapította meg, hogy nyertes ajánlat tartalmazta az ORTT által kiállított, műsor-szolgáltatás végzésére jogosító igazolást. A nyertes ajánlattevő kétváltozatú ajánlatot adott, az első változatú - nyertesnek elfogadott - ajánlatában a saját technikai eszközeivel kívánja a műsorszolgáltatást megoldani, a másik változatú ajánlatában a technikai eszközök biztosítását az ajánlatkérőtől várta el. A nyertes ajánlattevővel kötött szerződést az ajánlatkérő az eljárás iratanyagához becsatolta, ebből megállapíthatóan az ajánlatkérő a nyertesnek nyilvánított ajánlat tartalmi elemei alapján kötötte meg a szerződést 1 300 000 Ft + áfa/hó vállalkozási díjjal. Az alperes vizsgálta a kérelmező azon előadását is, amellyel dr. Molnár Judit ügyvéd képviselői jogosultságát, a közbeszerzési eljárásban való közreműködését és a Döntőbizottság tagjainak szakképesítését kifogásolta. Ennek során megállapította, hogy az összeférhetetlenség a kérelmező álláspontja szerint azért áll fenn, mert a kérelmező korábban tv-felvételt készített az ügyvédnő házastársa által vezetett cégről, amely cég ingatlanforgalmazással foglalkozik, így a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján érdekelt cégnek minősül. Az alperes rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő szabályszerű meghatalmazással bízta meg dr. Molnár Judit ügyvédet, aki a meghatalmazását a tárgyaláson becsatolta, így képviseleti jogosultságát igazolta. A Döntőbizottság tagjainak "média"-szakképesítéssel való rendelkezését is alaptalanul hiányolta a kérelmező, mert az eljáró tanács tagjainak képzettsége a Kbt. 77. § (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelt.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, amelyben a határozat hatályon kívül helyezését, a Döntőbizottság által elkövetett jogszabálysértésnek és a közbeszerzési eljárás szabálytalan voltának megállapítását kérte.
Előadta, hogy amennyiben az ajánlatkérő által megkívánt műsor-szolgáltatási jogosultság igazolása az 1996. évi I. törvény 85. § (1) bekezdésében definiált "műsorszolgáltatás végzésére való jogosultság" igazolását jelentené, úgy mindhárom beérkezett ajánlat érvényes lenne. Ennek a jogi megoldásnak az alkalmazását valószínűsíti az, hogy az ajánlati dokumentáció IV. "Mellékletek" című fejezetének 28. oldalán a csatolandó hatósági igazolások között az ORTT-től beszerezhető igazolás nem szerepel. Ha viszont az 1996. évi I. törvény 113. §-a szerint igazolást kívánta meg az ajánlatkérő, úgy egyik pályázó ajánlata sem érvényes, mivel az e jogszabályi rendelkezés szerinti adatbejelentési kötelezettségének a Johnchris Bt. a pályázat elbírálásáig nem tett eleget. Álláspontja szerint az ajánlati dokumentáció szövege egyértelműen a 85. § szerinti műsorszolgáltatás végzésére való jogosultság igazolását írta elő, ellenkező esetben az önkormányzat az ORTT felé a IX. kerület területére történő bejelentést tette volna a pályázat kötelező elemévé. Sérelmezte továbbá, hogy a Döntőbizottság összetétele nem felelt meg a Kbt. 77. § (2) bekezdésének, az eljáró tanács tagjai közt nem volt olyan személy, aki a közbeszerzés tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezett volna. Utalt a Döntőbizottság tárgyaláson tett nyilatkozatára, amely szerint az eljáró tanács tagjai médiaszakmában felsőfokú végzettséggel nem rendelkeznek.
Utóbb a kereseti kérelme indokait kiegészítve előadta, hogy a jogorvoslati kérelmének elkésettség miatt történő elutasítását és a Johnchris Bt. ajánlatának érvényességére vonatkozó megállapítást is jogsértőnek tartja.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes ajánlata nem felelt meg a dokumentáció azon követelményének, amely szerint a műsor-szolgáltatási jogosultságot igazolni kell.
Álláspontja szerint az ügy megítélése szempontjából nem bírt relevanciával az a körülmény, hogy az eljáró tanács tagjai közül rendelkezik-e valaki médiaszakmában szakértelemmel, tekintettel arra, hogy az ügyben érvényesség megítélésében kellett állást foglalni, amelynek megítélése médiaszakmában való jártasság ismeretét nem követelte meg.
A perben az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó Ferencvárosi Önkormányzat szintén a kereset elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a felperesnek a médiaszakmában jártas szakemberként tudnia kellett, hogy a műsorszolgáltatás végzésére szóló jogosultság igazolását az ajánlatkérő azért írta elő, mert olyan ajánlattevők jelentkezését várta, akiket az ORTT az előírtak szerinti műsorszolgáltatásra jogosultként nyilvántart. Amennyiben ez a számára nem lett volna egyértelmű, a Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján tájékoztatást kérhetett volna az ajánlatkérőtől. Utalt arra, hogy a felperes csatolta az általa alapított Ferencvárosi TV Kft. műsorszolgáltatás végzésére szóló ORTT-igazolást, de azt az elbírálás során nem lehetett figyelembe venni, mert a felperes az ajánlatát magánszemélyként nyújtotta be, és az 1996. évi I. törvény 109. § (1) bekezdése szerint a műsor-szolgáltatási jogosultság nem átruházható.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek és a beavatkozó nyilatkozatai, valamint a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíráságnak a perben azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes jogorvoslati kérelmének elutasítását indokolta-e a kérelem elkésettsége, illetőleg megalapozatlansága, továbbá a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényesként való elbírálása - a műsorszolgáltatásra való jogosultság igazoltsága szempontjából - jogszerű volt-e, valamint a döntőbizottság összetétele megfelelt-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A (8) bekezdés szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;
b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;
c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az ajánlattételi határidő 2002. április 4-én lejárt, így - a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontjára figyelemmel - ezen időponttól számított 15 napon belül kellett volna a felperesnek az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmával kapcsolatos jogorvoslati kérelmét benyújtania. A felperes azonban csak 2001. május 19-én kelt beadványában terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, ezért annak elkésettségét az alperes jogszerűen állapította meg.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rtv.) 85. § (1) bekezdése alapján magyarországi műsorszolgáltatás végzésére magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság jogosult.
Az Rtv. 86. § (1) bekezdése szerint műsorszolgáltatóként, illetve hálózatos műsorszolgáltatóként a testület által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint a közszolgáltató műsorszolgáltató működhet.
A bíróság megállapította, hogy az Rtv. 85. § (1) bekezdése olyan általános jellegű rendelkezést tartalmaz, amely önmagában a műsorszolgáltatás végzését nem teszi lehetővé. Az Rtv. 86. § (1) bekezdése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a tényleges műsor-szolgáltatási jogosultság kizárólag az ORTT által történő feljogosítás, engedélyezés birtokában gyakorolható, amellyel a felperes kétségkívül nem rendelkezik.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció is tartalmazta azt az ajánlatkérői előírást, hogy az ajánlattevőknek az 1996. évi I. törvényben előírt műsor-szolgáltatási jogosultságukat igazolniuk kell. E feltételnek nyilvánvalóan csak azok az ajánlattevők tudtak eleget tenni. akiket az ORTT műsorszolgáltatásra jogosultként nyilvántart.
A bíróság rámutat arra, hogy mindhárom ajánlattevő a Rtv. 86. § (1) bekezdésének megfelelően értelmezte a műsor-szolgáltatási jogosultság igazolására vonatkozó feltételt. A Johnchris Bt. az ajánlatához becsatolta a szükséges ORTT-igazolást, a Leila P. Bt. csak a jogosultság engedélyezésének megkérését tudta igazolni, míg a felperes a részben általa alapított Ferencvárosi TV Kft.-re vonatkozó ORTT-igazolást nyújtotta be. A felperes számára is egyértelmű volt tehát az ajánlatkérő által kért igazolás mibenléte, az álláspontját csak utóbb, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását követően változtatta meg.
A Rtv. 109. § (1) bekezdése előírja, hogy a műsor-szolgáltatási jogosultság nem átruházható.
Mivel a felperes a saját személyére vonatkozóan nem igazolta a műsor-szolgáltatási jogosultságot, ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen volt.
Megjegyzi a bíróság, hogy a műsor-szolgáltatási jogosultságra vonatkozó igazolás nem tartozik a Kbt. 43. § és 44. § szerinti - hiány esetén pótolható - igazolások, nyilatkozatok körébe.
A bíróság megállapította, hogy a nyertesnek kihirdetett Johnchris Bt. ajánlata tartalmazta a műsorszolgáltatásra való jogosultság igazolását, az ezzel ellentétes felperesi állítás megalapozatlan.
A Kbt. 77. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokat úgy kell kiválasztani, hogy közülük legalább az egyik jogi szakvizsgával, egy pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezzen.
A bíróság rámutat arra, hogy felperes jogorvoslati kérelmének elbírálását két jogtanácsosi végzettséggel rendelkező és egy egyéb végzettségű közbeszerzési biztosból álló bizottság végezte el. Mivel jelen esetben a felperes ajánlatának érvényességét az Rtv. rendelkezéseinek értelmezése útján kellett eldönteni, a Kbt. 77. § (2) bekezdésében kötelezően előírt jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos mellett a kellő szakértelmet a másik jogtanácsosi végzettségű közbeszerzési biztos részvétele biztosította.
A kifejtettek alapján a bíróság nem látott okot az alperes határozatának hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes és a beavatkozó költségeit megfizetni.
A kereseti illeték viselése a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2002. május 24.
Nagyné Dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
