a K�zbeszerz�si �rtes�t�, a K�zbeszerz�sek
Tan�cs�nak Hivatalos Lapj�ban megjelen�
hirdetm�nyek elk�sz�t�s�hez
A "K�zbeszerz�si �rtes�t�, a K�zbeszerz�sek Tan�cs�nak Hivatalos Lapj�"-ban
t�rt�n� k�zz�t�tel rendj�r�l �s t�r�t�si d�j�r�l sz�l� 128/1995. (X. 20.) Korm.
rendelet 3. � (3) bekezd�se alapj�n a hirdetm�nyek k�zz�t�tel�t k�relemmel
kell kezdem�nyezni a Szerkeszt�bizotts�gn�l, melyhez mell�kelni kell
a hirdetm�nyt k�t p�ld�nyban, tov�bb� a t�r�t�si d�j befizet�s�t igazol� okiratot
(felad�vev�nyt, �tutal�si megb�z�st) vagy annak m�solat�t. Egy aj�nlatk�r� egy
alkalommal beny�jtott, t�bb k�l�nb�z� k�zbeszerz�ssel kapcsolatos hirdetm�ny�nek
k�zz�t�tel�t hirdetm�nyenk�nt k�l�n k�s�r�lev�llel kell k�rni.
I. A k�s�r�lev�l
A k�s�r�lev�len fel kell t�ntetni az aj�nlatk�r� el�ad�j�nak nev�t �s telefon-,
valamint faxsz�m�t. Amennyiben az aj�nlatk�r� nev�ben elj�r� szem�ly
k�ldi meg a Szerkeszt�bizotts�gnak a hirdetm�nyt, akkor ezen szem�ly adatait
kell felt�ntetni a k�s�r�lev�len. A Kbt. 1. � d) pontja szerinti aj�nlatk�r�k
szerepeltess�k a k�s�r�lev�len azt a t�nyt is, hogy t�mogat�st kaptak, illetve
azt, hogy fizet�si k�telezetts�g�k�rt a korm�ny k�telezetts�get v�llalt, �s
az err�l sz�l� hat�rozatban az �gy szerzett p�nzforr�sb�l t�rt�n� beszerz�sekre
a Kbt. szab�lyait rendelte alkalmazni. K�rj�k tov�bb�, hogy amennyiben a dokument�ci�
el��ll�t�s�val �s az aj�nlattev�k rendelkez�sre bocs�t�s�val kapcsolatos k�lts�gek
kiemelked�en magasak, ezt a t�nyt, valamint az ezt indokol� k�lts�gelemeket
szint�n szerepeltess�k a k�s�r�lev�len annak �rdek�ben, hogy kiz�r�lag emiatt
a Szerkeszt�bizotts�g ne k�ldje vissza hi�nyp�tl�sra a hirdetm�nyt a Kbt. 37.
� (3) bekezd�s�re tekintettel.
A Korm. rendelet 6. � (6) bekezd�s�re tekintettel a hirdetm�nyeket t�virat,
telex vagy telefax �tj�n is meg lehet k�ldeni a Szerkeszt�bizotts�gnak,
de a k�zz�t�telre csak abban az esetben van lehet�s�g, ha a vizsg�lat
hat�ridej�n bel�l a hirdetm�ny lev�l form�j�ban is meg�rkezik. Felh�vjuk
figyelm�ket arra, hogy a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� - 1999. �vi LX. t�rv�nnyel
- m�dos�tott 1995. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) 29. � (2) bekezd�se
szerint, ha a Kbt. a hirdetm�ny k�zz�t�tel�re hat�rid�t �r el�, akkor a hirdetm�nyt
a hat�rid�n bel�l kell lev�l form�j�ban megk�ldeni a K�zbeszerz�si �rtes�t�
r�sz�re. (�gy p�ld�ul az elj�r�s eredm�ny�r�l k�sz�lt t�j�koztat�t az aj�nlatk�r�nek
legk�s�bb annak kihirdet�s�t�l, illet�leg eredm�nytelen elj�r�s eset�n az eredm�nyhirdet�s
hat�ridej�nek lej�rt�t�l sz�m�tott �t munkanapon bel�l kell megk�ldenie lev�l
form�j�ban a Szerkeszt�bizotts�gnak.) A Korm. rendelet 5. � (5) bekezd�se alapj�n
lev�l form�j�ban val� megk�ld�snek min�s�l a szem�lyesen vagy k�zbes�t� �tj�n
t�rt�n� k�zbes�t�s is.
II. A hirdetm�nyek k�zz�t�tel��rt fizetend� t�r�t�si d�j
A hirdetm�nyek k�zz�t�tel��rt t�r�t�si d�jat kell fizetni. A k�zz�t�teli d�j
�tutalhat� vagy postai csekken is befizethet�. A K�zbeszerz�sek Tan�csa banksz�mlasz�ma:
MNB 10032000-01720361-00000000. Az �tutal�s megb�z�s k�zlem�ny rovat�nak
h�rom utols� kock�j�ban a 310-es tranzakci�s k�dot is fel kell t�ntetni.
Postai csekket a Szerkeszt�bizotts�gon lehet felvenni. Az �tutal�si megb�z�son
�s a csekken is fel kell t�ntetni a beszerz�s t�rgy�t r�viden, valamint
azt, hogy az �tutal�s, illetve a befizet�s k�zz�t�teli d�j megfizet�s�t
c�lozza. Amenynyiben az aj�nlatk�r� nem a K�zbeszerz�sek Tan�csa �ltal rendelkez�sre
bocs�tott postai csekken fizeti meg a k�zz�t�teli d�jat, akkor azon a fent
megadottakon k�v�l fel kell t�ntetni a Tan�cs banksz�mlasz�m�t �s a 310-es
tranzakci�s k�dot. Amennyiben az aj�nlatk�r� a k�zz�t�teli d�jat nem fizette
meg, illetve nem elegend� k�zz�t�teli d�jat fizetett meg, a Szerkeszt�bizotts�g
a Korm. rendelet 6. �. (2) bekezd�se alapj�n a k�relmet visszak�ldi hi�nyp�tl�sra.
Ebben az esetben k�rj�k, hogy az �tutal�si megb�z�son, illetve a csekken
t�ntess�k fel a hirdetm�ny "K. �." - kezdet� iktat�sz�m�t, illetve amennyiben
csak a k�zz�t�teli d�j kieg�sz�t�s�r�l van sz�, akkor ezt a t�ny (�gy pl. "p�tbefizet�s
K. � - 7238") A Korm. rendelet 9. � (2), illetve (3) bekezd�s�re tekintettel
a k�zz�t�teli d�jat k�ziratoldalank�nt kell megfizetni. K�ziratoldalnak kell
tekinteni a g�p�r�sos, legfeljebb huszon�t sort, soronk�nt hatvan le�t�st tartalmaz�
lapot.
Egy k�ziratoldal k�zz�t�teli d�ja jelenleg 7000 Ft + �fa (azaz 8750 Ft).
III. A hi�nyp�tl�sra val� felh�v�s
A Korm. rendelet 6. � (1) bekezd�se alapj�n a Szerkeszt�bizotts�g megvizsg�lja,
hogy a hirdetm�ny megfelel-e a k�zbeszerz�sekkel kapcsolatos jogszab�lyoknak,
�s azt az arra jogosult ny�jtotta-e be. A 6. � (2) bekezd�se alapj�n amennyiben
a Szerkeszt�bizotts�g meg�llap�tja, hogy a hirdetm�ny nem tartalmaz minden,
a k�zbeszerz�sekkel kapcsolatos jogszab�lyokban el��rt adatot vagy az nyilv�nval�an
ezekbe a jogszab�lyokba �tk�zik, a k�relmet hi�nyp�tl�sra visszak�ldi a k�relmez�nek.
A hi�nyp�tl�sra val� felh�v�s alapj�n beny�jtott hirdetm�nyben a hi�nyp�tl�s
- v�lasz felad�s�nak id�pontj�t kell felt�ntetni. A k�zhezv�tel id�pontj�t
minden esetben a Szerkeszt�bizotts�g t�lti ki. A Szerkeszt�bizotts�g a hi�nyp�tl�sra
val� felh�v�sban a Korm. rendelet 6. � (3) bekezd�s�re tekintettel t�j�koztat�st
ad arr�l, hogy ha a felh�v�s alapj�n beny�jtott hirdetm�ny ism�t nem felel
meg a k�zbeszerz�sekkel kapcsolatos jogszab�lyoknak, a hirdetm�ny a beny�jtott
form�ban fog megjelenni. Ezt a t�nyt a Szerkeszt�bizotts�g a k�zz�tett hirdetm�nyben
felt�nteti.
IV. Hirdetm�nyek
A hirdetm�nyeket a Kbt. mell�kleteiben szerepl� mint�knak megfelel� szerkezetben
kell elk�sz�teni, a pontok el� akkor is a mint�ban meghat�rozott sz�mot
kell �rni, ha k�zben egy vagy t�bb *-gal jelzett pont kimarad. A sz�m mellett
fel kell t�ntetni a mint�ban szerepl� sz�vegr�szeket.
Amennyiben az aj�nlatk�r� a hirdetm�ny elemeit nem vagy nem megfelel�en sz�mozza,
ezt a Szerkeszt�bizotts�g saj�t hat�sk�r�ben elv�gzi, ha a hirdetm�ny egy�bk�nt
megfelel a k�zbeszerz�sekkel kapcsolatos jogszab�lyoknak.
Hi�nyp�tl�sra val� visszak�ld�s eset�n a Szerkeszt�bizotts�g a minta szerinti
sz�mokra hivatkozik. A K�zbeszerz�si �rtes�t�ben az aj�nlatk�r�k a Kbt. k�vetkez�
mell�kleteinek felhaszn�l�s�val tehetnek k�zz� hirdetm�nyeket:
1. El�zetes �sszes�tett t�j�koztat� (Kbt. 1. sz�m� mell�klet)
Az aj�nlatk�r� minden �v m�rcius h� 31-ig el�zetes �sszes�tett t�j�koztat�t
k�sz�thet az �rt�khat�rokat el�r� vagy meghalad� �rt�k�, az adott �vre tervezett
k�zbeszerz�seir�l. Az adott �vre tervezett �rubeszerz�seket, �p�t�si beruh�z�sokat,
valamint a szolg�ltat�sok megrendel�s�t k�l�n kell felt�ntetni. Az el�zetes
�sszes�tett t�j�koztat� k�zz�t�tele nem vonja maga ut�n az abban foglalt k�zbeszerz�si
elj�r�sok lefolytat�s�nak k�telezetts�g�t, valamint az aj�nlatk�r� olyan k�zbeszerz�si
elj�r�sok lefolytat�s�ra is jogosult, melyeket az el�zetes �sszes�tett t�j�koztat�ban
nem tett k�zz�.
Ha az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�s, illetve a r�szv�teli felh�v�s k�zz�t�tel�t�l
sz�m�tott legal�bb negyven napn�l kor�bban, de legfeljebb egy �ven bel�l el�zetes
�sszes�tett t�j�koztat�t tett k�zz� �s az tartalmazta legal�bb a k�zbeszerz�sekre
vonatkoz� k�vetkez� adatokat: a v�lasztani k�v�nt elj�r�s, a beszerz�s t�rgya
�s el�re l�that� mennyis�ge, a teljes�t�s helye �s el�re l�that� hat�rideje
- a ny�lt elj�r�sban, illetve a k�t szakaszb�l �ll� elj�r�sok aj�nlati szak�ban
(kiv�ve a t�rgyal�sos elj�r�st) negyven nap helyett huszon�t napot, a k�t
szakaszb�l �ll� elj�r�sok r�szv�teli szakasz�ban a huszon�t helyett tizen�t
napot lehet el��rni. Ezen szab�ly alkalmaz�s�nak felt�tele azonban, hogy
az el�zetes �sszes�tett t�j�koztat�ban k�zz�tett adatoknak a felh�v�sban megjel�lt
adatok megfeleljenek.
2. Ny�lt elj�r�s megind�t�sa - aj�nlati felh�v�s (Kbt. 2. sz�m� mell�klete)
A ny�lt elj�r�s a k�zbeszerz�si elj�r�sok �ltal�nos, alapesete.
A Kbt. szem�lyi hat�lya al� tartoz� aj�nlatk�r�k, ha k�zbeszerz�seik �rt�ke
el�ri vagy meghaladja az adott �vre vonatkoz� �rt�khat�rt, ny�lt elj�r�st k�telesek
ki�rni, felt�ve ha a t�rgyal�sos, illetve a megh�v�sos elj�r�st megalapoz� k�r�lm�nyek
nem �llnak fenn.
3. El�min�s�t�si elj�r�s - r�szv�teli felh�v�s (Kbt. 3. sz�m� mell�klete)
A ny�lt elj�r�s el�min�s�t�si elj�r�ssal is indulhat. Az el�min�s�t�s minden
esetben csak egy elj�r�sra vonatkozik, az el�min�s�t�si elj�r�s eredm�ny�nek
kihirdet�s�t k�vet�en az aj�nlatk�r� az �sszes alkalmasnak tal�lt r�szv�teli
jelentkez�t egyidej�leg, k�zvetlen�l, �r�sban h�vja fel az aj�nlatt�telre.
Az el�min�s�t�si elj�r�s v�laszt�s�nak k�telez� esetei:
A) Az �p�t�si beruh�z�s �rt�ke el�ri vagy meghaladja az �ves k�lts�gvet�si
t�rv�nyben megadott �rt�khat�rt (1999-ben 240 M Ft).
B) Ha az aj�nlatk�r� el��rja, hogy az elj�r�sban csak belf�ldi sz�khely� (lak�hely�)
aj�nlattev�k vehetnek r�szt. Erre azonban csak akkor van lehet�s�g, ha a
belf�ldi sz�khely� (lak�hely�) aj�nlattev�k alkalmass�ga a Kbt. 59. � (2)-(3)
bekezd�s�ben foglaltakra is figyelemmel val�sz�n�s�thet�.
Az el�min�s�t�si elj�r�s v�laszt�s�nak lehets�ges esete:
Az aj�nlatk�r� el�min�s�t�si elj�r�st folytathat le annak �rdek�ben, hogy a
k�zbeszerz�si elj�r�s tov�bbi szakasz�ban m�r csak a k�zbeszerz�s teljes�t�s�re
p�nz�gyi, gazdas�gi �s m�szaki szempontb�l alkalmas aj�nlattev�k vegyenek r�szt.
4. Megh�v�sos elj�r�s - r�szv�teli felh�v�s (Kbt. 8. sz�m� mell�klet)
Az aj�nlatk�r� megh�v�sos elj�r�st k�t esetben alkalmazhat:
A) Csak korl�tozott sz�m� aj�nlatk�r� alkalmas a szerz�d�s teljes�t�s�re
a k�zbeszerz�s t�rgy�nak saj�tos term�szete miatt [Kbt. 65. � (1) bekezd�s
a) pontja].
B) A k�zbeszerz�s t�rgy�ra figyelemmel, a min�s�tett aj�nlattev�k jegyz�k�ben
legal�bb �t aj�nlatt�telre alkalmas min�s�tett aj�nlattev� van [Kbt. 65.
� (1) bekezd�s b) pontja].
A min�s�tett aj�nlattev�k jegyz�k�t a K�zbeszerz�sek Tan�csa minden �vben �ssze�ll�tja,
�s k�zz�teszi a K�zbeszerz�si �rtes�t�ben a Kbt. 15. � (1) bekezd�s d) pontj�ra
tekintettel.
5. T�rgyal�sos elj�r�s - r�szv�teli felh�v�s (Kbt. 9. sz�m� mell�klete)
A hirdetm�ny k�zz�t�tel�vel indul� t�rgyal�sos elj�r�s esetei:
A) Az �rubeszerz�sre, �p�t�si beruh�z�sra, illetve a szolg�ltat�s megrendel�s�re
ki�rt ny�lt vagy megh�v�sos elj�r�s - a Kbt. 60. � (1) bekezd�s�nek e)
vagy f) pontj�ban foglaltak kiv�tel�vel - eredm�nytelen volt, felt�ve
hogy a felh�v�snak, illetve a dokument�ci�nak a k�zbeszerz�s t�rgy�ra vonatkoz�
felt�telei nem v�ltoztak meg id�k�zben [Kbt. 70. � (1) bekezd�s a) pontja].
B) Az �rubeszerz�s, az �p�t�si beruh�z�s, illetve a szolg�ltat�s megrendel�se
eset�n az ellenszolg�ltat�s vagy az egy�b szerz�d�ses felt�telek meghat�roz�sa
nem lehets�ges olyan pontoss�ggal, amely lehet�v� teszi ny�lt vagy
megh�v�sos elj�r�sban a legkedvez�bb aj�nlat kiv�laszt�s�t [Kbt. 70. � (1) bekezd�s
e) pontja].
C) �rubeszerz�s eset�n, ha az �rintett dolgot kiz�r�lag kutat�si, k�s�rleti,
tanulm�nyoz�si vagy fejleszt�si c�lb�l �ll�tj�k el� (ez az eset azonban
nem alkalmazhat� olyan mennyis�g eset�n, ami megalapozza a piack�pess�get, illetve
a kutat�s-fejleszt�s k�lts�geit fedezi) [Kbt. 70. � (3) bekezd�s a) pontja].
6. T�j�koztat� a k�t szakaszb�l �ll� elj�r�s r�szv�teli szakasz�nak eredm�ny�r�l
(Kbt. 4. sz�m� mell�klet)
A ny�lt el�min�s�t�si, a megh�v�sos �s a hirdetm�ny k�zz�t�tel�vel indul� t�rgyal�sos
elj�r�sok r�szv�teli szakasz�nak eredm�ny�t az aj�nlatk�r� az eredm�nyhirdet�st�l
sz�m�tott �t munkanapon bel�l k�teles lev�l form�j�ban megk�ldeni a Szerkeszt�bizotts�gnak.
7. T�j�koztat� az elj�r�s eredm�ny�r�l (Kbt. 6. sz�m� mell�klet)
Az aj�nlatk�r�nek az elj�r�s eredm�ny�r�l sz�l� t�j�koztat�t legk�s�bb annak
kihirdet�s�t�l, illetve - eredm�nytelen elj�r�s eset�n - az eredm�nyhirdet�s
hat�ridej�nek lej�rt�t�l sz�m�tott �t munkanapon bel�l meg kell k�ldeni lev�l
form�j�ban a Szerkeszt�bizotts�gnak.
8. Hirdetm�ny m�dos�t�sa, visszavon�sa, a dokument�ci� vagy a hat�rid� m�dos�t�sa
(Kbt. 11. sz�m� mell�klet)
A m�dos�t�st minden esetben meg kell k�ldeni az eredeti hat�rid� lej�rt�ig
lev�l form�j�ban a K�zbeszerz�si �rtes�t� Szerkeszt�bizotts�g�nak. Ezt a
mell�kletet kell alkalmazni a k�vetkez� esetekben:
- aj�nlatt�teli hat�rid� meghosszabb�t�sa - a Kbt. egy alkalommal
ad erre lehet�s�get, a hat�rid� hosszabb�t�s�t indokolni kell; az eredeti
hat�rid� lej�rta el�tt hirdetm�nyben kell k�zz�tenni, azaz meg kell k�ldeni
lev�l form�j�ban a K�zbeszerz�si �rtes�t� Szerkeszt�bizotts�g�nak. Ezek
a szab�lyok �rv�nyesek a k�t szakaszb�l �ll� elj�r�sok eset�ben a r�szv�teli
jelentkez�si hat�rid� meghosszabb�t�s�ra is,
- az aj�nlati felh�v�sban, illetve a dokument�ci�ban meghat�rozott felt�telek
m�dos�t�sa - a m�dos�tani k�v�nt felt�telek mellett az aj�nlatk�r� k�teles
�j aj�nlatt�teli hat�rid�t meghat�rozni (amely ebben az esetben sem lehet
40 napn�l r�videbb), illetve valamennyi hat�rid�t ism�telten meg kell hat�rozni
(�gy: dokument�ci� megk�r�s�nek hat�rideje, eredm�nyhirdet�s id�pontja, szerz�d�sk�t�s
id�pontja stb.) Ezek a szab�lyok ir�nyad�ak a k�t szakaszb�l �ll� elj�r�sok
r�szv�teli felh�v�s�nak, illetve az ehhez a szakaszhoz k�sz�tett dokument�ci�
m�dos�t�s�ra is azzal, hogy a r�szv�teli szakaszra vonatkoz� dokument�ci�nak
�s a r�szv�teli felh�v�snak a r�szv�teli szakaszra vonatkoz� r�szeit, valamint
a beszerz�s t�rgy�t �s mennyis�g�t �rint� felh�v�s egy�b elemeit m�dos�tani
lehet m�g az aj�nlatt�teli hat�rid� lej�rt�ig,
- az aj�nlati, illetve r�szv�teli felh�v�s visszavon�sa.
Az elb�r�l�si hat�rid� meghosszabb�t�s�t (valamint ennek indok�t), illetve
a k�t szakaszb�l �ll� elj�r�sokban k�zvetlen�l megk�ld�tt aj�nlati felh�v�s
�s az azzal kapcsolatosan kibocs�tott dokument�ci� m�dos�t�s�t nem kell k�zz�tenni
a K�zbeszerz�si �rtes�t�ben, hanem egyidej�leg k�zvetlen�l, �r�sban kell ezekr�l
t�j�koztatni az aj�nlattev�ket.
9. T�j�koztat� a Kbt. 4. �-�nak (7) bekezd�se szerinti szerz�d�sk�t�sr�l
(Kbt. 10. sz�m� mell�klete)
Az aj�nlatk�r� az id�szakonk�nt visszat�r�, egy �vn�l hosszabb vagy hat�rozatlan
ideig tart� beszerz�s t�rgy�ban k�t�tt szerz�d�sr�l a szerz�d�sk�t�st k�vet�
�t munkanapon bel�l hirdetm�nyt k�teles k�zz�tenni, ha annak �rt�ke a szerz�d�sk�t�skor
el�ri vagy meghaladja az adott �vre vonatkoz� �rt�khat�rok fel�t.
V. �rt�khat�rok
A 2002-re vonatkoz� - a k�lts�gvet�si t�rv�nyben meghat�rozott - �rt�khat�rok:
�rubeszerz�s: 18 M Ft
szolg�ltat�s: 9 M Ft
�p�t�si beruh�z�s: 36 M Ft
A fent megadott �rt�kek nem tartalmazz�k az �ltal�nos forgalmi ad�t.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa 1/1996. (K. �. 7.) Aj�nl�sa
a Kbt. hat�lybal�p�se el�tt k�t�tt szerz�d�sekr�l
1. A k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) hat�lybal�p�se
el�tt megkezdett beszerz�snek min�s�l a Kbt. 4. �-�nak (2) bekezd�s�re tekintettel
az a beszerz�s, melyben 1995. november 1. el�tt a Kbt. szerint aj�nlati felh�v�ssal,
vagy az elj�r�st megkezd� m�s hirdetm�nnyel egyen�rt�k�, azonos c�l� hirdetm�nyt
tettek k�zz�.
2. A Kbt. hat�lybal�p�se el�tt megkezdett beszerz�snek min�s�l az a beszerz�s
is, amellyel kapcsolatban kor�bban szerz�d�st vagy keretszerz�d�st k�t�ttek,
�s csak a teljes�t�s, vagy annak egy r�sze esed�kes 1995. november 1-je ut�n.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa 3/1996. (K. �. 23.) Aj�nl�sa az �p�t�si beruh�z�sokra
vonatkoz�
aj�nlati felh�v�sok elk�sz�t�s�r�l
1. A K�zbeszerz�sek Tan�csa javasolja az aj�nlatk�r�knek, hogy �p�t�si beruh�z�s
eset�n, amennyiben a beszerz�s v�rhat�an el�ri a k�telez� el�min�s�t�s �rt�khat�r�t
(ez jelenleg 200 M Ft), az aj�nlatt�teli hat�rid�t ne �llap�ts�k meg 60 napn�l
r�videbb id�tartamban, abban az esetben, ha az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�sban
30 napn�l hosszabb elb�r�l�si hat�rid�t �llap�t meg.
A k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�ny (tov�bbiakban: Kbt.) 47. � (1)
bekezd�se az aj�nlatok beny�jt�s�ra vonatkoz� hat�rid� minimum�t egys�gesen
40 napban hat�rozza meg. Ezzel szemben az aj�nlatok elb�r�l�s�ra nyitva �ll�
hat�rid�ket a Kbt. 55. �-a differenci�ltan �llap�tja meg. A nagyobb volumen�
�p�t�si beruh�z�sok eset�ben figyelemmel a beruh�z�s �s ennek megfelel�en az
aj�nlatok �sszetetts�g�re, a Kbt. hosszabb hat�rid�t biztos�t az elb�r�l�sra.
A munkaig�nyesebb aj�nlatoknak azonban nemcsak az elb�r�l�sa ig�nyel az �tlagost�l
elt�r�en hosszabb id�t, hanem az elk�sz�t�se is. Indokolt, hogy az �p�t�si beruh�z�sra
vonatkoz� munkaig�nyesebb aj�nlatok eset�ben az aj�nlatok elb�r�l�s�ra vonatkoz�
hat�rid�vel azonosan ker�lj�n meg�llap�t�sra a beny�jt�s hat�rideje is.
2. A K�zbeszerz�sek Tan�csa javasolja, hogy azon �p�t�si beruh�z�sokn�l, amelyek
megval�s�t�si ideje (szerz�d�s szerinti kivitelez�si id�tartama) meghaladja
az egy �vet, az aj�nlatk�r�k �rj�k el�, hogy az aj�nlattev�k az aj�nlati �r
(a prognosztiz�lt �ron) mellett azt az �rat is hat�rozz�k meg, amelyet az aj�nlatt�tel
id�pontj�ban az �p�t�si beruh�z�s megval�s�t�s��rt k�rn�nek. Az aj�nlatk�r�k
az elb�r�l�st el�seg�t� ezen inform�ci�t a r�szv�teli felh�v�s vagy az aj�nlati
felh�v�s megfelel� pontj�n�l szerepeltess�k.
Kiemelt jelent�s�ge van - az elb�r�l�s szempontj�b�l - a k�zbeszerz�s t�rgy�ra
vonatkoz� ellenszolg�ltat�s pontos meghat�roz�s�nak. A t�bb �vre �th�z�d� �p�t�si
beruh�z�sok eset�ben a korrekt �sszehasonl�that�s�got szolg�lhatja, ha az aj�nlatk�r�
az aj�nlati �rat a prognosztiz�lt �ron k�v�l az aj�nlatt�tel id�pontj�ban az
aj�nlattev� �ltal k�rt �ron is megk�ri, ugyanis a prognosztiz�lt �rat nagym�rt�kben
befoly�solja, hogy az egyes aj�nlattev�k elt�r� m�rt�k� j�v�beni �rv�ltoz�sokkal
kalkul�lnak.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa 5/1996. (K. �. 41.) Aj�nl�sa a r�szben �n�ll�an
gazd�lkod�,
r�szjogk�rrel rendelkez� k�lts�gvet�si szervek �s a r�szjogk�r� k�lts�gvet�si
egys�gek beszerz�seir�l
1. A r�szben �n�ll�an gazd�lkod�, r�szjogk�rrel rendelkez� k�lts�gvet�si szerv
beszerz�sei tekintet�ben k�l�nbs�get kell tenni aszerint, hogy a szerv a beszerz�sre
kijel�lt k�lts�gvet�si el�ir�nyzattal �n�ll�an rendelkezik-e vagy sem. Abban
az esetben, ha a beszerz�sre kijel�lt k�lts�gvet�si el�ir�nyzattal �n�ll�an
rendelkezik, �gy ezt a beszerz�st nem kell �sszevonni annak az �n�ll�an gazd�lkod�
k�lts�gvet�si szervnek azonos t�rgy� k�zbeszerz�seivel, amelyhez a fel�gyeleti
szerv hozz�rendelte. Ekkor a r�szben �n�ll�an gazd�lkod�, r�szjogk�rrel rendelkez�
k�lts�gvet�si szerv teh�t �n�ll� alanya a Kbt.-nek.
Amennyiben az �n�ll�an gazd�lkod� k�lts�gvet�si szerv val�s�tja meg a beszerz�st
a hozz� rendelt r�szben �n�ll� szervek r�sz�re is, akkor az �rt�khat�rok az
�n�ll�an gazd�lkod� k�lts�gvet�si szerv �ltal egy�ttesen v�gzett beszerz�sekre
vonatkoznak.
Amennyiben a k�zponti k�lts�gvet�si szerv jogszab�ly alapj�n m�sk�pp nem rendelkezik,
a r�szben �n�ll�an gazd�lkod� k�lts�gvet�si szervek gazdas�gi megfontol�sb�l,
a nagyobb volumenb�l ad�d� kedvez�bb sz�ll�t�si �s egy�b felt�telek el�r�se
�rdek�ben �n�ll�an is kezdem�nyezhetik egy�ttes beszerz�s megval�s�t�s�t. Ez
teljes m�rt�kben egybeesik a Kbt. c�lkit�z�seivel, �s �sszhangban van a k�zponti
k�lts�gvet�si szervek k�zpontos�tott k�zbeszerz�seinek r�szletes szab�lyair�l
sz�l� 125/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletben foglaltakkal. Ez�rt a K�zbeszerz�sek
Tan�csa t�mogatja az egy�ttes beszerz�sekre ir�nyul� kezdem�nyez�seket, �s aj�nlja
a r�szben �n�ll�an gazd�lkod�, r�szjogk�rrel rendelkez� k�lts�gvet�si szerveknek
az egy�ttes beszerz�sek c�lszer�s�g�nek alapos megvizsg�l�s�t.
2. A r�szjogk�r� k�lts�gvet�si egys�g nem �n�ll� alanya a Kbt.-nek, annak beszerz�sei
tekintet�ben az aj�nlatk�r� az a k�lts�gvet�si szerv, amelynek egys�ge.
Lehet�s�g van azonban arra, hogy az egys�g a r�sz�re sz�ks�ges beszerz�sek tekintet�ben
a k�lts�gvet�si szerv nev�ben �s megb�z�s�b�l elj�rva folytassa le a k�zbeszerz�si
elj�r�st, a teljes�t�s helyek�nt az egys�g telephely�t megjel�lve.
A r�szjogk�r� k�lts�gvet�si egys�g beszerz�seit az �rt�khat�r szempontj�b�l
egybe kell sz�m�tani a k�lts�gvet�si szerv azonos t�rgy� beszerz�seivel.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa 1/2001. (K. �. 3.) Aj�nl�sa a k�zbeszerz�si elj�r�sok
alapj�n k�t�tt
szerz�d�sek teljes�t�s�ben r�sztvev�kr�l
A k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1999. �vi LX. t�rv�nnyel m�dos�tott 1995. �vi XL.
t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) alapj�n a K�zbeszerz�sek Tan�csa a Kbt. 15. �
(1) bekezd�s c) pontj�ban foglalt hat�sk�re alapj�n a hasonl� t�rgy� 2/1997.
(K. �. 42.) sz�m� Aj�nl�s egyidej� visszavon�s�val a k�vetkez� Aj�nl�st adja
ki:
1. A k�zbeszerz�si elj�r�s alapj�n k�t�tt szerz�d�st az elj�r�s nyertes aj�nlattev�jek�nt
szerz�d�st k�t� f�lnek (illetve, amennyiben az aj�nlatk�r� lehet�v� tette a
r�szaj�nlatt�telt, a r�szek vonatkoz�s�ban nyertes aj�nlattev�k�nt szerz�d�st
k�t�knek) vagy visszal�p�se/visszal�p�s�k eset�n, ha az aj�nlatk�r� azt az aj�nlati
felh�v�sban el��rta, az elj�r�s eredm�ny�nek kihirdet�sekor a k�vetkez� legkedvez�bb
aj�nlatot tev�nek min�s�tett szem�ly(ek)k�nt szerz�d�st k�t� f�lnek/feleknek
kell teljes�tenie/teljes�teni�k. A nyertes aj�nlattev�k�nt szerz�d�st k�t� f�l
nem m�k�dhet k�zre abban, hogy a szerz�d�st m�s teljes�tse.
2. Amennyiben az aj�nlatk�r� az aj�nlati felh�v�s�ban el�zetesen el��rta az
alv�llalkoz�k, illetve a teljes�t�sben egy�bk�nt r�szt vev�k megnevez�s�t, a
szerz�d�st k�t� nyertes aj�nlattev� a teljes�t�sbe kiz�r�lag az aj�nlatban megjel�lt
�s az elj�r�s eredm�ny�r�l k�zz�tett t�j�koztat� (6. sz�m� mell�klet) 10. pontj�ban
megnevezett szem�lyt/szervezetet vonhatja be.
Ett�l elt�rni kiz�r�lag abban az esetben lehet, ha a szerz�d�s vagy annak egy
r�sze a fentiek szerint - a szerz�d� felek �ltal el�re nem l�that� okb�l be�llott
k�r�lm�nyre tekintettel - nem volna teljes�thet�. Az elt�r�s tov�bbi felt�tele
azonban az, hogy az aj�nlatk�r�k�nt szerz�d�st k�t� f�l a m�sik f�l (nyertes
aj�nlattev�) �ltal megjel�lt m�s szervezet/szem�ly k�zrem�k�d�s�hez el�zetesen
hozz�j�ruljon.
3. Amennyiben az aj�nlatk�r� nem �rta el� az alv�llalkoz�k, illetve a teljes�t�sbe
egy�bk�nt bevonni k�v�nt szem�lyek bemutat�s�t, az aj�nlattev� abban az esetben
is k�teles csatolni a Kbt. 46. � (4)-(6), tov�bb� (8) bekezd�sei szerinti hat�s�gi
igazol�sokat �s nyilatkozatokat a teljes�t�s �rt�k�nek 10%-�t meghalad� m�rt�kben
bevonni k�v�nt alv�llalkoz�k vonatkoz�s�ban. Erre tekintettel ezen alv�llalkoz�kon
t�lmen�en a szerz�d�s teljes�t�s�be 10%-ot meghalad� m�rt�kben alv�llalkoz�t
bevonni, illetve ezen alv�llalkoz�kat helyettes�teni kiz�r�lag a 2. pontban
foglaltakkal �sszhangban lehet.
A fenti szab�lyok megs�rt�se eset�n a Kbt. 75. � (2) �s 76. � (2) bekezd�s�nek
rendelkez�seit kell alkalmazni.
INDOKOL�S
A k�zbeszerz�si elj�r�sok r�szletes szab�lyoz�s�nak egyik f� c�lja az, hogy
a k�zp�nzekb�l k�t�tt szerz�d�sek biztons�gos teljes�t�se min�l ink�bb garant�lva
legyen. Ez�rt �rja el� a Kbt. az aj�nlattev�, tov�bb� a szerz�d�s teljes�t�s�ben
r�szt vev� m�s szem�lyek vonatkoz�s�ban a teljes�t�sre val� alkalmass�g �s egy�b
k�r�lm�nyek vizsg�lat�t. Az el�bbiekre tekintettel fontos �rdek f�z�dik ahhoz,
hogy a szerz�d�st az aj�nlatk�r� �ltal nyertesnek min�s�tett aj�nlattev� (illetve
a szerz�d�s teljes�t�s�ben r�szt vev� - az aj�nlatban ismertetett - m�s szem�ly)
teljes�tse. Tekintettel arra, hogy a Kbt.-nek a szerz�d�s teljes�t�s�be bevonand�
szem�lyekkel kapcsolatos szab�lyoz�sa jelent�sen v�ltozott az 1999. �vi t�rv�nym�dos�t�ssal,
a Tan�cs c�lravezet�bbnek tartotta a kor�bbi Aj�nl�s m�dos�t�sa helyett �j Aj�nl�s
kibocs�t�s�t.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa 2/2001. (K. �. 3.) Aj�nl�sa a Kbt. alkalmaz�s�r�l
a t�rv�ny 31. �-�ban
meghat�rozott �sszef�rhetetlens�g eset�n
A k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1999. �vi LX. t�rv�nnyel m�dos�tott 1995. �vi XL.
t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) 15. � (1) bekezd�s c) pontja alapj�n a K�zbeszerz�sek
Tan�csa a hasonl� t�rgy� 6/1996. (K. �. 46.) sz�m� Aj�nl�s egyidej� visszavon�s�val
az al�bbi Aj�nl�st adja ki:
1. A k�zbeszerz�si t�rv�nyben foglalt �sszef�rhetetlens�gi k�r�lm�nyek felmer�l�s�t
az aj�nlatk�r�nek kell megakad�lyoznia. Az aj�nlatk�r� felel�s teh�t az�rt,
hogy a nev�ben elj�r� szem�ly/szervezet, tov�bb� az elj�r�s el�k�sz�t�s�be,
a felh�v�s �s a dokument�ci� elk�sz�t�s�be, illetve az elj�r�s m�s szakasz�ba
(a tov�bbiakban egy�ttesen: az elj�r�sba) bevont szem�ly/szervezet ne legyen
�rdekelt gazd�lkod�szervezet (azaz ne v�gezzen a k�zbeszerz�s t�rgy�val kapcsolatos
gazdas�gi tev�kenys�get), illetve ne �lljon az �rdekelt gazd�lkod�szervezettel
a Kbt. 31. � (2) bekezd�s�nek a)-d) pontjai szerinti viszonyban.
2. Fentiekre tekintettel a K�zbeszerz�sek Tan�csa javasolja az aj�nlatk�r�k
sz�m�ra, hogy az �sszef�rhetetlens�g megel�z�se �rdek�ben az elj�r�sba az �ltaluk
bevonni k�v�nt szem�lyekt�l/szervezetekt�l k�vetelj�k meg olyan nyilatkozat
megt�tel�t, mely szerint a bevonni k�v�nt gazd�lkod�szervezet nem �rdekelt gazd�lkod�szervezet,
illetve hogy a bevonni k�v�nt szem�ly/szervezet nem tartozik a Kbt. 31. � (2)
bekezd�se a)-d) pontjainak hat�lya al� (�sszef�rhetetlens�gi nyilatkozat).
A nyilatkozatot az aj�nlatk�r�nek kell elk�sz�tenie �s al��ratnia az �ltala
bevonni k�v�nt szem�lyekkel/szervezetekkel azok bevon�s�t megel�z�en. A Tan�cs
javasolja, hogy az �sszef�rhetetlens�gi nyilatkozat �ssze�ll�t�s�n�l az aj�nlatk�r�k
haszn�lj�k fel a K�zbeszerz�sek Tan�csa �ltal kiadott, az interneten folyamatosan
hozz�f�rhet� "Standard aj�nlatt�teli dokument�ci�k �s elj�r�si ir�nyelvek" c�m�
seg�dletben szerepl� formanyomtatv�nyokat.
3. Amennyiben az elj�r�sba bevonni k�v�nt szem�ly/szervezet �gy nyilatkozik,
hogy �rdekelt gazd�lkod�szervezet, illetve hogy az �rdekelt gazd�lkod�szervezettel
a Kbt. 31. � (2) bekezd�s�nek a)-d) pontjai szerinti viszonyban �ll, akkor �t
kiz�r�lag egy esetben lehet bevonni az elj�r�sba. Ennek az a felt�tele, hogy
a bevonni k�v�nt szervezett�l vagy a bevonni k�v�nt szem�llyel/szervezettel
a Kbt. 31. � (2) bekezd�s�nek a)-d) pontjaiban meghat�rozott viszonyban �ll�
szervezett�l az aj�nlatk�r� el�zetesen egy tov�bbi nyilatkozatot k�rjen arr�l,
hogy az �rdekelt gazd�lkod�szervezet a k�s�bbiekben az adott k�zbeszerz�si elj�r�sba
nem k�v�n aj�nlattev�k�nt vagy alv�llalkoz�k�nt bekapcsol�dni (k�z�mb�ss�gi
nyilatkozat).
4. Az �rdekelt gazd�lkod�szervezet nem vehet r�szt az elj�r�s tov�bbi r�sz�ben
sem aj�nlattev�k�nt, sem alv�llalkoz�k�nt, amennyiben a fenti szab�lyokat az
elj�r�s sor�n megs�rtett�k. Ebben az esetben az aj�nlatk�r� felel�s a Kbt. szab�lyainak
megszeg�s��rt.
5. Fentiekre tekintettel nem mentes�ti az aj�nlatk�r�t a felel�ss�g al�l a felh�v�sban
vagy a dokument�ci�ban szerepl� olyan el��r�s, amely szerint az aj�nlattev�nek
az aj�nlat�ban kell nyilatkoznia arra n�zve, hogy eset�ben nem �llnak fenn a
Kbt. 31. � (2) bekezd�s�ben foglalt �sszef�rhetetlens�gi k�r�lm�nyek.
6. A K�zbeszerz�sek Tan�csa felh�vja az aj�nlatk�r�k �s az aj�nlattev�k figyelm�t
arra, hogy az �sszef�rhetetlens�g fenn�ll�sa az �p�t�si beruh�z�si tev�kenys�ghez
kapcsol�d� k�l�nb�z�, egym�sra �p�l� tervt�pusok elk�sz�t�s�n�l is vizsg�land�.
INDOKOL�S
A K�zbeszerz�sek Tan�csa kor�bbiakban is Aj�nl�ssal seg�tette a Kbt. �sszef�rhetetlens�ggel
kapcsolatos szab�lyainak �rtelmez�s�t. B�r a Kbt. 1999. �vi �tfog� m�dos�t�sa
jelent�s el�rel�p�st jelentett e rendelkez�sek egy�rtelm�bb� t�tele tekintet�ben,
a Tan�cs azt tapasztalja, hogy ezen jogszab�lyhely helyes alkalmaz�sa tov�bbra
is probl�m�kat okoz a k�zbeszerz�si elj�r�sok r�sztvev�inek. Ennek megold�s�t
c�lozza mind ezen Aj�nl�s, mind az Aj�nl�sban eml�tett seg�dlet t�rgyhoz kapcsol�d�
mell�klete. Tekintettel arra, hogy jelen Aj�nl�s tartalm�ban jelent�sen elt�r
a kor�bbi azonos c�m� Aj�nl�s tartalm�t�l, a Tan�cs c�lravezet�bbnek tartotta
a m�dos�t�s helyett �j Aj�nl�s kibocs�t�s�t.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa 3/2001. (K. �. 15.)
Aj�nl�sa a Kbt. 43. � (4) bekezd�s�ben biztos�tott
hi�nyp�tl�s alkalmaz�s�r�l
A p�nz�gyeket szab�lyoz� egyes t�rv�nyek m�dos�t�s�r�l sz�l� 2001. �vi LXXIV.
t�rv�ny 2002. janu�r 1-jei hat�llyal m�dos�totta az 1995. �vi XL. t�rv�nyt (a
tov�bbiakban: Kbt.).
A K�zbeszerz�sek Tan�csa a Kb
t. 15. � (1) bekezd�s c) pontj�ban foglalt hat�sk�re alapj�n m�dos�tja a 3/2001.
(K. �. 15/2001.) sz�m� Aj�nl�st, tekintettel arra, hogy a fent eml�tett m�dos�t�s
�rintette a Kb. 43. � (4)-(5) bekezd�s�t.
1. A Kbt. 43. � (5) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r� a hi�nyp�tl�s lehet�s�g�nek
biztos�t�s�r�l vagy annak kiz�r�s�r�l m�r a r�szv�teli-, illetve az aj�nlati
felh�v�sban k�teles rendelkezni.
2. A K�zbeszerz�sek Tan�csa felh�vja az aj�nlatk�r�k figyelm�t, hogy amennyiben
a r�szv�teli-, illetve az aj�nlati felh�v�sban kiz�rj�k a hi�nyp�tl�s lehet�s�g�t,
a bont�st k�vet�en ezen el��r�s megv�ltoztat�s�ra m�r nincs m�d. Ez esetben
az aj�nlatk�r�k k�telesek alkalmazni az �rv�nytelens�g, illetve a kiz�r�s jogk�vetkezm�nyeit,
amely v�gs� soron az elj�r�s eredm�nytelens�g�hez vezethet.
3. Amennyiben az aj�nlatk�r� a r�szv�teli-, illetve az aj�nlati felh�v�sban
hi�nyp�tl�s biztos�t�sa mellett d�nt�tt, a Kbt. k�gens szab�lyoz�s�ra tekintettel
(Kbt. 25. �) a Kbt. 43. �-�nak (4) bekezd�s�ben eml�tett hi�nyoss�gokon t�l
az aj�nlatk�r� egy�b hi�nyokat nem p�toltathat.
4. A K�zbeszerz�sek Tan�csa felh�vja az aj�nlatk�r�k figyelm�t arra, hogy az
aj�nlatk�r� a hi�nyp�tl�s biztos�t�sakor - a Kbt. 43. � (5) bekezd�se �rtelm�ben
- �r�sban k�teles a pontosan megjel�lt hi�nyokr�l �s a hi�nyp�tl�si hat�rid�r�l
valamennyi aj�nlattev�t egyidej�leg t�j�koztatni.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa javasolja az aj�nlatk�r�knek, hogy a hi�nyp�tl�si felh�v�s
megk�ld�se az aj�nlatok alapos �tvizsg�l�s�t, illetve a hi�nyz� dokumentumok,
egy�b hi�nyoss�gok t�teles felm�r�s�t k�vet�en t�rt�nj�k, vagyis ne a bont�si
elj�r�ssal egy id�ben, mivel hi�nyp�tl�st az aj�nlatk�r� csak egy �zben biztos�that,
�jabb hi�nyp�tl�sra nincs lehet�s�g. A hi�nyp�tl�sban meg nem jel�lt �s az aj�nlattev�
�ltal - a hi�nyp�tl�sra meghat�rozott hat�rid�n bel�l - �nk�nt sem p�tolt hi�nyoss�g
miatt az aj�nlatk�r�nek alkalmaznia kell az �rv�nytelenn� nyilv�n�t�s, illetve
a kiz�r�s szab�lyait, tov�bb� sz�molnia kell a jogszab�lys�rt�s esetleges jogk�vetkezm�nyeivel.
5. A Kbt. 43. � (4) bekezd�s�vel �sszhangban az aj�nlatk�r� - amennyiben a r�szv�teli-,
illetve az aj�nlati felh�v�sban a hi�nyp�tl�st lehet�v� tette - a hi�nyp�tl�st
valamennyi, az al�bbiakban r�szletezett esetre k�teles biztos�tani:
a) a Kbt. 44. � (1)-(2) bekezd�s�vel �sszhangban a p�nz�gyi, gazdas�gi �s m�szaki
alkalmass�g igazol�s�ra szolg�l�, az aj�nlatk�r� �ltal el��rt dokumentumok ut�lagos
csatol�sa vonatkoz�s�ban,
b) a Kbt. 46. � (4)-(6) bekezd�se szerinti hat�s�gi igazol�sok �s nyilatkozatok
ut�lagos csatol�sa vonatkoz�s�ban, valamint
c) az Aj�nl�s 5. pontj�nak a) �s b) alpontj�ban meghat�rozott dokumentumok,
igazol�sok, nyilatkozatok formai hi�nyoss�gainak vonatkoz�s�ban, tov�bb�
d) a r�szv�teli jelentkez�ssel, illetve az aj�nlattal kapcsolatos egy�b formai
hi�nyoss�gok vonatkoz�s�ban.
6. Az Aj�nl�s 5. c) �s d) pontj�ban hivatkozott formai hi�nyoss�gok k�r�t a
Kbt. taxat�ve nem tartalmazza, de a Kbt. 43. � (4) bekezd�s�ben p�ld�l�z� jelleggel
megjel�lt p�tolhat� hi�nyok (nem megfelel� al��r�s vagy nem megfelel� p�ld�nysz�m)
egy�rtelm�en arra utalnak, hogy hi�nyz� iratok (nyilatkozatok, igazol�sok, egy�b
mell�kletek) kiz�r�lag az Aj�nl�s 5. a) �s 5. b) pontj�ban megadott k�rben (Kbt.
44. �s 46. �) p�toltathat�ak, m�s, a r�szv�teli jelentkez�sb�l, illetve az aj�nlatb�l
hi�nyz� iratok bek�r�s�re a formai hi�nyoss�gok k�r�ben nem ker�lhet sor. Formai
hi�nyoss�gnak tekinthet� a t�rv�nyben meghat�rozottakon t�l pl. a - felh�v�sban,
illetve a dokument�ci�ban �rtaknak - nem megfelel� sorsz�moz�s vagy - amennyiben
az aj�nlatk�r� a felh�v�sban vagy a dokument�ci�ban elt�r�en nem rendelkezett
(teh�t nem hat�rozott meg az eredeti aj�nlat vagy r�szv�teli jelentkez�s kiv�laszt�s�ra
k�l�n m�dszert) - az eredeti p�ld�ny megjel�l�s�nek hi�nya.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa nem javasolja a formai hi�nyoss�gok eseteinek a r�szv�teli-,
illetve az aj�nlati felh�v�sban val� taxat�v felsorol�s�t, mivel a beny�jtott
r�szv�teli jelentkez�sekben, illetve aj�nlatokban a felh�v�sban meghat�rozottakt�l
elt�r� formai hi�nyoss�gok is el�ad�dhatnak.
7. A Kbt. 43. � (5) bekezd�se �rtelm�ben az aj�nlatk�r� k�teles a hi�nyp�tl�si
felh�v�s�ban megjel�lni a hi�nyz� vagy nem megfelel�en csatolt dokumentumokat,
valamint az egy�b formai hi�nyoss�gokat, ha az Aj�nl�s 5. pontj�nak megfelel�
hi�nyt �llap�tott meg.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa �ll�spontja szerint - tekintettel arra, hogy a hi�nyp�tl�sra
csak egy alkalommal van lehet�s�g - az aj�nlatk�r� k�teles elfogadni azon hi�nyok
p�tl�s�t is - az �ltala megjel�lt hi�nyoss�gokon k�v�l -, melyeket az aj�nlattev�
esetlegesen saj�t maga �szlel a Kbt. 43. � (4) bekezd�s�ben megjel�lt korrig�lhat�
hi�nyoss�gok k�r�ben. A K�zbeszerz�sek Tan�csa meg�t�l�se szerint ugyanis csak
ez az �rtelmez�s biztos�tja az aj�nlattev�k es�lyegyenl�s�g�nek �rv�nyes�l�s�t.
Ennek �rdek�ben - a Kbt. 43. � (4)-(5) bekezd�seiben foglaltakkal �sszhangban
- az aj�nlatk�r�nek azokat az aj�nlattev�ket is kifejezetten t�j�koztatnia kell
�r�sban a hi�nyp�tl�s felt�teleir�l, akiknek aj�nlat�ban, illetve r�szv�teli
jelentkez�s�ben egy�bk�nt hi�nyoss�got nem �szlelt.
8. A K�zbeszerz�sek Tan�csa felh�vja az aj�nlatk�r�k figyelm�t a Kbt. 43. �
(6) bekezd�s�re, amely szerint az aj�nlatk�r� minden esetben k�teles meggy�z�dni
arr�l, hogy a hi�nyp�tl�st k�vet�en beny�jtott aj�nlat, illetve r�szv�teli jelentkez�s
tartalma megegyezik-e az eredetileg beadott aj�nlat, illetve r�szv�teli jelentkez�s
tartalm�val. Az aj�nlatk�r� teh�t k�teles meg�rizni az aj�nlattev�k �ltal eredetileg
beny�jtott aj�nlati, illetve r�szv�teli jelentkez�si p�ld�nyokat, hogy eleget
tudjon tenni a fenti t�rv�nyi el��r�snak.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa 1/2002. (K. �. 27.) Aj�nl�sa a k�zbeszerz�sekr�l
sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�nynek a t�mogat�sban r�szes�tett szervezetekre vonatkoz�
szab�lyainak alkalmaz�s�r�l
A p�nz�gyeket szab�lyoz� egyes jogszab�lyok m�dos�t�s�r�l sz�l� 2001. �vi LXXIV.
t�rv�ny (a tov�bbiakban: Pszt.) t�bb helyen m�dos�totta a k�zbeszerz�sekr�l
sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�nynek (a tov�bbiakban: Kbt.) a t�mogat�sban r�szes�tett
szervezetekre vonatkoz� szab�lyait, tov�bb� a Magyar K�zt�rsas�g 2001. �s 2002.
�vi k�lts�gvet�s�r�l sz�l� 2000. �vi CXXXIII. t�rv�ny m�dos�t�s�r�l sz�l� 2002.
�vi XXIII. t�rv�ny tov�bb m�dos�totta a Kbt.-ben a t�mogat�s fogalm�t. A m�dos�t�s
nyom�n el��llt �j jogszab�lyi rendelkez�sek �rtelmez�s�nek el�seg�t�se �rdek�ben
- a megkeres�sek nagy sz�m�ra val� tekintettel - a Kbt. 15. � (1) bekezd�s c)
pontj�ban foglalt hat�sk�r�vel �lve a K�zbeszerz�sek Tan�csa a k�vetkez� Aj�nl�st
adja ki:
1. A t�mogat�sban r�szes�tett szervezet a Kbt. szerint akkor tartozik a t�rv�ny
hat�lya al�, ha a k�vetkez� felt�telek egy�ttesen �llnak fenn:
A) a t�mogat�k k�z�tt egy vagy t�bb, a Kbt. 1. � a), h) �s i) pontj�ban meghat�rozott
szervezet vagy nemzetk�zi szervezet van,
B) a p�nzforr�s juttat�sa �tj�n biztos�tott anyagi el�nyt a Kbt. 2. � (1) bekezd�s�ben
meghat�rozott beszerz�sre kell ford�tani,
C) a t�mogat�s �sszege meghaladja a beszerz�s �rt�k�nek �tven sz�zal�k�t �s
D) a Kbt. 2. � (3) bekezd�se szerinti �rt�khat�rt.
A Kbt. 1. � d) pontja �s a 10. d) pontja kiz�r�lag azokra a szervezetekre ir�nyad�,
amelyek egy�bk�nt a Kbt. 1. � a)-c), valamint e)-i) pontjai alapj�n nem tartoznak
a t�rv�ny hat�lya al�.
A) Az els� felt�tellel kapcsolatban kiemelend�, hogy abban az esetben, ha a
t�mogat�sban r�szes�tett az adott projekthez egyszerre t�bb szervezett�l (t�bb
forr�sb�l) is szerez t�mogat�st, az azonos beszerz�st�pusokra jut� t�mogat�sok
�rt�k�t �ssze kell adni. Ebben az esetben a t�mogat�sban r�szes�tettnek figyelemmel
kell lennie arra a k�r�lm�nyre, hogy az egyes t�mogat�sok oda�t�l�se id�ben
- ak�r jelent�sen is - elt�rhet egym�st�l. Ez nem befoly�solja azonban a t�mogat�s�rt
folyamod� szervezet azon k�telezetts�g�t, miszerint valamennyi, a Kbt. 10. �
d) pontja szerinti t�mogat�s figyelembev�tel�vel kell meg�llap�tania, hogy a
t�mogat�sok v�rhat� �rt�ke �s a beszerz�sen bel�li ar�nya alapj�n k�telez�-e
k�zbeszerz�si elj�r�s lefolytat�sa avagy sem. Amennyiben k�telez�, az Aj�nl�s
2. pontj�ban r�szletezett felt�telekkel - ak�r a t�mogat�sr�l sz�l� d�nt�s meghozatala
el�tt is - megind�that� a k�zbeszerz�si elj�r�s.
A nemzetk�zi szervezetek �ltal ny�jtott t�mogat�sok vonatkoz�s�ban el�fordulhat,
hogy a beszerz�sre a Kbt. 6. � b) vagy c) pontja alapj�n nem terjed ki a t�rv�ny
hat�lya, mivel arra az els� esetben a nemzetk�zi szerz�d�sben r�gz�tett, m�g
a m�sodikban a nemzetk�zi szervezet �ltal meghat�rozott k�l�n elj�r�s lesz az
ir�nyad�. A nemzetk�zi szervezetek �ltal ny�jtott t�mogat�sok eset�ben el�sz�r
teh�t azt kell vizsg�lni, hogy l�tezik-e olyan k�l�n elj�r�srend, amit nemzetk�zi
szerz�d�s vagy a t�mogat�st ny�jt� nemzetk�zi szervezet hat�roz meg. Amennyiben
igen, �s ennek alkalmaz�s�t a t�mogat�si szerz�d�sben vagy egy�b m�don el��rj�k,
a fentiek �rtelm�ben nem kell alkalmazni a Kbt.-t. Egy�b esetekben a nemzetk�zi
szervezet �ltal ny�jtott t�mogat�st a Kbt.-vel �sszhangban kell felhaszn�lni.
B) A m�sodik felt�tel r�gz�ti, hogy csak az a p�nzforr�s juttat�sa �tj�n biztos�tott
anyagi el�ny min�s�l t�mogat�snak, amelyet a Kbt. 2. � (1) bekezd�s�ben meghat�rozott
beszerz�sre kell ford�tani. Ennek megfelel�en - a 2002. janu�r 1-je el�tti szab�lyoz�ssal
ellent�tben - a Kbt. szempontj�b�l a kamatt�mogat�s �s az ad�kedvezm�ny nem
min�s�l t�mogat�snak. A Kbt. 1. � �s 2. � (1) bekezd�s�nek �sszevet�se alapj�n
a t�rv�ny hat�lya al� a t�mogat�sban r�szes�tett szervezetek �rubeszerz�seik,
�p�t�si beruh�z�saik, valamint szolg�ltat�smegrendel�seik vonatkoz�s�ban tartozhatnak.
A Kbt. 2. � (1) bekezd�s�ben megfogalmazottakat - �gy a 4. � (1) bekezd�s�re
(a becs�lt �rt�k kisz�m�t�s�nak a m�dj�ra), illetve a k�zbeszerz�si �rt�khat�rokra
t�rt�n� hivatkoz�st - a t�mogat�sban r�szes�tett szervezetek eset�ben is ir�nyad�nak
kell tekinteni.
Az �ltal�nos szab�lyok alapj�n term�szetesen nem kell alkalmazniuk a Kbt.-t
a t�mogat�sban r�szes�tett szervezeteknek sem azon beszerz�seik vonatkoz�s�ban,
amelyekre a 6. � vagy a 9. � (2) bekezd�se �rtelm�ben nem terjed ki a t�rv�ny
hat�lya.
C) A harmadik felt�tel vizsg�lata kapcs�n a t�mogat�sban r�szes�tett, illetve
a t�mogat�s�rt folyamod� szervezetnek el�sz�r azt kell meg�llap�tania, hogy
a Kbt. 10. � d) pontja szempontj�b�l mi min�s�l beszerz�snek. �gy a beszerz�s
- a t�mogat�si szerz�d�sben foglaltakt�l f�gg�en - jelentheti a beruh�z�s eg�sz�t
vagy annak csak egy meghat�rozott r�sz�t. (Egyes t�mogat�si form�kn�l el�fordulhat,
hogy pl. csak g�pbeszerz�sre lehet p�ly�zni. Ilyenkor beszerz�s alatt csak azt
a g�pbeszerz�st kell �rteni, amelyet a p�ly�zat alapj�n a t�mogat�st ny�jt�
szervezet t�mogat�sban r�szes�tett, f�ggetlen�l att�l, hogy a gazd�lkod�szervezet
a g�pbeszerz�st milyen �sszetett beruh�z�s r�szek�nt val�s�tja meg.)
Azaz amennyiben a beny�jtott p�ly�zat alapj�n megk�t�tt t�mogat�si szerz�d�sb�l
egy�rtelm�en meg�llap�that�, hogy a t�mogat�s a beruh�z�snak csak egy meghat�rozott
r�sz�re haszn�lhat� fel, a Kbt. 10. � d) pontj�nak felt�teleit csak e meghat�rozott
r�sz vonatkoz�s�ban kell vizsg�lni, a teljes beruh�z�s �rt�ke figyelmen k�v�l
marad.
A fenti felt�telek hi�ny�ban a t�mogat�sban r�szes�tett szervezet a C) pont
vonatkoz�s�ban csak akkor tartozik a Kbt. hat�lya al�, ha a t�mogat�s �sszege
meghaladja a teljes beruh�z�s �rt�k�nek 50%-�t.
A Kbt. 5. � (2) bekezd�s�nek a beszerz�sek egybesz�m�t�s�ra vonatkoz� szab�lyai
a t�mogat�sban r�szes�tett szervezetek vonatkoz�s�ban is ir�nyad�ak. Teh�t e
szervezeteknek is csak akkor kell az azonos t�pus� beszerz�sekhez ny�jtott t�mogat�s(ok)
�sszeg�t egybesz�m�taniuk, ha a Kbt. 5. � (2) bekezd�s�ben foglalt felt�telek
egy�ttesen fenn�llnak. [El�fordulhat, hogy a t�mogat�sban r�szes�tett a Kbt.
alapj�n pl. �rubeszerz�snek min�s�l� t�bb olyan beszerz�shez szerez t�mogat�st,
amelyek �rt�k�t a fentiek �rtelm�ben nem kell egybesz�m�tani. Ilyenkor a Kbt.
10. � d) pontj�nak felt�teleit a nem egybesz�m�tand� beszerz�sek vonatkoz�s�ban
k�l�n-k�l�n kell vizsg�lni.]
Gyakran el�fordul, hogy a t�mogat�st olyan komplex beszerz�shez adj�k, amely
t�bb beszerz�si t�pust (teh�t �rubeszerz�st �s/vagy szolg�ltat�st �s/vagy �p�t�si
beruh�z�st) foglal mag�ban. Ilyen esetben a Kbt. 10. � d) pontja szerinti felt�telek
fenn�ll�s�t beszerz�si t�pusonk�nt kell vizsg�lni. A komplex beszerz�sekn�l
k�l�n hangs�lyozand�, hogy a t�mogat�s felhaszn�l�sa az �llamh�ztart�s m�k�d�si
rendj�r�l sz�l� 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 91. � (2) bekezd�se �rtelm�ben
teljes�t�s- �s forr�sar�nyosan t�rt�nhet, azaz valamennyi beszerz�sn�l, illetve
beszerz�st�pusn�l ugyanannak a sz�zal�kos ar�nynak kell �rv�nyes�lnie, mint
amennyi a t�mogat�sr�l rendelkez� szerz�d�sben szerepel. (Ezen elv seg�ts�g�vel
meghat�rozhat�, hogy a beruh�z�s r�sz�t k�pez� beszerz�sek egyenk�nt mekkora
t�mogat�sban r�szes�lnek, �s meg�llap�that�, hogy a Kbt. alkalmaz�s�nak felt�telei
mely beszerz�sn�l, illetve beszerz�st�pusn�l �llnak fenn.)
D) A k�zbeszerz�si �rt�khat�rok a mindenkori k�lts�gvet�si t�rv�nyben ker�lnek
meghat�roz�sra. Az adott �vre ir�nyad� �rt�khat�rokr�l a K�zbeszerz�sek Tan�cs�nak
eln�ke t�j�koztat�t tesz k�zz� a K�zbeszerz�si �rtes�t�ben.
2. Fentiekkel �sszhangban megeml�tend�, hogy a Kbt. 2. � (4) bekezd�s�nek c)
pontja szerint - 2002. janu�r 1-j�t�l - az a szervezet, amely t�mogat�sra ir�nyul�
ig�nyt (p�ly�zatot) ny�jtott be, a t�rv�nyt �nk�ntesen alkalmazhatja, azaz az
ilyen szervezet m�g a t�mogat�sra ir�nyul� k�relem elb�r�l�sa el�tt megkezdheti
a k�zbeszerz�si elj�r�s lefolytat�s�t. A r� vonatkoz� speci�lis szab�lyokat
a Kbt. 2. � (4) bekezd�s c) pontja, illetve 2. � (5) bekezd�se tartalmazza.
Ennek megfelel�en a t�mogat�s(ok)ra ir�nyul� ig�ny el nem fogad�sa eset�n -
felt�ve hogy ennek k�vetkezt�ben az adott szervezet m�r nem tartozik a t�rv�ny
hat�lya al� - az elj�r�s st�dium�t�l f�gg�en mentes�l az aj�nlatok elb�r�l�s�nak
k�telezetts�ge, illetve a szerz�d�s megk�t�se al�l, tov�bb� a Kbt. 73. � (1)
bekezd�s�ben �rt felt�telek figyelmen k�v�l hagy�s�val a polg�ri jog �ltal�nos
szab�lyai szerint m�dos�thatja a m�r megk�t�tt szerz�d�st.
3. V�gezet�l a K�zbeszerz�sek Tan�csa felh�vja a t�mogat�s�rt folyamod�, illetve
t�mogat�sban r�szes�tett szervezetek figyelm�t arra, hogy a t�mogat�sok �ltal�nos
szab�lyait a v�llalkoz�soknak ny�jtott �llami t�mogat�sok tilalma al�li mentess�gek
egys�ges rendj�r�l sz�l� 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet tartalmazza, amely
2002. janu�r 1-j�n l�pett hat�lyba.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa eln�k�nek t�j�koztat�ja
a k�zbeszerz�sek 2002. �vi �rt�khat�rair�l
A k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi LX. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) 2. �
(3) bekezd�s�re �s a Magyar K�zt�rsas�g 2001-2002. �vi k�lts�gvet�s�r�l sz�l�
2000. �vi CXXXIII. t�rv�ny 59. � (1) bekezd�s�re tekintettel a Kbt. szem�lyi
hat�lya al� tartoz� szervezetek tekintet�ben a k�zbeszerz�si �rt�khat�rok 2002-ben
azonosak a 2001. �vi �rt�khat�rokkal:
a) szolg�ltat�s megrendel�se eset�n: 9 milli� Ft,
b) �rubeszerz�s eset�n: 18 milli� Ft,
c) �p�t�si beruh�z�s eset�n: 36 milli� Ft,
d) �p�t�si beruh�z�s eset�n a Kbt. 42. � (3) bekezd�se szerinti el�min�s�t�si
k�telezetts�g tekintet�ben: 240 milli� Ft.
T�j�koztatjuk az aj�nlatk�r�ket, hogy a fent megadott �rt�kek nem tartalmazz�k
az �ltal�nos forgalmi ad�t.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa eln�k�nek t�j�koztat�ja a hirdetm�ny k�zz�t�tele
n�lk�li t�rgyal�sos elj�r�sok megkezd�sekor a K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�ghoz
eljuttatand� iratokr�l
A Kbt. 71/B. � (2) bekezd�s�re tekintettel az 1999. szeptember 1-j�t k�vet�en
megkezdett hirdetm�ny k�zz�t�tele n�lk�l indul� t�rgyal�sos elj�r�sok megkezd�sekor
meg kell k�ldeni a K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g eln�ke r�sz�re - faxon is -
az aj�nlati felh�v�st, tov�bb� a megh�vni k�v�nt szervezetek, szem�lyek nev�r�l,
sz�khely�r�l, valamint a t�rgyal�sos elj�r�s alkalmaz�s�t megalapoz� k�r�lm�nyekr�l
sz�l� t�j�koztat�st.
A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g c�me: 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: (06-1)
355-5082, (06-1) 375-8091.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa eln�k�nek t�j�koztat�ja
az el�zetes �sszes�tett t�j�koztat� k�zz�t�tel�hez kapcsol�d� hat�rid�-kedvezm�nyekr�l
A Kbt. 28/A. �-a alapj�n, ha az aj�nlatk�r� az aj�nlati, illetve a r�szv�teli
felh�v�s k�zz�t�tel�t�l sz�m�tott legal�bb 40 napn�l kor�bban, de legfeljebb
egy �ven bel�l a foly� �v m�rcius 31-ig el�zetes �sszes�tett t�j�koztat�t tett
k�zz�, �s az tartalmazza legal�bb a k�zbeszerz�sre vonatkoz�, a Kbt. 1. sz�m�
mell�klet�nek 4. pontja szerinti adatokat, a ny�lt elj�r�sban, illetve a k�t
szakaszb�l �ll� elj�r�sok aj�nlati szakasz�ban (kiv�ve a t�rgyal�sos elj�r�st)
negyven nap helyett huszon�t napos aj�nlatt�teli hat�rid�t, a k�t szakaszb�l
�ll� elj�r�sok r�szv�teli szakasz�ban a huszon�t nap helyett tizen�t napos r�szv�teli
jelentkez�si hat�rid�t lehet el��rni.
Ezen szab�ly alkalmaz�s�nak felt�tele azonban az, hogy az el�zetes �sszes�tett
t�j�koztat�ban k�zz�tett adatok megfeleljenek a k�s�bbiekben megjelentetett
felh�v�sban megjel�lt adatoknak.
Az el�zetes �sszes�tett t�j�koztat�val kapcsolatosan tov�bbi inform�ci�k tal�lhat�k
az �tmutat�ban.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa eln�k�nek t�j�koztat�ja a Kbt. 46. �-a szerinti hat�s�gi igazol�sokr�l
A k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1999. �vi LX. t�rv�nnyel m�dos�tott 1995. �vi XL.
t�rv�ny 1999. szeptember 1-j�n l�pett hat�lyba. Az egys�ges szerkezetbe foglalt
jogszab�ly 46. �-a m�dos�totta az aj�nlatokhoz, illetve a r�szv�teli jelentkez�sekhez
csatoland� hat�s�gi igazol�sok k�r�t, valamint az erre vonatkoz� r�szletszab�lyokat.
A m�dos�tott Kbt. 46. � (1) bekezd�s b) pontja alapj�n a k�zbeszerz�si elj�r�sban
nem lehet aj�nlattev� vagy alv�llalkoz�, aki egy �vn�l r�gebben lej�rt v�m-,
t�rsadalombiztos�t�sij�rul�k- vagy a k�zponti ad�hat�s�g �ltal nyilv�ntartott
ad�fizet�si k�telezetts�g�nek, tov�bb� elk�l�n�tett �llami p�nzalappal szemben
fenn�ll� fizet�si k�telezetts�g�nek nem tett eleget, kiv�ve ha a hat�s�g az
ad�ss�g k�s�bbi id�pontban t�rt�n� megfizet�s�hez �r�sban hozz�j�rult.
A Kbt. 46. � (3) bekezd�s�re tekintettel, amennyiben az aj�nlatk�r� helyi �nkorm�nyzat,
kisebbs�gi telep�l�si �nkorm�nyzat, helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzat, helyi �nkorm�nyzati
vagy helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzati k�lts�gvet�si szerv, az aj�nlati, illetve
r�szv�teli felh�v�sban el��rhatja, hogy az aj�nlattev�, valamint az alv�llalkoz�
csatoljon hat�s�gi igazol�st az �nkorm�nyzati ad�hat�s�gt�l is. Ebben az esetben
azonban csak az aj�nlatk�r� sz�khelye szerinti �nkorm�nyzati ad�hat�s�gt�l kell
hat�s�gi igazol�st beszerezni.
A Kbt. 46. � (5) bekezd�s�re tekintettel az aj�nlattev�nek az aj�nlathoz, illetve
a r�szv�teli jelentkez�shez legk�s�bb az aj�nlatt�teli, illetve r�szv�teli jelentkez�si
hat�rid� lej�rt�ig csatolnia kell a 46. � (1) bekezd�s b) pontj�ban �s a (3)
bekezd�s�ben el��rt igazol�sokat.
Az elk�l�n�tett �llami p�nzalapok vonatkoz�s�ban a Kbt. 46. � (4) bekezd�s�re
tekintettel az aj�nlattev�nek, illet�leg az alv�llalkoz�nak nyilatkoznia kell,
hogy melyik alap ir�ny�ban �ll fenn jogszab�ly alapj�n fizet�si k�telezetts�ge.
A Kbt. 46. � (4) bekezd�s�re tekintettel ezen nyilatkozatot az aj�nlathoz, illetve
a r�szv�teli jelentkez�shez kell csatolni. Ezzel egyidej�leg a Kbt. 46. � (6)
bekezd�s�re tekintettel az aj�nlattev�nek, illetve az alv�llalkoz�nak azon alap
kezel�j�t�l is kell igazol�st csatolnia, amellyel szemben jogszab�ly alapj�n
fizet�si k�telezetts�ge �ll fenn.
A Kbt. 43. � (2) bekezd�s�re tekintettel a Kbt. 46. �-�t a k�zbeszerz�s �rt�k�nek
t�z sz�zal�k�t meghalad� m�rt�kben ig�nybe venni k�v�nt alv�llalkoz�kra kell
alkalmazni.
Ezeknek megfelel�en a csatoland� igazol�sok az 1999. szeptember 1-j�t k�vet�en
megkezdett k�zbeszerz�si elj�r�sokban:
A) - a ter�letileg illet�kes APEH igazol�sa a k�zponti ad�hat�s�g �ltal nyilv�ntartott
ad�fizet�si k�telezetts�g �s a t�rsadalombiztos�t�si j�rul�k vonatkoz�s�ban,
- a V�m- �s P�nz�gy�rs�g Orsz�gos Parancsnoks�g�nak igazol�sa a VPOP mint k�zponti
ad�hat�s�g �ltal nyilv�ntartott ad�fizet�si k�telezetts�g �s a v�mtartoz�sok
vonatkoz�s�ban.
B) 1. Ha az aj�nlattev�nek, illetve az alv�llalkoz�nak a Munkaer�-piaci Alappal
szemben jogszab�ly alapj�n fizet�si k�telezetts�ge �ll fenn, a Kbt. 46. � (4)
bekezd�se szerinti nyilatkozat mellett az al�bbi hat�s�gi igazol�sokat k�teles
csatolni:
- a ter�letileg illet�kes munka�gyi k�zpont igazol�s�t a Munkaer�-piaci Alapt�l
felvett t�mogat�s visszafizet�se tekintet�ben �s
- a ter�letileg illet�kes APEH igazol�s�t a Munkaer�-piaci Alaphoz tartoz� munkaad�i
�s munkav�llal�i j�rul�k, a rehabilit�ci�s �s b�rgarancia-hozz�j�rul�s, a szakk�pz�si
hozz�j�rul�s teljes�t�se, valamint a gyakorlati k�pz�st nem v�gz�k szakk�pz�si
hozz�j�rul�si k�telezetts�ge tekintet�ben.
[Nyomat�kosan felh�vjuk az aj�nlattev�k �s az alv�llalkoz�k figyelm�t, hogy
amennyiben a Munkaer�-piaci Alappal szemben jogszab�ly alapj�n fizet�si k�telezetts�g�k
�ll fenn, k�telesek mind az APEH, mind a ter�letileg illet�kes munka�gyi k�zpont
igazol�s�t csatolni, f�ggetlen�l att�l, hogy kapcsolatban �llnak-e, vagy �lltak-e
valaha ezekkel a szervezetekkel. Felh�vjuk tov�bb� a figyelmet arra is (mindk�t
elk�l�n�tett �llami p�nzalap vonatkoz�s�ban), hogy a "jogszab�ly alapj�n fizet�si
k�telezetts�ge �ll fenn" fordulat nem azt jelenti, hogy az aj�nlattev�nek vagy
az alv�llalkoz�nak t�nyleges tartoz�sa van az alappal szemben, hanem azt fejezi
ki, hogy potenci�lisan fenn�llhatna tartoz�sa.]
2. Ha az aj�nlattev�nek, illetve az alv�llalkoz�nak a K�zponti Nukle�ris P�nz�gyi
Alappal szemben jogszab�ly alapj�n fizet�si k�telezetts�ge �ll fenn, a Kbt.
46. � (4) bekezd�se szerinti nyilatkozat mellett a k�vetkez� hat�s�gi igazol�st
k�teles csatolni: az Orsz�gos Atomenergia Hivatal igazol�s�t.
C) Abban az esetben, ha az aj�nlatk�r� helyi �nkorm�nyzat, kisebbs�gi telep�l�si
�nkorm�nyzat, helyi kisebbs�gi �nkorm�nyzat, helyi �nkorm�nyzati vagy helyi
kisebbs�gi �nkorm�nyzati k�lts�gvet�si szerv, �s ezt a felh�v�sban k�l�n el��rta,
az aj�nlattev�nek a k�vetkez� hat�s�gi igazol�st is csatolni kell: az aj�nlatk�r�
sz�khelye szerint illet�kes helyi �nkorm�nyzati ad�hat�s�g igazol�s�t.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa eln�k�nek t�j�koztat�ja
a nyertes aj�nlattev�k Kkvt. szerinti besorol�s�r�l
A kis- �s k�z�pv�llalkoz�sokr�l sz�l� 1999. �vi XCV. t�rv�ny (a tov�bbiakban:
Kkvt.) m�dos�totta a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1999. �vi LX. t�rv�nnyel m�dos�tott
1999. �vi XL. t�rv�nyt (a tov�bbiakban: Kbt.).
�gy a Kbt. 61. �-�nak m�dos�tott (4) bekezd�se szerint az eredm�nyhirdet�sen
az elj�r�s nyertes�nek nyilatkoznia kell arr�l, hogy a Kkvt. szerint mikro-,
kis- vagy k�z�pv�llalkoz�snak min�s�l-e. Ennek megfelel�en m�dosult a Kbt. 6.
sz�m� mell�klet�nek 5. pontja is:
"5. a)** A nyertes aj�nlattev� neve �s c�me:
b)* A nyertes aj�nlattev�nek a Kkvt. szerinti min�s�t�se:"
Azt, hogy a nyertes aj�nlattev� a Kkvt. szerint mikor min�s�l mikro-, kis- vagy
k�z�pv�llalkoz�snak, a Kkvt. 2-3. �-ai hat�rozz�k meg.
"2. � Kis- �s k�z�pv�llalkoz�snak min�s�l az a v�llalkoz�s, amelynek
a) �sszes foglalkoztatotti l�tsz�ma 250 f�n�l kevesebb, �s
b) �ves nett� �rbev�tele legfeljebb 4000 milli� Ft, vagy m�rlegf��sszege legfeljebb
2700 milli� Ft, tov�bb�
c) megfelel a 3. � (3) bekezd�s�ben foglalt felt�teleknek.
3. � (1) Kisv�llalkoz�snak min�s�l az olyan v�llalkoz�s, amelynek
a) �sszes foglalkoztatotti l�tsz�ma 50 f�n�l kevesebb, �s
b) �ves nett� �rbev�tele legfeljebb 700 milli� Ft, vagy m�rlegf��sszege legfeljebb
500 milli� Ft, tov�bb�
c) megfelel a (3) bekezd�sben foglalt felt�teleknek.
(2) Mikrov�llalkoz�snak min�s�l az a v�llalkoz�s, amelynek �sszes foglalkoztatotti
l�tsz�ma 10 f�n�l kevesebb, �s megfelel az (1) bekezd�s b) �s c) pontjaiban
foglalt felt�teleknek.
(3) Egy v�llalkoz�s akkor min�s�l kis- �s k�z�pv�llalkoz�snak, ha abban az �llam,
az �nkorm�nyzat vagy a 2. � szerinti v�llalkoz�son k�v�l es� v�llalkoz�sok tulajdoni
r�szesed�se - t�ke vagy szavazati jog alapj�n - k�l�n-k�l�n �s egy�ttesen sem
haladja meg a 25%-ot.
(4) Nem kell alkalmazni a (3) bekezd�sben meghat�rozott korl�toz�st abban az
esetben, ha a 2. � �s az (1)-(2) bekezd�s szerinti v�llalkoz�s tulajdonosai
olyan int�zm�nyi befektet�k, amelyek nem rendelkeznek t�bbs�gi ir�ny�t�st biztos�t�
befoly�ssal.
(5) A 2. �-ban �s az (1) bekezd�sben megjel�lt mutat�kat az utols� �ves besz�mol�
szerinti foglalkoztatotti l�tsz�m �s nett� �rbev�tel vagy m�rlegf��sszeg alapj�n
kell meghat�rozni. Amennyiben a v�llalkoz�s m�k�d�si ideje 1 �vn�l r�videbb,
az adatokat �ves szintre kell vet�teni.
(6) Az egy�ni v�llalkoz�s min�s�t�se az egy�ni v�llalkoz� - a szem�lyi j�vedelemad�r�l
sz�l� t�rv�nyben el��rt - nyilatkozata alapj�n, a 2. � a) pontja, az (1) bekezd�s
a) pontja, valamint a (2) bekezd�s rendelkez�sei szerint t�rt�nik.
(7) �jonnan alap�tott v�llalkoz�s eset�ben az (5) bekezd�s rendelkez�sei helyett
a t�rgy�vre vonatkoz� �zleti tervet kell figyelembe venni."
A Kkvt. 2000. janu�r 1-j�n l�pett hat�lyba, ennek megfelel�en a m�dos�tott 6.
sz�m� mell�kletet a 2000. janu�r 1-je ut�n megkezdett k�zbeszerz�si elj�r�sok
vonatkoz�s�ban kell alkalmazni.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa eln�k�nek t�j�koztat�ja az �gyv�di tev�kenys�g Kbt.
szerinti meg�t�l�s�r�l
A K�zbeszerz�sek Tan�cs�hoz (a tov�bbiakban: KT) az �gyv�di tev�kenys�g Kbt.
szerinti meg�t�l�s�vel kapcsolatban t�bb megkeres�s �rkezett, mellyel �sszef�gg�sben
a KT az al�bbi �ll�spontot alak�totta ki.
A k�zbeszerz�sekr�l sz�l� 1995. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) �ltal�nos
szab�lyai szerint a Kbt. 1. �-a szerinti szervezet k�teles k�zbeszerz�si elj�r�st
lefolytatni �rubeszerz�s, �p�t�si beruh�z�s, illetve szolg�ltat�s megrendel�se
sor�n, amennyiben azoknak a - Kbt. 4. � (1) bekezd�se �s a Kbt. 5. � (2) bekezd�se
alapj�n meghat�rozott - becs�lt �rt�ke el�ri vagy meghaladja a mindenkori k�lts�gvet�si
t�rv�nyben meghat�rozott k�zbeszerz�si �rt�khat�rt, felt�ve, hogy a beszerz�sek
nem tartoznak a Kbt. 6. �-�ban �s a Kbt. 9. � (2) bekezd�s�ben foglalt kiv�telek
k�z�.
A Kbt. 6. � i) pontja �rtelm�ben a Kbt. t�rgyi hat�lya nem terjed ki arra a
beszerz�sre, amellyel kapcsolatos szerz�d�st kiz�r�lag m�s t�rv�nyben vagy t�rv�ny
felhatalmaz�sa alapj�n hozott egy�b jogszab�lyban meghat�rozott - a Kbt. szerinti
elj�r�st�l kiz�r�lag a beszerz�s t�rgya �s k�r�lm�nyei miatt indokolt k�rben
elt�r� - felt�telek mellett vagy elj�r�s alapj�n lehet megk�tni.
Az �gyv�di tev�kenys�g tekintet�ben a fent �rtaknak az �gyv�dekr�l sz�l� 1998.
�vi XI. t�rv�ny (a tov�bbiakban: �tv.) 5. � (1) bekezd�s�ben meghat�rozott tev�kenys�gek
felelnek meg, tekintettel arra, hogy ezen tev�kenys�geket az �tv. 5. � (2) bekezd�se
�rtelm�ben kiz�r�lag �gyv�d l�thatja el, �s az �tv. 4. �-a �rtelm�ben mindenkit
- �gy a Kbt. alanyi hat�lya al� tartoz� szervezetet is - megillet a szabad �gyv�dv�laszt�s
joga.
Azon az �tv.-ben meghat�rozott tev�kenys�gek megrendel�se tekintet�ben azonban,
amelyet nem kiz�r�lag �gyv�d l�that el [ld. az �tv. (3) bekezd�s�t], a Kbt.
1. �-a szerinti szervezetek k�telesek - ha a Kbt. alkalmaz�s�t megalapoz� egy�b
felt�telek is fenn�llnak - k�zbeszerz�si elj�r�st lefolytatni.
Annak eld�nt�se viszont, hogy a Kbt. alkalmaz�s�nak felt�telei fenn�llnak-e,
mindenkor az aj�nlatk�r� joga �s felel�ss�ge.
Felh�vom a figyelmet arra, hogy a t�j�koztat�ban foglaltaknak jogi k�telez�
ereje nincs.
A K�zbeszerz�sek Tan�csa eln�k�nek t�j�koztat�ja
az orvostechnikai eszk�z�k beszerz�s�re ki�rt k�zbeszerz�si elj�r�sokr�l
Az Orvostechnikai Hivatal f�igazgat�j�nak megkeres�s�re - az Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium
egyet�rt�s�vel - a K�zbeszerz�sek Tan�csa a k�vetkez�kre h�vja fel a k�zbeszerz�si
elj�r�sok r�sztvev�inek figyelm�t.
Az orvostechnikai eszk�z�k beszerz�s�re ki�rt k�zbeszerz�si elj�r�sokban a k�rh�z-
�s orvostechnikai term�kek eg�szs�g�gyi alkalmass�gi vizsg�lat�r�l �s min�s�t�s�r�l
sz�l� 14/1990. (IV. 17.) SZEM rendelet szerinti Min�s�t� Hat�rozat �s az orvostechnikai
eszk�z�kr�l sz�l� 47/1999. (X. 6.) E�M rendelet 23. � (3) bekezd�se szerinti
Megfelel�s�gi Tan�s�tv�ny egyenrang�nak tekinthet�, tov�bb� a 47/1999. (X. 6.)
E�M rendelet szerint I. oszt�lyba sorolt eszk�z�kn�l az eszk�z�k�n l�v� CE jel�l�s
jelzi a rendelet el��r�sainak val� megfelel�s�get, amit a gy�rt�nak nyilatkozat�val
tan�s�tania kell.
A fentiekkel �sszef�gg�sben figyelemmel kell lenni az orvostechnikai eszk�z�kr�l
sz�l� 47/1999. (X. 6.) E�M rendelet 22. �-�nak (3)-(5) bekezd�seire, tov�bb�
a 23. �-�ra. Ezek szerint:
"22. � (3) bekezd�s: A 14/1990. (IV. 17.) SZEM rendelet (a tov�bbiakban: R.)
1. �-�nak - a (2) bekezd�ssel meg�llap�tott - (5) bekezd�s�b�l, valamint 3.
�-�nak (4) bekezd�s�b�l a "Szoci�lis �s" sz�vegr�sz hat�ly�t veszti.
(4) Az R. 1. �-�nak - a (2) bekezd�ssel meg�llap�tott - �j (3)-(4) bekezd�seiben,
3. �-�nak (3)-(4) bekezd�seiben, 4. �-�nak (1) bekezd�seiben a "Hat�rozat" sz�vegr�sz
hely�be a "Tan�s�tv�ny" sz�vegr�sz l�p.
(5) Az R. 2. sz�m� mell�klet�nek II. �s III. fejezetei hat�lyukat vesztik, valamint
az R. 3. sz�m� mell�klet�ben az "orvostechnikai" sz�vegr�sz hely�be az "in vitro
diagnosztikai" sz�vegr�sz ker�l.
23. � (1) E rendelet hat�lybal�p�sekor az R. szerinti min�s�t� hat�rozattal
rendelkez� orvostechnikai eszk�z�k a min�s�t� hat�rozatban szerepl� id�pontig,
a hat�rid� n�lk�l kiadott min�s�t� hat�rozat eset�n legfeljebb a hat�lybal�p�s
napj�t�l sz�m�tott 3 �vig hozhat�k forgalomba.
(2) E rendelet hat�lybal�p�sekor az R. szerint min�s�tett �s haszn�latban l�v�
eszk�z eset�n a CE, illetve H jel�l�s felt�ntet�se nem sz�ks�ges.
(3) E rendelet hat�lybal�p�sekor az R. szerint folyamatban l�v� min�s�t�sekn�l
legfeljebb - a hat�lybal�p�s napj�t�l sz�m�tva - 5 �ves �rv�nyess�gi idej� Megfelel�s�gi
Tan�s�tv�ny adhat� ki.
(4) E rendelet hat�lybal�p�sekor az R. szerint folyamatban l�v� min�s�t�seket
a hat�lybal�p�s napj�t�l sz�m�tott 180 napon bel�l kell befejezni."
A K�zbeszerz�sek Tan�csa az al�bbiakban ad t�j�koztat�st
a 2002. I-IX. h�napj�ban lefolytatott k�zbeszerz�si elj�r�sok statisztik�j�r�l:
2002. szeptember 30-ig az aj�nlatk�r�k 3139 k�zbeszerz�si elj�r�st folytattak
le. A megel�z� �v azonos id�szak�ban az elj�r�sok sz�ma 2728 volt. Ebben az
�sszevet�sben teh�t 15%-os n�veked�s mutathat� ki. Az elj�r�sok fajt�ja szerinti
r�szletez�s:
|
2001. I-IX.
|
2002. I-IX.
|
Elj�r�st�pus
|
elj�r�sok sz�ma
|
%
|
elj�r�sok sz�ma
|
%
|
Ny�lt elj�r�s |
2124
|
77,9
|
2543
|
80,0
|
Megh�v�sos elj�r�s |
53
|
1,9
|
34
|
1,1
|
T�rgyal�sos elj�r�s |
551
|
20,2
|
562
|
17,9
|
�sszesen |
2728
|
100,0
|
3139
|
100,0
|
A k�zbeszerz�sek �ssz�rt�ke 2002. I-IX. h�napj�ban 493,9 milli�rd forintot
tett ki, szemben az elm�lt �v azonos id�szak�ban regisztr�lt 429,4 milli�rd
forinttal. Az �rt�kek �sszevet�s�ben a n�veked�s m�rt�ke 15,0%-ot tesz ki.
A k�zbeszerz�sek �rt�ke tekintet�ben az elj�r�sok srukt�r�ja a k�vetkez�k szerint
alakult:
|
2001. I-IX.
|
2002. I-IX.
|
Elj�r�st�pus
|
elj�r�sok �rt�ke (Mrd Ft)
|
%
|
elj�r�sok �rt�ke (Mrd Ft)
|
%
|
Ny�lt elj�r�s |
305,8
|
71,2
|
360,6
|
73,0
|
Megh�v�sos elj�r�s |
14,4
|
3,4
|
3,5
|
0,7
|
T�rgyal�sos elj�r�s |
109,2
|
25,4
|
129,8
|
26,3
|
�sszesen |
429,4
|
100,0
|
493,9
|
100,0
|
A k�zbeszerz�sek �ssz�rt�k�b�l 2002. I-IX. h�napj�ban az �nkorm�nyzatok
36,8%-kal, a k�zponti k�lts�gvet�si szervek 31,3%-kal, a k�zszolg�ltat�k
14,6%-kal, a t�mogat�sban r�szes�tett szervezetek 17,3%-kal r�szesedtek.
A k�zbeszerz�sek �rt�k�b�l 54,1%-ot tett ki az �p�t�si beruh�z�s, 27,4%-ot
az �rubeszerz�s, 18,5%-ot pedig a szolg�ltat�sok beszerz�se.
A mikro-, kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok 2002 els� kilenc h�napj�ban 2050
elj�r�st nyertek meg (az �sszes elj�r�s 65,3%-�t), 279,5 milli�rd forint �rt�kben,
ami a k�zbeszerz�sek �ssz�rt�k�nek 56,7%-a.
K�lf�ldi sz�khely� aj�nlattev�k �sszesen 100 k�zbeszerz�si elj�r�st nyertek
meg az �v els� kilenc h�napj�ban (az �sszes elj�r�s 3,2%-�t), 13,8 milli�rd
forint �rt�kben, ami a k�zbeszerz�sek �ssz�rt�k�nek 2,8%-a.