KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8291)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.453/7/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, dr. Berczi Norbert és dr. Varga Zs. András, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Héjja Testvérek Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság dr. Kardkovács Kolos (1011 Budapest, Mária tér 3.), dr. Berczi Norbert, (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.), dr. Varga Zs. András (1372 Budapest, Pf. 438.), a Közbeszerzések Tanácsa tagjai (a továbbiakban: eljárást kezdeményezők) által a Héjja Testvérek Kft. (6440 Csongrád, Tanya 248., képviseli: dr. Major Mária ügyvéd, 6721 Szeged, Vidra u. 3. fszt. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Csongrád és Felgyő közigazgatási területén lévő 5000 férőhelyes sertéstelep hígtrágya-kezelési technológia korszerűsítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés 2. fordulatára tekintettel, a Kbt. 34. § (3) és a 61. § (5) bekezdését, a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontját, valamint a Kbt. 71. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő által kibocsátott részvételi felhívást és azt követő döntéseit, közöttük az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Értesítő részére megküldött tájékoztatóját az eljárás eredményéről megsemmisíti. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetése, a döntésért felelős Héjja László ügyvezetőt 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, valamint a döntésért felelős személyt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő Csongrád és Felgyő közigazgatási területén 5000 férőhelyes sertéstelepet üzemeltet, melynek teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatára kötelezte a hatóság. A környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hígtrágya kezelésére szolgáló létesítmény elkészítéséhez ajánlatkérő költségvetési támogatást igényelt egyrészt a Környezetvédelmi Minisztériumtól, másrészt a FVM Csongrád Megyei Hivatalától. A nettó 106 726 E Ft becsült értékű beruházás elvégzéséhez mindösszesen 73 372 E Ft támogatást kapott, mely összeg a beruházás költségének 65%-a.
Az ajánlatkérő 2002. április 24-én részvételi felhívás megküldésével hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezett a fenti tárgyban. Ennek során ajánlatkérő az Ép. Szolg. és Környezetvédelmi Bt.-nek, a Bauer Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek, a Magtár Kereskedelmi Kft.-nek és az ECOCAT Kft.-nek közvetlenül küldött részvételi felhívást. Ezt megelőzően ajánlatkérő a felhívását nem küldte meg közzétételre a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságának, és nem küldte meg a Döntőbizottság elnökének sem.
A részvételi felhívás 2. a) pontjában a választott eljárásként a tárgyalásos eljárást jelölte meg, az eljárás alkalmazási feltételének indokolásául pedig a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontját jelölte meg, azaz hogy a szerződéses feltételek nem határozhatóak meg olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. Az ajánlatkérő a 3. a) pontban jelölte meg a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét részben építmények, részben pedig technológiai berendezés formájában. A 3. c) és d) pontban a részajánlat tételét lehetővé tette az egyes építményekre és technológiai berendezésekre nézve. Az ajánlatkérő a felhívás 8. pontjában a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét is előírta. A 10. pontban meghatározta az ajánlatok elbírálási szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot és a 11. pontban felsorolta a bírálati részszempontokat. Az adható pontok száma 0-10-ig terjed, de nem adta meg a bírálati részszempontok súlyszámát.
Az ajánlatkérő az eljárás menetére nézve meghatározta, hogy a részvételi jelentkezés határideje 2002. április 30., az első tárgyalás időpontja 2002. május 8, a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja pedig 2002. május 14. volt.
Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések felbontásáról, az eredményhirdetésről nem vett fel jegyzőkönyvet, bejelentette, hogy a szerződést nem kötötte meg.
A nyertes ajánlattevő az Ép. Szolgáltató és Környezetvédelmi Bt. volt.
Az eljárást kezdeményezők az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Értesítő 4266/2002 szám alatt közzétett "Tájékoztató az eljárás eredményéről" közleménye alapján értesültek az eredményhirdetéssel zárult beszerzésről.
A közleményt a Szerkesztőbizottság megjegyzéssel látta el, mely tartalmazta az ajánlatkérő eljárása szabálytalanságainak megjelölését, illetve azt, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke nem kapott tájékoztatást a tájékoztatóban feltüntetett időpontban, valamint azt is, hogy hirdetmény sem került közzétételre.
Dr. Kardkovács Kolos tanácstag a Szerkesztőbizottság és a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2002. július 23-i levelében foglalt tájékoztatása alapján 2002. július 25-én hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást, melyben kérte a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását a Kbt. szabályait megszegő ajánlatkérővel és a döntéshozó, felelős személlyel szemben.
Indítványa indokaiként előadta, hogy a beszerzés tárgyát figyelembe véve alaposan vélelmezhető, hogy a legkedvezőbb ajánlat kiválasztására nyílt vagy meghívásos eljárásban is lehetőség lett volna, így a tárgyalásos eljárás Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételei vélhetően nem állnak fenn.
A tájékoztatóban megjelölt jogcím szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás feltételei sem állnak fenn a Kbt. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel.
A hirdetmény 10. pontja alapján megállapítható, hogy az ajánlattételre felhívott gazdálkodószervezetek mind ajánlattevőként, mind alvállalkozóként részt vettek az eljárásban, amely kétségessé teszi az ajánlatok valódi versenyeztetését, ezáltal a verseny tisztaságának érvényesülését.
A hirdetmény közzétételének hiányában sérültek azon potenciális ajánlattevők érdekei, akik egyébként alkalmasak lettek volna a szerződés teljesítésére a Kbt. 71/A. § (2) bekezdésére figyelemmel.
A Döntőbizottság elnöke az eljárást megalapozó körülményekről nem, vagy csak az eljárás megkezdését követően kapott tájékoztatást a Kbt. 71/B. § (2) bekezdésében foglaltakkal ellentétesen.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja ellenére a Kbt. 34. § (3) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezéssel ellentétben nem ismert a ponthatárok közötti pontszám megadásának módszere, mely minden részszempont esetén azonos kell hogy legyen.
Az ajánlatkérő a részszempontok körében pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági szempontokat értékelt, figyelmen kívül hagyva a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakat.
A megadott bírálati részszempontok a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakkal ellentétben nem gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezőkön alapulnak.
Az eljárást kezdeményező felvetette azt is, hogy a Döntőbizottság indítson pert a Kbt. 88. § (9) bekezdésére figyelemmel a törvénybe ütköző módon kötött szerződés semmisségének megállapítása iránt, valamint kérte különös súllyal mérlegelni, hogy az ajánlatkérő számos ponton, nyilvánvaló módon megsértette a Kbt. alapvető rendelkezéseit.
Dr. Berczi Norbert tanácstag 2002. augusztus 2-án kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást a tárgyi beszerzés vonatkozásában, melyben indítványozta a jogsértések vizsgálatát. Indítványában az alábbi jogsértéseket jelölte meg az ajánlatkérő beszerzésével kapcsolatban:
Az ajánlatkérő nem tájékoztatta a Döntőbizottságot a Kbt. 71/B. § (2) bekezdése alapján a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindulásáról.
Az elbírálási részszempontokat a hirdetmény 4. pontjában az ajánlati ár kivételével a Kbt. 34. § (4) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt valamely követelmény megsértésével határozta meg.
A 2-10-ig terjedő bírálati részszempont mindegyike az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságának megállapítására szolgál.
A 11. és 13. részszempont alapján nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő milyen tárgyú többletmegajánlásokat kíván értékelni.
A 12. részszempontban az ajánlatkérő több olyan önállóan értékelhető feltételt kívánt értékelni, melyeket mint alszempontokat kellett volna feltüntetni a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontja alapján.
Az ajánlatkérő nem adta meg a részszempontok értékelési módszerét a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerint.
Dr. Varga Zs. András tanácstag 2002. augusztus 5-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő beszerzése vonatkozásában. Jogsértőnek minősítette, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti ajánlati felhívásának kiküldését és annak a Kbt. 71/B. § (2) bekezdés szerinti tartalommal a Döntőbizottság elnökének történő megküldését elmulasztotta, ezért ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárások formai jegyeit nélkülöző eljárása sem hirdetmény közzététele nélküli eljárásnak, sem pedig a Kbt. 26. § (1) bekezdés szerinti más közbeszerzési eljárási fajtának, hanem piaci vételnek minősül. Ha az ajánlatkérő és a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik, akkor az ajánlatkérő törvénysértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását.
Az eljárást kezdeményező előadta azt is, hogy amennyiben a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárása formai hibával terhelt hirdetmény közzététele nélküli eljárásnak tekinti, akkor az ajánlatkérő eljárása a következő okokból törvénysértő.
Az ajánlatkérő törvénysértően hivatkozott a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára, tekintettel arra, hogy a beruházás tárgya az ajánlatkérő szokásos gazdasági tevékenységéhez kötődő árubeszerzés vagy beruházás volt, ami az ajánlati felhívás 1. b) és 10. a) pontja közötti ellentmondás miatt pontosan nem állapítható meg.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles műszaki leírást biztosítani, amiben meg kell jelölnie a beszerezni kívánt technológiát. E körülmények miatt nem volt akadálya a szerződéses feltételek pontos és egyértelmű meghatározásának. Az ajánlatkérő által hivatkozott körülmények (környezetvédelmi előírásokhoz való igazodás szükségessége, beruházás működő üzemben) nem teszik lehetetlenné a szerződés tárgyának és feltételeinek pontos és egyértelmű megállapítását.
Az eljárást kezdeményező kifogásolta továbbá, hogy a Kbt. 34. § (3) és (4) bekezdéseire figyelemmel az ajánlatkérő olyan bírálati szempontokat határozott meg, melyeket a Kbt. 44. § (1)-(8) bekezdése alapján az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmassága körében lehet értékelni, így pl. a műszaki alkalmasság, pénzügyi alkalmasság, szakmai személyzet részszempontokat. Az ajánlatkérő ezeket a tényezőket kétszer vagy többször értékelte.
Az ajánlati felhívásban megjelölt részszempontok egy része nem alapult gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön, így pl. a "többletbiztosítási csomagterv" és a "többletszolgáltatás felkínálása" részszempontok esetében. A részszempontok többsége az ajánlati ár és az utolsó három részszempont kivételével nem a beszerzés tárgyával vagy a szerződés feltételeivel, hanem az ajánlattevők alkalmasságával voltak összefüggésben.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében megjelölte a cég ügyvezetőjét mint döntéshozó felelős személyt és hivatkozott azokra az új, az eredeti tervekhez és elnyert támogatáshoz képest költségnövekedést eredményező környezetvédelmi jogszabályi követelményekre, melyek az ellenszolgáltatás pontos meghatározását nem tették lehetővé.
A jogorvoslati eljárást kezdeményező iratokban foglalt jogsértéseket a hirdetmény közzétételének elmulasztása miatt, illetve a Döntőbizottság elnöke tájékoztatásának elmaradása miatt, illetve az ajánlati felhívásnak az értékelési részszempontokra vonatkozó jogsértő tartalmára vonatkozóan elismerte és kérte, hogy a szándékosság és csalárdság hiányára tekintettel az általa tájékozatlanságból eredő törvénysértések miatti bírság kiszabásánál e körülményeket a Döntőbizottság mérlegelje.
Az ajánlatkérő 2002. augusztus 8-i beadványában bejelentette, hogy ajánlati felhívását visszavonja, és új közbeszerzési eljárás keretében kíván a tárgyi beszerzésre nézve ajánlati felhívást kibocsátani. Kérte a jogorvoslati eljárásnak az 1957. évi IV. törvény 14. § (2) bekezdése alapján való megszüntetését.
Álláspontja szerint a szerződéskötés hiányában törvénysértés nem történt, és a tájékozatlanságból eredő eljárási hibák miatti esetleges bírság kiszabása a beruházás létrehozását veszélyeztetné. Elismerte, hogy a Kbt. egyes rendelkezései sérültek, azonban a jogsérelem nem a közbeszerzési eljárás indokolatlan mellőzésével valósult meg.
A Döntőbizottság a három jogorvoslati eljárást D.453/2002. szám alatt egyesítette.
Egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, az ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárások megalapozottak.
Figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 10. § d) pontja szerint a Kbt. 1. § d) pontja hatálya alá tartozó szervezetnek minősül, valamint a nem elválasztható támogatások összértéke az építmények és a technológia tekintetében a tervezett beruházás értékének 50%-át, illetve a Kbt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt meghaladja, továbbá figyelembe véve a támogatási értesítés feltételeit is, ajánlatkérő beszerzése a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik.
A Kbt. 5. § (2) bekezdését és az ajánlatkérő nyilatkozatát figyelembe véve a Döntőbizottság az adott beszerzés vonatkozásában a támogatások összegét egybeszámította, mivel több év alatt megvalósuló építési beruházásról van szó. A beszerzésre az ajánlatkérő egy ajánlattevővel, mint fővállalkozóval kívánt szerződést kötni, és az árubeszerzés, az építési beruházások rendeltetése hasonló, illetve felhasználásuk egymással összefügg.
A Döntőbizottság megkereste a támogatást nyújtó Környezetvédelmi Minisztériumot és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatalát. Ez utóbbi szervezet nyilatkozata szerint a 215/2001. (XI. 17.) Korm. számú rendelet szerint, mely az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeit szabályozza az öntözési beruházás támogatására megkötött szerződés esetén a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
Az 1995. évi XL. törvény 42. § (9) bekezdése - mely a Kbt.-t módosította - az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény hatálybalépését követően kizárólag az 1999. évre vette ki a külön jogszabály szerinti agrártámogatásból végrehajtott beszerzéseket a Kbt. hatálya alól. Tehát a Döntőbizottság nem vette figyelembe az FVM Csongrád Megyei Hivatalának közlését, hanem a Kbt. hatályát megállapította ajánlatkérő közbeszerzési eljárása vonatkozásában az agrártámogatás tekintetében is.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 138. §-a szerint is az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatások felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti feltételei fennállnak - a közbeszerzési törvény alkalmazásához kötni.
A Kbt. 8. § (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában építési beruházás - a felújítás és a korszerűsítés kivételével - az építmény, építményrész, építmény együttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt 70. § (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén; ha az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell - a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti - hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy e törvényi feltételek jelen közbeszerzési eljárásban megvalósultak-e.
A közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése jelen közbeszerzési eljárás során nem merült fel még akkor sem, ha az eljárás megindításáról az ajánlatkérő sem a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségét, sem a Döntőbizottság elnökét nem tájékoztatta, hiszen ajánlatkérő által is elismerten közbeszerzési eljárást folytatott le, aminek lezárását követően nem került sor a szerződés megkötésére. A Kbt. 61. § (5) bekezdésének első fordulatát figyelembe véve az eljárás eredményéről szóló tájékoztató tartalma is jogsértő volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalásos eljárásnak az ajánlatkérő által megadott feltétele, azaz a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja szerinti körülmények nem állnak fenn. A beszerzés tárgya ugyanis építési beruházás, melynek tárgya különböző műtárgyak építése és a kapcsolódó technológiai szerelések elvégzése. Az ajánlatkérőnek lehetősége lett volna a Kbt. szabályainak megfelelő dokumentáció és műszaki leírás alapján a műszaki és minőségi követelményeket meghatározni és ennek alapján nyílt, vagy meghívásos eljárási formát alkalmazni. Erre tekintettel az ajánlatkérő választott eljárása a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontját figyelembe véve a jogalap választása tekintetében már jogsértő volt.
Az ajánlatkérő által megjelölt tárgyalásos eljárási formából következően az ajánlatkérő elmulasztotta az ajánlattevők részvételi felhívását, illetve a tárgyalásos eljárás megindítását a Kbt. 9. számú mellékletében meghatározott minta szerint hirdetményben közzétenni, ekként sérült a Kbt. 71. § (1) bekezdése is.
A hirdetmény közzétételének elmulasztásával van összefüggésben az ajánlatkérő azon jogsértése, hogy más, a szerződés teljesítésére potenciálisan alkalmas ajánlattevők nem vehettek részt az eljárásban a tárgyalásos eljárás megindulásáról szóló hirdetmény közzétételének elmulasztása miatt.
A Döntőbizottság az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás visszavonására alapozott eljárás megszüntetése iránti kérelmének nem adott helyt, hiszen a tájékoztatóban közzétett (tájékoztató 3. pont) adatok szerint az eredményhirdetés megtörtént, és a közbeszerzési eljárás a Kbt. 61. § (5) bekezdése szerint az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével lezárult.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a részvételi felhívás tartalma szintén jogsértő az alábbiak szerint:
A Kbt. 34. § (3) bekezdés b) és d) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint: a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívás 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a részvételi felhívásban nem határozta meg a részszempontok súlyszámát, azokat csak a tájékoztatóban jelentette meg utólag, az értékelés módszerét, tehát sérültek a Kbt. fenti rendelkezései.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés a) és c) pontjai szerint a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az értékelési részszempontok között túlnyomó részben alkalmassági szempontokat határozott meg, valamint nem adta meg az ajánlati árat, azt csak a tájékoztatóban jelölte meg. A bírálati részszempontok között vannak olyanok, melyek mint pl. a műszaki alkalmasság, melyek nem gazdaságilag értékelhető mennyiségi vagy minőségi tényezőkön alapulnak. Mivel az ajánlatkérő a szerkesztőségi figyelmeztetés ellenére a tájékoztatót is jogsértő tartalommal jelentette meg, ezért sérült a Kbt. 61. § (5) bekezdése is.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapozott közbeszerzési eljárása jogsértő volt, ezért az ajánlatkérő részvételi felhívását, valamint az azt követő összes döntését, közöttük az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló, a Közbeszerzési Értesítőben megjelent tájékoztatóját a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), c) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdései tartalmazzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A hatályos költségvetési törvény alapján a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerinti körülmények figyelembevételével a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott mértékű minimális bírság kiszabásáról határozott tekintettel a jogsértés reparálhatóságára, illetve arra, hogy ajánlatkérő új, nyílt eljárást kíván kezdeményezni, a beszerzés tárgyával kapcsolatos környezetvédelmi közérdekre, valamint a közbeszerzés értékére (106 726 E Ft). A Döntőbizottságnak figyelembe kellett azt is vennie, hogy az ajánlatkérő több ponton a Kbt. alapvető rendelkezéseit sértő eljárást folytatott le. Az ajánlatkérő a felelősségi rendet tartalmazó dokumentum hiányában az ügyvezetőt jelölte meg döntéshozó felelős személynek, aki számára a közbeszerzési eljárás jogszerű lefolytatásának követelménye egyértelmű volt a támogatással kapcsolatos dokumentáció alapján, tehát a jogsértések tekintetében a felelőssége fennáll. A bírság minimális mértékének megállapításánál a Döntőbizottság figyelembe vette az ajánlatkérő eljárást segítő, együttműködő magatartását is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 4.
Dr. Csanádi Péter s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
