KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8381)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.459/12/2002.
Tárgy: a MAHID 2000 Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme Budapest Főváros Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A MAHID 2000. Magyar Híd- és Szerkezetépítő Rt. (1151 Budapest, Mogyoród út 42., képviseli: dr. Nagy Judit ügyvéd, 1062 Budapest, Bajza u. 45. II/14., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Budapest Főváros Önkormányzata, nevében eljár: Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Közlekedési Ügyosztály (1052 Budapest, Városház u. 9-11., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 21. IV/1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Budapest XIV-XV. ker., Csömöri út-Drégelyvár utcai közúti felüljáró felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (8) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint, a döntésért felelős Atkári János, a főpolgármester általános helyettesével szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
Kötelezi az ajánlatkérőt, valamint a döntésért felelős személyt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizessék be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. március 6-án, a Közbeszerzési Értesítő 10. számában előzetes összesített tájékoztatót tett közzé több híd, felüljáró felújításával kapcsolatos beszerzési szándékáról.
Az ajánlatkérő 2002. június 12-én, a Közbeszerzési Értesítő 24. számában 4575/2002 sz. alatt ajánlati felhívást tett közzé a fenti tárgyban.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja alatt ajánlatkérő a beszerzés tárgya és mennyisége cím alatt meghatározta az elvégzendő munkák főbb mennyiségeit és paramétereit, illetve a 3. b) pontban a teljesítés helyét határozta meg.
Az ajánlatkérő a felhívás 11. pontjában az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóinak pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét írta elő úgy, hogy nem írt elő a Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint külön-külön feltételeket az ajánlattevőkre és az alvállalkozókra.
Az ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolásához többek között a 11. a) pont, 2.1 alpontja alatt megkövetelte az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó előző 3 évben (1999. 2000., 2001.) a jelen beszerzés tárgyával azonos összetettségű, hasonló nagyságrendű hídfelújítási munkák pozitív visszaigazolású referenciáinak ismertetését a szerződést kötő másik fél megnevezésével, címének, telefonszámának, a szerződés összegének meghatározásával [Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja].
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 12. b) pontjában, annak első bekezdésében meghatározta azt, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősíti azt a jelentkezőt, többek között abban az esetben, ha az ajánlattevő nem rendelkezik 1999-2001. években a referenciafelelős megbízottjától származó pozitív visszaigazolású, a beszerzés tárgyával azonos összetettségű (minimum 200 M Ft értékű) hídfelújítási referenciával.
Az ajánlatkérő a felhívás 13. a) pontjában megjelölte, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja a Kbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás.
Az ajánlatkérő az egyéb információk 16.6. pontjában az összes ajánlattevő számára egy ízben azonos feltételekkel lehetőséget biztosított a Kbt. 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására [Kbt. 43. § (4) bekezdése].
Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melyben útmutatót adott az ajánlat tartalmi és formai követelményeiről, a szerződéses feltételekről. A feszített vasbeton híd felújítási munkáinak műszaki terveit, továbbá kitöltendő mintalapokat is tartalmazta ezen dokumentáció.
A dokumentáció 18-19. oldalán található a 10. számú dokumentum, melyben ajánlatkérő megismételte az ajánlati felhívás 11. a) 2.1. alpont szerinti, a műszaki alkalmassági igazolásával kapcsolatos előírását és megadta azt a táblázatot, melyben az ajánlattevő és alvállalkozója megtehette a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az 1990., 2000. és 2001. év referenciáiról a nyilatkozatot. A táblázatban az alábbi adatoknak kellett szerepelni:
- megrendelő neve és címe,
- a projekt megnevezése, helye, jellege,
- a befejezés időpontja,
- a szerződés értéke (nettó),
- a cég részvételi aránya %-ban,
- információt adó neve, címe, telefonja.
A dokumentum tartalmazta azt is, hogy pozitív visszaigazolást külön csatolni kell, valamint a lábjegyzetben azt a megjegyzést, hogy "ha szükséges, adjon külön szöveges ismertetést, esetleg fotót stb.". Helyszíni konzultációra az eljárás során nem került sor.
Az ajánlattételi szakaszban az írásban feltett kérdéseket, melyek részben műszaki, részben a költségelést, illetve a költségvetési kiírást érintették - tehát a jogvita tárgyával nem kapcsolatosak - az ajánlatkérő szabályosan megválaszolta.
Az ajánlattételi határidőre 2002. július 8-ára a kérelmező, a HÍDÉPÍTŐ Rt., a HÍDTECHNIKA Kft. és az ALTERRA Kft. tett ajánlatot.
A kérelmező ajánlatába becsatolta a 2002. május 15-én kelt és a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatójának aláírásával ellátott referencianyilatkozatot, mely szerint az M7-es autópálya jobb pálya 44-80 km-sz. szakaszán a hídfelújítási munkálatokat a 2001. március 19-én kelt szerződés alapján a MAHID 2000 Rt. végezte el. Eszerint a 44-80 km-szelvények között 43 db híd felújítása történt meg: 29 db felüljáró rekonstrukciója készült el 2001. november 30-ig és ezen a szakaszon további 14 aluljáró felújítása fejeződött be 2002. május 10-ig, illetve a 100-110 km-es szelvények között még 2 felüljáró és 3 aluljáró. A referencianyilatkozat szerint a kérelmező minden esetben első osztályú minőségben készítette el a szerkezeteket a technológiai, a környezet- és balesetvédelmi előírások betartásával. Az ajánlatok értékelése során a kérelmező referencianyilatkozatára, illetve bemutatására az ajánlatkérő a következő megállapítást tette az ún. értékelőlapon:
"Csak 2001-ben befejezett referenciamunkáiról adott be nyilatkozatot az ajánlattevő az ajánlati dokumentáció 41. oldalától kezdődően, melyeknek nem volt meg az 1 éves utó-felülvizsgálata. A referenciából nem megállapítható, hogy azok milyen összetettségűek és nagyságrendűek. A referenciamunkákra nézve pozitív visszaigazolású nyilatkozatok becsatolása megtörtént, de ezek közül a VEGYÉPSZER Rt. igazolása nem vehető figyelembe, mivel egyrészt nem építtető, másrészt a MAHID 2000 Rt. tulajdonosa, az ÁMI Kft. igazolása sem vehető figyelembe, mivel utóbbi sem építtető. A Nemzeti Autópálya Rt. igazolásának ellenőrzése céljából megerősítő telefont kértünk."
E célból a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. a következő kérdéseket tette fel az NA Rt.-nek az M7-es autópálya 44-80 km-szelvények közt 29 db és a 44+500-80+100 km és a 100-110 km-szelvény közötti 32 db műtárgy rekonstrukciójával kapcsolatban:
- A fenti munkák, felújítások vagy új műtárgyépítések voltak-e?
- Az egyes létesítmények műszaki átadás-átvételi eljárásai lezárultak-e a 2001. évben?
- Minőségi észrevételek felmerültek-e a fenti munkák végrehajtása vagy átadás-átvétele során?
- Befejeződtek-e a üzemeltető részére történő átadás-átvételek?
- A fenti műtárgyak szerkezete vasbeton vagy acél volt-e?
Az NA Rt. vezérigazgatója 2002. június 12-én írt levelében az alábbiakat válaszolta:
- Csak az NA Rt. jogosult referencianyilatkozatot adni az M7-es autópálya felújításával és új szakaszának építésével kapcsolatosan kötött szerződések vonatkozásában.
- Az MA Rt. az M7-es autópálya jobb pálya felújítására a 17-90 km-szakasz között, valamint a hiányzó jobb pálya építésére a 90-110 km szelvény között a Magyar Autópálya Építő Konzorciummal kötött szerződést 2002. április 31-i határidővel, míg a bal pálya felújítására vonatkozó határidő 2002. november 30.
- A leszerződött feladatok között acélszerkezetű műtárgy építése, felújítása nem szerepelt.
- Értelemszerűen a jelzett határidők miatt is a munkák teljes körű átadás-átvétele nem fejeződött be.
Az ajánlatkérő szakmai előkészítő bizottsága 2002. július 16-án döntött a kérelmező alkalmatlanságáról, mert nem rendelkezik a felhívásban rögzített referencianyilatkozatokkal, illetve a NA Rt. azokat nem igazolta vissza.
Ajánlatkérő a 2002. július 18-án kelt levelében kérte a kérelmezőt a rendelkezésükre álló referenciát igazoló levelek közötti ellentmondás ellenőrizhető módon történő feloldására.
A kérelmező a megadott időpontig megadta válaszát, mely szerint előadta, hogy az ő értelmezésük szerint a referencia felelőse a VEGYÉPSZER Rt., aki az elvégzett munkákat közvetlenül megrendelte tőlük és a referenciafelelős megbízója pedig a Nemzeti Autópálya Rt. A Nemzeti Autópálya Rt. megbízásából az ÁMI Kft. volt végiga műszaki ellenőr, mely cég a konzorcium előteljesítését, illetve a jelzett autópályaszakaszokat műszakilag átvette és kifogástalan minőségűnek tartotta. A kérelmező a műszaki átadás-átvételi és hiánypótlási igazolásról iratokat csatolt, melyet a vele közvetlenül szerződő megrendelő VEGYÉPSZER Rt. és a műszaki ellenőr ÁMI Kft. állított ki 2001. szeptember 21-én, illetve december 21-én.
Az értékelésről a 163/2002. (VII. 25.) számú határozatával a Közbeszerzési Bizottság is döntött, mely szerint a kérelmező alkalmatlan a szerződés teljesítésére. A Közlekedési Ügyosztály döntési javaslata alapján a döntést Atkári János, a főpolgármester általános helyettese hagyta jóvá.
Eredményhirdetésre 2002. július 30-án került sor, melyen a HÍDTECHNIKA Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek, míg a kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak nyilvánították, a pozitív visszajelzésű garanciákat nem fogadta el a pályáztató. Az ajánlatkérő az eredményhirdetési jegyzőkönyv szerint közölte a megjelent ajánlattevőkkel, hogy a rövid teljesítési határidőkre tekintettel a Polgármesteri Hivatal vezetése hozzájárult az ajánlati felhívásban közölt eredményhirdetési időpontnál korábbi, 8 napon belüli szerződéskötéshez.
Az ajánlatkérő elkészítette az Összegzés az eljárásról című iratot, és azt megküldte valamennyi ajánlattevő részére. A kérelmező szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítási okaként az szerepelt, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerint nem rendelkezik 1999-2001. években a referenciafelelős megbízójától származó pozitív visszaigazolású, a beszerzés tárgyával azonos összetettségű (minimum 200 M Ft értékű) hídfelújítási referenciával.
A kérelmező 2002. augusztus 7-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kifogásolta az ajánlatkérőnek a műszaki alkalmatlanságra hivatkozással történő szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánító döntését. Álláspontja szerint az ajánlatkérő előírásának megfelelően igazolta az alkalmasságát megalapozó tényeket a Nemzeti Autópálya Rt. 2002. május 15-én kibocsátott referencianyilatkozatával, illetve a mellékletként csatolt, a VEGYÉPSZER Rt., illetve az ÁMI Kft. mint műszaki ellenőr referencianyilatkozatával. Előadta, hogy az M7-es autópálya felújítási munkáiban vett részt. A Nemzeti Autópálya Rt. a Magyar Autópálya Építő Konzorciummal kötött szerződést a munkákra és ő a konzorcium egyik tagjával a VEGYÉPSZER Rt.-vel - mint annak alvállalkozója - kötött vállalkozási szerződést. Ezt a VEGYÉPSZER Rt. a fővállalkozási szerződésben foglaltaknak megfelelően be is jelentette a megrendelőnek. A kérelmező ennek megfelelően csatolta az ajánlatához az építtető Nemzeti Autópálya Rt. a munkák elvégzését megrendelő, valamint a munkák ellenőrzését végző ÁMI Kft. referenciaigazolását. Ezek szerint 2001. november 30-ig az M7-es autópályán több híd, felüljáró rekonstrukcióját végezték el. Az általuk végzett és átadott munka értéke az ajánlatkérő által előírt 200 M Ft értéket meghaladja, azaz az azonos nagyságrend követelményét kielégíti. Kérte a döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását.
Az ajánlatkérő az eljárásban keletkezett iratokat megküldte, és észrevételében előadta, hogy a kérelmező olyan referencianyilatkozatot csatolt, amely az elvégzett munkákat összevontan, összefoglalóan adta meg az M7-es autópálya különböző szakaszain. A cég részvételi arányát 43, illetve 33%-ban jelölte meg. A kérelmező a referenciafelelős megbízójaként a Nemzeti Autópálya Rt.-t adta meg, aki a referencia igazolásában nem azonos tartalommal, de szintén összevontan nyilatkozott, melyből a kérelmező műszaki alkalmassága az általuk előírt módon, illetve tartalommal nem volt megállapítható.
Az ajánlatkérő előadta, hogy az NA Rt. a megkeresésükre a MAHID Rt. referenciáiról - mint folyamatban lévő munkákról - nyilatkozott, ezért megkeresték kérelmezőt az ellentmondás feloldására. Elfogadhatónak tartották volna az önállóan üzemelő hídfelújítási munkák műszaki átadás-átvételi eljárásának jegyzőkönyveivel történő igazolást, melyből az elvégzett munka műszaki tartalma megállapítható.
A kérelmező válaszához a VEGYÉPSZER Rt. és az ÁMI Kft. nyilatkozatait csatolta, akik referenciakiadásra nem jogosultak. Az ajánlatkérő tájékoztatta egyben a Döntőbizottságot, hogy a szerződést az eredményhirdetés során közölt korábbi időpontban, 2002. augusztus 8-án megkötötték.
Az egyéb érdekeltek közül a HÍDTECHNIKA Kft. képviselője tett észrevételt, mely szerint a kérelmezőnek egyértelmű érdeke volt a minél részletesebb és pontosabb, pozitív referencia megadása, tehát ezt külön felhívás nélkül is meg kellett volna tennie.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott az eljárás megindításakor rendelkezésére álló iratok alapján. Az ajánlatkérő 2002. augusztus 15-én küldte meg az iratokat és egyben tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy a szerződést a nyertes céggel 2002. augusztus 8-án már megkötötték.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, illetve a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2), (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 33. § (5) bekezdését figyelembe véve írta elő az ajánlattevők számára a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságok igazolását. Ezen belül az ajánlatkérő a műszaki alkalmasság körében kifejezetten a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően írta elő az alkalmassági feltételeket. Kizárólag az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését írta elő, legalább az ellenszolgáltatás összegének, a teljesítés idejének, illetve a másik fél megnevezésének a követelményével. Az ajánlatkérő a Kbt. fenti kógens szabályainak a keretei között az ajánlati dokumentáció 10. számú mellékletében meghatározta a referencianyilatkozat további tartalmi és formai követelményeit, és pontosan előírta, hogy a megadott táblázatokban milyen adatokat kell előírni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentációban részletezett referencia-előírásoknak a kérelmező referencianyilatkozata megfelelt, mivel tartalmazta a megrendelő nevét és címét, a projekt megnevezését, jellegét, helyét, a befejezés időpontját, a szerződés értékét, a cég részvételi arányát, valamint az információt adó nevét, címét és telefonszámát. A referenciafelelős megbízójától, azaz az építtető NA Rt.-től származó 2002. május 15-i referencianyilatkozat pozitív tartalmú volt. Az ajánlatkérő a fenti dokumentációban csak feltételesen az ajánlattevőre bízva írta elő, hogy a műszaki tartalomra vonatkozóan - amennyiben az ajánlattevő szükségesnek találja - adjon szöveges ismertetést, egyéb leírást. Az ajánlatkérőnek a Kbt. 57. § (1) bekezdését figyelembe véve lehetősége lett volna, hogy a felvilágosítás kérése körében a műszaki tartalom vonatkozásában az azonos összetételre, illetve a műszaki tartalomra nézve tisztázó kérdést intézzen a kérelmezőhöz, vagy az ajánlati felhívás 16.6. pontjában előírt igazolás csatolására hívja fel a kérelmezőt hiánypótlás keretében.
A kérelmezőnek az NA Rt. felé intézett megkeresésére adott válasz a korábbi referencianyilatkozat pozitív tartalmának nem mond ellent, mert megerősíti, hogy ez a nyilatkozat csak az NA Rt. részéről adható ki, valamint tartalmazza a referenciák helyének beazonosításához szükséges adatokat, melyek tartalmazzák az első referencianyilatkozatban megadott pályaszakaszokat is. A Döntőbizottság tehát az ajánlati felhívásban megjelölt referenciafelelős megbízójától, azaz az építtető NA Rt.-től származó referenciaigazolásokat elfogadhatónak találta, mivel azok az ajánlati felhívásban és a dokumentációban megszabott követelményrendszernek megfeleltek.
A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy az ajánlatkérő az Alterra Építőipari Kft. vonatkozásában megállapította ezen ajánlattevő alkalmasságát függetlenül attól, hogy az ún. értékelő lapon szerepel azon megjegyzés, hogy a pozitív visszaigazolást ezen ajánlattevők vonatkozásában nem az építtető adta, illetve a referenciamunkák közül a legnagyobb értékű sem éri el a 200 milliós nagyságrendet, illetve megállapítható, hogy a megadott referenciát figyelembe véve a cég részvételi arányainak egyike sem nem éri el a referenciakövetelményben megfogalmazott 200 millió forintos nagyságrendet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen hiányosságaitól függetlenül az Alterra Kft.-t - mint alkalmas ajánlattevőt - figyelembe vette az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy a referencia-előírásokban megadott 1999-2001. közötti években a 200 milliós nagyságrend minimumfeltételt jelentősen meghaladó nagyságrendű referenciát nyújtott be a kérelmező, valamint a referencianyilatkozat az építtetőtől, mint a referenciafelelős megbízójától származik.
A Döntőbizottság szerint az építési beruházás műszaki ellenőrének, az ÁMI Kft.-nek az igazolását is figyelembe kellett volna venni tekintettel az ajánlatkérőnek arra a nyilatkozatára, hogy a közbeszerzés gyakorlata szerint a referenciafelelős megbízottjának nyilatkozatát is az eljárásaik során figyelembe veszik. Megállapítást nyert, hogy az ÁMI Kft. az NA Rt. megbízottjaként végezte el a műszaki ellenőri tevékenységet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a VEGYÉPSZER Rt. - mint az építtetővel szerződéses viszonyban álló generálkivitelező - referencianyilatkozata szintén figyelembe veendő volt, hiszen a kérelmező nem az építtetővel, hanem a generálkivitelezővel áll szerződéses viszonyban, és az elkészült munkát is a vele közvetlenül szerződő generálkivitelező veszi át tőle.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a referencianyilatkozat pozitív tartalmú és - tekintettel az ajánlati dokumentációnak a feszített vasbeton hídra vonatkozó és a tervekben meglévő előírásaira - a beszerzés tárgyával hasonló összetettségű is volt.
A Döntőbizottság összességében megállapította, hogy a kérelmezőnek az M7-es autópálya 44-80 km-szelvények közötti autópálya-szakaszokra vonatkozó és 2001. november 30-án befejezett 29 hídfelújítást megjelölő referencianyilatkozata az ajánlati felhívásnak, illetve az ajánlati dokumentációnak megfelelt. Az ajánlatkérő azzal a döntésével, hogy a szerződés teljesítésére alkalmas kérelmezőt kizárta az értékelésből, megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, ugyanis a kérelmező adta meg a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást, tehát a közbeszerzési eljárás nyertesének lehetett volna nyilvánítani.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság a bírság mértékének meghatározásánál figyelembe vette a közbeszerzés 247 M Ft-os nagyságrendjét, valamint azt a tényt, hogy a jogsértés a megkötött szerződésre tekintettel már nem reparálható.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt arra a körülményre is, hogy az ajánlatkérő megsértve a Kbt. 59. § (1) bekezdését, a kérelmező alkalmatlanná nyilvánításával az egyébként a legalacsonyabb árajánlata alapján nyertesnek nyilvánítandó ajánlattevőt zárta ki az eljárásból.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján történő személyre szóló bírság kiszabását az ajánlatkérőnek a felelősségi rendet tartalmazó nyilatkozata alapján a főpolgármester akadályoztatása miatt az eljáró főpolgármester-helyettessel szemben - mint a teljes eljárásért felelős személlyel szemben - alkalmazta, aki a felelőssége tényét írásos nyilatkozatban elismerte.
A 6/2001. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 20. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás egyes kérdéseiről a főpolgármester kérésére benyújtott ajánlatokat a Közbeszerzési Bizottság javaslata alapján a főpolgármester bírálja el.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 11.
Dr. Csanádi Péter s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
