KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8420)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.501/13/2002.
Tárgy: a Mestermérnök Ipari, Kereskedelemi és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme Körösladány Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Mestermérnök Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (9023 Győr, Lehel út 15., képviseli: dr. Szammer Károly ügyvéd, 9023 Győr, Lehel u. 15., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Körösladány Nagyközség Önkormányzata (5516 Körösladány, Dózsa út 2., nevében eljár: "KÖVITE" Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesülés, 5701 Gyula, Bocskai u. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Körösladány Nagyközség vákuumos szennyvízelvezető rendszer I. ütem megépítése a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott műszaki tartalommal" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés d) pontját és a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontját, valamint a Kbt. 55. § 6) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, míg a "KÖVITE" Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesüléssel, mint lebonyolítóval szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint Ft bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá az ajánlatkérőt és a "KÖVITE" Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesülést, mint lebonyolítót, hogy a bírságokat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizessék be.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. február 27-én részvételi felhívást tett közzé a fenti tárgyban a Közbeszerzési Értesítőben 4537/2002 szám alatt.
A jelentkezési határidőre az ARINEXT Kft., a VAKOND Kft., a "LADÁNY Közös Vállalkozás, a VÁKUUM 2003. Közös Vállalkozás, a Mestermérnök Kft., valamint a Körösladány 2002. Konzorcium adott be részvételi jelentkezést, melyet bizottság értékelt és a 2002. április 9-i eredményhirdetésen a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánították az ARINEXT Kft.-t, a VAKOND Kft.-t, a "LADÁNY" Közös Vállalkozást. A VÁKUUM 2003. Közös Vállalkozás, a Mestermérnök Kft., valamint a Körösladány 2002. Konzorcium jelentkezőket alkalmasnak hirdették ki.
A Döntőbizottság a D.219/18/2002. sz. határozatában az ajánlatkérő részvételi eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
Az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (8) bekezdés alapján új döntést hozott, melynek eredményét 2002. június 21-én kihirdette, mely szerint a Körösladány 2002. Konzorcium, a Mestermérnök Kft. és a "LADÁNY" Közös Vállalkozás az alkalmasnak minősített ajánlattevők, részükre az ajánlati felhívást aznap elküldték.
Az ajánlati felhívás 12. pontjában meghatározták az ajánlatok elbírálásának szempontjait:
Az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok és részszempontonként az azok súlyozott meghatározó súlyszámok:
részszempontok súlyszámok
1. Ajánlati ár 10
Pontszám 10
8
6
4
2
0
310 340 370 400 430
Nettó ár (millió Ft)
2. Előírtnál kedvezőbb (100 000 Ft/nap) késedelmi kötbér vállalása 2
3. Helyi munkaerő foglalkoztatásának %-os aránya 2
4. Előírtnál kedvezőbb jóteljesítési garancia vállalása
Időtartama: 2
Nagysága: 2
5. Garanciális, szavatossági vállalások törvényben rögzítettek feletti többlet vállalása 2
6. Építéstechnológia leírása
Építésszervezés leírása 4 (2-2)
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10. A részszempontonként legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot kapja, a legkevésbé kedvező a legalacsonyabbat, a többi ajánlattevő pontszámai matematikai arányossággal lesznek képezve.
Az ajánlatkérő által megadott dokumentáció az értékelésről információt nem adott.
A 2002. augusztus 1-jei ajánlattételi határidőre mindhárom ajánlattevő benyújtotta ajánlatát.
Az ajánlatokat bizottság értékelte, majd a képviselő-testület döntött 2002. augusztus 13-án. A 61/2002. (VIII. 13.) sz. képviselő-testületi határozat szerint a nyertes ajánlattevő a "Ladány" Közös Vállalkozás, míg a második legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevő a MESTERMÉRNÖK Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Az eredményhirdetés 2002. augusztus 15-én volt, melyen kérelmező nem vett részt. Ajánlatkérő az összegzést az ajánlattevők részére megküldte, melyet a kérelmező 2002. augusztus hó 23-án vett át.
Az ajánlatkérő a beszerzésre az építési-vállalkozási szerződést 2002. augusztus 23-án megkötötte.
A kérelmező 2002. augusztus 26-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben az eljárást lezáró döntést sérelmezte, kérte a Döntőbizottságot a döntés megsemmisítésére, ajánlatkérőt kötelezni az ajánlatok újraértékelésére, ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését, illetve a szerződéskötés megtiltását.
Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlatkérő részszempontonként eltérő módszerrel értékelt, valamint a 6. részszempont vonatkozásában nem helytálló ajánlatkérő értékelése.
Az ajánlatkérő és a lebonyolító észrevétele szerint az értékelés a kiírás szerint történt és a 6. részszempont tekintetében is helyes volt az értékelés.
A Döntőbizottság 2002. szeptember 11-én tájékoztatta a feleket, hogy a Kbt. 79. § (6) bekezdése szerint hivatalból vizsgálja a jogorvoslati eljárásban, hogy a Kbt. 34. § (3)-(4) bekezdései teljesültek-e. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati ár értékelése nem azonos a többi 5 elbírálási részszempontnál megjelölt módszerrel.
A 6. részszempont nem felel meg a 34. § (4) bekezdés c) pontjának (gazdaságilag mérhető mennyiségi, minőségi tényezőkön való alapulás követelménye) és a megadott módszerrel való értékelése kétséges. Az ajánlati ár értékelésére adott módszer nem biztosítja azt a követelményt, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elem a maximális pontot érje el.
Az ajánlatkérő a hivatalból indított eljárásra észrevételt tett, mely szerint az ajánlati ár értékelése arányosításon alapul. A grafikonból kiderül, hogy melyik a legelőnyösebb mérnökár, amely feltételezi, hogy az ellenértékért kifogástalan minőség készül. A 6. részszempont pedig megfelel a gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi adat követelményének.
Kérte a kérelmet elutasítani annak alaptalansága miatt.
Az egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás az alábbiak szerint jogsértő volt.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja szerint a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk.
A Döntőbizottság megállapította az általa hivatalból kiterjesztett vizsgálat során, hogy az ajánlatkérő a 6. bírálati részszempontba mind az építéstechnológia leírása, mind pedig az építésszervezés leírása vonatkozásában nem felel meg annak a követelménynek, hogy a bírálati részszempontnak gazdaságilag mérhető mennyiségi és minőségi tényezőkön kell alapulnia. Az ajánlatkérőnek a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint az építéstechnológia leírása körében arra kívánt figyelemmel lenni, hogy az az üzemeltetési költségek optimális csökkenését eredményezi-e a megadott ügyeleti létszám és a beépítendő anyagok vonatkozásában. Az ajánlatkérő azonban e részszempont értékelési szempontjait sem az ajánlati felhívásban, sem pedig a dokumentációban nem adta meg, ezért ajánlattevők nem lehettek tisztában azzal, hogy az ajánlatkérő e részszempont bírálatánál mit kíván értékelni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem helytálló az ajánlatkérőnek az a hivatkozása, hogy a megadott műszaki dokumentáció, illetve tervadataival történő összevetéssel a 6. részszempont az ajánlatok objektív értékelésére alkalmas. A részszempontnak magának kell a gazdaságilag mérhető mennyiségi és minőségi tényezőket tartalmaznia, ennek hiányában a műszaki dokumentáció és a tervek az ajánlatkérő által előre nem meghatározott részeinek az értékelésbe bevonása jogsértő értékeléshez vezet.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a Kbt. 35. § (1) bekezdése vagy a Kbt. 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlat árbírálati részszempont vonatkozásában nem az általa az ajánlati felhívásban megjelölt matematikai arányosság módszerével bírálta el az ajánlatokat. Az ajánlattevő ugyanis nem a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb árat értékelte a pontszámkiosztás során, hanem a grafikonban megjelölt mérnökár képezte az összehasonlítás alapját. Tehát az ajánlatkérő nem a tartalmi elemeket értékelte az ajánlatokban, hanem a mérnökárhoz, mint az általa legelőnyösebbnek tartott árhoz viszonyította az ajánlatokat. Így az értékelés során a mérnökárhoz viszonyított alacsonyabb ár, valamint a magasabb ár is azonos pontszámot eredményezhetett az értékelés során. Az ajánlatkérőnek az értékelés kiinduló alapjának pedig a legkedvezőbb, tehát a legalacsonyabb érvényes árat kellett volna tekinteni. Az ajánlatkérő a grafikon szerinti értékelése során a "Ladány" Közös Vállalkozás 368 352 000 Ft ajánlati árát a fentiek alapján alacsonyabb (9,8) pontszámmal értékelte, mint a kérelmező magasabb 370 000 000 Ft ajánlati árát (10 pont).
Az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásnak és a műszaki dokumentációnak megfelelő ajánlatokat érvényes ajánlatoknak kell elfogadnia. Az érvényes ajánlatok közül kell meghatároznia a legkedvezőbb árú ajánlatot, melynek a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a maximális pontot kell kapnia.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő érvelését, hogy az ajánlati árak értékelése során a műszaki tartalmat is figyelembe kívánta venni, tekintettel arra, hogy a matematikai arányosítás megadott módszere szerint az ajánlatkérő csak a legalacsonyabb árhoz képest vizsgálhatta az ajánlati árakat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő azzal, hogy az első és a többi 5 bírálati részszempont vonatkozásában eltérő bírálati módszert írt elő, megsértette a Kbt. értékelésre vonatkozó szabályait is.
A Döntőbizottság megállapította az első részszempont vonatkozásában, hogy az ajánlatkérő nem alkalmazta a matematikai arányosításnak az általa a felhívásban meghatározott módszerét. Megállapította továbbá azt is, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésénél nem a legkedvezőbb árhoz viszonyította az ajánlati árat, hanem a grafikon alapján állapította meg a legkedvezőbb ajánlati árat.
A Döntőbizottság a 6. bírálati részszempont (építéstechnológia leírása, építésszervezés leírása) tekintetében megállapította, hogy a megadott módszer alkalmazására a pontszámok meghatározásánál nem került sor. Az értékelés ellentmondásos voltára utal az, hogy az ajánlatkérő az összegzés szöveges mellékletében (6. pont) rögzítette, hogy az ajánlattevők a kiírás szerinti tárgyi munkára vonatkozóan írták le építéstechnológiai leírásukat, illetve a végrehajtás időszakára tervezett szervezési feladatokat, ugyanakkor értékelésében az ajánlattevők e részszempont értékelésénél eltérő pontokat kaptak. Maga ajánlatkérő sem vitatta, hogy a felhívásában megadott, a pontok meghatározására szolgáló matematikai módszer ezen részszempont esetében nem volt alkalmazható, az ajánlati tartalmi elemeket szöveges megjelenésük, illetőleg tartalmuk alapján hasonlította össze.
A Döntőbizottság álláspontja szerint mivel az ajánlati felhívás tartalma jogsértő volt mind a részszempontoknál alkalmazott eltérő bírálati módszer, mind pedig a 6. bírálati részszempont vonatkozásában, mely nem gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezőkön alapult, az ajánlatok értékelése nem felelhetett meg a Kbt. erre vonatkozó szabályainak sem. Tehát ajánlatkérő eljárása az ajánlatok értékelés során a jogorvoslati kérelemben foglaltaknak megfelelően sértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését részben az eltérő bírálati módszer alkalmazása, részben pedig a 6. részszempontnak a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjába ütköző módon történő megfogalmazása miatt.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, illetve bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg szervezettel szemben egymillió forint, személlyel szemben egyszázezer forint.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor figyelembe vette, hogy a jogsértés nem reparálható, a közbeszerzés értékét (368 352 000 Ft), valamint a lebonyolító segítő, együttműködő magatartását.
A Döntőbizottság indokoltnak találta a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírság kiszabását a közbeszerzési eljárásban lebonyolítóként eljáró "KÖVITE" Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesüléssel szemben, tekintettel arra, hogy a lebonyolítóval kötött megbízási szerződés 2. a) pontja szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése is a lebonyolító feladatát képezte, tehát az ajánlatkérő a beszerzésének teljes körű szakmai lebonyolítása során kizárólag a lebonyolító előterjesztésére, illetve szakvéleményére támaszkodott. Az ajánlatkérőt képviselő lebonyolító ügyvezetője a felelősséget elismerte a közbeszerzési eljárás előkészítése vonatkozásában, míg álláspontja szerint az ajánlati felhívás általa összeállított bírálati részszempontjai megfeleltek a Kbt. szabályainak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő részéről a 61/2002. (VIII. 13.) számú képviselő-testületi határozattal történt az ajánlatok elbírálása, tehát kollektív döntés született az eljárás lezárására. Tehát a Döntőbizottság a döntéshozó ajánlatkérő felelősségét állapította meg a jogsértő értékelés tekintetében. Tekintettel a testületi döntésre, a döntéshozó felelős személy vonatkozásában az ajánlatkérő részéről nem volt megállapítható a felelősség.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 25.
Dr. Csanádi Péter s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
