KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8502)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.490/6/2002.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása MÁV Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság, a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a Magyar Államvasutak Rt. Beruházás-lebonyolító Igazgatósága (4625 Záhony, Európa tér 12., képviseli: dr. Sebők Erzsébet jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Záhony vasútállomás felvételi épület rekonstrukciójához kacsolódóan a folyamatos üzemeltetés biztosítása mellett a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a Határőrség helyiségeinek átalakítása, korszerűsítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő által kibocsátott ajánlati felhívását és azt követő döntéseit megsemmisíti. Ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a vasútállomás felvételi épületének részbeni rekonstrukciójára 2001. április 23-án vállalkozási szerződést kötött a "KE-VÍZ 21" Építőipari Rt.-vel nyílt előminősítéses eljárás lefolytatását követően. A szerződés alapján a vállalkozási díj összege: 229 988 893 Ft + áfa összeg, a teljesítési határidő pedig 2002. augusztus 30. volt. A vállalkozási szerződésnek nem volt tárgya az épületen belül külön épületrészben működő Vám- és Határőrség szervezetek helyiségeinek felújítása, rekonstrukciója.
Az EU-hoz történő csatlakozás miatt vált szükségessé a további felújítási munka, amelyre vonatkozó anyagi fedezet biztosítása ajánlatkérő részére 2002. május 22-én történt meg.
Ezen előzményeket követően ajánlatkérő 2002. augusztus 2-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján. Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a következő években várhatóan megvalósuló EU-csatlakozás miatt feltételezhetően bővül a vám- és határőrségi tevékenység. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vasúti és Közlekedési Főosztálya a folyó évi vasúthálózat fejlesztési előirányzat terhére további 50 millió Ft költségvetési forrást biztosított 2002. május 22-én a VPOP és a Határőrség helyiségeinek korszerűsítésére azzal a szándékkal, hogy a folyamatban lévő kivitelezés keretében a teljes felvételi épület korszerűsítése még ebben az évben megtörténhessen.
A kiegészítő építési, beruházási munka elvégzése feltétlenül szükséges az eredeti célok eléréséhez és teljesüléséhez.
Ezt követően a beruházási okmánymódosítások megtörténtek, amelyet a minisztérium 2002. július 9-én jóváhagyott. A kiegészítő beruházási munkát az eredeti szerződést teljesítő kivitelezővel kívánják elvégeztetni, aki még a munkaterületen dolgozik. Az eredeti szerződés kivitelezése tehát még folyamatban van és az érintett épületrészen is dolgozik külső szigetelést, homlokzat felújítást és tetőtér-beépítést végez. A kiegészítő építési, beruházási munkát nem lehet aránytalan nehézség nélkül elválasztani a korábban kötött szerződés tartalmától, továbbá a kiegészítő beruházási munka értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének 50%-át.
Ajánlatkérő ennek alapján ajánlattételre hívta fel a "KE-VÍZ 21" Építő Rt.-t.
Az ajánlati felhívás teljeskörűen nem tartalmazta a Kbt.-ben előírt adatokat és tényeket, így az ajánlati felhívásból hiányzanak az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatok és tények, valamint hiányzik az ajánlattevő alkalmassága elbírálásának szempontja és az ajánlatok elbírálásának szempontja is.
A Döntőbizottság elnöke 2002. augusztus 16-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a Kbt. 70. § (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg. Ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (2) bekezdésben foglalt feltételek jelen közbeszerzési eljárásban megvalósulnak.
Indoklásként előadta, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásnak nem volt tárgya a VPOP és Határőrség helyiségeinek kialakítása. Ilyen feladatok megoldását ajánlatkérő részére későbbiekben határozták meg. A VPOP és Határőrség helyiségei a rekonstrukció alatt álló felvételi épületen belül kerülnének kialakításra. A befejezésnek értelemszerűen egybe kell esnie az épület átadásával, így a kiegészítő munka feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez. A helyiségek kialakítása úgy történik, hogy az épület belső alaprajzi elrendezése megváltozik egyes oldalfalak eltolásával, más helyiségek méretének rovására kerülnek kialakításra.
Jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező építési, beruházási munkát aránytalan nehézség nélkül sem műszakilag, sem gazdaságilag nem lehet elválasztani a korábban kötött szerződéstől. Ezt indokolja az a tény is, hogy az építészeti munkán túlmenően az épületgépészeti munkák - fűtés, víz, villamosság - sem szakaszolhatók. Új vállalkozó bevonása esetén számítani kell a kivitelezők akadályoztatására, tekintettel a szűk munkaterületre. Új kivitelező bevonása esetén többletráfordítást eredményezne a kivitelezéshez szükséges fel- és levonulás költsége.
A beruházás időbeli elhúzódása egyéb járulékos költségekkel járna, mivel az épületgépészet megvalósítása az eddigi indokokon túlmenően a fűtési szezon kezdetéig nem valósulhatna meg, így a már átadott üzemelő épületrészek fűtését is meg kellene oldani, s várhatóan a kivitelezési területen teljesítésre lenne szükség.
Ajánlatkérő tárgyaláson nyilatkozott, hogy a korábbi szerződés teljesítése megtörtént, az átadás-átvételi eljárásra 2002. szeptember 3-án sor került, jelenleg az átadási eljáráson rögzített kisebb hiányosságok kijavítása folyik.
Ajánlatkérő nem vitatta, hogy a korábban kötött vállalkozási szerződésben foglaltak teljesültek, a kivitelező által elkészített épületrészben az üzemelés zavartalanul biztosított.
Ajánlatkérő nyilatkozott a tekintetben is, hogy számára előre ismert volt az a tény, hogy jelen beszerzés tárgyát képező beruházást meg kell valósítania, az azonban nem volt előre látható, hogy a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet mikor áll majd rendelkezésére.
A felkért ajánlattevő az ajánlatát benyújtotta, ajánlatkérő azonban az ajánlat felbontását a jogorvoslati eljárás lezárásának eredményétől tette függővé.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapította, mely szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve, hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ezen törvényi feltételek jelen közbeszerzési eljárásban megvalósulnak-e.
Ajánlatkérő a nyílt közbeszerzési eljárás indításakor az épület egy részének felújítására kért és kapott ajánlatot, a beszerzés tárgyát a VPOP és Határőrség által használt épületrészek felújítása nem képezte. A felújítandó épületrészben történt meg a gépészeti és elektromos hálózat felújítása is. A szerződésben rögzített feltételek megvalósultak, az elvégzett munka átadás-átvétele is megtörtént.
Ajánlatkérőnek jelen esetben új beszerzési igénye merült fel, amelynek kielégítése nem függ a korábban kötött szerződéstől. A jogszabály azon feltétele nem valósul meg, hogy jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező munka elvégzése feltétlenül szükséges lenne az eredeti szerződés teljesítéséhez, az ugyanis ajánlatkérő által sem vitatottan már teljesült.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon állítását, hogy a gépészeti és elektromos munka elválaszthatatlan a korábban kötött szerződéstől, hiszen az ajánlatkérő számára előre látható volt, hogy a gépészeti és elektromos csatlakozásokat a később felújítandó épületrészben is meg kell valósítani.
Fentiek alapján már nincs jelentősége annak, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) + b), illetve az a) + c) pontban foglalt feltételek fennállnak-e.
A Döntőbizottság megjegyzi egyébként, hogy az a) pontban foglalt feltétel jelen esetben fennáll, hiszen a jelen közbeszerzési eljárás értéke nem haladja meg a korábban kötött szerződés értékének 50%-át. A b) és c) pontban foglalt feltétel fennállásáról azonban nincs szó, hiszen ezen munkák gazdaságilag, illetőleg műszakilag is aránytalan nehézség nélkül elválaszthatók a korábbi szerződés teljesítésétől, továbbá ezen munka megvalósítása nem szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez, hiszen új beszerzési igényről van szó.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2) bekezdésére alapított közbeszerzése eljárása jogsértő volt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a c) pont alapján határozott az ajánlati felhívás, illetőleg az azt követő ajánlatkérői döntések megsemmisítéséről és az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4), illetőleg (5) bekezdései szabályozzák az alábbiak szerint:
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az Kbt. 88. § (5) bekezdés szerint pedig a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A hatályos költségvetési törvény alapján 2002. december 31-ig a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál a minimális összegű bírság kiszabásáról határozott, figyelemmel arra, hogy a beszerzés értéke 50 M Ft, illetve figyelemmel volt arra a körülményre is, hogy ajánlatkérő együttműködő magatartásának eredményeként a jogsértés reparálhatóvá vált.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, ugyanis az eljárásban bizonyítható volt, hogy a munkaköri feladatukat teljesítő személyek közös döntésén alapult az eljárásfajta választása, tehát a jogsértésért egyetlen személy sem tehető önállóan felelőssé.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 10.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
