KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8504)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.414/14/2002.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, dr. Berczi Norbert és dr. Varga Zs. András, a Közbeszerzések Tanácsa tagjai által hivatalból kezdeményezett eljárás a Fővárosi Önkormányzat Szent László Kórház ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1055 Budapest, Honvéd u. 13-15., továbbiakban kezdeményező I.), dr. Berczi Norbert, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1055 Budapest, Kossuth L. tér 11., továbbiakban kezdeményező II.) és dr. Varga Zs. András, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1372 Budapest, Pf. 438., továbbiakban kezdeményező III.) kezdeményező iratai alapján a Fővárosi Önkormányzat Szent László Kórház (1097 Budapest, Gyáli út 5-7., képv.: dr. Pusztai Attila ügyvéd, 1132 Budapest, Visegrádi u. 60., a továbbiakban ajánlatkérő) "Gyáli úti ingatlanon lévő 3-as számú épület alagsori munkáinak II. üteme, fűtési rendszer felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárásában megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontját és a Kbt. 35. § (1) bekezdését, ezért az ajánlati felhívás 13. b) pontját megsemmisíti, és ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja, míg a jogsértésért felelős személlyel, dr. Pusztai Attila ügyvéddel szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, valamint dr. Pusztai Attila ügyvédet, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. július 10. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 28. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, és 13. b) pont alatt a bírálati részszempontokat is felsorolta a következők szerint:
részszempontok súlyszámok
- minőség 40
- az alkalmazott anyagok korszerűsége 13
- az alkalmazott technológiák korszerűsége 13
- speciális technológiák alkalmazása 11
- környezetvédelmi szempontok érvényesülése 3
- ajánlati ár 30
- fizetési feltételek 20
- részszámlák száma 10
- fizetési határidő 10
- garanciális idő 16
- szavatosság esetében 8
- jótállás esetében 8
Az adható pontok száma: 0-10, és megadta az értékelés módszereként, hogy a legelőnyösebb ajánlat kap 10 pontot, a következő ajánlatokat pedig ehhez arányítják oly módon, hogy minél kedvezőtlenebb egy ajánlat, annál kevesebb pontot kap.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is bocsátott a jelentkezők részére.
Ajánlatkérő lehetővé tette továbbá a többváltozatú ajánlat megtételét is.
Ajánlatkérő ajánlati felhívása a Közbeszerzési Értesítőben azzal a megjegyzéssel került közzétételre, hogy a felhívás taralma [13. b)] pont első elbírálási szempont első, második, harmadik és negyedik alszempontjai nem felelnek meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés a)-e) pontjaiban előírt követelményeknek.
Kezdeményezők, mint a Közbeszerzések Tanácsa tagjai a Kbt.79. § (4) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását kezdeményezték ajánlatkérő eljárása ellen, az eljárást indító felhívás jogszerűsége tekintetében. Mindhárom kezdeményező kifogásolja a rész- és alszempontok meghatározását, mert azok objektív módon nem értékelhetőek, továbbá azok vélhetően csak az értékeléskor kerülnek tartalommal megtöltésre. Kifogásolják továbbá, hogy a részszempontként szereplő környezetvédelmi szempontok érvényesülését nem határozta meg a felhívásában ajánlatkérő a Kbt. 35. § (1) bekezdésben foglaltak betartásával.
Dr. Varga Zs. András kezdeményező iratában arra hivatkozott, hogy az ajánlati felhívásból nem határozhatóak meg azok a tényezők, melyek figyelembevételével értékelni és pontozni fogja a szolgáltatás minőségét. Az alszempontok megadása mellett sem állapítható meg, hogy milyen anyagokat, technológiákat tekint ajánlatkérő korszerűnek, illetve egymáshoz képest korszerűbbnek.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a korszerűség és a speciális technológia egymástól jól különválasztható megfogalmazás. Korszerű és hatékony eljárások alkalmazását várja el ajánlattevőktől. Ezeket a szempontokat az értékelésnél a szakmai bírálóbizottság egyértelműen tudja figyelembe venni és pontozni. Előadta észrevételében, hogy az elvégzendő munkálatok egy folyamatosan működő és gyógyító tevékenységet végző egészségügyi intézményben fognak megtörténni, így különös jelentősége van annak, hogy ajánlattevők a felújítás során ezen tényre tekintettel legyenek. '
A környezetvédelmi szempontok érvényesülésére lehetőség van a törvény előírása szerint. Ennél a szempontnál világosan megállapítható, hogy milyen mértékben környezetbarát a megoldás, így álláspontja szerint ez a szempont megfelel a 35. § (1) bekezdés által meghatározott követelményeknek. Hivatkozott arra, hogy 2 hónappal ezelőtt azonos szempontokkal tett közzé hirdetményt, és azt megfelelőnek tartotta a szerkesztőbizottság.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményező iratokban foglaltak megalapozottak, így ajánlatkérő felhívásának 13. b) pontjában megfogalmazott első értékelési részszempont tartalma jogsértő az alábbiak szerint:
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálását a Kbt. 34. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
Kbt. 43. § (3). Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni:
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése szerint a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
Az ajánlatkérő által beszerezni kívánt munka több feladatrészből áll össze, egyrészt az ajánlattevőknek építési tevékenységet, fűtésirendszer-felújítást és csatornázást is el kell végezniük. A megjelölt elvégzendő feladatok eltérő anyagok felhasználását, eltérő technológiák alkalmazását igényli ajánlattevőktől.
A kezdeményezők által kifogásolt első részszempontnál megadott alszempontoknál valóban nem lehet előre megítélni azt, hogy ajánlatkérő - az elvégzendő felújítási munkák során alkalmazandó sokféle anyag közül melyiknek a körében vár el - és ráadásul még értékelni is fogja - "korszerűbb" megoldást. Meghatározás hiányában egyrészt az ajánlatok tartalmi elemének köre olyan széles, ahányféle anyagot a kivitelezés során felhasználnak (pl. csőanyag, falazat, festék, burkolatok, kazánok, radiátorok stb...), másrészt nem is lehet tudni előre, hogy mit kíván ajánlatkérő értékelni ezek közül. Hiszen a széles skála miatt lehetetlen a sok tartalmi elem összehasonlítása. Továbbá ajánlatkérő nem is határozott meg olyan műszaki paramétereket, ami az objektív, és számszerű összehasonlítás alapjául szolgálnának, pl. kapacitásadatok, tartósság. Így ezek az alszempontok nem alapulnak gazdaságilag értékelhető mennyiségi vagy minőségi tényezőkön a pontos meghatározás hiánya miatt.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson is csak általánosságban tudta meghatározni, hogy egyes alszempontok esetén mik azok az elemek, amelyeket értékelni kíván, hogyan biztosítja, hogy kizárólag minőségi és mennyiségi tényezőkön alapul értékelése betartva a Kbt. 34. § (4) bekezdésének további követelményeit, különösen a többszöri értékelés tilalmát. Ugyanis, ha nem kerül meghatározásra, hogy az elvégzendő feladatokat, mely beépítendő anyagokat, mely területen alkalmazott milyen technológiákat részesít előnyben ajánlatkérő ez az értékelési szakaszban oda vezethet, hogy ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet fogja meghatározni ezen szempontokat (hiszen egyes korszerűbb anyagoknak a beépítése, korszerűbb, speciális technológiák alkalmazásának magasabb az ára, amely az ellenszolgáltatást növelik) könnyen vezethetnek az ajánlati ár újbóli értékeléséhez.
Abban az esetben, ha ajánlatkérő a felhívásban (dokumentációban) meghatározza, hogy milyen körben jelent számára előnyt a korszerűbb anyagok, technológiák alkalmazása, továbbá az az ajánlattevők számára is egyértelművé teszi, hogyan készítsék el ajánlatukat úgy, hogy a szerződés elnyerésének esélyével vegyenek részt az eljárásban és megkönnyíti ajánlatkérő feladatát az értékelés során, valamint - nem elhanyagolhatóan - csökkentheti a későbbi vitákat és a jogorvoslati eljárások számát ajánlatkérő eljárásával szemben.
A Kbt. szabályozása szerint az értékelés során a tartalmi elemek összehasonlításának gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi adatokon kell alapulniuk. A mennyiségi és minőségi adatokban lévő különbségek aránya határozza meg éppen a rész-, vagy alszempont értékelése során a vizsgált tartalmi elemekre adott értékelési pontok különbözőségét, arányát.
Ajánlatkérő az eljárás során részben hivatkozott arra, hogy az értékelés során már pontosan tudni fogja az értékelést végző szakértő bizottság, hogy a beérkező ajánlatokban megadott egyes műszaki, minőségi tartalmak milyen előnyt jelentenek számára. Ezen adatokon alapuló döntésük részletes indokait a Kbt. szabályai szerint ugyanis kötelesek is megadni az összegzésben is, nem elegendő csak annak közlése, hogy bizonyos ajánlattevő által ajánlott anyagok korszerűbbek számára, az alkalmazott technológia korszerű, illetve speciális.
A Döntőbizottság megítélése szerint a közbeszerzési eljárások speciális jellege - a törvényben meghatározott eljárási szabályok, így a Kbt. 34. § (4) bekezdésében meghatározott követelmények is, a nyilvánosság, verseny tisztasága, esélyegyenlőség alapelvei - megkövetelik, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás közzétételét megelőző előkészítő szakaszban és nem az ajánlattételi szakaszban, illetve az értékelés a szakaszában határozzák meg szempontjaikat.
Jelen esetben ajánlatkérő a felhívásban lehetővé tette a többváltozatú ajánlat tételét is, ezen túl a minőséget (műszaki tartalmat) értékelési részszempontként határozta meg. Az esetenként egymástól eltérő műszaki jellemzőkkel leírható megoldások (akár anyagfelhasználás, akár technológia) vizsgálatát ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindítását megelőző tervezési munka során kell elvégeznie, ajánlatkérőnek döntenie kell arról előre, hogy milyen megoldások teljesítését kívánja (figyelemmel itt a rendelkezésre álló fedezet mértékére is, hiszen ezen objektív szempont behatárolja ajánlatkérő lehetőségét és mozgásterét, és ezzel egyben az ajánlattevőkét is). Ajánlattevőknek ugyanis a felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi követelmények alapján kell megtenni az ajánlatukat a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint.
Jelen esetben ajánlatkérő is adott ki műszaki tartalmat, amely előadása szerint a minimumelvárásokat tartalmazta, ettől várt el kedvezőbb ajánlatokat, azonban ezen minimumelvárásokon túl - tekintve, hogy értékelési részszempontként került megadásra a minőség - ajánlatkérőnek azon elvárásait is meg kellett volna részletesen, egyértelműen határoznia, hogy mit tekint és milyen körben számára kedvező minőségi megajánlásnak, és e körben hogy kívánja összehasonlítani az ajánlatokat. Így az sem állapítható meg, hogy az értékelésre e körben az egyes alszempontok esetén milyen szempontok alapján kerül majd sor, ezáltal a felhívás nem elégíti ki azon törvényi elvárást, hogy az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy arra az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
Ajánlattevő a jelen jogorvoslati eljárásban vizsgált közbeszerzési eljárásban a fent részletezettek szerint nem felelt meg a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában megfogalmazott követelményeknek, nem ismerhetőek meg, hogy a meghatározott alszempontok esetében melyek a gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezők amin alapulnak, illetve, hogy azok a szerződés mely feltételeivel, milyen kapcsolatban állnak (a szerződéssel teljesítendő feladat összetettségére is tekintettel.)
Ajánlatkérő a felhívás 13. b) pontjában az első értékelési részszempont 4. alszempontjaként a környezetvédelmi szempontok érvényesülését kívánta értékelni. Ezen szempont értékelésére ajánlatkérőnek a 35. § (1) bekezdésében előírtak alapján, az ott meghatározottak szerint van lehetősége.
A Kbt. 35. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
"Az ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása részszempontjainak és azok súlyszámainak meghatározása körében vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok választásánál - az előnyben részesítés elveit, illetőleg mértékét egyértelműen meghatározva -, az esélyegyenlőség követelményére is tekintettel az 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak fenntartása mellett további előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti
a) az országos, a regionális, illetve - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével összhangban - a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítését, beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését, vagy
b) az elmaradott térség (térségek) fejlesztését, vagy
c) a környezet védelmét - így különösen a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltak megvalósítását - vagy
d) a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelését.
A fent hivatkozott jogszabályhely egyértelműen megfogalmazza, hogy a környezetvédelmi szempont figyelembevételének és annak értékelési részszempontként történő meghatározásának feltétele, hogy ajánlatkérő meghatározza már a felhívásban előre, hogy milyen módon jelenti az ajánlat kedvezőségét, előnyösségét az olyan megajánlás, amely védi a környezetet.
Ajánlatkérő a felhívásban a fenti követelményeknek nem tett eleget, nem határozta meg az előnyben részesítés elveit, ezzel megsértette a Kbt. 35. § (1) bekezdést.
Tekintettel a fent leírtakra, a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft, természetes személyek tekintetében 100 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg. A bírság összegének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe véve alapvetően arra volt tekintettel a Döntőbizottság, hogy az alkalmazott jogkövetkezménnyel a megállapított jogsértés kiküszöbölésére ajánlatkérő részéről sor kerülhet. A felhívás jogsértő pontjának és az eljárás során hozott további döntései megsemmisítésével az elkövetett jogsértés kiküszöbölhetővé válik azáltal, hogy a jogsértőnek minősített ajánlati felhívás szabályszerű módosítása mellett folytatja az eljárást, illetve megfelelő tartalmú felhívás közzétételével új eljárást folytathat le.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában megfogalmazottak szerint a Döntőbizottság köteles bírságot alkalmazni a jogsértésért felelős személlyel szemben is, jelen esetben a becsatolt iratok között fellelhető ajánlatkérő által elkészített közbeszerzési szabályzat 6. sz. melléklete II. e) pontja alapján az ajánlati felhívás elkészítése - a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján a felelősség is - a jogi képviselőt terheli, azaz dr. Pusztai Attila ügyvédet, így vele szemben is a törvényi minimumnak megfelelő mértékű bírságot szabott ki a Döntőbizottság, figyelemmel volt e körben is, hogy a jogsértés reparálható.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. augusztus 28.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó s. k.,
közbeszerzési biztos
