KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8602)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D. 413/9/2002.
Tárgy: a MODINVEST Kft. jogorvoslati kérelme a Határőrség Országos Parancsnokság Ellátási és Fenntartási Főosztály közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Jágity Zsuzsanna (6400 Kiskunhalas, Kossuth L. u. 9. ) által képviselt MODINVEST Építőipari, Beruházó és Kereskedelmi Kft. (Kiskunhalas, Kéve u. 39., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Határőrség Országos Parancsnokság Ellátási és Fenntartási Főosztály (1021 Budapest, Labanc u. 57., nevében eljár: BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt. Építési-Beruházási Igazgatóság 1124 Budapest, Németvölgyi út 41., a továbbiakban: ajánlatkérő) "meglevő 3. és 7. sz. épület teljes körű belső átalakítása 543 és 553 m2 hasznos alapterületen, meglévő konyhablokk teljes körű belső átalakítása 1083 m2 hasznos alapterületen" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés d) és a 34. § (4) bekezdés d) pontjára tekintettel az 55. § (6) bekezdését és mindezekre tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárását lezáró döntését megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint, továbbá a jogsértésért felelős személlyel, Tóth László ezredessel szemben 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, valamint a jogsértésért felelős Tóth László ezredest, hogy a velük szemben kiszabott bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessék meg a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. április 3-án, a Közbeszerzési Értesítő 14. számában részvételi felhívást tett közzé a rendelkező részben megjelölt tárgyban hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lefolytatására.
A részvételi felhívás 9. b) pontjában többek közt meghatározta azt, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlan az a jelentkező, akinek az 1999., 2000. években a gazdálkodása veszteséges volt. A részvételi határidőig 2002. április 29-ig 7 db jelentkezés érkezett. Jelentkezést nyújtott be: kérelmező, BAYER CENTER Kft., MASZER RT, Gesztelyi Kft., KOVÉPSZER Kft., Cseh és Társa Kft. és MERKBAU Kft.
A részvételi szakaszban ajánlatkérő az összes jelentkezőt alkalmasnak minősítette a szerződés teljesítésére, és 2002. május 8-án hívta fel őket ajánlattételre.
Az ajánlati felhívás 11. a) és b) pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolása már a részvételi jelentkezés során megtörtént.
Ajánlatkérő a felhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja szerint fogja értékelni az ajánlatokat, és ehhez megadta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát, valamint az adható pontértékek alsó és felső határát.
részszempontok súlyszám pontszám
- vállalkozási díj 7 1-100
- garanciális kötelezettségen túl vállalt garanciális időtartam 2 1-100
- árképzés (rezsióradíjak) 1 1-100
Az értékelés módszerére meghatározta, hogy a legkedvezőbb érték 100, a többi pedig arányosan kevesebb pontot kap.
Ajánlati dokumentációt is készített ajánlatkérő az ajánlati feltételekről.
Helyszíni konzultációra 2002. június 3-án került sor. Az ajánlattételi szakaszban az írásban feltett kérdéseket ajánlatkérő szabályosan megválaszolta.
Ajánlattételi határidőre, 2002. június 25-ig 5 ajánlat érkezett. Ajánlatot tett: a kérelmező, a MASZER Rt., a KOVÉPSZER Kft., a Cseh és Társa Kft. és a MERKBAU Kft. A bontás után a Cseh és Társa Kft. ajánlatától elállt.
2002. július 1-jén került sor a tárgyalásra mind a 4 ajánlattevővel négy fordulóban, ennek során az ajánlattevők az ajánlati árukat és a vállalt garanciális időt és kérelmező még a rezsióradíjat is módosította (csökkentette).
Ajánlatok értékelése 2002. július 5-én történt meg.
Eredményhirdetésre 2002. július 10-én került sor, melyen a KOVÉPSZER Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek, a MERKBAU Kft. ajánlatát pedig másodiknak. Kérelmező az eredményhirdetésen nem vett részt.
Az Összegzés az eljárásról iratot ajánlatkérő elkészítette, és azt megküldte valamennyi ajánlattevő részére.
A nyertes 2002. július 15-én írásban bejelentette, hogy a szerződéskötés lehetőségéről lemond. Emiatt ajánlatkérő levélben megkereste a második helyezettet, a MERKBAU Kft.-t, hogy nyilatkozzon arról, hogy az általa kezdeményezett jogorvoslati eljárást akarja folytatni, vagy szerződést kötnek a munka elvégzésére. Ezután vonta vissza a Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelmét a MERKBAU Kft.
Kérelmező 2002. július 18-án terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét.
A jogorvoslati kérelmében kifogásolja ajánlatkérő eljárását, kérte, hogy a Döntőbizottság az eljárást lezáró döntést semmisítse meg, állapítsa meg, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő nem alkalmas a részvételre, továbbá ajánlatkérő nem a kiírásnak és a Kbt. szabályainak megfelelően értékelte az ajánlatokat, így nem megfelelő a kihirdetett sorrend.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1), (2), az 55. § (6) és az 59. § (1) bekezdéseit. Kérte a szerződéskötés megtiltásának elrendelését.
Ajánlatkérő az eljárásban keletkezett iratokat megküldte, és észrevételében előadta azokat a körülményeket, amelyek a nyertes ajánlattevő visszalépéséhez vezettek.
A továbbiakban az értékelése magyarázataként előadta, hogy a vállalkozási díj elsődleges és kiemelt szerepe, hangsúlya csökkenésének elkerülése érdekében a sávos arányosítás módszerét alkalmazta, melyet az ajánlati felhívásban meghatározott, és az "Összegzés"-ben részletesen is megmagyarázott az alábbiak szerint:
- Az ajánlati ár esetében a legalacsonyabb ár elosztásra került az aktuális ajánlati árral, és megszorozva százzal. Az ilyen módon kalkulált pontszámok esetében a legalacsonyabb ajánlati ár esetében 100 pontot, a legdrágább ajánlati ár 97 pontot kapott.
- A második két részszempont értékelése során - annak érdekében, hogy az ajánlatkérő által elsődlegesnek tekintett vállalási ár súlyozása ne sérüljön, tehát továbbra is a vállalási ár maradjon döntő értékelési szempont - az adott pontszámok az ajánlati árak által kialakított sávban, tehát a legalacsonyabb és a legmagasabb árra adott 100 és 97 pont között kerültek megállapításra.
- A garanciális időtartam számítása során a legkedvezőbb tétel megkapja a vállalási árak pontszámainak különbözetét, azaz 3 pontot, a többi pedig a 3/75 = 0,04 arányos többszörösét. Így a részszempont szerint a pályázó pontszáma a 97 és a kalkulált részpontszám összege.
- Az árképzés esetében az értékelés a fent ismertetett számítás szerint történt, az árak által kialakított 3 pontnyi sávban: a legkedvezőbb ajánlattevő megkapta a 100 pontot, a többi esetben a 3 pontot elosztva a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb tétel közötti különbözettel megadta az egy pontra eső értéket. A részpontszám számítása úgy történt, hogy 100-ból levonásba került a legalacsonyabb óradíjhoz viszonyított különbség és az egység szorzata. Az így kapott részszempontok átlagolásra kerültek.
A fentiek alapján ajánlatkérő szerint belátható, hogy ez a sávos arányosítás a vállalkozási díj részszempont súlyának megtartását jobban szolgálja, mint az egyszerű arányosítás. Az értékelés végeredményén a sáv 1-100 pontig való kiszélesítése sem változtatna.
Kérelmező a 2002. augusztus 7-én megtartott tárgyaláson, mivel a KOVÉPSZER Rt. a szerződéskötéstől visszalépett, a nyertesre vonatkozó jogorvoslati kérelmi elemét visszavonta.
Ajánlatkérő a tárgyaláson - az észrevételében foglaltakkal egybehangzóan - előadta, hogy a vállalkozási díj elsődlegességének dominanciája érdekében a további részszempontok értékelésénél is a vállalkozási díjnál kiosztott pontszámot alapul véve, abból kiindulva határozta meg a további részszempontoknál adható pontszámot.
A Döntőbizottság kérdésére, miszerint ezt a számítási módszert az ajánlattevők ismerték-e, ajánlatkérő azt nyilatkozta, hogy ezt nem ismerték.
A Döntőbizottság a tárgyaláson kihirdette a D.413/7/2002. sz. határozatát, amellyel a Kbt. 82. § (1) bekezdése alapján a szerződéskötést megtiltotta, tekintettel arra, hogy a Kbt. szabályai megsértésének veszélye fennáll.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, valamint a szóbeli nyilatkozatok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja előírja azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontja szerint a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő megfelelően végezte-e el az ajánlatok értékelését.
1. részszempont vállalkozási díj súlyszám 7
KOVÉPSZER 179 000 000 100 pont
MERKBAU 179 550 715 100 pont
MODINVEST 185 000 000 97 pont (96,75 pont)
Az értékelésnél az ajánlati árak arányában határozta meg a pontszámokat, ez megfelel a felhívásban megadott módszernek.
2. részszempont - a kötelező garanciális időn túl ajánlott garancia időtartama súlyszám 2
Az összegzés szerint: vállalás értékelés
KOVÉPSZER 72 hó 100 pont
MERKBAU 60 hó 99 pont
MODINVEST 75 hó 100 pont
A Döntőbizottság ajánlatkérő értékelését nem tartja elfogadhatónak, mert ajánlatkérő - általa is elismerten - ezen részszempontnál az ajánlatokban vállalt tényleges garanciális időket vette figyelembe az értékelés során annak ellenére, hogy a felhívásban azt határozta meg, hogy a kötelező garanciális időn túl ajánlott garancia időtartamát fogja értékelni. Tekintettel arra, hogy a kötelező garancia időtartama 12 hó, ezért az összehasonlítandó tartalmi elemekből mindhárom ajánlat esetében 12 hóval csökkenteni kellett volna az értékelni kívánt vállalásokat. Ez a csökkentés pedig kihatással van az ajánlattevők által tett többletgarancia-vállalások arányára, és ennek megfelelően ezen részszempontra adható értékelési pontszámok arányos meghatározására.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon érvelését, hogy a garanciavállalásokat is csak abban a ponttartományban - 100 és 97 között - értékelte, ami az ajánlati árak értékelésénél adódott, mert ezáltal a második részszempont értékelésébe az ajánlati ár értékelését is belevonta, noha azt a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontja kifejezetten tiltja, másrészt pedig ezáltal az értékelése nem felel meg az általa a felhívásban meghatározott ponthatároknak, továbbá az ajánlat tartalmi elemei különbségének megfelelő arányosítás módszerének. Az ajánlatkérő által e részszempont tekintetében adott értékelési pontszámok aránya egyáltalán nem tükrözi arányosan az ajánlatokban tett többletgarancia-vállalások különbözőségét. (A 25%-kal nagyobb vállalás csak 1 ponttal kapott magasabb értékelési pontot.) Ez pedig nem felel meg a felhívásban a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerinti meghatározott értékelési módszernek.
A Döntőbizottság szerint ennél a részszempontnál ajánlatkérő nem a kiírásnak megfelelően végezte el az értékelést, ezért sérült a Kbt. 55. § (6) bekezdése.
3. részszempont - árképzés (rezsi óradíj) súlyszám 1
Ajánlatkérő értékelése:
MASZER Rt.
- rezsióradíj 950
- összfedezet 0
- pontrezsi 97
- pontfedezet 100
- összpont 99
MODINVEST Kft.
- rezsióradíj 900
- összfedezet 0
- pontrezsi 100
- pontfedezet 100
- összpont 100
MERKBAU Kft.
- rezsióradíj 900
- összfedezet 0
- pontrezsi 17
- pontfedezet 100
- összpont 100
KOVÉPSZER Kft.
- rezsióradíj 900
- összfedezet 0
- pontrezsi 100
- pontfedezet 100
- összpont 100
Az összegzés szerint az árképzés számításánál az egyes részszempontok esetében a legkedvezőbb ajánlat megkapta a 100 pontot. Az árak által kialakított 3 pontos sávot felosztva a legkedvezőtlenebb és a legkedvezőbb tétel közötti különbözettel megadta az egy pontra eső értéket. A részpontszámot úgy kaptuk meg, hogy 100-ból levonásba kerül a legalacsonyabb óradíjhoz viszonyított különbség és az egység szorzata. Az így kapott részpontszámok átlagolásra kerültek.
Ajánlatkérő a felhívásban a rezsióradíj értékelését határozta meg. Ezzel szemben az értékelésnél ajánlatkérő a rezsióradíjon felül az összfedezetet is bevonta az értékelésbe annak ellenére, hogy ezt a tartalmi elemet - mint alszempontot - a felhívásbán nem jelölte meg. Továbbá a vizsgált rezsióradíjakat értékelő pontozást is hasonlóan a garancia értékeléséhez csak az ajánlati ár értékelésénél adódó 100 és 97 ponthatár közt végezte el. Ez pedig ennél a részszempontnál is azt eredményezte, hogy az adott értékelési pontszámok aránya nem tükrözi arányosan a rezsióradíjakban levő különbségeket.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem az általa előre meghatározott módszer szerint végezte el az ajánlatok értékelését és nem az annak megfelelő tartalmi elemeket hasonlította össze, ezért a nyertes kiválasztása sem a Kbt. szabályai szerint történt. A Kbt. 55. § (6) bekezdés sérelme a nyertes kiválasztására is hatással volt, így sérült a Kbt. 59. § (1) bekezdése is, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés az ajánlatkérő által végzett értékeléssel valósult meg, mely jogsérelem az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által reparálható. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során az eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsított. Így elegendő súlyú az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírság - ajánlatkérővel, mint szervezettel szemben egymillió forint, továbbá a jogsértésért felelős személlyel szemben egyszázezer forint kiszabása.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. § (8) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint ha a bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajtásának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. augusztus 26.
Dr. Szaller Ottó s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
