KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8603)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D. 464/10/2002.
Tárgy: a Bau-System Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme a HÓDSTRAND Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Ercsényi Gábor ügyvéd (1133 Budapest, Tisza u. 5.) által képviselt Bau-System Kft. (6000 Kecskemét, Munkácsy u. 19., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a HÓDSTRAND Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zs. u. 70., nevében és képviseletében eljár: ISTER Mérnökiroda Kft., 1118 Budapest, Ménesi út 39., a továbbiakban: ajánlatkérő) "fedett uszoda és kiszolgáló létesítményei összesen mintegy 4000 m2 beépített területtel, továbbá közműcsatlakozások meglévő közművekre" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. február 27-én részvételi felhívást jelentetett meg előminősítéses eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Közbeszerzési Értesítő 2002. február 27-i számában.
A jelentkezési határidőre 5 db részvételi jelentkezés érkezett, melyből 4 jelentkezést ajánlatkérő érvényesnek és alkalmasnak minősített, részükre az ajánlati felhívást 2002. május 14-én megküldte.
Ajánlatkérő ajánlattételi útmutatót is készített, melynek 2.2 pontjában lehetővé tette, hogy "az építési engedélyben és a tendertervben rögzített megoldás helyett egy alternatív ajánlat is adható. Az alternatív ajánlathoz csatolni kell olyan mélységben kidolgozott műszaki leírást, ismertetést, beárazott költségvetést, mely lehetővé teszi a javasolt megoldás megítélését. Csatolni kell a látványterveket, szintenkénti helyszínrajzokat, homlokzati rajzokat és metszeteket a szükséges mértékben."
2002. június 12-én helyszíni konzultáció volt, amelyről hét oldalon "Ajánlattételi útmutató 1. sz. kiegészítése" címmel dokumentum készült és került megküldésre ajánlattevőknek. Ennek 5. pontja szerint az alternatív ajánlat tervezője szabadon választható.
Az ajánlattételi határidőre 2002. július 22-re három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: a KÉSZ Kft., a KEVIÉP Kft. és a kérelmező. Mindhárman alap és alternatív ajánlatot is benyújtottak.
Ajánlatkérő megbízottja az ISTER Mérnökiroda Kft. értékelte az ajánlatokat és a KÉSZ Kft., valamint kérelmező alapajánlatát az útmutató 8. pontjában magadott legmagasabb nettó árra tekintettel javasolta érvénytelennek nyilvánítani, mivel magasabb volt a vállalási összegük, mint a rendelkezésre álló keret. A megbízott ezután elvégezte az ajánlatok összehasonlítását a megadott részszempontok alapján, és nyertesnek a KEVIÉP Kft. alternatív ajánlatát, második helyezettnek a KÉSZ Kft. alternatív ajánlatát javasolta.
Ajánlatkérő taggyűlése a javaslatnak megfelelően a KEVIÉP Kft. alternatív ajánlatának nyertességéről döntött, másodiknak a KÉSZ Kft. ajánlatát jelölte meg.
A 2002. július 31-i eredményhirdetésen a döntésnek megfelelően nyertesnek a KEVIÉP Kft. alternatív ajánlatát, második helyezettnek a KÉSZ Kft. alternatív ajánlatát hirdették ki, egyben ismertették a már elkészített összegzés adatait. Az eredményhirdetésen, a jelenléti ív szerint, jelen volt kérelmező képviseletében Győri István ügyvezető igazgató.
Ajánlatkérő az eredményhirdetés jegyzőkönyvét, valamint az Összegzés az eljárásról iratot 2002. augusztus 9-én faxon megküldte ajánlattevőknek, így kérelmezőnek is.
Kérelmező 2002. augusztus 7-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. Álláspontja szerint ajánlattevő olyan alternatív ajánlatot hirdetett nyertesnek, amely eltér a felhívásban és a dokumentációban megfogalmazott követelményektől, mivel a tendertervben megfogalmazottaktól olyan mértékig eltér, hogy az új építési engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé. Álláspontja szerint az ajánlatokat a meglévő építési engedély alapját képező tendertervek alapján kellett elkészíteni. Az általa benyújtott alternatív ajánlat csak a tenderterv jelentéktelen változtatásokkal történő megvalósítását vállalta. A 2002. augusztus 29-én megtartott tárgyaláson kérelmező kifogásolta azt, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításakor még nem rendelkezett jogerős építési engedéllyel.
Sérelmezte továbbá, hogy nem kapta meg öt munkanapon belül az eredményhirdetési jegyzőkönyvet.
Ajánlatkérő nevében a lebonyolító ISTER Mérnökiroda Kft. tett észrevételt, melyben kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását tekintettel arra, hogy a dokumentáció 2.2 pontjában lehetőséget biztosított ajánlatkérő a tendertervtől eltérő alternatív ajánlat benyújtására is. Megjegyzi, hogy kérelmező alternatív ajánlata is megköveteli az új építési engedély beszerzését.
Egyben nyilatkozott arról is, hogy ajánlatkérő nyertes pályázóval a szerződést már megkötötte.
Egyéb érdekelt KEVIÉP Kft. észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, álláspontja szerint az ajánlattételi útmutató 2.2 pontja lehetővé tette az alternatív ajánlat tételét.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett - rendelkezésre álló - dokumentumok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Döntőbizottság először a nyertes alternatív ajánlatának érvényességére irányuló jogorvoslati kérelmi részt vizsgálta meg.
Kérelmező sérelmezte, hogy nyertes a kiírt feltételekhez nem igazodó, a tendertervtől eltérő, építési engedéllyel nem rendelkező ajánlatával nyerte el a pályázatot.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati útmutató 2.2 pontja lehetővé tette, hogy az építési engedélyben és a tendertervben rögzített megoldás helyett egy alternatív ajánlatot is adhatnak az ajánlattevők. Az ajánlati útmutató 1. sz. kiegészítésének 5. pontja pedig ehhez kapcsolódóan megengedte azt is, hogy az alternatív ajánlat tervezőjét szabadon választhatják meg ajánlattevők.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az útmutató 2.2 pontja és az 1. sz. kiegészítő 5. pontja szerint ajánlatkérő megengedte alternatív ajánlat tételét úgy is, hogy nem kellett alapul venni az építési engedélyezés alapját képező tendertervet, illetve annak készítőjét, hiszen az alternatív ajánlat tervezője szabadon választható volt. Ebből következően az az ajánlattevő, aki a tendertervtől eltérő alternatív ajánlatot adott be és szabadon választott az alternatív ajánlatához tervezőt, nem tért el az ajánlati felhívástól, illetve a dokumentációtól. Mindegyik alternatív ajánlatot tevő, így kérelmező is tudatában volt annak, hogy alternatív ajánlatára az építési engedélyezési eljárást le kell folytatnia nyertessége esetén.
Az alternatív ajánlat tekintetében ajánlatkérő nem is írta elő az építési engedély meglétének kötelezettségét.
A fentiekre tekintettel téves kérelmező azon álláspontja, hogy az alternatív ajánlatokat is csak a meglévő építési engedély alapját képező tendertervek alapján lehetett elkészíteniük az ajánlattevőknek.
A Döntőbizottság szerint ajánlatkérő döntése, mely a nyertes ajánlattevő alternatív ajánlatát nem minősítette érvénytelennek, jogszerű volt, és erre tekintettel kérelmező erre irányuló jogorvoslati kérelmét megalapozatlanság miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A Döntőbizottság ezt követően az építési engedély hiányára vonatkozó jogorvoslati elemet vizsgálta meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2002. július 12-én megtartott konzultáción az ajánlattevők kérték a hiányzó építési engedély pótlását.
Ajánlattevő erre adott válaszában elismerte, hogy az építési engedélyezési eljárás még folyamatban van, erre tekintettel kellett az ajánlattételi határidőt is három héttel meghosszabbítani.
A konzultáción felvett jelenléti ív alapján megállapítható, hogy Simon Attila kérelmező képviseletében a konzultáción részt vett, tehát az ott elhangzottakról, így az építési engedély hiányáról is tudomást szerzett kérelmező.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint, ha a bizottság megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező az építési engedély hiányáról 2002. június 12-én már tudomást szerzett, viszont a jogorvoslati kérelmét e vonatkozásban csak 2002. augusztus 29-én megtartott tárgyaláson terjesztette elő, a 15 napos jogvesztő határidőn túl.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a kérelmező jogorvoslati kérelmének ezen részét érdemben nem vizsgálta és a Kbt. 79. § {7) bekezdése és 80. § (4) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelmet, mint elkésettet, elutasította.
A Döntőbizottság a vizsgálat tárgyává tette a kérelmezőnek a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértésére irányuló jogorvoslati kérelmét.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az összegzést 2002. július 31-i keltezéssel elkészítette. Az ugyanezen a napon megtartott eredményhirdetésen ismertette az eljárás végeredményét, azaz azt, hogy a nyertes ajánlattevő az alternatív ajánlatával lett nyertes, valamint kihirdette nyilvánosan az összegzés adatait az ajánlattevőknek.
A jelenléti ív alapján megállapítható, hogy a kérelmező ügyvezető igazgatója Győri István az eredményhirdetésen részt vett. Az ott elhangzottak alapján tudomást szerzett a közbeszerzési eljárás végeredményéről, és az összegzés adatairól. Ettől a naptól kezdődően az eljárást lezáró döntés tekintetében, amennyiben azt sérelmesnek tartotta, megnyílt előtte a jogorvoslati eljárás lehetősége. Kérelmező ezzel a lehetőséggel élt is, hiszen jogorvoslati kérelmét augusztus 7-én beadta, és a Döntőbizottság az eljárását megindította, amelynek alapján a kérelmező által vélelmezett jogsértés kivizsgálása megkezdődött. Az eredményhirdetésen kérelmező birtokába jutott minden olyan információ, melyet a részére megküldött összegzés is tartalmazott, tehát a késedelem nem okozhatott számára jogsérelmet. Erre tekintettel kérelmező jogos érdekének érvényesítése körében annak ellenére sem érte sérelem, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetési jegyzőkönyvet a 7. munkanapon augusztus 9-én küldte meg részére. Ez a késedelem a közbeszerzési eljárás szereplőinek jogsérelmet nem okozott, a közbeszerzési eljárás végeredményére, valamint az ajánlattevők esélyegyenlőségre, a verseny tisztaságára és nyilvánosságára kihatással nem volt.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján mint alaptalant elutasította.
Döntőbizottság a költségekről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 13.
Dr. Szaller Ottó s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
