KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8707)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.519/6/2002.
Tárgy: a V+K Víz- és Környezetgazdálkodási Mérnökszolgálati Kft. jogorvoslati kérelme Dombóvár Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a V+K Víz- és Környezetgazdálkodási Mérnökszolgálati Kft. (9022 Győr, Czuczor Gergely u. 13., képviseli: dr. Árva Katalin ügyvéd, 1062 Budapest, Andrássy út 113., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Dombóvár Város Önkormányzata (7200 Dombóvár, Szent István tér 1., képviseli: dr. Pap Tamás ügyvéd, 7200 Dombóvár, Bezerédj u. 22., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Dombóvár kistérség térségi szennyvíz-elhelyezési programjának és további, a beruházást előkészítő tervezés, az elvi vízjogi engedélyezési tervek elkészítése, engedélyezési tervek, a környezeti hatásvizsgálat és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen terjesztett elő, elutasítja.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállását állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. május 8-i 19. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő felhívása 11. a) pontjában a műszaki alkalmassága igazolására kérte az 1. és 3. francia bekezdésben:
- az előző 3 év jelentősebb konzulensi feladatainak ismertetését (időpont, összeg), minimum 3 hasonló természetű szennyvíztisztítási, tervezési és tanácsadói munka megvalósítását, mely közül legalább 1 ISPA projekt legyen (a megbízó megnevezését és telefonszámát kérjük megadni),
- az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszerének meglétéről - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító igazolását.
Ajánlatkérő a felhívása 11. b) pontjában - többek között - az alábbi alkalmatlansági szempontokat határozta meg az ajánlattevők felé:
- ha nem tud referenciaként megnevezni az elmúlt 3 év figyelembevételével 3 szennyvíztisztítási projektet, melyben a konzulensi és tervezési munkákat ő végezte el,
- ha az általa megjelölt referenciák ellenőrzése során elmarasztaló visszajelzés érkezik,
- ha nem rendelkezik minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi igazolásával.
Ajánlatkérő a részajánlat, illetve a többváltozatú ajánlat benyújtásának a lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő felhívása 13. pontjában rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont alapján értékeli, meghatározta az értékelési részszempontokat, súlyszámokat, a ponthatárokat és az értékelés módszerét.
Az ajánlati felhívás 16. pontjának 5. francia bekezdésében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatokat "cégszerűen aláírva, két példányban (egy eredeti, egy másolat)" kell benyújtani.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjának 3. francia bekezdésében rendelkezett arról, hogy a hiánypótlásra a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint lehetőséget biztosít, míg a 6. francia bekezdésben közölte, hogy az eljárás nyertesének visszalépése esetén az őt követő második legkedvezőbb ajánlattevővel köti meg a szerződést, amennyiben őt az eredményhirdetéskor megnevezte.
Ajánlatkérő a felhívását a Közbeszerzési Értesítő 2002. június 19-i számában részben módosította.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. július 30-ra ajánlatot nyújtott be: a Benkó Bt., a K+K Kft., a Keviterv Kft. és a kérelmező.
A kérelmező ajánlata 33. oldalán a Det Norske Veritas Magyarország Kft. által az alábbi tartalommal kiállított igazolást csatolta: "a Víz- és Környezetgazdálkodási Mérnökszolgálati Kft. minőségirányítási rendszerauditja ISO 9001:2000 szabvány szerint 2002. április 26-án sikeresen lefolytatódott. A tanúsítvány kiadása folyamatban van."
Az eljárás során hiánypótlásra, felvilágosítás kérésére nem került sor. Az ajánlatkérő 2002. augusztus 5-én írásban a kérelmezőtől és a Keviterv Kft.-től magyarázatot kért a Kbt. 57. §-ra hivatkozással az ajánlati ár rendkívül alacsony összegéről. Mindkét felhívott írásban nyilatkozott.
Ajánlatkérő 2002. augusztus 27-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését, mely szerint az eljárás nyertese a Keviterv Kft. lett, az őt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek pedig a K+K Kft.-t választották. A kérelmezőt az alábbi indokok alapján alkalmatlanná nyilvánították:
"Az ajánlati felhívás 11. b) pontjának negyedik és második francia bekezdése alapján alkalmatlannak minősítve, mivel a pályázat időpontjában nem rendelkezett bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerrel, továbbá a referenciák között nem volt legalább egy - a 11. a) pontban műszaki alkalmasság igazolására kért - ISPA projekt."
A kérelmező 2002. szeptember 2-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Ebben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Álláspontja szerint ajánlatkérő nem megalapozottan nyilvánította alkalmatlannak.
A referenciával kapcsolatos alkalmatlansági szempontnál nem tüntette fel az ISPA projekt követelményét, így erre nem alapíthatta volna döntését. Tárgyaláson tett nyilatkozatában azt elismerte, hogy ajánlatában a referenciák bemutatása során valóban nem tüntetett fel az ajánlatkérő előírásainak megfelelő ISPA projektet, azonban ettől még a szerződés teljesítésére alkalmas, mert egyik szakembere nemzetközileg elismert ISPA szakértő. E körben a tárgyaláson hivatkozott arra is, hogy a többi ajánlattevő ajánlata pedig amiatt érvénytelen, hogy ajánlatukba nem eredeti tanúsítványt csatoltak, minőségbiztosítási rendszerük meglétéről pedig ajánlatkérő előírta, hogy az egyik ajánlati példánynak eredetinek kell lenni.
Megítélése szerint az általa becsatolt igazolás minőségbiztosítási rendszerével kapcsolatban megfelel az ajánlatkérő követelményének, ugyanis ajánlatkérő a tanúsító általi igazolást kért. Az auditot végző cég állította ki az igazolást, így minőségbiztosítási rendszerrel már rendelkezik. Előadta, hogy az erre vonatkozó tanúsítványt Németországban állítják ki, és az auditot végző cégen kívül szükséges az ottani irodavezető aláírása is. Becsatolt igazolásában ugyan nem került feltüntetésre, hogy milyen tevékenységi körre vonatkozik az audit, de ajánlatkérőnek - ha ezt hiányosnak ítélte - kötelessége lett volna hiánypótlás keretében tisztázni. Bejelentette, hogy az auditja mérnöki tevékenységre, tanácsadásra vonatkozik.
Jogorvoslati kérelmében kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozó magyarázatkérése során a többi ajánlattevőt írásban nem értesítette. Álláspontja szerint ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (1) bekezdését, mert ezt minden felvilágosítás kérésére alkalmazni kell.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Írásbeli és a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatában rámutatott arra, hogy ajánlatkérő a minőségbiztosítási rendszer meglétének igazolását kérte, és erre már csak a kiállított tanúsítvány alkalmas.
A kérelmező ajánlata referencialistájában nem tüntetett fel ISPA projektet, ez tartalmi szempontból alkalmatlanságot jelent, de lehetséges, hogy jogi szempontból e körben helyesebb lett volna érvénytelenség feltüntetése.
Előadta, hogy a Kbt. 57. § (2) bekezdése a kirívóan alacsony ellenszolgáltatással kapcsolatos magyarázatkérés esetén csak az írásbeliség követelményét támasztja, és nem írja elő a többi ajánlattevő egyidejű értesítési kötelezettségét. A kérelmezőnek a tárgyaláson előterjesztett a többi ajánlat érvénytelenségének megállapítását kérő jogorvoslati kérelem módosításával kapcsolatban előadta, hogy az eredeti ajánlati példány benyújtási kötelezettség nem jelenti annak előírását, hogy az abban levő igazolásoknak eredetinek kell lenniük.
Bejelentette, hogy a nyertes ajánlattevő 2002. szeptember 2-án írásban közölte, hogy - más megrendelések miatt - a szerződéskötéstől visszalép és erre tekintettel 2002. szeptember 6-án a második legkedvezőbb ajánlatot tevő K+K Kft.-vel kötötték meg az eljárást lezáró szerződést.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megalapozottan nyilvánította alkalmatlannak a kérelmezőt minőségbiztosítási rendszerének hiánya miatt.
A Kbt. 43. § (3) bekezdése értelmében az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére vonatkozó pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról.
A Döntőbizottság a megalapozott döntés érdekében összevetette ajánlatkérő felhívásának a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos előírásait.
A felhívás 11. a) pont 3. francia bekezdésében ajánlatkérő úgy fogalmazott, hogy a minőségbiztosítási rendszer meglétének igazolását kéri a tanúsító által.
A 11. b) pont utolsó francia bekezdésében ajánlatkérő szintén a minőségbiztosítási rendszer igazolását kérte a tanúsító által. E két rendelkezés összevetéséből a Döntőbizottság megítélése szerint az a következtetés vonható le, hogy ajánlatkérő elvárása a minőségbiztosítási rendszer meglétére vonatkozott. Az ajánlatkérő ezen igénye teljesen természetes, és bevett előírás a felhívásokban, hogy az egyes ajánlattevők akkor minősüljenek alkalmasnak, ha rendelkeznek minőségbiztosítási rendszerrel. Hasonlóan fogalmaz ezzel kapcsolatban a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja. Ennek igazolását kérte ajánlatkérő. Ezt fogalmazta meg úgy, hogy "tanúsító általi igazolása".
A Döntőbizottság e megfogalmazás értelmezésére nem fogadta el a kérelmező álláspontját. Maga a becsatolt igazolás csak azt tartalmazza, hogy a kérelmezőnél megtörtént a minőségbiztosítási rendszernek szabványokban előírt auditja. Az auditálást lefolytató cég által kiállított igazolásnak nevezett okirat sem tartalmazza, hogy a kérelmező rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel, csak annyit, hogy a tanúsítvány kiadása folyamatban van. A Döntőbizottság álláspontja szerint figyelemmel arra, hogy a minőségbiztosítási rendszer meglétét köztudottan az arról kiállított tanúsítvány igazolja, a tanúsító általi igazolás sem értelmezhető másként, mint tanúsítvány vagy azzal egyenértékű más okirat. A kérelmező ajánlatában minőségbiztosítási rendszere meglétéről tanúsítványt vagy azzal egyenértékű más okiratot nem csatolt, így alkalmatlanná nyilvánítását alappal nem kifogásolhatja. Saját nyilatkozata szerint is az auditot végző cégen kívül a minőségbiztosítási rendszer meglétét igazoló tanúsítvány mint okirat kiállításához szükséges a külföldi cég aláírása is, amely még mindig nem történt meg. Így önmagában az eredményes audit lefolytatása még nem nyújt alapot ahhoz, hogy kérelmező jelen eljárásban minőségbiztosítási rendszere meglétére hivatkozhasson.
Észlelte a Döntőbizottság, hogy a becsatolt igazolás alapján az sem állapítható meg - figyelemmel a kérelmező számos tevékenységi körére -, hogy az auditálás milyen tevékenységre történt meg.
E körben a Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő nem követett el mulasztást azzal, hogy hiánypótlást nem rendelt el, mert magából az igazolásból is megállapítható, hogy az egyébként ajánlatkérő által elvárt tanúsítványt a kérelmező nem tudja csatolni.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy nem alapos a kérelmezőnek az ISPA projekt referenciával kapcsolatos jogorvoslati kérelme sem.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatának tanulmányozása alapján megállapította, hogy a kérelmező ajánlata nem tartalmaz a felhívás 11. a) pontjának a műszaki alkalmassága igazolására az 1. francia bekezdésében támasztott követelményeknek megfelelő ISPA projekt referenciát. A referenciák között ISPA projekt (időpont, összeg, megbízó megnevezése, telefonszáma) nem került feltüntetésre. E követelmény teljesítését nem helyettesíti az, hogy a kérelmező rendelkezik ISPA projektekben jártas szakemberrel.
Ajánlatkérő írásbeli összegezésének fentiekben idézett részében egyértelműen feltüntette "a referenciák között nem volt legalább egy - a 11. a) pontban műszaki alkalmasság igazolására kért - ISPA projekt". Az ajánlatkérő a döntését erre a ténybeli megállapításra alapozta, amely ténybelileg helyes is.
Ugyanakkor tévedett az ajánlatkérő, amikor e körülményt is, amely ugyan az alkalmasság megítélésével kapcsolatos, az alkalmasság körében értékelte. E tényt, mivel külön alkalmatlansági szempontként nem volt meghatározva, mint előírás nem teljesítését a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az érvényesség körében kellett volna elbírálni, és egyértelműen megállapítható az érvénytelenség. A tárgyaláson már maga a kérelmező sem vitatta, hogy emiatt ajánlata érvénytelen.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján mind az érvénytelenségnek, mind az alkalmatlanságnak azonos a jogkövetkezménye: nem vehet részt az ajánlattevő az eljárás további szakaszában.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy kérelmező vonatkozásában fennáll egy alkalmatlansági és egy érvénytelenségi ok, amelyeknek azonos a jogkövetkezményük; erre tekintettel a Döntőbizottság elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét, mely arra vonatkozott, hogy alkalmas ajánlattevő és így ajánlata kerüljön értékelésre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem megalapozott a kérelmezőnek a Kbt. 57. §-ának megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelme sem.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése értelmében, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
A Kbt. 57. § (1) és (2) bekezdése fenti rendelkezéseinek összevetése alapján megállapítható, hogy a két bekezdés két különböző jogintézményt szabályoz, más a tárgyuk, és alkalmazásuk feltételei különbözőek.
Az (1) bekezdés alapján ajánlatkérő jogosult felvilágosítást kérni nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A (2) bekezdés alapján pedig ajánlatkérő köteles magyarázatot kérni a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra.
Jelen esetben a (2) bekezdés rendelkezései az irányadóak, az vonatkozik a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra. E szakaszban viszont csak az írásbeliség követelménye került előírásra, így ajánlatkérő nem követett el mulasztást azzal, hogy a többi ajánlattevőt egyidejűleg nem értesítette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek a tárgyaláson előterjesztett, a többi ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó jogorvoslati kérelme sem alapos.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció követelményeinek. Ajánlatkérő felhívása fentiekben hivatkozott 16. pontjának 5. francia bekezdésében azt írta elő, hogy a két példányban benyújtandó ajánlat közül az egyiknek eredetinek kell lenni.
Ajánlatkérő felhívásában és dokumentációjában az ajánlatokkal szemben további, illetve olyan külön formai követelményt nem támasztott, hogy az ajánlatba becsatolandó más szervek által kiállított igazolásoknak, okiratoknak eredetinek kell lenni, csak igazolások, nyilatkozatok csatolását kérte. Külön előírás hiányában az igazolásokkal, nyilatkozatokkal kapcsolatban nem támasztható követelményként az eredetiség. Maga a Kbt. sem írja elő, hogy az igazolásokat, nyilatkozatokat eredetiben kell csatolni [pl. 46. § (5) bekezdés].
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Így a többi ajánlattévő megfelelt ajánlatkérő előírásának a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó tanúsítványaik másolatban csatolásával. Az ajánlatok eredeti példányban történő benyújtási kötelezettsége ugyanis azt jelenti, hogy az ajánlattevő által tett nyilatkozatoknak kell eredetiben kiállítottnak lenni, míg a külső hatóságok, szervek igazolásaival szemben ez a követelmény nem áll fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el, mint alaptalant a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 23.
Dr. Nagy Gizella s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
