KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8745)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.495/10/2002.
Tárgy: a Swietelsky Kft. I. r., a DIAMIT Rt. II. r. és a SADE Magyarország Kft. III. r. kérelmező jogorvoslati kérelme Izsófalva Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft. (2120 Dunakeszi, Székesdűlő u. 135., képviseli: dr. Polgárné dr. Mohácsy Zsuzsanna, 1036 Budapest, Bécsi út 52. II/4., a továbbiakban: I. r. kérelmező), a DIAMIT Építő, Ipari, Szolgáltató és Befektetési Rt. (3700 Kazincbarcika, Mátyás király út 56., a továbbiakban II. r. kérelmező) és a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 72-74., képviseli: dr. Óvári Judit ügyvéd, 6721 Szeged, Vadász u. 8., fszt. 1., a továbbiakban: III. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Izsófalva Nagyközség Önkormányzata (3741 Izsófalva, Izsó Miklós út 64., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Izsófalva nagyközség szennyvízcsatornázása kiviteli terveinek elkészítése és a kivitelezés megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XI. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, az 59. § (1) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, és ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fejenként 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai, észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. május 15-i 20. számában tette közzé részvételi felhívását nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő felhívása 9.2. pontjában a műszaki alkalmasság igazolására kérte a jelentkezőktől a bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségbiztosítási rendszerük igazolását. A 10. b) pont 3. francia bekezdésében pedig alkalmatlanná minősítési szempontként határozta meg a minőségbiztosítási okirat hiányát.
Ajánlatkérő felhívása 10. c) pontjában arról tájékoztatta a jelentkezőket, hogy az ajánlatokat majd az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, és ajánlati felhívásában határozza meg a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltakat.
A rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. A teljesítés határidejét a felhívás 4. pontjában 2003. november 1-jében határozta meg.
Ajánlatkérő 2002. június 20-án hirdette ki a részvételi szakaszt lezáró döntését, melyben a kérelmezőkön kívül a következő jelentkezőket minősítette alkalmasnak: HOFFMANN Rt.-t, ALTERRA Kft.-t, STRABAG Építő Kft.-t, KÖTIVIÉP "B" Kft.-t, OMS Hungária Kft.-t, KÖZ-VÍZ Kft.-t, ERRO 96 Kft.-t és a BODKŐ Kft.-t, majd 2002. június 26-án ajánlattételre hívta fel őket.
Ajánlatkérő külön, kifejezett ajánlati felhívást nem készített, hanem "Ajánlati feltételek" megnevezésű okirata foglalta magába mind felhívását, mind dokumentációját.
Az ajánlati feltételek 1. sz. kötetének 4. sz. mellékletében határozta meg az alábbiak szerint az ajánlatok elbírálásának részszempontjait, a súlyszámokat és a ponthatárokat:
részszempontok súlyszámok
- az előteljesítés mértéke 5
- ajánlati ár 5
- kedvezőbb fizetési feltétel 5
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-100.
Tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a részszempontonkénti legkedvezőbb ajánlat 100 pontot, az azt követők pedig arányosságon alapuló pontot kapnak az alábbi képlet szerint:
(Pmax × Alegjobb - Aadott)
P = Pmax - ----------------
Alegjobb
A számításra példákat is mutatott be, az árra vonatkozó példáknál az árat "E Ft"-ban jelölte, az adott pontszáma tizedes jegyet is tartalmazott.
Ajánlatkérő dokumentációjában az ajánlattevők számára ajánlatuk összeállításával szemben tartalmi és formai követelményeket is meghatározott.
Az első részszempont vonatkozásában előírta: "Az előteljesítés mértékét százalékos arányban a teljes kiviteli költséghez viszonyítva kérjük megadni, 20% feletti ajánlatot a pontozásnál maximum e határértéken vesszük figyelembe. A kiírástól eltérő előbbi kiviteli határidőt nem tekintjük előteljesítésnek, az előbb teljesítés, azt az elbírálásnál nem vesszük figyelembe."
Ajánlatkérő a második, az ajánlati ár részszempont vonatkozásában az általa előre meghatározott formában ("Ajánlati adatlap" elnevezésű 1. számú mellékletben) kérte az egyösszegű árajánlatot meghatározni, míg a 4. sz. mellékletben - az összegeket később, 2001. augusztus 1-jén, írásban pontosítva - előírta, hogy az ajánlattevők árajánlata nem lehet magasabb az általa megadott árnál (ez a támogatott résznél nettó 289 843 E Ft, a nem támogatott résznél 45 000 E Ft), ennek be nem tartása esetére jogkövetkezményként az érvénytelenség alkalmazását határozta meg.
E mellékletben rögzítette azt is, hogy amennyiben a támogatott rész nettó ajánlati ára 15%-kal kisebb az általa közölt árnál, akkor ezt kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak minősíti, alkalmazza a Kbt. 57. § (2) bekezdésében foglaltakat és az értékelést - az ajánlatban foglaltakkal szemben - 15%-kal alacsonyabb áron veszi csak figyelembe.
Ajánlatkérő beszerzése államilag támogatott részből - mely a köz-, kommunális csatornahálózatot foglalja magában és nem államilag támogatott részből áll, mely a lakossági bekötéseket jelenti. Erről ajánlattevők a 2002. július 23-án tartott konzultáción kaptak tájékoztatást, ahol ajánlatkérő válaszolt az ajánlattevők kérdéseire is.
A harmadik részszempont vonatkozásában pedig az alábbiakról tájékoztatta az ajánlattevőket:
"Kedvező fizetési feltétel alatt a kiíró a fizetési határidőt érti, amit napokban kérünk megadni. A kiíró által vállalt határidő 60 nap, az elvárt határidő 90 nap, az e fölötti megajánlásokat is ezen a határértéken vesszük figyelembe."
Ajánlatkérő az ajánlati feltételek 4. számú mellékletének a fizetési feltételekkel kapcsolatos részében tüntette fel az alábbi előírását: "Egyenlő pontszám esetén a törvényi feltételeken túl a beruházás közvetlen megvalósításához kapcsolódó egyéb, az önkormányzat számára kedvező felajánlásokat adó pályázó nyer."
Ajánlatkérő e feltétellel kapcsolatban további részletszabályt nem állapított meg és sem ajánlati felhívásában, sem a dokumentációjában nem utalt a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak alkalmazására.
Ajánlatkérő 2002. augusztus 1-jén írásbeli értesítést küldött ajánlattevők részére, hogy a munkaszüneti napra tekintettel az eredményhirdetés időpontja 2002. augusztus 17-éről 2002. augusztus 16-ára módosul.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. augusztus 13-ára 10 ajánlattevő, köztük a kérelmezők nyújtották be ajánlatukat. Az alkalmasnak minősített jelentkezők közül csak a KÖZ-VÍZ Kft. nem tett ajánlatot.
Az ajánlattevők közül az I. r. kérelmező ajánlata 37. oldalán nyilatkozott arról, hogy az építési beruházásból mennyi az árubeszerzés értéke, valamint az alvállalkozói szerződések értéke és mindegyik vonatkozásában közölte, hogy 100%-os mértékben belföldön foglalkoztatottak, illetve belföldi székhelyű alvállalkozók állítják elő. Közölte továbbá, hogy az összes alkalmazott termék 1,10% a környezetbarát védjeggyel ellátott.
Az ALTERRA Kft. ajánlata 4. oldalán a 8.4. pontban nyilatkozott arról, hogy a tárgyi létesítmény megvalósításában a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a 97,8%-ot meghaladja, a 8.7. pontban pedig közölte, hogy elsősorban környezetbarát védjeggyel ellátott termékek beépítését vette figyelembe. Az ilyennel nem rendelkezők helyett pedig olyanokat épített be, amelyek gyártása és forgalmazása az ISO 14.001:1996 környezetközpontú irányítási rendszernek megfelel.
A többi ajánlattevő a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakra ajánlatában nem tett nyilatkozatot.
Minden ajánlattevő 20%-os mértékű előteljesítést és 90 napos fizetési határidőt vállalt ajánlatában.
Az ajánlattevők ajánlati árai az alábbiak voltak:
- SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. (III. r. kérelmező) 355 770 688 Ft
- SWIETELSKY Kft. (I. r. kérelmező) 355 770 689 Ft
- DIAMIT Rt. (II. r. kérelmező) 355 770 689 Ft
- HOFFMANN Rt. 355 770 731 Ft
- STRABAG Kft. 355 770 750 Ft
- ALTERRA Kft. 355 775 000 Ft
- ERRO 96 Kft. 418 553 750 Ft
- BOTKŐ Kft. 418 553 750 Ft
- KÖTIVIÉP Kft. 418 553 750 Ft
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása lebonyolításával megbízta az ÉVIBER Kft.-t. A megbízott elkészítette az értékelés tervezetét, azonban ajánlatkérő képviselő-testülete azt nem fogadta el. Ajánlatkérő képviselő-testülete a 2002. augusztus 16-án megtartott ülésén az eljárás nyertesének a STRABAG Kft.-t választotta, és ez is került kihirdetésre.
Ajánlatkérő elkészítette írásbeli összegezését, ebben minden ajánlattevő ajánlatának az első és a harmadik részszempontjára - tekintettel azonos tartalmukra - a maximális 100 pontot állapította meg. Az ajánlati ár részszempont vonatkozásában a kérelmezők, továbbá a Hoffmann Rt., az ALTERRA Kft., a STRABAG Kft. részére a maximális 100 pontot állapította meg, míg a KÖTIVIÉP "B" Kft., a BODKŐ Kft. és az ERRO 96 Kft. részére egy pontot adott. Az OMS Hungária Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
Írásbeli összegezése 4. a) pontjában a nyertes ajánlattevő kiválasztásának indokaként az alábbiakat tüntette fel: "Az egyenlő pontszámú ajánlatok között az önkormányzat számára a legelőnyösebb ajánlatot adta."
Az I. és a II. r. kérelmező 2002. augusztus 21-én, míg a III. r. kérelmező 2002. augusztus 22-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyek D.495/2002., D.496/2002. sz., illetve D.499/2002. szám alatt kerültek iktatásra. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket D.495/2002. szám alatt egyesítette.
Mindegyik kérelmező kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, illetve az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
Az I. r. kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozata szerint nem kifogásolható, hogy ajánlatkérő hat ajánlattevő árajánlatára állapított meg azonosan maximális pontszámot, ugyanis a megadott módszerrel történő számítás mellett a kapott pontszámok tizedesjegyei annyira hasonlóak, hogy a kerekítés alkalmazása indokolt. Álláspontja szerint a Kbt. 55. § (6) és (7) bekezdésének megfelelő alkalmazása esetén az ő ajánlata kedvezőbb a nyertesénél. A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint azonos pontszámú ajánlatok esetén a 35. § (1) bekezdése, illetőleg az 59. § (2)-(5) bekezdése szerinti előnyben részesítési szabályok alapján kell kiválasztani a nyertest. Az ajánlatkérő ajánlati felhívásában a Kbt. 35. § (1) bekezdése szerinti célt nem határozott meg, így ilyen nem kerülhetett figyelembe vételre. Ugyanakkor az I. r. kérelmező ajánlatában nyilatkozott arról, hogy 100%-ban belföldön foglalkoztatottak által, illetőleg belföldi székhelyű alvállalkozókkal valósítja meg a beruházást, továbbá a környezetbarát védjegy használatáról is. Erre tekintettel az azonos pontszám miatt az I. r. kérelmezőt kellett volna választani, illetve ha ezen feltételekben is azonos az ajánlatuk, akkor a legalacsonyabb összegű ellenértéket tartalmazó ajánlattevő a nyertes a Kbt. 55. § (7) bekezdése alapján és az I. r. kérelmező árajánlata alacsonyabb a nyertesénél. Felhívta arra is a figyelmet, hogy ajánlatkérő csak abban az esetben jogosult további szempontok figyelembe vételére az értékelés során, ha a nyertes személye a Kbt. 55. § (6) és (7) bekezdésének alkalmazása után sem állapítható meg.
Az I. r. kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem tett eleget indokolási kötelezettségének, nem jelölte meg, milyen szempontok alapján a legkedvezőbb a nyertes ajánlata.
A II. r. kérelmező tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében rámutatott arra, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntéséből nem állapítható meg, hogy az egyenlő pontszámú ajánlatok közül milyen szempontok, elvek alapján választotta ki a nyertes személyét. Ajánlatkérő ezzel a magatartásával megsértette a Kbt. 55. § (6) és (7) bekezdését, a 35. § (1) bekezdését, 59. § (1) bekezdését, a 61. § (1) bekezdését, és sérült az eljárás tisztasága is.
Előadta, hogy mivel az ajánlatkérő felhívásában nem hívta fel a figyelmet a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésének alkalmazására, ezért nem tett a legtöbb ajánlattevő e vonatkozásban nyilatkozatot.
Álláspontja szerint a nyertes kiválasztása során ajánlatkérő dokumentációjának azon előírását kell figyelembe venni, hogy azonos pontszám esetén a számára kedvező felajánlások alapján dönt.
Tárgyaláson tett észrevételében hivatkozott arra is, hogy esetlegesen a III. r. kérelmező árajánlata a 15%-os eltérési mérték túllépése miatt érvénytelen lehet.
A III. r. kérelmező jogorvoslati kérelme szerint ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltak megsértésével állapított meg hat ajánlattevő részére azonos, maximális pontszámot. Az ajánlati árak ugyanis nem voltak azonosak, így az 55. § (6) bekezdése alapján csak a legkedvezőbb, a legalacsonyabb ajánlati árra állapíthatta volna meg a maximális pontszámot. E szempontból annak nincs relevanciája, hogy milyen mértékű különbségek vannak az egyes ajánlatok között. A Kbt. helyes alkalmazása esetén csak részére, a III. r. kérelmező részére állapíthatta volna meg a maximális pontszámot, míg a többi ajánlati árra az általa megadott módszer alapján kellett volna kiszámítani a pontszámot. Kérelmében részletezte az így megállapítható pontszámokat. E számításra hivatkozással rámutatott arra is, hogy különbség van a hat árajánlat között. Ugyanis a nyertesnek kihirdetett STRABAG Kft. árajánlata csak az ötödik.
Álláspontja szerint, mivel sem a Kbt. nem tiltja, sem ajánlatkérő nem írta elő azt, hogy a ponthatárok között csak egész számok lehetnek, ezért tizedes szám megállapításának nincs akadálya. Ha nem állapítanának meg tizedes számú pontokat, megsértenék a pontszámok meghatározására vonatkozó Kbt. és ajánlatkérői előírásokat, továbbá különböző árajánlatok kapnának azonos pontot. Rámutatott arra is, hogy ha egyenértékűnek is tekintenék ezeket az árajánlatokat és alkalmaznák az előnyben részesítési szabályokat, akkor is alapos a jogorvoslati kérelme. Ugyanis tartalmilag minden ajánlatban a beruházás jellegére tekintettel azonos a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, minimális a környezetbarát védjegyhasználat és minden ajánlattevő rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel. Így alkalmazni kell a Kbt. 55. § (7) bekezdését, amelynek alapján szintén a III. r. kérelmező tette a legkedvezőbb árajánlatot, a legalacsonyabb árat ajánlotta.
Ajánlatkérő azzal, hogy nem közölte a nyertes ajánlat kiválasztásának indokát, megsértette a Kbt. 24. §-ában foglalt alapelveket is.
A Döntőbizottság 2002. augusztus 21-én a D.495/3/2002. számú határozatában ideiglenes intézkedést hozott az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
Az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata szerint az ajánlati feltételek 4. számú mellékletének a felajánlásokra vonatkozó része alkalmazását úgy határozták meg, hogy elsődlegesek a Kbt. rendelkezései - az előnyben részesítési szabályokra is kiterjedően - és amennyiben ezt követően is azonos több ajánlattevő összpontszáma, akkor kerülhet sor a felajánlások alapján a nyertes személyének kiválasztására.
Elismerte, hogy sem a részvételi felhívásukban, sem az ajánlattételi szakaszban nem hívták fel az ajánlattevők figyelmét a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak alkalmazására.
Ajánlatkérő előadta, hogy nem számított sok egymáshoz közeli árajánlatra, ezért előre és kifejezetten nem rendelkezett az "E" Ft-ban történő ajánlattételről, illetve a kerekítés szabályainak figyelembevételéről. Az ajánlatok benyújtását követően az eddig elfogadott gyakorlatnak megfelelően alkalmazta a kerekítés szabályát, és így került hat ajánlattevő részére megállapításra a 100 pont az ajánlati ár részszempontnál.
Az eljárást lezáró döntést a képviselő-testület hozta meg, a Strabag Kft. nyertessége mellett szavazókat az motiválta, hogy a Strabag Kft. tette a nem támogatott részre a legalacsonyabb árajánlatot.
Ajánlatkérő álláspontja szerint döntése testületi jellegére és felelősségi szabályzatára tekintettel a személyi felelősség kérdése nem vizsgálható a konkrét beszerzésnél.
A STRABAG Kft. észrevételében rámutatott arra, hogy ajánlatkérő jogszerűen állapított meg a hat ajánlattevő árajánlatára azonosan maximális pontszámot. Álláspontja szerint azáltal, hogy ajánlatkérő az előírásai között E Ft-ban határozta meg az irányadó maximális és minimális árat, levonható az a következtetés, hogy az értékelés során is E Ft-ra kerekítve kell figyelembe venni azokat.
Megítélése szerint az ajánlatkérő - mivel a felhívásában, a dokumentációjában nem határozta meg a feltételeket -, ezért a Kbt. 35. § (1) bekezdése, illetve a Kbt. 59. § (2) és (5) bekezdése alapján nem köteles egyik ajánlattevőt sem előnyben részesíteni.
Így ajánlatkérő jogosult a 2002. július 26-i értesítésében foglaltakra alapítva - az önkormányzat számára kedvező felajánlások alapján - dönteni a nyertes személyéről. Előadta, hogy ajánlatában több millió forint értékű aszfaltozási munkát vállalt, így megalapozottan dönthetett ajánlatkérő a nyertes személyéről.
Az Alterra Kft. tárgyaláson tett nyilatkozatában aggályosnak ítélte a nyertes ajánlatát arra hivatkozással, hogy az állami támogatás szabályos felhasználása megfelelően biztosított-e, mivel a nem támogatott részre alacsony árajánlatot tett a Strabag Kft.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelme alapos.
A közbeszerzési eljárás iratai, különösen az értékelésre vonatkozó dokumentumok és ajánlatkérő nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a legkedvezőbb ajánlattevő kiválasztásának indoka a nem állami támogatott részre tett kedvező ajánlati árrész volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes személyének e kiválasztási módja ellentétes a Kbt. rendelkezéseivel, de ellentétes a felhívásban meghatározott előírásokkal is.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Strabag Kft.-nek a nem állami támogatott részre eső árajánlatát az értékelés során a fenti Kbt. rendelkezés alapján nem lehetett volna figyelembe venni.
Az Ajánlati feltételek 1. számú melléklete alapján a beszerzés tárgyára egységes, osztatlan árajánlatot kértek és tettek is, amelyet a második részszempontban kellett értékelni, annak szétbontása előzetes ajánlati felhívásban, dokumentációban történő előírás hiányában nem lehetséges (csak részajánlat kérése esetén értékelhetők a beszerzés részére tett árajánlatok külön-külön). Így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy ajánlatkérő megsértette-e a Kbt. 59. § (1) bekezdését is.
E szakasz szerint: "Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette."
A Döntőbizottság áttekintette a Strabag Kft. és a többi ajánlattevő ajánlatát és az - alábbi indokokra tekintettel - azt a következtetést vonta le, hogy a Strabag Kft. nyertessége, más jogi és ténybeli indokok alapján sem állapítható meg a Kbt. szabályainak megfelelő alkalmazása esetén.
A Kbt. - fentiekben idézett - 55. § (6) bekezdése kötelezően előírja, hogy a részszempontokon belüli értékelés esetén a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális pontszámot kell megállapítani, míg a többi ajánlat ugyanezen részszempont szerinti tartalmi elemére a felhívásban meghatározott módszerrel kell a pontszámot kiszámolni. E rendelkezés a Kbt. 25. §-a értelmében kógens. Így annak alkalmazása mellett a legalacsonyabb összegű árajánlatra meg kell állapítani a maximális pontszámot, jelen esetben a 100 pontot. E körben megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő nem írta elő az "E Ft-ban" történő ajánlattétel kötelezettségét (figyelemmel az 1. számú mellékletre is), így a forintokban megtett és egymástól különböző árakat, mint eltérő tartalmi elemeket kell értékelni a megadott módszerrel, természetesen csak a legalacsonyabbat követően.
A kerekítés szabályának alkalmazását ajánlatkérő nem írta elő kötelezően, és annak alkalmazása jelen esetben a Kbt. alapelveinek és rendelkezéseinek érvényesülése érdekében nem is lenne helytálló.
A Kbt. 55. § (6) bekezdésében megfogalmazott értékelési főszabály lényegi eleme, hogy az egyes ajánlatok tartalmi elemei közötti különbségek fejeződjenek ki a megállapított pontszámokban, a különbségek megszüntetése a kerekítéssel sértené az alapelveket is. Egymástól nagyobb mértékben eltérő ajánlati tartalmi elemek esetén a kerekítésnek nincs érdemi kihatása, az ilyen esetekben megállapított pontszámok is kifejezik az ajánlatok közötti különbségeket. Jelen esetben azonban - döntően ajánlatkérő előírásai következtében - az ajánlati árak közötti különbségek minimálisak, és így a kerekítéssel ezek megszűnnének. Tehát a kerekítés mellőzése esetén a pontszámok egyértelműen jelzik az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
A Döntőbizottság megvizsgálta azt az esetet is, ha az ajánlati árra kapott pontszámok kerekítésének hiánya miatt több ajánlat azonos összpontszámot kap, továbbá azt is, hogy jelen esetben a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott, illetve azt követő előnyben részesítési szabályok alkalmazhatóak-e, kihatással vannak-e a nyertes személyére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben - az alábbi indokokra tekintettel - nem alkalmazhatóak a Kbt. 55. § (6) bekezdésének 4. és 5. mondatában előírt előnyben részesítési szabályok.
E szabályok alkalmazhatósága érdekében terheli az ajánlatkérőt annak kötelezettsége - a Kbt. 35. § (2) bekezdése alapján -, hogy erre felhívja az ajánlattevők figyelmét. A Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésben meghatározott előnyben részesítési szabályok alkalmazásának azonban az a tartalmi követelménye is fennáll, hogy az alapul szolgáló ajánlattevői nyilatkozatok rendelkezésre álljanak az ajánlatokban. Az előnyben részesítés ugyanis az ajánlattevők egymás közötti viszonylatában történik meg. Jelen esetben a tíz ajánlattevő közül csak kettő tett ilyen nyilatkozatot. A figyelemfelhívás elmaradása miatt a nyilatkozat hiánya a többi ajánlattevő hátrányára nem értékelhető.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az Ajánlati feltételei között a Kbt. 35. § (1) bekezdésében meghatározott előnyben részesítési szabályt nem határozott meg. A Kbt. 25. §-a értelmében elsődlegesek a Kbt. rendelkezései, de maga ajánlatkérő is úgy nyilatkozott, hogy a 4. számú mellékletének felajánlásokra vonatkozó része a Kbt. értékelési szabályait követően, a még ekkor is azonos összpontszámú ajánlatok esetén alkalmazható a nyertes személyének kiválasztására.
Így elsődlegesen Kbt. 55. § (7) bekezdését kell alkalmazni, mely szerint az azonos összpontszámú ajánlatok közül a legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat az eljárás nyertese.
A fentiekből levonható az a következtetés, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is.
A Döntőbizottság - a II. r. kérelmező észrevételével kapcsolatban - megjegyzi, hogy eljárása során a III. r. kérelmező árajánlatával kapcsolatban érvénytelenségi problémát nem észlelt.
A Döntőbizottság az I. és II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében meghatározott indokolási kötelezettségét.
E szakasz szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az 5. számú melléklet 4. b) pontja szerint közölni kell a nyertes ajánlat kiválasztásának indokait.
Ajánlatkérő írásbeli összegezése 4. b) pontjában azt tüntette fel, hogy "Az egyenlő pontszámú ajánlatok között az önkormányzat számára legelőnyösebb ajánlatot adta."
A Döntőbizottság álláspontja szerint a "legelőnyösebb" jelző használatával - amely elfogadható a legkedvezőbb Kbt. szóhasználat szinonimájának is - nem teljesíthető e kötelezettség. Azonos pontszámú ajánlatok esetén különösen nem, mert ebben az esetben ismeretlen marad az, hogy ajánlatkérő milyen szempont alapján és az ajánlatnak mely tartalmi elemére alapítva választotta ki a nyertes személyét. Ezáltal nem érvényesül a Kbt. nyilvánosságra vonatkozó alapvető elve, és az írásbeli összegezés sem tölti be rendeltetését: nem ellenőrizhető ajánlatkérő döntése.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, 59. § (1) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését és ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
Eszerint: "bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben."
A Döntőbizottság megállapította, hogy az eljárást lezáró döntést ajánlatkérő képviselő-testülete hozta, erre tekintettel a személyes felelősségre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapítása során a Kbt. 88. § (4)-(5) bekezdésének vonatkozó rendelkezéseit vette figyelembe.
88. § (4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos költségvetési törvényben meghatározott összeg. (Ez jelenleg egymillió Ft.)
88. § (5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során - arra tekintettel, hogy a jogsérelem az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által reparálható - úgy ítélte meg, hogy nem indokolt a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabása. Így a bírság összegét egymillió forintban határozta meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 16.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
