KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8758)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.468/16/2002.
Tárgy: a GCP Junior Kft. jogorvoslati kérelme Monor Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A GCP Junior Építőipari és Kereskedelmi Kft. (1221 Budapest, Tengeri u. 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Monor Város Önkormányzata (2200 Monor, Kossuth L. u. 78-80., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Monorierdő, Csicsergő Óvoda bővítése és felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. június 12-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 24. számában nyílt eljárás megindítására (4621/2002) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 3. a) pontja szerint:
Meglévő állapot: 380 m2 beépített terület, 100 m2 terasz.
Tervezett állapot: 522 m2 földszinti és 190 m2 emeleti beépített terület, 132 m2 terasz.
A 4. pont azt tartalmazza, hogy a teljesítés határideje 2002. december 31. Itt azt is megjelölte ajánlatkérő, hogy előteljesítést is elfogad.
A felhívás 5. pontja tartalmazta a dokumentáció megváltásának és átvételének feltételeit és körülményeit.
A 6. a) pont szerint az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával, a hirdetmény közzétételének napját követő első naptól számított 40. napot követő első munkanap 10.00 óra, nevezetesen 2002. július 23-a.
A 11. a) pontban ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét, melynek keretében a műszaki alkalmasság igazolására megkövetelte többek között az előző 3 év legjelentősebb magasépítési - felújítási beruházásának ismertetésével - beruházásonként - a beruházás megnevezését, az ellenszolgáltatás összegét és a további feltételeket. A 11. b) pont tartalmazta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait, melyek közül az első bekezdésben ajánlatkérő kikötötte, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlan az, akinek az elmúlt 3 évben nincs a teljesítésbe 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozójával együttesen legalább egy, 60 M Ft bruttó értékű magasépítési-felújítási referenciája fő- vagy generálvállalkozásban.
A 13. a) pont szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb szempont alapján kívánta az ajánlatokat elbírálni. Ugyanitt a b) pont tartalmazta a részszempontokat és azok súlyszámát az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár (bruttó Ft) 5
- óvoda folyamatos üzemelésének biztosítása (a kivitelezés miatt szükséges üzemszünet időtartama napban megadva) 4
- fizetési feltételek 3
alszempontok és azok súlyszámai:
- megrendelő fizetési kötelezettségének késedelmes teljesítése esetén felszámításra kerülő késedelmi kamat mértéke (%-ban megadva) 1,5
- igényelt fizetési határidő (napban megadva) 1,5
- késedelmes teljesítés esetén vállalt napi kötbér mértéke (%-ban megadva, vetítési alap:
az ajánlati ár) 2
- teljesítési határidő (év, hónap, nap) 1
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-100. Azt is közölte itt ajánlatkérő, hogy az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemek elbírálásának módszere az, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elem maximális pontot kap, a többi pedig a legjobbhoz arányosan viszonyítva kap pontszámot.
A 14. pont szerint több változatú ajánlattétel nem volt megengedett.
A 15. b) pontban közölték, hogy a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetés napját követő naptól számított 8. nap 10.00 óra.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek része volt a "részletes pályázati feltételek" kiadvány is.
Helyszíni konzultációra 2002. július 4-én került sor. Az itt elhangzott kérdésekre és az ÉPKOMPLEX Kft. által írásban benyújtott kérdésekre ajánlatkérő a szóbeli válaszokat a konzultáció során megadta, majd azt írásba foglalva a felek részére is kipostázta. A konzultáción felvett jegyzőkönyv 1. c) pontja szerint ajánlatkérő közölte a jelen lévő mind a négy ajánlattevő - köztük a kérelmező képviselőjével -, hogy az utcai parkolók nem e vállalkozás keretében készülnek, arról a beruházó külön intézkedik. A kérdésekre készített írásos ajánlatkérői válaszokat ajánlatkérő 2002. július 16-án postázta mind a négy ajánlattevő részére. Ezen írásos választ kérelmező a postai tértivevény és tudakozvány tanúsága szerint az ajánlattételi határidő napján, azaz 2002. július 23-án vette át. A 2002. július 23-i ajánlattételi határidőig a kérelmező, a Free Line Kft., az ÉPKOMPLEX Kft. és a Bogi Kft. nyújtotta be ajánlatát.
Ajánlatkérő az értékelést elvégezte, és felelősségi rendjének megfelelően a döntést meghozta.
Az eredményhirdetésre 2002. augusztus 8-án került sor, melynek során az ÉPKOMPLEX Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek 1278,88 ponttal, míg második a Bogi Kft. ajánlata lett 1266,44 ponttal, a harmadik a Free Line Kft. 1111,4 ponttal, míg kérelmező a legkevesebb pontot, azaz 899,06-ot ért el.
Ajánlatkérő a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlatkérővel - a felhívásban megjelöltek szerint - 2002. augusztus 6-án megkötötte.
Kérelmező 2002. augusztus 10-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyet a Döntőbizottság felhívására az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének elmulasztása miatt 2002. július 12-én egészített ki. Ebben kérte a pályázat feltételeinek, körülményeinek és technikai lebonyolításának kivizsgálását. Kérelmében azt is indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy az elvégzendő feladat megvalósítható-e 2002. augusztus 22-től 2002. december 31-ig. Kérelme beadását követően kérte írásban tárgyalás tartását is. Azt sérelmezte, hogy a július 23-i ajánlattételi határidő ellenére csak július 24-én kapta kézhez az ajánlatkérő által a kérdésekre adott válaszokat, melyben az szerepelt, hogy a parkoló építésére nem kell ajánlatot tenni. Sérelmezte azt is, hogy a felhívásban megkívánt teljesítési határidő betartását a végpontszámok kialakításában csak 10%-ban jelölte meg ajánlatkérő. Közölte, hogy ők 2003. március 30-át vállalták. Álláspontja szerint a másik legsúlyosabb bírálati részszempontként az óvodaépítés miatti üzemszünetet jelölték meg. Ennek során kérelmező 15 napot vállalt, míg a többiek 5-8 napot, pedig ez a szakhatósági engedélyek kérésével és kiadásával függ össze, így akár több hetet is igénybe vehet az üzemszünet. Erre tekintettel illogikus az ilyen magas pontszámmal történő értékelés.
Kérte annak vizsgálatát is, hogy a fenti körülmények miatt a kivitelezés megvalósítható-e a fentebb jelölt időpontok között. Írásos kérelmét a tárgyaláson pontosítva előadta, hogy azért kifogásolja az értékelést, mert álláspontja szerint magas súlyszámot kapott a felhívásban a leállással kapcsolatos részszempont, aminek következtében aki 0 felajánlást tett az 400 pontot kaphatott, holott az ilyen vállalás irreálisnak tűnik. Előadta azt is, hogy a leállásra tekintettel nem teljesíthető az ajánlati felhívásban megjelölt 2002. december 31-i határidő, és ezért vállalták ajánlatukban a későbbi, 2003. márciusi határidőt. Nyilatkozatuk szerint az év végi időszakban elvégzett beruházásra tekintettel nem valósítható meg a december 31-i teljesítés, ezért kérték a Döntőbizottság álláspontját e kérdéskörben is. Kérdésre azt is előadta, hogy a helyszíni bejáráson (konzultáción) szóbeli kérdésként is felmerült a parkoló megépítésének szükségessége. Ennek kapcsán azt is nyilatkozta, hogy a konzultációt vezető tervező szóban megerősítette, hogy arra nem kell ajánlatot tenni, és azt is bejelentette, hogy ezt írásban is fogják közölni az ajánlattevőkkel. Ennek ellenére valójában az ajánlatukban azért szerepeltették a parkoló megépítését, mert az írásos válasz hiányában nem tekintették mérvadónak a szóban elhangzott tervezői választ. Kérelmező azt is nyilatkozta, hogy ajánlatuk első részében jelezték a határidőkkel kapcsolatos gondjaikat, illetve aggályaikat, és természetesnek vették ennek alapján, hogy a jelzett problémára tekintettel az ajánlatkérő át fogja gondolni az általuk felvetett kérdéseket, azaz a teljesítési határidő tarthatatlanságát, és ezt majd az ajánlatok értékelésénél figyelembe is veszi.
Ajánlatkérő írásos észrevételében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott, kérte az elkésett jogorvoslati kérelem elutasítását. Ezt arra alapozta, hogy az ajánlattevők, köztük kérelmező is az ajánlati felhívást időben megismerték, ezért azt már eredményesen nem támadhatja kérelmező, sem a vállalás értékelése, sem a vállalási határidő vonatkozásában. Véleménye szerint kérelmező a konzultáció napján is információkhoz jutott a kérdéses műszaki tartalom követelményeiről.
Nyilatkozata szerint a konzultációs kérdésekről és az azokra adott válaszokról készített írásos anyagot a törvényes határidőben postai úton megküldték az ajánlattevők részére. Nincs tudomása arról, hogy azt kérelmező miért csak július 23-án vette át. Ilyen irányú kifogást a többi ajánlattevő nem jelzett feléjük. Kérelmező ajánlatának érvényességével, valamint a kérelmező ajánlattételre alkalmasságával kapcsolatosan előadta, hogy a felhívásban előírt eltérő ajánlattételi határidő ellenére is érvényesként kezelték a kérelmező ajánlatát, és a megfelelő értékű referencia hiányában is alkalmasnak tartották kérelmezőt ajánlattételre figyelemmel arra, hogy korábban hasonló jellegű munkálatokat végzett az ajánlatkérőnél. Ezért kérelmezőt nem zárták ki, mint érvénytelen ajánlatot tevőt és mint ajánlattételre alkalmatlant az értékelés során az ajánlattevők közül.
A tárgyalást követően ajánlatkérő postai tudakozványt csatolt be a Döntőbizottsághoz, mely szerint kérelmező a konzultációs kérdésekre adott írásos választ, melyet ajánlatkérő július 17-én postázott, 2002. július 23-án vette át, szemben a kérelemben írt 24-ével.
Az ügyben érdekelt felek a jogorvoslati eljárás során sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt, nyilatkozatot nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, valamint a felek által írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett az alábbiak miatt.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság megállapította kérelmező által sem vitatottan, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi határidőben, azaz 2002. július 23-án bontotta fel az ajánlatokat, így a Döntőbizottsághoz a 2002. augusztus 8-án keltezett és faxon továbbított, majd később felhívással kiegészített jogorvoslati kérelem a jogvesztő határidőkre tekintettel elkésett, figyelemmel a Kbt. 79. § (8) bekezdésére is, mely szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi határidő lejártát.
A fenti szabályok alapján megállapítható, hogy az ajánlati felhívás rendelkezéseinek vélelmezett jogsértő volta miatt kérelmező a jogorvoslati kérelmét - tekintettel a 2002. július 23-i ajánlattételi határidőre - legkésőbb 2002. augusztus 7-én nyújthatta volna be eredményesen a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság nem vehette figyelembe a jogvesztő határidő kiszámításánál a jogorvoslati kérelemben írt azon kérelmezői állítást, hogy a konzultációs jegyzőkönyvet kérelmező 2002. július 24-én kapta kézhez, mert a becsatolt tértivevényből és a hivatalos postai tudakozványból kétséget kizáróan megállapítást nyert a 2002. július 23-i kézbesítés ténye.
A fent leírtak alapján a kérelmező jogorvoslati kérelme a fentebb hivatkozott szubjektív határidőn túl került előterjesztésre, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 80 § (4) bekezdésének második fordulata alapján - mely úgy rendelkezik, hogyha a Döntőbizottság megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg a Kbt. 79 § (7) bekezdése szerinti feltételeknek, akkor a kérelmet elutasítja - hozta meg a határozatát.
Itt kívánja azt is megjegyezni a Döntőbizottság, hogy a Kbt. 85. § a) pontja a kérelmezőre is tartalmaz kötelező szabályt amikor úgy rendelkezik, hogy pénzbírsággal sújtható a közbeszerzési ügy résztvevője, ha téves vagy hamis adatot közöl.
A Döntőbizottság a fent írtakra, valamint hatásköre hiányára tekintettel nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a szerződéskötéstől 2002. december 31-ig megvalósítható-e a beruházás, azaz teljesíthető-e az ajánlatkérő által előírt határidő.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 79. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította, míg a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 13.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos