KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8759)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.491/9/2002.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Szenna Pack Csomagolóeszköz-gyártó Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság, a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság elnöke) által a Szenna Pack Csomagolóeszköz-gyártó Kft. (7477 Szenna, Árpád u. 78., a továbbiakban: ajánlatkérő) "raktárépület építése a hozzá tartozó útcsatlakozással" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, és a 71/B. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírság, míg a döntésért felelős Bierer János ügyvezető igazgatót 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
Kötelezi ajánlatkérőt, valamint a döntésért felelős személyt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni: A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyának megvalósítására a Széchenyi terv pályázaton támogatást nyert el. Ennek alapján ajánlatkérő és a Gazdasági Minisztérium között 2001. október 5-én a támogatás odaítélése tárgyában szerződés aláírására került sor. A szerződés alapján a beruházás összköltsége 59 293 000 Ft, a beruházás kezdési időpontja 2001. május 1. A beruházás megvalósulásának határideje 2002. szeptember 30.
Az elnyert támogatás összege a beruházás áfával csökkentett összköltsége 29,54%-a, de legfeljebb 14 014 000 Ft.
Ajánlatkérő a támogatási szerződést követően azonban a beruházást megkezdeni nem tudta, figyelemmel arra, hogy a megvalósításhoz szükséges saját forrással nem rendelkezett.
Ajánlatkérő újabb támogatási források elnyerését kezdeményezte, melynek eredményeként a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól nyert el támogatást. Az erre vonatkozó szerződést ajánlatkérő 2002. június 6-án írta alá. A szerződés értelmében a projekt megkezdésének időpontja 2002. áprilisa, a projekt lezárásának időpontja 2002. szeptembere, a pénzügyi elszámolás határideje pedig 2002. december. A fejlesztés összköltsége e szerződés alapján 47 434 000 Ft, mely 16 800 000 Ft támogatást tartalmaz.
A szerződés 16. cikkelye tartalmazta a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról szóló tájékoztatást azzal a megjegyzéssel, hogy az első támogatás lehívás kezdeményezésének feltétele a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. évi törvényben foglaltak szerint szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatását igazoló dokumentumoknak a támogatóhoz történő benyújtása.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság elnökét 2002. augusztus 2-án tájékoztatta arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a Dél-dunántúli Regionális Tanács által kiírt támogatás elnyerésére 2002. március hónapban pályázatot nyújtott be, mely a kedvező elbírálásról 2002. június 4-én értesült, az aláírt támogatási szerződést pedig 2002. július 23-án kapta kézhez. Ajánlatkérő a Széchenyi terv pályázaton is nyert el támogatást, a szerződésben a vállalt befejezési határidő 2002. szeptember 30-ban került megjelölésre.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy raktározási gondjaikat bérelt raktárral oldják meg. A bérleti jogviszony 2002. szeptember 30-ig áll fenn.
A támogatási szerződésben vállalt határidő tartása és a szerződés aláírásának elhúzódása miatt más eljárásfajta választásának alkalmazására nincs lehetőség.
Ajánlatkérő ajánlattételre hívta fel az A-CÉL Kft.-t, a Középület-kivitelező és Kereskedelmi Kft.-t, a BITT Kft.-t, az Aktual Bau Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t, a Rutin Kft.-t, a Dunaferr K-Span Kft.-t. és a LLENTAB Kft.-t.
A Döntőbizottság elnöke részére írt tájékoztatóhoz mellékelt ajánlati felhívás dátuma 2002. június 17. volt, mely ajánlati felhívás a műszaki paramétereket tartalmazta, továbbá ajánlattételi határidőként "mielőbb, de legkésőbb 2002. július 1." került megjelölésre. A bírálati szempontok a kivitelezési ár, referenciák, elvárt műszaki tartalom, kivitelezési határidő volt. Az ajánlati felhívás tartalmazta azt is, hogy a záró tárgyalás időpontja a Regionális Fejlesztési Tanács által aláírt támogatási szerződés kézhezvételét követő 20 napon belül külön értesítés alapján történik.
A Döntőbizottság elnöke 2002. augusztus 16-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetőleg az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállnak. A becsatolt iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az idő rövidsége miatt más eljárásfajta nem volt alkalmazható. A tárgyaláson tett nyilatkozatában nem vitatta, hogy a Döntőbizottság elnöke részére a tájékoztatás késedelmesen került megküldésre, hivatkozott arra, hogy a Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezetként korábban közbeszerzési eljárást nem folytatott még le.
Ajánlatkérő azt is előadta, hogy 2002. július 5-én készített jegyzőkönyvet az ajánlatok bontásáról, melyben rögzítette, hogy a 7 ajánlattevő közül az alábbi 5 cég nyújtotta be ajánlatát, az A-CÉL Kft., a BITT Kft., az Aktual Bau Kft., a Rutin Kft. és a LLENTAB Kft. A jegyzőkönyv tartalmazta továbbá, hogy a LLENTAB Kft. ajánlata érvénytelen. Ezt követően ajánlatkérő 2002. július 20-án készített jegyzőkönyvben megállapította, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a BITT Kft. tette, azonban még tárgyalni célszerű a Középület-kivitelező Kft.-vel és az A-CÉL Kft.-vel is.
A tárgyalások lefolytatása telefonon történt.
Ajánlatkérő az eredményhirdetésről 2002. augusztus 31-én készített jegyzőkönyvet, a nyertes ajánlattevőnek a BITT Kft. ajánlatát hirdette ki. Az eredményhirdetésre már csak a BITT Kft. került meghívásra. A szerződés az eredményhirdetés időpontjában a nyertes ajánlattevővel aláírásra került.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapította, mely szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban ezen feltételek megvalósulnak-e.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja akkor alkalmazható, ha három feltétel egyidejűleg megvalósul. A sürgős helyzetnek előre nem látható okból kell bekövetkeznie, a sürgős helyzet bekövetkezése nem eredhet ajánlatkérő mulasztásából, és a törvényben más eljárásfajta alkalmazására előírt határidők nem betarthatók. Bármely feltétel hiánya nem teszi lehetővé e szakasz jogszerű alkalmazását.
A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy ajánlatkérő már 2001. október 5-én aláírt szerződés alapján tudatában volt annak, hogy a beszerzés tárgyát képező beruházást 2002. szeptemberében be kell fejeznie, sőt e szerződés alapján a beruházás megkezdési határideje 2001. májusa volt. Ajánlatkérő azonban pénzügyi forrás hiányában a beruházást nem kezdte meg, és a szerződésben rögzített kondíciók módosítását sem kezdeményezte.
A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal kötött és 2002. június 6-án aláírt megállapodásban ajánlatkérő a projekt befejezési határidejeként szintén a 2002. szeptemberi határidőt vállalta oly módon, hogy előre látható volt számára, hogy eddig a határidőig a teljesítés is kétséges, nemhogy a közbeszerzési eljárás lefolytatása.
Ajánlatkérő számára az is ismert volt, hogy az Agroker Rt.-vel 2001. augusztus 9-én kötött bérleti szerződése 2002. szeptember 30-ig érvényes. Ajánlatkérő tehát előre látta a sürgős eljárást indokoló helyzet bekövetkeztét.
A fentiekre tekintettel megállapította, hogy a sürgős helyzet bekövetkezése ajánlatkérő érdekkörében merült fel, hiszen előre látta annak a bekövetkeztét, melynek elhárítása érdekében semmilyen intézkedést nem tett, azaz nem kezdeményezte a Gazdasági Minisztériummal megkötött támogatási szerződésben rögzített határidő módosítását, illetve a Dél-dunántúli Regionális Tanáccsal kötött támogatási szerződést abban a tudatban kötötte meg, hogy tudomása volt arról, hogy a szerződésben rögzített teljesítési határidőig más eljárásfajta lefolytatására nincs lehetőség.
Ajánlatkérő Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása tehát jogsértő volt.
A Kbt. 71/B. § (2) bekezdése alapján a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a Bizottság elnöke részére - telefaxon is - az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból kétséget kizáróan megállapította - mely körülményt ajánlatkérő sem vitatott -, hogy a közbeszerzési eljárását 2002. június 17-én indította, ezzel szemben az eljárás indításáról a Döntőbizottság elnökét késedelmesen csak 2002. augusztus 2-án tájékoztatta.
Ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 71/B. § (2) bekezdését is.
A Döntőbizottság figyelemmel arra, hogy megállapította a választott közbeszerzési eljárás jogalapjának jogsértő voltát, az ajánlati felhívás és a közbeszerzési eljárás lefolytatása során észlelt jogsértések esetén a további jogsértések megállapítását mellőzte, azonban e körben az alábbiakat jegyzi meg:
Az ajánlati felhívásnak a Kbt. 71/B. § (1) bekezdése alapján a Kbt. 71. § (4) bekezdésben foglalt adatokon kívül a 9. sz. mellékletben felsorolt adatokat is kell tartalmaznia.
Ajánlatkérő a felhívásban az eljárás lefolytatásának menetét nem határozta meg, a telefonon történő tárgyalások folytatása az esélyegyenlőség követelményét nem biztosították.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja alapján meg kell határozni azt a módszert, amely alapján ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése határozza meg azokat a szempontokat, amelyeket az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén figyelembe kell vennie.
Ajánlatkérő által készített ajánlati felhívás nem tartalmazta a részszempontok tényleges jelentőségével arányban álló súlyszámokat, a részszempontok tartalmi elemeire adható pontszámok alsó és felső határát, továbbá ajánlatkérő a műszaki alkalmasság körébe tartozó referenciák meglétét elbírálási szempontként határozta meg.
A közbeszerzési eljárás lefolytatása sem volt szabályszerű, hiszen a bontásról készült jegyzőkönyv teljeskörűen nem tartalmazta a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírt adatokat, így az ajánlati árat és a vállalt teljesítési határidőt.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárás eredményét nyilvánosan köteles kihirdetni és az ajánlatok elbírálásáról az 5. sz. melléklet szerinti összegzést köteles ismertetni, és az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül ezt az összegzést az ajánlattevőknek megküldeni.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról.
A bírság kiszabásának megállapításánál a Döntőbizottságnak a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdésben foglalt előírásokat kell figyelembe venni.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján 2002. december 31-ig a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személy esetén pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál értékelte ajánlatkérőnek a tényállás felderítése során tanúsított együttműködő magatartását, valamint az eljárásfajta választásának jogsértő voltát, és figyelemmel volt a bírság összegének megállapításánál a beszerzés értékére is.
A felelős személlyel szemben a minimális összegű bírság kiszabásánál a Döntőbizottság figyelembe vette, hogy ajánlatkérő korábban közbeszerezési eljárást nem folytatott le.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 16.
Dr. Engler Magdolna s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
