KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8898)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.449/9/2002.
Tárgy: a KIPSZER Fővállalkozási és Tervező Rt. jogorvoslati kérelme a Pest Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A KIPSZER Fővállalkozási és Tervező Rt. (1106 Budapest, Jászberényi út 24-36., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Pest Megyei Önkormányzat (1052 Budapest, Városház u. 7., nevében eljár: ÁÜTÖ MENVER Általános Üzletviteli Tanácsadó Kft., 1222 Budapest, Görög u. 14., képviseli: dr. Szerencsés Angéla ügyvéd, 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 58. II. 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház rekonstrukciója, I. ütem" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2002. június 12-én részvételi felhívást jelentett meg a "Pest Megyei Flór Ferenc Kórház rekonstrukciója I. ütem" tárgyában.
Az ajánlatkérő 2002. július 18-án a részvételi szakasz eredményhirdetésén benyújtott 13 részvételi jelentkező közül a BAUCONT Építőipari Rt., a DÉLÉPÍTŐ Rt., a ZÁÉV Rt., a Magyar Építő Rt., a PROGRESS-B '90 Kft., a KIPSZER Kft., a BAU Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a RKB Építő Kft. és az ALBA REGIA Építő Vállalkozó Holding Rt. jelentkezését nyilvánította érvényesnek és alkalmasnak, őket kérte fel ajánlattételre.
Az ajánlati felhívás 8. pontjában meghatározta ajánlatkérő, hogy az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat. Ehhez meghatározta a részszempontokat azok súlyszámával, az adható pontszámokkal és az értékelés módszerét is megadta.
Az ajánlatkérő a következő részszempontokat határozta meg:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 50
- fizetési feltételek 27
alszempontok:
- ajánlatkérő számára (30 napot meghaladó) határidő 9
- számlázás időbeli ütemezése %-os formában a teljesítési értékek feltüntetésével 9
- egyéb megajánlott számszerűsített fizetési könnyítések 9
- a jogszabályon felüli jótállási kötelezettség vállalása 20
- a teljesítési határidőhöz képest (műszakilag reális) korábbi teljesítés 10
- a véghatáridőre vállalt késedelmi kötbér napi mértéke 10
Adható pontszám valamennyi részszempont esetén 1-10 pont.
Részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot (10), a legkedvezőtlenebb ajánlat a legkevesebb pontot (1) kapja. Ezen belül a lineáris arányosság alapján kerülnek értékelésre az ajánlatok. A súlyszám és az értékelési pont szorzata adja a részszempontok pontszámát.
Az általánosságban megfogalmazott, konkrétumokat nem tartalmazó, valamint jogszabályokkal ellentétes megajánlásokat az értékeléskor az ajánlatkérő nem veszi figyelembe.
Az ajánlatkérő a 4. a) pontjában az ajánlattételi határidőt 2002. augusztus 30-ban, a 10. a) pontban az eredményhirdetés időpontját 2002. szeptember 19-ben határozta meg.
Az ajánlatkérő "Ajánlatkérési dokumentáció"-t is készített, melyben megismételte az ajánlati felhívást, meghatározta a részletes ajánlati feltételeket és az ajánlat pontos műszaki tartalmát kiviteli tervdokumentáció formájában.
Ennek 1. sz. melléklete tartalmazza azt a nyilatkozatot, melyet ajánlatkérő a bontási eljárás során ismertetni kíván. Az 1. pont az ajánlati árat tartalmazza a következő bontásban:
A fővállalkozói ár a teljesítés időpontjára prognosztizált egyösszegű rögzített ár:
Nettó rögzített ár: ............................................................... Ft
Tartalékkeret (a rögzített ár 5%-a) ..................................... Ft
Áfa (25%) ........................................................................... Ft
Fővállalkozói ár összesen ................................................... Ft
A 3. sz. melléklet fővállalkozói szerződést tartalmaz, melynek, 5.7. pontja szerint megrendelő jogosult közegészségügyi és járványügyi különleges események bekövetkezése esetén maximum 30 napra a Fővállalkozó munkavégzését felfüggeszteni. A Fővállalkozó a felfüggesztés miatt többletköltségigényt nem érvényesíthet.
Ajánlatkérő ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta a kiviteli tervdokumentációt, mely tartalmazta az építőmesteri, épületgépészeti, elektromos, tűzvédelmi, orvosi gázellátási és orvos-technológiai terveket, műszaki leírásokat és az ezekhez kapcsolódó tételes költségvetés-kiírást.
A kérelmező 2002. augusztus 5-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kifogásolta, hogy az ajánlatkérő nem állított össze megfelelő és konkrét dokumentációt, melynek alapján megfelelő árajánlatot lehessen tenni.
Álláspontja szerint a százalékos tartalékkeret előírása rontja azoknak az ajánlattevőknek az esélyeit, akik alapos munkával észrevételezik a költségvetést, és ezzel magasabb nettó ajánlati árat ajánlanak meg.
A magasabb árra kapott alacsonyabb pontszám nem ellensúlyozható a korrekt műszaki tartalomra kapott pontszámmal, mert a műszaki tartalom nem értékelési szempont. Sérelmezte az eredményhirdetés időpontját, továbbá hogy a kivitelezési munkák esetleges felfüggesztése miatti határidő-módosulást nem rendezi az ajánlatkérési dokumentáció. Kérte, hogy a Döntőbizottság hívja fel az ajánlatkérőt az ajánlatkérési dokumentáció módosítására, és hozzon ideiglenes intézkedést az eljárás felfüggesztésére.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a kérelmet mint alaptalant elutasítani. Álláspontja szerint az ajánlati ár egyösszegű átalányárként történő megadása minden ajánlattevőt alapos, megfontolt munkára késztet. A műszaki tartalmat azért nem kívánja értékelni, mert a vonatkozó szabványok szerint működőképes állapotú teljesítést írt elő, ezért a műszaki tartalom azonos lesz, a bírálati részszempontok meghatározása az ajánlatkérő jogosultsága a Kbt. keretei között. A tartalékkeret százalékos megadása elfogadott módszer, sem esélyegyenlőséget, sem jogszabályt nem sért. A vállalkozási szerződésben meghatározott egyösszegű ár fix árat jelent, amely az építési- vállalkozási szerződések esetében az esetleges többletmunkát is magában foglalja, amely a szerződés teljesítése során nem változhat. Az átalánydíj nettó összegének 5%-ban meghatározott tartalékkeret ennélfogva szintén egyösszegű, tehát fix összeg. Az eredményhirdetés időpontját a Kbt.-nek és sajátképességeiknek az ismeretében határozták meg. A kivitelezés felfüggesztésére vonatkozó határidő-módosítással kapcsolatban a Kbt. 73. § (1) bekezdés intézkedik, illetve a megkötendő vállalkozási szerződésre irányadó Ptk. rendelkezései a megrendelői késedelemre vonatkozóan.
Az egyéb érdekeltek nem tettek észrevételt.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, és a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. fenti rendelkezésének megfelelő tartalommal adta meg az ajánlat műszaki tartalmát a kiviteli tervdokumentáció formájában, mely tartalmazta a különböző, a közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról szóló 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet szerinti terveket és a kapcsolódó tételes költségvetési kiírást.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek a százalékos tartalékkeret ajánlatkérő általi előírással kapcsolatos kérelme nem megalapozott.
Az ajánlatkérő az ajánlatkérési dokumentáció 3. pontjában egyértelműen előírta a működőképes állapotú teljesítést, valamint hogy a vállalási összeg módosítását nem fogadja el.
Tehát valamennyi ajánlattevőnek azonos alapossággal és részletezéssel kell ajánlatát megtennie, mivel a vállalkozói díj nem emelhető az esetlegesen felmerülő és előre nem látható, de az ajánlati felhívás, dokumentáció feltételeinek, valamint a vonatkozó szabványoknak, szakhatósági, hatósági előírásoknak megfelelő, a komplett beruházáshoz műszakilag szükséges munkák fedezetére.
Az 5%-os tartalékkeret nem túlzott mértékű, és megfelelő gondossággal összeállított ajánlat esetén alkalmas az előre nem látható mértékű, de műszakilag szükséges kiegészítő munkák fedezetére, illetve ilyen munkák hiányában is a vállalkozói díj részét képezi. Mindegyik ajánlattevő azonos eséllyel bír, hogy a megfelelően összeállított ajánlata esetén a tartalékkeret többletköltségként jelentkezik-e vagy fordítva.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja szerint a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező álláspontját a műszaki tartalom részszempont vonatkozásában sem, mivel a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő csak olyan részszempontokat határozhat meg, melyek gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön alapulnak, valamint a közbeszerzés tárgyával, illetve a szerződés feltételeivel kapcsolatosak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a bírálati részszempontokat a fenti követelményeknek megfelelően állapította meg, tehát a Kbt. 24. § (2) bekezdés szerinti esélyegyenlőség mint alapelv sérelme nem következett be.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül - az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban - nyilvánosan ki kell hirdetni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint határozta meg az eredményhirdetés időpontját, tehát az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidő meghatározása (az ajánlatok felbontását követő 20. nap) az építési beruházásokra vonatkozó 60 napos határidőn belüli. Az ajánlatkérő előírása az eredményhirdetés elhalasztására vonatkozóan szintén jogszerű volt, figyelembe véve a Kbt. 55. § (2) bekezdését.
A kérelmezőnek az ajánlatkérési dokumentáció mellékletét képező fővállalkozói szerződésben foglalt és a közegészségügyi és járványügyi különleges eseményekre tekintettel történő munkavégzés felfüggesztési lehetőséggel kapcsolatban előterjesztette kérelme sem alapos.
Az ajánlatkérési dokumentáció mellékletét képező fővállalkozási szerződés 5.7. pontja csak a felfüggesztés miatti többlet-költségigény érvényesítését nem teszi lehetővé a fővállalkozó számára, a határidő módosulására vonatkozóan a szerződés 12.9. pontjában felhívott polgári törvénykönyv ad diszpozitív rendelkezéseket. A Döntőbizottság szerint egészségügyi intézményben végzett beruházás esetében indokolt a járványügyi - közegészségügyi helyzetre figyelemmel - a diszpozitív rendelkezések keretein belül - lehetővé tenni a megrendelő részére a munkavégzés felfüggesztését. Ebben az esetben az objektív akadályra figyelemmel a Ptk. 302. § b) pontja szerinti jogosulti (megrendelői) késedelem következik be, hiszen a megrendelő érdekkörében felmerült okból került sor a munkavégzés felfüggesztésére, mely körülmény egyidejűleg kizárja a Ptk. 303. § (3) bekezdése szerint a kötelezette (vállalkozói) késedelmet. Az ajánlatkérő által hivatkozott és a Kbt. 73. § (1) bekezdése alapján egyébként a szerződő felek módosíthatják is a teljesítési határnapot a bekövetkezett vis maiorra tekintettel.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában jogkörében eljárva a megalapozatlan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Bizottság határozatában a jogsértőt, ennek hiányában az alaptalan kérelem előterjesztőjét kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott tekintettel arra, hogy jogsértés nem került meghatározásra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 2.
Dr. Csanádi Péter s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó s. k.,
közbeszerzési biztos
