KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8975)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.442/10/2002.
Tárgy: a Hídépítő Rt. 1. sz. és a KÖZGÉP Rt. 2. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hídépítő Rt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20., a továbbiakban: 1. sz. kérelmező) és a KÖZGÉP Gép- és Fémszerkezetgyártó Rt. (1239 Budapest, Haraszti u. 44., képviseli: dr. Tomcsányi László ügyvéd, 1054 Budapest, Báthory u. 8. I. em. 5., a továbbiakban: 2. sz. kérelmező) jogorvoslati kérelmeire, melyeket Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11., nevében eljár: Budapest Főváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztály, 1052 Budapest, Városház 9-11., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 21. IV. em. l., a továbbiakban: ajánlatkérő) az "A. Árpád híd járdaszerkezetének teljes átépítése 2 ütemben, "B. Flórián téri I. jelű felüljáró (lehajtóág) felújítása az Árpád hídon átvezető kerékpárút kialakításával" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be - az 1. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt adva - megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 59. § (1) bekezdés első fordulatát, ezért - ajánlatkérő eljárást lezáró döntését - az ajánlati felhívás 3. a) A. pontjában megjelölt Árpád híd járdaszerkezeteinek teljes átépítése 2 ütemben rész tekintetében - megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, míg a 2. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 1. sz. kérelmező részére 150 000, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 sz. bankszámlájára fizesse be, míg a jogorvoslati eljárásban az ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. május 29-én megjelent 22. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában 4087/2002 sz. alatt.
Ajánlatkérő részajánlat tételét lehetővé tette.
A felhívás 11. a) pontja részletezte a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat. Ezen belül az 1.2. pont előírta, hogy "Az ajánlatnak tartalmaznia kell az alábbi (a végleges, illetőleg az előzetes mérlegadatok alapján kiszámított) pénzügyi mutatókat a 2000., 2001. év vonatkozásában, a dokumentációban részletesen meghatározott adatszolgáltatás szerint:
a) kötelezettségek részaránya: (kötelezettség/mérlegfőösszeg),
b) fedezet foka: [saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettség)/befektetett eszközök],
c) tőkeáttétel: (hosszú lejáratú kötelezettség/saját tőke),
d) likviditás I.: [(forgóeszközök-készletek)/rövid lejáratú kötelezettségek)],
e) likviditás II.: (forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek),
f) likviditás III.: (forgóeszközök/összes kötelezettségek)."
Műszaki alkalmasság igazolására a 11. a) 2.1. pontban előírta, hogy az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója előző 3 naptári év (1999., 2000., 2001.), a jelen beszerzés tárgyával azonos összetettségű, hasonló nagyságrendű út-, híd- és közlekedésiműtárgy-építési munkák pozitív visszaigazolású referenciáinak ismertetése, a szerződést kötő másik fél megnevezésével, címének, telefonszámának, a szerződés összegének meghatározásával.
2.2. pont: a teljesítéshez rendelkezésre álló műszaki-technikai felszereltség ismertetése, amelyet a megvalósítás során igénybe kívánnak venni.
2.3. pont: Azoknak a szakembereknek a bemutatása, akiket be kívánnak vonni a teljesítésbe, különös tekintettel a felelős műszaki vezetőre és a minőség-ellenőrzésért felelős személyekre, szakmai képzettségükre.
A felhívás 11. b) pontja részletezte az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait:
"- nem rendelkezik az előző 3 évben (1999., 2000., 2001.), a 3 év alatt összevontan minimum 250 M Ft értékű, a referencia felelős megbízójától származó pozitív visszaigazolású, a beszerzés tárgyával azonos összetettségű útépítési, útfelújítási referenciával [11. a) pont 2.1. alpont],
- fizetési kötelezettség többszöri elmulasztása,
- felelős műszaki vezetői nem rendelkeznek a tárgyi munka elvégzéséhez szükséges felsőfokú szakmai végzettséggel,
- minőségbiztosítási rendszer tanúsításának hiánya,
- ha a 11. a) pont 1.2. alpontjában kért pénzügyi mutatók és adatok alapján a dokumentációban részletezettek szerint számolt összesített pontszám a minimumként elvárt 22 pontnál kedvezőtlenebb.
A maximális 42 pontszám elérésének feltétele:
- a saját tőke 2001. évben a 2000. évihez képest emelkedett és 2000. évben a saját tőke > mint jegyzett tőke 5 pont
- a 2001. évi eredmény pozitív, vagy ha 2000. évhez képest javulás mutatkozik 5 pont
- a 2001. évi likviditás I. mutató >= mint 2000. évi mutató 5 pont
- a likviditás II. mutató a vizsgált 2 év mindegyikében >= 1 5 pont
- a 2001. évi likviditás III. mutató >= mint 2000. évi mutató 5 pont
- a 2001. évi kötelezettségek részaránya mutató >= mint 2000. évi mutató 7 pont
- a fedezet foka mutató a vizsgált 2 év mindegyikében >= 1 5 pont
- a tőkeáttétel mutató a vizsgált 2 év mindegyikében >= 1 5 pont."
Ajánlatkérő a felhívás 16. - Egyéb információk - pontjában az alábbi előírásokat tette:
A 16.6. pontja szerint "ajánlatkérő egy ízben az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosít a Kbt. 44. és 46. §-ai szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságok pótlására, valamint egyéb az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására [Kbt. 43. § (4) bekezdés].
A 16.8. pontban előírta az alábbi feltételek, követelmények nem teljesítése esetén hiánypótlást ajánlatkérő nem biztosíthat, a dokumentumok hiánya automatikusan az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.
A 16.8.1. A felelős műszaki vezetői tevékenységet végzőknél csatolni kell a névjegyzékbe vételt tanúsító, érvényes hatósági igazolás másolatát [51/2000. (VII. 9) FVM-GM-KÖViM együttes rendelet].
A 16.8.2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a Kbt. 43. § (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot az ajánlatkérési dokumentációban meghatározottak szerint.
A 16.8.4. Az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, értékét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül [Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pont]."
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek része volt a részletes ajánlati feltételeket tartalmazó I. kötet: "Az ajánlat összeállításának tartalmi, formai és alaki követelmények" címmel. Ebben ajánlatkérő meghatározta az ajánlatba csatolandó nyilatkozatok tartalmát, elvárt formáját és sorrendjét.
Az 5. sz. dokumentum tartalmazta az ajánlattevő nyilatkozatát a közbeszerzés azon részére vonatkozóan, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet(ek), személy(ek) meghatározása nélkül [Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pont].
A 8. sz. dokumentum szolgált a 2000-2001. évi mérlegadatok közlésére és a pontszámítás alapjául megjelölt mutatók számítására. A 10. sz. dokumentumban a referenciákat, a 11. számúban a műszaki-technikai felszereltséget kellett ismertetni, a 12. sz. dokumentumban a szakemberekről (felelős műszaki vezetőről) kellett nyilatkozni. Az ajánlathoz csatolni kellett a szerződéstervezetet és az annak mellékletét képező pénzügyi és műszaki ütemtervet.
A 2002. június 24-ei ajánlattételi határidőre az "A" ajánlati részre ajánlatot tett: az 1. sz és 2. sz. kérelmező, a Strabag Kft., a Ganz-BVG Kft. és a MAHÍD-2000 Rt.
Ajánlatkérő 2002. június 26-án az alábbi kérdést, illetve hiánypótlási felhívást intézte a GANZ-BVG Kft. felé:
Tárgyi közbeszerzési eljárásra benyújtott ajánlatuk helyes értelmezése érdekében kérjük az ajánlat 12. sz. dokumentumában megjelölt felelős műszaki vezető és a szerződésben szereplő építésvezető közötti összhang pontosítását.
A 10% feletti alvállalkozó (PANNONKORR Rt.) nyilatkozata az előző 3 év teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról hiányzik, kérjük ennek pótlását. 2002. június 27-én a választ az ajánlattevő megküldte, a hiányt pótolta.
Ajánlatkérő július 2-án még az alábbiakat is kérte a GANZ-BVG Kft.-től: Ajánlatukban nyilatkoztak arról (5. sz. dokumentáció), hogy szerződést kívánnak kötni harmadik személlyel, de az ajánlatkérő számára még nem egyértelmű, hogy mely munkarészekre. Kérjük ennek pontosítását.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése értelmében a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást kérem megindokolni az alábbiak figyelembevételével:
A beadott ütemterv rendkívül feszített munkavégzést feltételez a rövid határidő miatt a nem saját anyagfelhasználás esetén a főbb beszállítók árait ellenőrizhető módon kérjük közölni.
A munka elvégzéséhez szükséges bérgépek bérleti megállapodását kérjük megadni.
Az erre adott választ is megküldte az ajánlattevő.
A kérdésekről az eljárás résztvevőit egyidejűleg faxon tájékoztatták.
A tájékoztatások alapján 1. sz. kérelmező 2002. július 4-én írásban kifogásolta a kérdések tartalmát, mivel szerinte ezek a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pont hatálya alá esnek és nem formai, hanem tartalmi előírások, ezért ezeknél hiánypótlásra a Kbt. 43. § (4) bekezdése és az ajánlati felhívás szerint sincs lehetőség.
Ajánlatkérő ezek után elbírálta az ajánlatokat. Az értékelést végző héttagú szakmai előkészítő bizottság, egyhangú szavazás eredményeként meghozott, 2002. június 28-i javaslata szerint a GANZ-BVG Kft. ajánlata az ajánlati felhívás 16.8.4. pontjában foglaltak alapján érvénytelen, mert nem jelölte meg a közbeszerzésnek azt a részét, értékét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést fog kötni.
A 2002. július 4-i keltezésű Saly Ferenc vizsgálóbiztos és Jolsvai György közbeszerzési ellenőr által jegyzett "Tanúsítvány" szerint viszont a meglévő dokumentumok és az ajánlattevőtől kapott levél tartalma ismeretében a GANZ-BVG Kft.-t a szerződés teljesítésére alkalmasnak, ajánlatát pedig érvényesnek tartják a pótolt pontosító nyilatkozatokra tekintettel.
A Közbeszerzési Bizottság 2002. július 8-i határozatokkal tett javaslatot az eljárás nyerteseire. A 149/2002. (VII. 8.) sz. Közb. Biz. határozat az A. részfeladat nyertesének a GANZ-BVG Kft. ajánlatát javasolta kihirdetni.
Az eredetileg 2002. július 16-ára kitűzött eredményhirdetést elhalasztották 2002. július 30-ára.
Az elbírálás további szakaszában ajánlatkérő a Ganz-BVG Kft. pénzügyi-gazdasági alkalmassága körében vizsgálódott.
A GANZ-BVG Kft. 2002. július 17-i keltezéssel megküldte ajánlatkérőnek a saját mérlegével kapcsolatban a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának feltett kérdésre adott kamarai elnöki válaszlevelet. Ezek után ajánlatkérő Közbeszerzési Bizottsága a 178/2002. (VII. 25.) sz. Közb. Biz. határozata megerősíti a korábban ez ügyben hozott 149/2002. (VII. 8.) határozatot azzal a kikötéssel, hogy az eredményhirdetésig a GANZ-BVG Kft. könyvvizsgálója nyilatkozzon a vonatkozó korrigált pénzügyi adatokról.
A könyvvizsgáló megtette nyilatkozatát, mely szerint a 197 000 E Ft apport a tárgyi eszközök között szerepel. A cégbírósági bejegyzésig az apport érték nem a saját tőkében szerepel, hanem a rövid lejáratú kötelezettségek között kerül kimutatásra. Erre tekintettel a felhasználási céltól függően ezek a mutatók szükség szerint korrekciót igényelnek.
Az eredményhirdetésre 2002. július 30-án került sor, melyen az A. ajánlati részre nyertesként a GANZ-BVG Kft.-t hirdették ki.
Jogorvoslati kérelmét 1. sz. kérelmező 2002. július 31-én nyújtotta be a közbeszerzési eljárás A. részével kapcsolatban. Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, állapítson meg jogsértést, marasztalja a jogsértőt a költségekben, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést tiltsa meg.
Indokolásként előadta, hogy a nyertes ajánlatot érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatkérőnek, miután nem pótolható hiányok miatt az nem felelt meg a felhívás feltételeinek. Ajánlatkérő a hiánypótlást is jogsértően végezte el, ugyanis nem pótolható adatokra és két ízben is kért pótlást a nyertestől. Emiatt ajánlatkérő megsértette a Kbt. 43. § (4) bekezdését és a 49. §-át is, mivel a válaszok az ajánlatok módosítását is eredményezték egyben.
Előadta továbbá, hogy a nyertes önmaga nem rendelkezik megfelelő referenciával útépítés, aszfaltozás, forgalomtechnikai területeken, ezen munkákra csak 10% fölötti alvállalkozók bevonásával tehetett volna ajánlatot. Ha nem nevezett meg alvállalkozókat a fentiekre, akkor műszakilag alkalmatlan a teljesítésre.
Jogorvoslati kérelmét a 2. sz. kérelmező 2002. augusztus 1-jén nyújtotta be a közbeszerzési eljárás A. részével kapcsolatban. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, a nyertest zárja ki az eljárásból és alkalmazzon ideiglenes intézkedést.
Indoka szerint a nyertest jogszerűen nem lehetett volna a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősíteni, mert a cégbíróságon elhelyezett mérlegadatai alapján nem felelt meg a felhívásban előírt alkalmassági - ezek között a min. 22 pontot érő gazdasági mutatókra vonatkozó - feltételeknek.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Álláspontja szerint az 1. sz. kérelmező kérelme a Kbt. 43. § (4) bekezdés és 49. §-a megsértésére vonatkozóan elkésett a Kbt. 79. § (7) és (9) bekezdése szerint. Erre vonatkozóan előadja, hogy 1. sz. kérelmező tájékoztatást kapott a nyertesnek címzett hiánypótlási és egyéb tartalmú felhívásokról, ezekről legkésőbb 2002. július 2-án értesült. Jogorvoslati kérelmét pedig 2002. július 31-én nyújtotta be. Megalapozatlan a kérelem azért is, mert a hiánypótlási felhívás és a Kbt. 57. § (1) bekezdés szerinti magyarázatok kérése jogszerű volt. A nyertestől 3 témában kértek nyilatkozatot:
- kirívóan alacsony ár,
- a munkák elvégzéséhez szükséges gépek szerződései (megállapodásai),
- 10% alatti, harmadik személy által végzendő munkarészek.
Az utóbbi tárgyban a nyertes nem jelölte meg a közbeszerzésnek azt a részét, amelyre a szerződéskötés majd vonatkozik, ajánlata egyéb részeiben azonban egyértelművé tette, hogy harmadik személlyel a forgalomtechnikát és vízmozgatási feladatokat végeztet el. Az ajánlat 10. és 11. sz. dokumentumai (referenciák és műszaki technikai felszereltség) alapozzák meg a fenti következtetést, ugyanis a nyertes a speciális forgalomtechnikai, vízi munkavégzési feladatokhoz szükséges gépekkel nem rendelkezik, tehát ezekre fog szerződést kötni harmadik személlyel. ennek megerősítésére írásbeli nyilatkozatot kértek a nyertestől.
A 2. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmére előadta, hogy a nyertes a korrigált mérleg és eredmény kimutatása alapján számította ki a felhívás szerinti mutatókat, amellyel a szükséges 22 pontot elérte. A számviteli törvény 35. § (4) bekezdése alapján a korrekció elvégzésére az év végéig van lehetősége, erről a nyertes 2002. május 21-i közgyűlésére készített könyvvizsgálói jelentése utal. A korrekció alapjául szolgáló jegyzettőke-emelés 2001. december 28-án apport rendelkezésére bocsátásával megtörtént, a cégbíróság azt jogerősen 2002. február 27-én jegyezte be.
Egyéb érdekeltként a GANZ-BVG Kft. mint nyertes ajánlattevő tett észrevételt, melyben előadta, hogy a tőle kért hiánypótlás a Kbt. 44. § (2) bekezdés körébe tartozott, ezért az nem volt jogsértő. A későbbi nyilatkozatkérés pedig csak magyarázat adására vonatkozott, ismételt hiánypótlás nem történt. Referenciáját megfelelően igazolta ajánlatában. A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására a 2001-ben apportálással végrehajtott tőkeemelés utáni adatokat adta meg, erre a körülményre külön az ajánlatkérő figyelmét is felhívta. Pénzügyi, gazdasági alkalmasságát ily módon bizonyította.
Kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
A Döntőbizottság a D.442/7/2002. sz. iratával a D.442/2002. sz. és a D.445/2002. számon megindult jogorvoslati eljárásokat a D.442/2002. sz. alatt egyesítette.
A Döntőbizottság a D.442/8/2002. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta az ajánlati felhívás 3. a) A. pontjában megjelölt Árpád híd járdaszerkezeteinek teljes átépítése 2 ütemben beszerzési részben.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai, illetve az eljárás dokumentumai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben megalapozottak az alábbiak szerint.
A Döntőbizottság először 1. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét azon részében vizsgálta, hogy ajánlatkérő a kérdésfeltevésekkel megsértette-e a Kbt. 43. § (4) bekezdését, illetve a 49. §-át.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 80. § (4) bekezdése előírja, hogy ha a Bizottság megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja.
Ajánlatkérő 2002. június 26-án és július 2-án tett fel kérdéseket a nyertes ajánlattevőnek. A feltett kérdéseket faxon egyidejűleg megküldte a többi ajánlattevőnek is. Az 1. sz. kérelmező erre vonatkozóan 2002. július 4-én levelet is írt ajánlatkérőnek, sérelmezve a feltett kérdések tartalmát, mivel azok véleménye szerint nem pótolható hiányok körébe tartoznak és a válaszok az ajánlatot is módosítják.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a fentiekről legkésőbb már 2002. július 2-án tudomást szerzett. Az ezekkel kapcsolatos álláspontját 2002. július 4-én írott levelében ajánlatkérőnek kifejtette. Ennek ellenére kérelmező jogorvoslati kérelmét, melyben többek között ezen jogsértést is sérelmezte, 2002. július 31-én, tehát a rendelkezésére álló 15 napos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be a Döntőbizottsághoz. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmének ezen részei a Kbt. 79. § (7) bekezdésére tekintettel elkésettek, és ezért a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján azokat elutasítja.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta az 1. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét a nyertes ajánlat érvényessége tekintetében.
A Kbt. 37. § (1) bekezdés első fordulata szerint, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés első fordulata szerint az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Az ajánlati felhívás 16.8. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy mely feltételek, követelmények nem teljesítésekor nem biztosít hiánypótlást és, hogy ezeknek a dokumentumoknak a hiánya automatikusan az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. E körön belül a 16.8.4. pontban ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül.
Az ajánlattevőknek ajánlatuk 5. sz. dokumentumában kellett volna nyilatkozniuk a 16.8.4. pontban meghatározottakra.
A nyertes ajánlattevő ajánlatának 10. oldalán az 5. sz. dokumentumban nyilatkozik arról, hogy Budapest Árpád híd járdaszerkezeteinek átépítési munkáira harmadik személlyel szerződést kíván kötni.
A nyertes ajánlatában egyéb helyen megjelölt egy 10% fölött igénybe venni kívánt alvállalkozót, tehát az 5. sz. dokumentumban legalább ezen alvállalkozó által végzendő feladatot és annak értékét meg kellett volna adnia. Emellett a nyilatkozatában az ajánlatban nem nevesített 10% alatti mértékben harmadik személlyel elvégzendő feladatokra is ki kellett volna térnie. Az ajánlatkérőben joggal merült fel, hogy a nyertes több feladatot is harmadik személlyel kíván elvégeztetni, kérdésfeltevéssel erről meg is győződött. A kérdésre adott válasz alapján a nyertes a forgalomtechnikai és vízi mentési, hajózási feladatokra von be más vállalkozásokat (ezek értéke a válaszokból nem derül ki), tehát a válasz is bizonyíték arra, hogy a nyertes az 5. sz. dokumentumot nem a felhívásnak megfelelően töltötte ki. Ez a hiány nem volt pótolható, tekintettel az ajánlati felhívás 16.8.4. pontjában meghatározottakra.
A nyertes ajánlattevő tehát az 5. sz. dokumentumban előírt követelményeket nem teljesítette, ugyanis sem a harmadik személy által elvégzendő összes feladatkört, sem azoknak értékét nem jelölte meg a dokumentumban.
A nyertes ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani és az eljárás további részében már figyelembe venni azt nem lehetett volna.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 59. § első fordulatát, mivel olyan ajánlatot hirdetett ki nyertesnek, amely ajánlatot érvénytelennek kellett volna nyilvánítania, mivel az nem felelt meg az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak. Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérőnek jelen közbeszerzési eljárást lezáró döntését a rendelkező részben meghatározott A. pályázati részben.
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy az eljárást lezáró döntést megsemmisítette a nyertes ajánlatkérő referenciáit (műszaki alkalmassága igazolását) érdemben nem vizsgálta meg.
A Döntőbizottság a 2. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét, amely a nyertes ajánlattevő szerződés teljesítésére alkalmatlanságának megállapítására irányult, megalapozatlanság miatt elutasítja az alábbiak szerint.
A 2. sz. kérelmező szerint a nyertest nem lehetett volna a szerződés teljesítésére alkalmasnak nyilvánítani, mert a cégbíróságon elhelyezett mérlegadatai alapján nem felelt meg a felhívásban előírt pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételeknek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő jegyzett tőkéjét 2001. december 28-án 197 000 000 Ft összegű nem pénzbeli apporttal 242 000 000 Ft-ra emelte fel. Ezt a változást a cégbíróságon bejelentette. Ezzel az apportálás ténylegesen megtörtént, de ezt jegyzett tőkeemelésként még nem lehetett a társaság könyvelésében feltüntetni, mert azt a cégbíróság végzésével még nem hagyta jóvá. Addig a társaság ezt a mérlegében az eszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek között mutatta ki.
A cégbíróság az alaptőke megemelését a 2002. február 27-i Cg.01-09-466078/40 számú végzésével jóváhagyta a következők szerint:
8/009 A létesítő okirat
Módosítva: 2001. december 28. napján.
11 A cég jegyzett tőkéje
11/002 242 000 000 Ft, azaz kettőszáznegyvenkettőmillió Ft (ebből készpénz 45 000 000 Ft, apport 197 000 000 Ft)
Hatályos: 2002. február 27. napjától.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 35. § (4) bekezdése szerint az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett-tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli, nyilvántartásokban rögzíteni.
A fentiek szerint a számviteli törvény alapján, a jogerős végzést követően, megnyílik a lehetőség arra, hogy a társaság a 2001. december 31-i mérlegadatokat a 2002. év folyamán a december 31-i beszámolási fordulónapig korrigálja.
A nyertes ajánlattevő ajánlata 18. oldalán lábjegyzetben felhívta ajánlatkérő figyelmét arra, hogy az adatok a Kft. 2001. éves beszámoló elkészítéséig a cégbíróságon bejegyzett tárgyi eszköz apport értékével korrigált értékek, összhangban a 2000. évi adatokkal.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja hogy ajánlatkérő jogszerűen járt el akkor, amikor a nyertes ajánlattevő pályázatában a 8. sz. dokumentumban megadott mérlegadatok alapján kiszámította az adandó pontszámot.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel ajánlatkérő eljárásának ezen részében jogsértést nem állapított meg, ezért a 2. számú kérelmező jogorvoslati kérelmét megalapozatlanság miatt elutasítja.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. Jelen közbeszerzési eljárásban a Kbt. 31. § (6) bekezdése szerinti felelősségi rendszert meghatározó okirat és az ajánlatkérő képviselőjének a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozata, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásában személyes felelősség nem volt megállapítható.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a közbeszerzési eljárás A. részét lezáró döntés megsemmisítése által a jogsérelem reparálható, valamint az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során az eljárást segítő magatartást tanúsított, így elegendő mértékű az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírság kiszabása, mind az ajánlatkérőre, mind a jogsértésért felelős személlyel szemben.
A fentiekben leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a), c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. szeptember 25.
Dr. Szaller Ottó s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
